Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-02 / 25. szám
•eit. bzekőiy Nemzeti Muzeum 1' T.p, J.Treisraune SPAliTÜ GHEORGHE. GZ-R!tESZTÖS£G ES PTYO fel ADÓHIVATALI FERDIKSNB KMlIlf 0/1 ELŐFIZETÉSI DIJAK Egy hóra 00 lej, negyedévre 240 lej, fél* egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézben. A Alit. evt. 25. számra (Bukarestben is) 3 lej politika: kapilap FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA dr. TELEFONSZAMOKI SZERKESZTŐSÉGE—77, KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 6-77 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 100, V* évre 270, 0/s évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: V^ évre 420, V/s évre 820, 1 évre 1600 lej Szerda, 1927. február 2 LAPOK :VtV^v, LK ■ Mégsem szállítják le a vasúti tarifát BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Január elsején kellett volna életbelépője az új vasúti tarifáinak, amelyről az a hír van elterjedve, hogyha nem is lényegesen, de valamivel olcsobbá teszi a vasúti utazást Emlékezetes, hogy újév napján éjfél után meg is kezdték az olcsóbb jegyek kiadását De az olcsóbbodás, sajnos, csak két óra hoszszat volt érvényben, mert közben megérkezett ,a CFR vezérigazgatóság távirati rendelete, amely a tervezett új tarifát nem lépteti életbe. Elég zavart okozott ez akkor. A közönség azonban vigasztalódott a vezérigazgatóságnak azzal az ígéretével, hogy az új tarifa majd február elsején életbe lép. Nos ebből sem lett semmi. Tegnap érkezett meg Brassóba a CFR vezérigazgatóságának második távirata a tarifaemelés ügyében, amely közli, hogy az új tarifa további intézkedésig nem lép életbe, s továbbra is az eddigi személy tarifa marad érvényben. Szerencsére ezúttal a vezérigazgatóság távirata midig idejében megérkezett a végrehajtó szervekhez. wiry yronffoyirhinnrrni'*iVTi*irn*r ■—*’•*•* «■»««■ n •«« Olaszország hajlandó Fiumét szabadkikötővé tenni Jugoszlávia is hajlandó odaadd Magyarországnak tengerpartját a legkedvezőbb feltételek mellett — Jugoszlávia retteg az olasz kormány bekerítési politikájától 1 BELGRÁD. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A Balkán-politika központjában mia egyetlen kérdés áll: mit történjék Magyarországnak az Adriai-kikötőre vonatkozó komoly és jogos igényével? Amint ismeretes, a kérdést azok a megbeszélések tették különösen aktuállissá, amelyeket a magyar kormány az olasz kormánnyal kezdett meg a fiumei kikötőnek rendelkezésre bocsátása és esetleg az olasz-magyar semlegesség és barátsági szerződés megkötése irányában. Az olasz politika útja már réges-régen azt az irányt mutatja, s ez nemi is titok többé, hogy hatalmiét a Balkánra kiterjessze, s hogy ezt elérhesse, ahhoz szüksége van arra, hogy a legbefolyásosabb balkáni államnak),Trolsioszláviáinak, hatalmát és tekintélyét megtörje, s a lehetőség szerint izolálja! A híres korfui kirándulás már előszele volt ennek a törekvés rLnnrn -y »wwwwtaAWtawwwwwwAWWWAhNMWAtaervwiw. nek, aztán jöttek az albániai események, amelyeket forradalom formájában, hol Jugoszlávia, hol Olaszország idéztek elő, s amelyek nemrég végül is a kétségtelenül Jugoszlávia ellen irányuló albánolasz szerződést hozták létre. Olaszország közel érkezett céljához, s még két nagy lépést kell megtennie, hogy azt, Jugoszlávia teljes elszigetelését, végleg elérje Az egyik lépést Bulgária, a másikat Magyarország felé Bulgáriával, ahogyan a jelek mutatják, könyv lesz a dolga. A bulgárok ősi "ellenségei a szerbeknek, s azok bármi ily kecsegtető ajánlattal lennének a szófiai kormányhoz, azt teljes bizalmatlansággal fogadnák, s Olaszország ajánlatait szivesen fogadnák még akkor is ha az esetleg megkötendő olaszbolgár szerződés nem teljesítené minden.(Folytatása a 2-ik oldalon) GAZDASÁGI KIMÉRŐ A lej mára javult. Száz lej Zürichben 2*827« svájci frank no le] 0-53 dollár 100 lej 2 shilling 2*2 p 100 lej 307 pengő 100 lej 2-23 aranymárka 100 lej 1802 cseh kor. 1 svájci frank 1 dollár . 1 angol font 1 pengő . . I márka 1 cseh korona 5*51 lej Terményárak Braila: Tengeri : 425—437 lej, rozs q 635—685 lej, buza q 770—850 lej, korpa február 5—15-iki átadásra q 330 lej. Budapesti terménytőzsde. Szombat Változatlan, Irányzat csendes. Buza 32 90 33-30, egyéb 32-10—32 50, rozs 26 20 - 26 50, *ab 20-20—20*42, árpa 20-10—20 70, tenger 18-20— ««•40, köré. )510—lő80 pengd. 35-80 lej . 185 >/! (ej 802 — le] 32 60 le] 44-20 lej Az a fc@r@s!«ed)5, alti n@m hirdet olyan, mint az énekes, aki hang nélkül akar énekelni. A hirdetés az üzletember hangja. A vevők, az üzletfelek, a piac csak a hirdetésről veszi észre, hogy a termelők, a kínálók, a segítők száma megszaporodott. A hirdetés a modern üzlet szárnya, mert enélkül nem lendülhet az a magasba. De csak a jól elhelyezett hirdetésnek van értéke, a Brassói Lapok hirdetései ezért oly hatásosak. — Hirdessen a Brassói Lapokban és naponta százezer vásárlóval fut állandó érintkezésbe. Méltányosaknak és türelmesnek kell lennünk a kisebbségek irányában, mondta legutóbbi Petrovics közoktatásügyi miniszter egy kamarai közbeszólásában, melyet valamelyik ellenzéki szónok soviniszta beszédére mondott. Méltányosaknak és türelmeseknek. Jólesik a miniszter szájából hallani e komoly intelmét azok számára, akik még mia is annyi előítélettel, elfogultsággal szűkkeblűséggel és önzéssel kezelik Románia egyik legfontosabb és legégetőbb problémáját, a kisebbségi kérdést. Hiába, ahol még a nemzeti párt akárhány korifeusa is azzal a képtelen és ambronisztikus inbalisztikával, hogy Románia szemben a federatív Magyarországgal nemzeti állami, a kisebbségi, nyelv jogát is képes első tatai, ott még sok idő kell és erős tanulságok, hogy a méltányosság és tü-elemi domináljon felfogásban és érzületben Mint a Bourbonok, a mi politikusaink legtöbbje is mindent felejt, anélkül, hogy valamit is tanulna.Elfelejti, hogy a népek szabadság törekvése és ennek hatalmi visszaszorítása volt egyik felidézője a világháborúnak és hogy ugyanazt a rosszat, ami ellen küzdött, mással szemben nem szabad elkövetnie a történelemi igazságtevésének provokálása nélkül És nem tanulja meg, amit pedig szintén hatalmas példák és történetek tárnak elébe, hogy az ország jólléte, erőssége, biztossága abban a mértékében nő, ami ilyen mértékben érvéényesül az országban a közrend, a jog, az egyenlőség, a harmónia. Ma még egy miniszternek kell méltányosságra és türelemre intenie a kisebbségek irányában egyes képviselőket, holott már régen annak a rendszernek kellett volna megkristályosodnia és gyakorlattá válnia a román politikában, hogy a kisebbségek a teljes" alkotmányosság a teljes egyenlőség, a teljes szabadság" jegyében kormányoztassanak. Némi méltányosság és türelem, hanem a párisi egyezmény és a gyulafehérvári határozatok utolsó betűig való érvényesülése szükséges immár, s annál rosszabb, ha még csak a méltányosságra és türelemre való figyelmeztetésnél — a sajnos, hiábavaló figyelmeztetésnél tartunk. S annál rosszabb, mivel a jóhiszemű és jóakaratú miniszter is, me mint az egész kormány a méltányosságban, melyet meigért a kisebbségeiének, olyan türelmet tanúsít, hogy a mi türelmünk méltatlanul már igen sokat sokat szenved. Ha valóban úgy érzi a miniszter, hogy a kisebbségek iránt — teljes jog és levies szabadság helyett — legalább méltányosságot és türelmet kell tanúsítani, teljesítse becsületein és gyorsan mindazt a műre a kormány kötelezettséget vállalt Elvégre mi is elég sokáig voltunk méltányosak és türelmesek.