Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-02 / 25. szám

•eit. bzekőiy Nemzeti Muzeum 1' T.p, J.Treisraune SPAliTÜ GHEORGHE. GZ-R!tESZTÖS£G ES PTYO fel ADÓHIVATALI FERDIKSNB KMlIlf 0/1 ELŐFIZETÉSI DIJAK Egy hóra 00 lej, negyedévre 240 lej, fél* egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbe­n. A Alit. evt. 25. szám­­ra (Bukarestben is) 3 lej politika: kapilap FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA dr. TELEFONSZAMOKI SZERKESZTŐSÉG­E—77, KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 6-77 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 100, V* évre 270, 0/s évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: V^ évre 420, V/s évre 820, 1 évre 1600 lej Szerda, 1927. február 2 LAPOK­ ­ :VtV^v, LK ■ Mégsem szállítják le a vasúti tarifát BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) Január elsején kellett volna életbelépője az új vasúti tarifáinak, a­melyről az a hír van elterjedve, hogy­­ha nem­ is lényegesen, de valamivel olcsob­­­bá teszi a vasúti utazást Emlékezetes, hogy újév napján éjfél után m­eg is kezd­ték az olcsóbb jegyek kiadását De az olcsóbbodás, sajnos, csak két óra hosz­­szat volt érvényben, mert közben meg­érkezett ,a CFR­ vezérigazgatóság táv­irati rendelete, amely a tervezett új tari­fát nem­ lépteti életbe. Elég zavart oko­zott ez akkor. A közönség azonban vi­gasztalódott a vezérigazgatóságnak azzal az ígéretével, hogy az új tarifa m­ajd­ feb­ruár elsején életbe lép. Nos ebből sem­ lett se­m­mi. Tegnap érkezett m­eg Brassóba a CFR­ vezér­­igazgatóságának m­ásodik távirata a ta­rifaemelés ügyében, amely közli, hogy az új tarifa további intézkedésig nem lép életbe, s továbbra is az eddigi személy tari­fa­ ma­rad érvényben. Szerencsére ezúttal a vezérigazgatóság távirata midig idejében megérkezett a végrehajtó szervekhez. wiry yronffoyirhinnrrni'*iVTi*irn*r ■—*’•*•* «■»««■ n •««­ Olaszország hajlandó Fiumét szabadkikötővé tenni Jugoszlávia is hajlandó odaadd Magyarországnak tengerpartját a legkedvezőbb feltételek mellett — Jugoszlávia retteg az olasz kor­mány bekerítési politikájától 1 BELGRÁD. (A Brassói Lapok tudó­­sítójától.) A Balkán-politika központjá­ban mia egyetlen kérdés áll: mit történjék Magyarországnak az Adriai-kikötőre vo­natkozó komoly és jogos igényével? A­m­int ismeretes, a kérdést azok a meg­beszélések tették különösen aktuállissá, amelyeket a m­agyar kormány az olasz kormánnyal kezdett meg a fiumei ki­kötőnek rendelkezésre bocsátása és eset­leg az olasz-m­agyar semlegesség­ és ba­rátsági szerződés megkötése irányában. Az olasz politika útja már réges-régen azt az irányt mutatja, s ez nemi is titok többé, hogy hatalmiét a Balkánra kiter­jessze, s hogy ezt elérhesse, ahhoz szük­sége van arra, hogy a legbefolyásosabb balkáni államnak),­­Trolsioszláviáinak, hatal­mát és tekintélyét megtörje, s a lehetőség szerint izolálja! A híres korfui kirándu­lás már előszele volt ennek a törekvés­ rLnnrn -y »wwwwtaAWtawwwwwwAWWWAhNMWAtaervwiw. nek, aztán jöttek az albániai események, amelyeket forradalom­ formájában, hol Jugoszlávia, hol Olaszország idéztek elő, s amelyek nemrég végül is a kétségtele­nül Jugoszlávia ellen irányuló albán­olasz szerződést hozták létre. Olaszor­szág közel érkezett céljához, s még két nagy lépést kell megtennie, hogy azt, Ju­goszlávia teljes elszigetelését, végleg el­érje Az egyik lépést Bulgária, a másikat Magyarország felé Bulgáriával, ahogyan a jelek mutatják, könyv lesz a dolga. A bulgárok ősi "ellenségei a szerbeknek, s azok bármi ily kecsegtető ajánlattal len­­nének a szófiai kormányhoz, azt teljes bizalmatlansággal fogadnák, s Olaszor­szág ajánlatait szivesen fogadnák még ak­kor is ha az esetleg megkötendő olasz­­bolgár szerződés nem­ teljesítené minden.­­(Folytatása a 2-ik oldalon) GAZDASÁGI KI­MÉRŐ A lej mára javult. Száz lej Zürichben 2*827« svájci frank no le] 0-53 dollár 100 lej 2 shilling 2*2 p 100 lej 3­07 pengő 100 lej 2-23 aranymárka 100 lej 18­02 cseh kor. 1 svájci frank 1 dollár . 1 angol font 1 pengő . . I márka 1 cseh korona 5*51 lej Terményárak Brail­a: Tengeri : 425—437 lej, rozs q 635—685 lej, buza q 770—850 lej, korpa február 5—15-iki átadásra q 330 lej. Budapesti terménytőzsde. Szombat Változatlan, Irányzat csendes. Buza 32 90 33-30, egyéb 32-10—32 50, rozs 26 20 - 26 50, *ab 20-20—20*42, árpa 20-10—20 70, tenger­ 18-20— ««•40, köré. )510—lő80 pengd. 35-80 lej . 185 >/! (ej 802 — le] 32 60 le] 44-20 lej Az a fc@r@s!«ed)5, alti n@m hirdet olyan, mint az énekes, aki hang nél­kül akar énekelni. A hirdetés az üz­letember hangja. A vevők, az üzlet­felek, a piac csak a hirdetésről veszi észre, hogy a termelők, a kínálók, a segítők száma megszaporodott. A hir­detés a modern üzlet szárnya, mert enélkül nem lendülhet az a magasba. De csak a jól elhelyezett hirdetésnek van értéke, a Brassói Lapok hirde­tései ezért oly hatásosak. — Hirdes­sen a Brassói Lapokban és naponta százezer vásárlóval fut állandó érint­kezésbe. Méltányosaknak és türelmesnek kell lennünk a kisebbsé­gek irányában, mondta legutóbbi Petro­­vics közoktatásügyi miniszter egy kama­rai közbeszólásában, melyet valamelyik ellenzéki szónok soviniszta beszédére mondott. Méltányosaknak és türelmeseknek. Jólesik a m­iniszter szájából hallani e ko­moly intelmét azok számára, akik még mia is annyi előítélettel, elfogultsággal szűkkeblűséggel és önzéssel kezelik Ro­mánia egyik legfontosabb és legégetőbb problémáját, a kisebbségi kérd­ést. Hiába, ahol m­ég a nemzeti párt akár­hány korifeusa is azzal a képtelen és amb­ro­nisztikus inbaliszti­kával, hogy Ro­mánia szemben a federatív Magyaror­szággal nem­zeti állami, a kisebbségi­, nyelv jogát is képes első tatai, ott még sok idő kell és erős tanulságok, hogy a méltányosság és tü-elemi domináljon fel­fogásban és érzületben Mint a Bourbo­nok, a mi politikusaink legtöbbje is min­dent felejt, anélkül, hogy valamit is ta­nulna.­­Elfelejti, hogy a népek szabadság törekvése és ennek hatalmi visszaszorí­tása volt egyik felidézője a világháború­nak és hogy ugyanazt a rosszat, ami el­len küzdött, mással szemben nem szabad­ elkövetnie a történelemi igazságtevésének provokálása nélkül És nem­ tanulja m­eg, amit pedig szintén hatalmas példák és történetek tárnak elébe, hogy az ország jólléte, erőssége, biztossága abban a mér­tékében nő, ami ilyen mértékben érvé­é­nyesül az országban a közrend, a jog, az egyenlőség, a harmónia. Ma még egy miniszternek kell méltá­nyosságra és türelemre intenie a kisebb­ségek irányában egyes képviselőket, hol­ott már régen annak a rendszernek kel­lett volna megkristályosodnia és gyakor­lattá válnia a román politikában, hogy a kisebbségek a teljes" alkotmányosság a teljes egyenlőség, a teljes szabadság" je­gyében kormányoztassanak. Némi méltányosság és türelem, ha­nem a párisi egyezmény és a gyul­a­fehér­vári határozatok utol­só betűig való ér­vényesülése szükséges im­már, s annál rosszabb, ha még csak a mél­tán­yoss­ágra és türelemre való figyelmeztetésnél — a sajnos, hiábavaló figyelmeztetésnél tartunk. S annál rosszabb, mivel a jóhiszemű és jóakaratú miniszter is, me mint az egész kormány a méltányosságban, melyet m­e­­igért a kisebbségeiének, olyan türelmet tanúsít, hogy a mi türelm­ünk méltatla­nul már igen sokat sokat szenved. Ha valóban úgy érzi a m­iniszter, hogy a ki­sebbségek iránt — teljes jog és levies szabadság helyett — legalább méltányos­ságot és türelmet kell tanúsítani, telje­­sítse­ becsületein és gyorsan mindazt a mű­re a kormány kötelezettséget vál­lalt Elvégre mi is elég sokáig voltunk mél­tányosak és türelmesek.

Next