Brassói Lapok, 1927. július (33. évfolyam, 145-170. szám)
1927-07-02 / 145. szám
GAZDASÁGI HŐMÉRŐ A lemára esett. Száz lej Zürichben 3’10 svájci frank. 100 lej 0 6075 dollár [| 1 dollár . . 167*50 lej 100 lej 2 shilling | p. 1 angol font . 815 lej 100 lej — pengő | 1 pengő . . 29 25 lej 100 lej — aranymárka 1 márka . . 39 77 lej 100 lej — cseh kor. || I cseh korona 4 97 lej 1 svájci frank 32*30 lej T erménypiaci B r a 1 1 a: A feltűnő külföldi áresések hírére, amelyek árpában következtek be és a tengeri árának stagnálása ugyancsak a külföldön erősen érezteti hatását a belföldi piacon is. Az árpát a 560 lejjel jegyezték Brailában, tengeri 440, Constenciban 460. oooo A budapesti tőzsde a tegnapi ünnepnapon zárva volt Tudja-e Ön, hogy hol van Alexandria? A távoli Egyiptomnak kereskedelmi városa az. Olyan hely, ahol minden országot külön mérlegelnek és ahol azokat a szálakat keresik, amelyeknél fogva az országokat a világmunkába be lehet kapcsolni. 5 nézze meg a Brassói Lapokat: hirdetései között nagyszabású alexandriai megbízatások vannak, mert annak a francia világcégnek, amely Alexandriában vetette meg a lábát, a Brassói Lapok olyan lehetőséget nyújt, hogy onnan is érdemes hozzánk kapcsolódnia. Valóban azt hiszi, hogy a Brassói Lapok nyilvánosságát csak Alexandriából lehet helyesen megítélni ? Siessen, vegye hasznát annak a fejlődési lehetőségnek,amelyet a Brassói Lapok nyújt önnek és a hirdetése segítségével kezdje meg üzleti életének új, az eddiginél hatalmasabb, eredményesebb szakaszát.______ Hra (Bukarestben is) 3 (sí. BRASSÓI LAPOK 6ZERKESZTŐSÉGES NYOMDAi KAPIMJ. 64—66 QAI tVKPAi UailStSR ARS) TELEK»."V SZÁMOK: SZERKESZTŐSÉG 1-77 KIADÓHIVATAL: FERDINAND KIRÁIT (VOLT REZSŐ) KÖRÚT 6 l ULI 98MI Fi $3 S* 11» Pl 19 KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA «-77 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: ferencesdo ELŐFIZETÉSI DÍJAK VIDÉKRE, így hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, SZELE BÉLA dr. hóra 100, V* évre 270, V* évre 520,1 évre 1000 lej egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. Külföldre: V* évre 420, Vs évre 820, 1 évre 1600 lej BRASSÓ. (A Brassói Lapok munkatársától.) Vármegyénk magyar kisebbségeinek képviselőjelöltje Mátis András és szenátorjelöltje Szabó Béni szerdán, június 29-én Hét faluban, továbbá Bodolán és Keresztváron akarták megtartani programom beszédüket. Csak akarták, mert a csendőrség meghiúsította tervüket. Tehát ismét csendőr! De ne vágjunk elé az eseményeknek! Tartsuk meg a sorrendet. Jellemző jelenségek sorozata fog előttünk leperegni. Ebből aztán meg érthetjük, hogy miért nincs ebben az országban törvénytisztelet és rend? Megdöbbenve fogjuk látni, hogyan lehet a paragrafusok világos intézkedéseit erőszakosan félremagyarázni, s ha kell, önkényesen végrehajtani. Zajzonban betiltják a bejelentett népgyűlést A délelőtt folyamán első állomásunk Hét falunak Zajzon községe volt, amelynek központi vendéglője előtt két berobogó autónkat körülbelül ötven-hatvan ünneplőve öltözött polgár várta. Mivel csak késő reggel dobolták ki Zajzonban, hogy itt ma népgyűlés lesz, a község férfi lakosságának nagy része pedig szokás szerint már hajnalban kiment a határba, hogy szénáját összegyűjtse, nem is vehetett tudomást a rendezendő politkai összejövetelről. Azért gyűltek össze ilyen kevesen. Nemsokára felvonultunk a vendéglő nagy termébe, ahol az ülést Szállai Péter tagozati elnök nyitotta meg. Röviden előadta, hogy az Averescu-párt meg nem valósított paktum ígéretei mily nagy csalódást idéztek elő a népnél. Most viszont a liberális pártiak ígérnek fát-fát. Ma még testvéreknek szólítanak bennünket, választás után majd meg sem ismernekminket. Mi csupán magunkban bízhatunk. Jogainkat csak úgy tudjuk kivívni, ha összefogva a szászokkal, együttesen tekintélyes erőt képviselünk. Siessen azért minden magyar a kisebbségi blokk zászlója alá. Ezután Szabó Béni szenátorjelölt vette át a szót. Meleg hangon tolmácsolta a velünk együtt küzdő szászok jelöltjeinek üdvözletét, majd bemutatta a magyarság régi munkás bajnokát, Mátis András képviselőjelöltet, aki maga is csángó származású. Saját személyére térve, megemlíti, hogy életét kiskorától kezdve szakadatlan kitartó munkában tölti el. *A brassói ipartestületnek már tíz év óta vezetője, ahol a legnagyobb békében és egyetértésben, fajkülönbség éreztetése nélkül ezerhatszáz iparos ügyét intézi. Midőn a szenátorjelölt éppen a megértésről kezdett beszélni, hirtelen felpattant az ajtó, s azon keresztül csengő-pengő csizmában betoppant a brassói kerület csendőrszázadosa. Háta mögött Megvillant egy szakasz katona szuronyos puskája. Azonnal Szabó Bénihez fordul, akit erélyes hangon igazolásra szólít föl. Szabó megmutatja hatósági igazolványát, amely tisztán, félreértést kizáróan feljogosítja őt, hogy Zajzonban a mai napon gyűlést tarthasson. A csendőrszázados Kákán bogot keres A kapitány Végig böngészi a prefektusi engedélyt. Ujjával hirtelen az utolsó bekezdésre bök. Itt az áll, hogy a gyűlést megtartása előtt huszonnégy órával be kell jelenteni a községi hatóságnak. Megtörtént ez? — kérdi Szigorúan. — Meg! Tegnap személyesen jártam a községi jegyzőnél, akinek a mára tervezett népgyűlést bejelentettem. — felelte Szabó Béni határozottan. — A fi az semmi! A helybeli csendőrőrsparancsnokságnál kellett volna jelentkeznie, s nem a jegyzőnél! — pattogott a kapitány. — Romániában a legfőbb községi hatóság a csendőrség. S mivel ennél a fórumnál jelentését elmulasztotta, a népgyűlés megtartását ezennel betiltom. S a kezével türelmetlenül intett, hogy a termet azonnal ürítse ki a közönség. A szófogadó csángók hang nélkül, de elfojtott haraggal, egyenként távoztak a szűk folyosón át a katonák sorfala közt. S mikor a kapitány csak a két jelölttel és a szűkebb körű kíséretben állt szemközt, indulatosan folytatta: Nem adom meg az engedélyt. Mert a magyarok nem Mrályhűek, hanem lázadozó állampolgárok! AM a kormány ellen dolgozik, az a románságnak és a hazának is ellensége! " A csendőrség megakadályozta a brassó megyei magyar jelöltek zajzoni, bodolai, keresztvári gyűléseinek megtartását Prefektusa engedély dacára is betiltották a népgyűléseket Már békülni kezd a népgyilést betiltó százados Erre Mátis András a százados alaptalan vádjait visszautasította, egyúttal kjelentette, hogy Bratianu pártja nem képviseli a nemzetet. Majd Moktatja a századost arra nézve, hogy a községi hatóság feje nem a csendőr, hanem a jegyző. — Ez a községi törvény, sarkalatos pontja! hangsúlyozta Mátis. A százados ur úr keményen ragaszkodott állításához, mégis mindegyre barátságosabb hangon folytatta vitatkozásait. A végén letagadta, hogy állojálisoknak és lázadozóknak bélyegezte volna a magyarokat. — Különben, ha mondottam is, — felelte a kapitány úr Mengesztelő mosolygással. — csak kellett valamit Mondanom, hogy igazoljam a népgyűlés Megtiltásának okát Később kedélyesen elbeszélgetve, látszólag nagylelkűen a gyűlés megtartását is Megengedte azzal a feltétellel, ha a prefektusi engedélyt a községi csendőrőrmesterrel láttamoztatják. E kijelentés után azonban a kapitány úr úgy eltűnt a látóhatárról, mint a kámfor. Tudta ő, hogy miért utasította jelöltjeinket a zajzoni őrmesterhez. Egyszerűen azért mivel az őrmester két nap óta nem tartózkodott otthon, az őrsön. A vidéken járt. helyttesse pedig, a sergent, alighanem utasításra, a láttamozást .Megtagadta. Azzal érvelt, hogy ő nem tud Magyarul, ennélfogva nem tudja ellenőrizni a népgyülés szónokait. Természetes, hogy ennyi Műakadály, után a zajzoni népgyülés elmaradt. De a faluban az az általános” Vélemény, hogy a népgyűlés feloszlatása sokat használt a magyar ügynek, jobban összekovácsolta a lelkeket, mint száz programmbeszéd. Minden magyar vigyázzon a maga népének jelére