Brassói Lapok, 1927. augusztus (33. évfolyam, 171-195. szám)
1927-08-01 / 171. szám
SFÂNTU GHEORGHE. ika (Bukarestben is) 5 lej SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA»KA KIADÓHIVATAL» FERDINAND KIRÁLY (VOLT ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓ Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 160 lej, egy évre 900 lej és, havonta 15 lej kézbesítési díj. XXAII. évf. 171. szám ITIKA8 mmUKP FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA dr. TELEFON • VÁMOK» SZERKESZTŐSÉG—77 KIADÓHÍV g.'LS2, NYOMDA «-77 SZÁM* ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 100, V« évre 270, V« évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: V« évre 420, V* évre 820, 1 évre 1600 lej BB3WMKiBaBKiWaEgZ3’3»iá.-saLA,skVtgÍ£^aigAtagl2,gi^lk?g-ji,»»TTCTOy. aggig Hétfő, 1927. augusztus 1. ig en. Székely Nemzeti Múzeum T.p* J.Tresseaune Reinitz ártatlan ? Örült volt az egyetlen szemtanú — Reinitz levele a börtönből — Lesz-e revízió ? SZATMÁR. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Reinitz Jakab, a szatmári többszörös rablógyilkos már régen a nagyenyedi fegyházban tölti életfogytiglani büntetését. Nem igen beszél a hosszú szakállú, szentéletű gyilkosról senki, aki borzalmas tevékenysége folyamán állítólag 5 embert gyilkol meg. Leidig mindössze Grosz Herman nagyikárolyi vendéglős meggyilkolásáért állott bírái eőtt és a biróság a közvetettbizonyulékokat elegendőnek találta Reinitz bűnösségének megállapítására. Még egy gyilkosságért kell felelnie Reinitznak román bíróság előtt, emiiek a tárgyalását is kitűzték már, azonban sem a feljelentés, sem az elítélés nem hozhat az ő sorsában jelentékeny változást. A többi ügyben a csehszlovákiai hatóságok juriszdikciója illetékes. Elsősorban azt akarjuk megállapítani, hogy a hosszú és komplikált nyomozások folyamán, amelyet három ország hatóságai is végeztek, csak az a kétségtelen tény igazolódott be, hogy Reinitz nem volt becsületes ember, nem riadt vissza az inkorrekt üzletektől, de a gyilkosságokra közvetlen és kétségtelen bizonyítékot nem lehetett produkálni. Reibitz pedig mindvégig tagadott. Konokul és következetesen védekezett a gyilkossági vádak ellen, s ma is a börtönből, a jogerős ítélet után is ártatlanságát hangoztatja s egyre jönnek a levelek, amelyekben revíziót, perfelvételt sürget. Meg kell állapítani azt is, hogy Reinitzot nagyon sokan tartják ma is a gyilkosságok elkövetésében ártatlannak és sokan vannak olyanok, akik vele együtt kiszabadulásában reménykednek. Most két olyan momentum vetődött fel, amelyek ismét aktuálissá tették a rejtélyes ember ügyét, s kiszivárgott hírek szerint rövidesen esetleg sor kerülhet az újrafelvételre. Nemrégiben ugyanis a csehszlovák hatóságok elfogtak Idini egy Fuchs Mór nevű embert, aki beismerte, hogy cinkostársa volt Reinítznak s együtt ölték meg Grosz Hermant a nagybányai erdőben. Fuchs vallomása részletes és precíz volt, az is beigazolást nyert, hogy, az akkoriban Szatmáron lakó Fuchsnak csakugyan volt összeköttetése Reinitzcel. Az önterhelő vallomás pontossága megingatta azokat is, akik még mindig hitték Reinitz ártatlanságában és ezzel a közvetlen bizonyítékkal véglegesen megpecsételnek látszott a tömeggyükos sorsa is. Most erről a Fuchsról kiderült, hogy őrült és őrült volt akkor is, amikor Vallomását megtette. A gyilkosság önkéntes Vallomása, a vallomás, a részletek feltárása mind egy tébolyodott ember agyréme volt. Kiderült, hogy Fuchs teljesen logikátlanul, önként vállalta a cinkosságot. Ezzel egyidejűleg Reinitz levelet írt a börtönből ügyvédijének is és a törvényszékre is és ezekben a levelekben olyan új adatokat tár fel, amelyeknek valószínűsítése esetén szó lehet a revízióról. Reinitz nemcsak negatívumokra hivatkozik, nemcsak ártatlanságát igyekszik bizonyítani, | ||| de bizonyítékra hivatkozik egy más egyén bűnössége mellett is. A bíróságnál és illetékes helyeken egyelőre nyomozati érdekekből titokban tartják ezeket az adatokat, de információink szerint nem térnek napirendre Reinitz adatai fölött. (Folytatása a 2. oldalon.) GAZDASÁGI HŐMÉRŐ A lej mára esett. Száz lej Zürichben 316 svájci frank. 100 lej 0-61 dollár N 1 dollár . . . 1645 lej 100 lej 2 shilling 7 p. | 1 angol font . 803 lej 100 lej 3-50 pengő 1 pengő . . 2875 lej 100 lej 2-57 arany márka 1 márka . . 39-20 lej 100 lej 20-60 cseh kor. || 1 cseh korona 4-89 lej 1 svájci frank 3175 lej Terménypiaos Belföld: Árpa gyengébb, tengeri lanyha. Buza 830— 850 lej minőség szerint, árpa 680, tengeri 535 lej. Liverpool: Buza Irányzat nyugodt Májusi lityi, júliusi 11V8, októberi 11V8. Chicago : Buza Irányzat gyenge. Július 138ty8, szeptemberi 137ty8, decemberi 1411/*. Sohasem múlik el és sohasem merül ki a hirdetés hatása. A hirdetés ereje abban van, amiben az életé: a szüntelen megújulásban. A hirdetésnek élnie kell, hogy bekapcsolódhassák az életbe és gyökerének kell lennie, hogy odajusson, ahova szánva és rendeltetve van. A hirdetés gyökere a jó hirdetési orgánum. Ezért van olyan versenynélküli hatása annak a hirdetésnek, amelyet a Brassói Lapok röpít szét a magyarság minden tűzhelyéhez, minden műhelyébe, minden érdeklődőjéhez. Hirdessen a Brassói Lapokban, hogy mielőbb láthassa áldozatos munkájának eredményét. abban a vitában, mely Rothermere lord és Benes külügyminiszter között a trianoni szerződés dolgában támadt van egy pont amely a népek és államok békéjének minden igaz hívét érdekelheti, anélkül, hogy magával az akcióval, melyet Londonból bombaként dobtak bele a nemzetközi viszonyokba, érdemileg kellene foglalkozni. Benes miniszter visszautasítván az angol lord ama javaslatát, hogy az utódállamok bizonyos magyarlakta területeket juttassanak vissza Magyarországnak, egyéb ellenérveken kívül a korábbi magyar államnak a nemzetiségekkel szemben tanusított elnyomó politikájára is hivatkozott. Amire Rothermere újabb írásában azt válaszolta, hogy miután a világháború ép a múlt igazságtalanságai miatt keletkezett, ma már azokra nem szabad hivatkozni, még kevésbbé az ezekre való hivatkozással igazságtalanságokat elkövetni. Más szóval a lord azt is mondja, hogy az utódállamoknak, melyek állítólag elnyomott fiaik felszabadítására fogtak fegyvert, már a múltra való tekintettel sem szabad elnyomniuk azokat a másfaju népeket, melyek most az ő jogaraik alá kerültek. Rothermerének ez a tétele vitathatatlan igazság, azonban nem eredeti, mert már benne van azokban a szerződésekben, melyeket az osztrák-magyar monarchia elszakított részeinek uralói Magyarországgal és más államokkal kötöttek. Ezekben a szerződésekben Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, de maguk a legyőzött államok is arra kötelezték magukat, hogy a területükön élő vallási és etnikai kisebbségeket ugyanolyan elbánásban részesítik mint a saját fajbeli polgáraikat, hogy ezek számára is a teljes politikai, felekezeti, gazdasági és kulturális szabadságot biztosítják. E vállalt kötelezettségek ellenére azonban a békeszerződések megkötése óta a nemzeti kisebbségek állandó küzdelmet kénytelenett folytatni szabadságjogaik érdekében, s ugyanaz a Népszövetség, melynek az aláírt szerződések teljes végrehajtását kellene követelnie, még ma is lehetőséget ad a fölénybe jutott államoknak a népkisebbségi jogok elnyomására, a szerződésekben vállalt kötelezettségek mellőzésére. A csehszlovák külügyminiszter amaz ellenérvének tehát, hogy Magyarország annak idején elnyomta a nemzetiségeket, a szemet szemért fogat fogért elv barbár revánsa tarthatatlanságán kívül már azért sincs belső igazsága, mert nemcsak egy világháború támadt a múlt hatalmaskodásai nyomán, hanem mert az egyes államok szerződésben, átcsatolt birtokok ellenértéke gyanánt vállalták a nemzeti kisebbségek jogainak érvényét, elismerését. Vagyis, sem aki a maga jogtalanságai leplezésére vagy igazolására a múltat, a mások bűneit hánytorgatja fel, sem aki mellőzi az egész politikai és erkölcsi világ előtt vállalt kötelezettségei teljesítését, nem szolgálja őszintén a béke ügyét, hanem okot és alkalmat szolgáltat rá, hogy a népek és államok folytonos elégedetlenségben és nyugtalanságban éljenek. Bezzeg, mennyivel különb argumentum lehetett volna Benes beszédében és írásában minden rothermerei sajtóakcióval szemben, ha azt mondja, ha azt mondhatja: »íme, Csehszlovákia a békeszerződés betűje és szelleme szerint teljesítette az impériumában élő másfaju népek jogaira nézve vállalt kötelezettségeit!« Ámde nem mondta, de nem is mondhatta, mint ahogy egyetlen győztes utódállam kormánya sem mondhatja, sajnos, legye