Brassói Lapok, 1927. augusztus (33. évfolyam, 171-195. szám)
1927-08-01 / 171. szám
vésbbé a miénk, mely éppen a közelmúltban a választások és az országos gyász alkalmával tett újabb fényes tanúságot a békeszerződés határozmányainak respektálásáról és a kisebbségi jogok méltánylásáról. Kormányaink, bizonyára a román nép legjobb hajlandósága ellenére, a nemzeti kisebbségeket üres frázisokkal és szofizmákkal akarják kielégíteni, holott egyetlen feladatuk az volna, hogy szavak és ígéretek helyett intézményes módon tegyenek eleget kötelességüknek: tegyék lehetővé az anyanyelv használatát hivatalokban és bíróságokon, iskoláink zavartalan fejlődését, a személyes szabadság és magántulajdon érinthetetlenségét, a falvak népének minden robottól és sarcolástól mentességét, fiainknak a közhivatalokban való arányos elhelyezkedését és népünknek a törvényhozásban való megfelelő képviseletét, aminek tendenciamentes választói jog és szabad, alkotmányos választás az előfeltétele. A romániai nemzeti kisebbségek, hazájuk iránt való hűségükben, nemcsak minden belső irredentizmust utasítanak el maguktól, hanem minden olyan külső törekvést is mely a nemzetközi béke és az államrend alapjainak a megrendítésére szolgálhat; ellenben annál szilárdabban, annál szenvedélyesebben ragaszkodnak az alkotmányban és a békeszerződésben biztosított jogaikhoz, melyek gyakorlati érvényesítésében látják egyedüli biztosítékát az állam konszolidációjának és a saját nyugalmas fejlődésüknek. S itt újra hangsúlyozzuk a régi tételt ami ép oly kevéssé a mi találmányunk, mint nem Rothermeréé a fent idézett: amilyen mértékben az utódállamok teljesítik kötelességüket a nemzeti kisebbségek iránt, abban a mértékben erősödnek maguk a szerződések és megfordítva. Sem, Benes, sem más nem adhat tehát sikerültebb választ a lord Rothermere-féle akciókra, mint ha tényekkel igazolják, hogy a kötött szerződéseket lelkiismeretesen megtartották. A kisebbségi jog a Szibillák könyve, minden nappal és minden lappal, amivel elkésnek, többet kell majd érte fizetni. Folyton jönnek a panaszok a Columbus-utcai áldetektiv ellen BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósítójjától.) A Brassói Lapok tegnap részletesen beszámolt arról az áldetektivtrükkről, melyet egy, zsaroló a laudon-utcai Eismann cég üzletében elkövetett. A rendőrségre Eismannék feljelentésének nyilvánosságra jutása óta egyre többi panasz érkezik. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy egy elbocsátott rendőrtisztviselő követi el ezeket a tetteket, mert viselkedésének és fellépésének biztossága arra enged következtetni, hogy járatos az ilyen ügyekben. A tettes többi helyen, Komjáth Jenőnek, másutt Kerekes Istvánnak mutatkozik be. Többi kereskedő már fel is ismerte a felmutatott fényképben a volt renőrtisztviselőt, Bartók Zoltán azonban, aki az Eismann-cég nevében tárgyal Vele, nem egészen bizonyosan ismerte fel. Letartóztatták egy nagy budapesti szállítócég tulajdonosát Hiteleket vett igénybe, amikor már kényszeregyezségi tárgyalásokat folytatott BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) László Jenőt, az egyik legnagyobb, budapesti szállítócég főnökét többrendbeli csalás és sikkasztás, váltóhamissás miatt letartóztatták. László manipulációit a legfurfangosabb módon végezte. A panamák sorozatát, amelyet Lászlónak furfangos módon, már-már elaltatni sikerült, egy német papírgyár feljelentése pattantotta le, amelytől akkor vett nagyobb hitelt igénybe, amikor már kényszeregyezségi tárgyalásokat folytatott. Ezután aztán már tömegesen érkeztek feljelentések a cég ellen. Az eljárás folyik László felesége és testvérbátyja ellen is. A BRASSÓI LAPOK a romániai magyarság ügyét szolgálja. Aki a Brassói Lapokra előfizet a romániai magyarságot erősíti. séi * . •- - \ t’\9JV Közölték munkatársunkkal, hogyha az újabb nyomozás valóban hoz konkrét eredményeket, szenzációs fordulat következik a Remits ügyeiben. Ii ' | Ez a tényállás. Ebbeli a pillanatban nem lehet tudni, hogy ártatlan-e Reinitz. Egy bizonyos, emberfeletti energiával él ma is töretlenül, a börtön reménytelenségéből is hangoztatja, hogy nem gyilkolt. Eddig nem tudott számot adni az eltűnt öt ember életéről, most már arra is vállalkozik Be-akarja bizonyítani, hogy, ő nem ölt és rá akar mutatni a gyilkos személyére. Sok kérdés volna itt. Az is, hogy, miért nem mondta ezeket eddi* ? De most ez mellékes. Reinitz módot kap arra, hogy még most is beigazolhassa ártatlanságát, ha tudja . Híres Illés a bécsi városházán BECS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A városi közgyűlés délutáni programjáján az újonnan alakult védőrség szabályzatának a vitája szerepelt. Az előadót, amikor az emelvényre lépett, a keresztényszocialisták és a nagynémetek kifütyülték. Majd óriási tárma, padverés, csengetés, sípolás kerekedett, úgy, hogy az előadó szavai elvesztek a 1 .jaj Dan.nzuTaji fi .peresztény szociálista Kunsccnek szemrehányást tett Seitz polgármles- i telnek amiért nemi tartotta meg azt az igény létét, hogy a védőrséget csupán veszedelem esetére alakították. A nagynémetek és a keresztényszocialisták az egész idő alatt tüneteltek a szociáldemokrata többség ellen.. ( Az anyanemzet és a kisebbségek A népközösség elismeri a nemzetek egységét az államhatárok mellett BÉCS. (A Brassói Lapok bécsi tudósítójától.) Az európai nemzeti kisebbségek állandó titkársága ma a következő nagy érdekességű fejtegetéseket bocsátotta a Brassói Lapok bécsi tudósítójának rendelkezésére. Neumann képviselő, a lengyelországi németek vezére a berlini népszövetségi kongresszus alkalmával rendezett kisebbségi értekezleten figyelemreméltó kijelentéseket tett a népközösség elismeréséről az államhatárokon túl. Neumann képviselő nézete szerint valamely nemzeti kisebbség a maga elszigeteltségében nem lehet egy élő nemzed ezme képviselője. A kisebbségeket nem szabad üldözni és irredenta vádakkal illetni, ha a halálokon túl keresik az érintkezést az önálló nemzeti életet élő anyanemzettel. Az összes német kisebbségek szoros kapcsolatra törekszenek Németországgal és bizonyos, hogy a többi nemzeti kisebbségek is hasonló vágyakat táplálnak Neumann szavait a jelenvolt kisebbségi delegátusok és vendégek helyesléssel fogadták, aminek folytán feltételezhető, hogy kijelentései megegyeztek a jelenvoltak tocfogásával. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy a népközösséget, illetőleg az anyanemzet és a más országban élő rokon kisebbségek közötti különleges kapcsolatokat ma már közvetve a népi szövetség is elismeri. Karl Georg Bruns dr. erről a német népszövetségi liga közlönyében nemrégiben a következőket írta: — A kisebbségvédelmi szerződések csupán valamely ország kisebbségeiről vesznek tudomást és nincsenek tekintettel az egyes kisebbségek nemzeti kapcsolataira, más kisebbségekkel, vagy az anyanéppel. Ellenkeznek ugyanis a nemzetközi jog jelenlegi rendszerével külön kapcsolatokat teremteni államok és népek között. Ennek ellenére a különböző államokban élő, egy nemzethez tartozó népi törzsek között fennálló tényleges kapcsolatok a nemzetközi jogi gyakorlatban igen érdekes fejlődéshez vezettek. A Népszövetség tanácsa a kisebbségi panaszokat egy három tagból álló bizottsághoz utalja át. Röviddel Németországnak a Népszövetségbe való belépése előtt a népszövetségi tanács határozatot fogadott el, amely többek között azt tartalmazza, hogy a tanács azon tagja amely a panaszt benyújtó kisebbséggel rokonságban áll, és úgy nem küldhető fl a hármas bizottságba, mint a bepanaszolt állami. Ez a határozat az első népijogi elismerése a nemzeti kisebbségek és a külön országban élő anyanép, együvé való tartozásának. Nyilvánvaló, hogy, a megállapított népjogi elismerés alapjában véve tudomásul vevése azoknak a természetes kapcsolatoknak, amelyek az anyanép és külföldön élő rokon kisebbségei között fennállanak és megfelel annak az ideológiának, amely a határokon túl a népi közösségek elismerését követeli. Kiskartá ki fosztani a varsói banfkjegynyomdát VARSÓ. Tegnap, este a rendőrség egy betörőbandát dióban a pillanatban fogott el, amikor egy, földalatti folyosón a bankjegynyomda helyiségébe akartak behatolni. A folyosó falát áttörték már, s be akartak hatolni a kincseskamra alá. Felfedezésükkor valóságos harc folyt le a rendőrök és betörők között. A nyomda egyik tagja súlyosan megsebesült, nyolc betörőt letartóztattak. 1927. augusztus 1. Minden előfizetőnek joga van havonként egy tízszavas ingyen apróhirdetésre a „Brassói Lapok“-ban. Saját érdekében cselekszik, ha az alábbi szelvényt kivágja, félreteszi és ha augusztus hónap folyamán hirdetni akar valamit, úgy ezt a szelvényt kitöltve küldje be a kiadóhivatalhoz. Ha azonban a szelvényt elveszti, azért a hirdetés ingyenes leközlésére vonatkozó joga érvényes és a hirdetését akár személyesen, akár pedig levelezőrajt útján is leadhatja. Közelebbi feltételek a lap utolsó oldalán, az „Apróhirdetések“ rovat elején megtudhatók. (Kivágni és megőrizni !) 1927. augusztus havi inis - iiuühirielhi mMh a „Brassói Lapok“ előfizetői számára. Q O: N Ez a szelvény másra át nem ruházható!