Brassói Lapok, 1927. szeptember (33. évfolyam, 196-220. szám)
1927-09-28 / 218. szám
4. oldal, 218. szám, BRASSÓI LAPOK 1927. szeptember 28. hogy népünk hitbeli egységének s a hit és erkölcs ellenes irányzatokkal való sikeres megküzdésnek érdekében az Apostoli Szentszék a kötendő konkordátumban gondoskodjék arról, hogy: az ősi püspöki megyék maradjanak meg változatlanul mai területi határaikkal, mai székhelyeikkel, mai egységükben és szilárdságukban, mert a területi egység megbontása — különösen az évezredes erdélyi püspöki megyében — veszélyeztetné népünk lelki egységét is. A nagygyűlés megingathatlan bizalmát és szeretetét nyilvánítja a négy erdélyi egyházmegye kiváló főpásztorai iránt és kéri őket, valamint katholikaus közéletünk többi egyházi és világi vezetőit, hogy e tiszteletteljes fiúi kívánságait és kéréseit a legmegfelelőbb formában juttassák el az Apostoli Szentszék elé. A nagygyűlés a határozati javaslatot nagy lelkesedéssel elfogadja, s ezzel Majláth Gusztáv Károly püspök a kongresszust bezárja. Délután a legkiválóbb szónokok felváltva állandó beszédeket tartottak a néphez, amelynek egyik része a közbirtokosság székháza előtti téren, a másik az udvaron ezrével tolongott. Este 6 órai kezdettel körmenet volt az oltári Szentséggel. Felejthetetlen látvány volt az a tízezer főnyi tömeg, mely négyes sorokban égő gyertyák világa mellett énekelve tette meg a nagy körutat a kápolnáig. Tízezer gyertyafény, tízezer élő hit jelképe! Körülbelül 100— 150 lelkész fehér karingben szintén gyertyákkal haladt a szentség előtt. Azután jött a nép. Vagyonos úriember, szegény egyszerű napszámos egy sorban, hittel, bizalommal, boldogan énekelte Üdvözlégy szent szakramentum! T. D Az angolok követezetlensége az optáns-perben „Mi is azt mondjuk majd az angoloknak, amit Chamberlain a magyaroknak“ — mondja a szovjet MOSZKVA. (A Brassói Lapok tudósító-jától.) Ismeretes, hogy a szovjet nagyterjedelmű birtokokat foglalt le angol állampolgároktól. Most az optáns per tárgyalása után a Pravdában, az orosz szovjet hivatalos lapjában cikk jelent meg a genfi vitáról, amelyben többek között a következő áll: — Most már tudjuk, hogy mit válaszoljunk az angoloknak, ha alattvalóik birtokait számonkérik tőlünk. Mi is azt mondjuk majd az angoloknak, amit Chamberlain a magyaroknak. Egyébként az angolok következetlenségére jellemző a görög eset is, amelyet a görög lapok pertraktálnak. Annak idején Görögország, hogy földhöz juttassa nincstelen menekültjeit hatalmas kisajátításokat eszközölt, amelybe számos angol és francia alatt való birtoka is beleesett. Akkoriban az angolok és franciák pressziójára a görög állam akkora kártérítést kényszerült az idegen alattvalóknak fizetni, amilyenről a kisajátítást szenvedett görög állampolgárok álmodni sem mertek. Vlad Aurél: „Minden állam elvan, amilyen az igazságszolgáltatása“ A dévai ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlése . Súlyos kritikát gyakorolt igazságszolgáltatásunk felett DÉVA. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Folyó hó 25-én a dévai ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlésre ült össze. A meghívott 80 tag közül mindössze 34 jelent meg. Az ülés egyetlen tárgya az önkéntes bírósági illetékek — bírósági nyomtatvány költségek — fizetésének kérdése volt. Dr Tatar kamarai dékán megnyitójában vázolta az ügyvédi kar előtt jól ismert azt a kétségbeejtő helyzetet, amely a jogkereső közönségre és rajtuk keresztül az ügyvédi karra amiatt háramlik, mert az igazságügy miniszter nem látja el bíróságainkat megfelelő nyomtatványokkal. A Kamara vezetősége, a jogkereső közönség magasabb érdekeire való tekintettel, emiatt az önkéntes díjak kötelező fizetése mellett foglalt állást. Vlad Aurél ügyvéd, volt pénzügyminiszter felszólalására hosszas tanácskozás és Pop Justin dr., Haragos Ádám dr., Grossmann Miksa dr., Boeriu Emil dr. felszólalása után az elnökség kimondja hogy a közgyűlés határozatképtelenség miatt nem tartható meg, azonban a kitűzött kérdést a jelenlevők értekezlet formájában megtárgyalják. Dr. Tatár dékán ezek után részletesen ismertette mindazon lépéseket, amiket mint dékán kartársai és a jogkereső közönség érdekében egyaránt tett. Közölte, miszerint a dévai törvényszék főelnökénél állandóan közbenjárt a lehetetlen állapotok megszüntetéséért. Elismerte azt is, hogy a törvényszék főelnöke egyik felterejsztést a másik után küldi a temesvári Ítélőtábla elnökéhez, de hasztalan minden erőfeszítés az 500 lejben megszabott havi nyomtatvány átalányt mind a mai napig nem sikerült felemeltetni. Ezen dékáni felvilágosítások után dr. Pop Justín, a kiváló dévai kriminalista ügyvéd emelkedett szólásra, ki kritikát gyakorolt igazságszolgáltatásunk gyatrasága fölött. Szerinte nem az ügyvédi karnak, nem a jogkereső közönségnek feladata bíróságainknak nyomtatvány szükségleteit önkéntes megadóztatás útján biztosítani, hanem az igazságügyi tárcának elengedhetetlen kötelessége a magas bélyeg és egyéb terhes bírósági illetékek szedése után arról gondoskodni, hogy legalább a szíkségeltető nyomtatványokkal legyenek bíróságaink ellátva. Dr. Pop Justín szerint a földkerekségen nincs még egy második ország, ahol az ügyvédi karnak azzal kellene vesződni, hogy a jogkereső közönség megadóztatása révén teremtse elő a bíróság nyomtatvány szükségletét. Nem elégszik meg a maga részéről azzal, hogy a törvényszék főelnöke feliratokkal fordul a táblai elnökhöz, hanem ha feliratainak nem volt foganatja, úgy kötelessége a táblai elnök, ennek viszont az igazságügyminiszter ajtóit addig döngetni, míg kiáltó szavuk meghallgatásra talál és ezen szégyenteljes állapotok rendezést nyernek. Dr. Pop szerint a bírósági nyomtatvány illetékek önkéntes megajánlása az állami tekintélyen olyan csorbát ejt, amely csorba ejtéséhez a maga részéről nem járulhat hozzá, mertszerinte az állami tekintélyt építeni, fejleszteni kell, nem pedig lerombolni. Dr. Pop komoly, higgadt és méltóságteljes szavait azzal fejezi be, a régi magyar éra szerinti magasan tündöklő igazságszolgáltatást akar látni, a maga részéről soha se lesz híve annak a fájdalmas elvnek, aki fizet kap igazságot, aki nem fizet nem kap. Majd a temperamentumos Vlad Aurél dr. volt pénzügyminiszter szólalt fel, ki szintén súlyos szavakkal ostorozta igazságszolgáltatásunk kiáltó sérelmeit. Szerinte minden állam olyan, amilyen az igazságszolgáltatása és ha az állami élet legfontosabb kérdéséből valamely állam üzletet csinál, azt üzletnek tekinti, úgy a végromlás veszélye fenyegeti az illető állami életet. Illegálisnak tartja maga is a jogkereső közönségnek ilyen címen való megadóztatását, ez ellen az Ügyvédi Kamarák összességének tiltakozni kell, minden ügyvédnek egyhangúlag kell követelnie a modern államok igazságszolgáltatási rendszerének Romániában való meghonosítását. Utána dr. Grossmann Miksa dévai ügyvéd szólalt fel, ki bár szintén illegálisnak tartja az önkéntes bírósági nyomtatvány illetékek szedését, de a jogkereső közönség érdekeire való tekintettel, mert másként a lehetetlen állapoton segíteni nem lehet indítványozza a kötelező nyomtatvány illetékek fizetésének kimondását. Dr. Oncu Jacob és Marinescu ügyvédek felszólalásai után dr. Tatar dékán a kérdést szavazásra bocsátotta, melynek eredménye a dévai ügyvédi kamarában ezidőszerint megbukott az önkéntes bírósági nyomtatvány illetékek fizetésének kérdése, az nem is kerül utóbbi közgyűlés elé. Fel akác robbantani az amerikai légionáriusokat vivő expresszt PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Vasárnap éjjel három kilométerre Golfestan állomástól öt perccel a Marseille—nizzai expressvonat érkezése előtt ismeretlen tettesek bombát dobtak a vasúti sínekre. Szerencsére a vonat húsz percet késett, s a robbanásra figyelmessé lett őrszemélyzetnek ideje volt rá, hogy a vonatot idejekorán megállítsa. A robbanás a síneket szétszakította, úgy, hogy, a forgalmat csak regigelre sikerült helyreállítani. A rendőrség a merénylettel egy anarchista bandát gyanúsít, melyet nemrég ezen a környéken történt robbantások miatt őrizetbe vettek, de bizonyítékok hiánya miatt elbocsátottak. A megmenekült utasok nagyrészt amerikai légionáriusok, akik Nizzán keresztül Olaszországba igyekztek. A hirdető meg fogja Önnek köszönni, ha megrendeléseknél vagy érdeklődéseknél megnevezi a Brassói Lapokat.