Brassói Lapok, 1929. január (35. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-02 / 1. szám

1929. január 2. IHMM» rrn UM—II ■■■* tlUMmim'i Végre lemondott a szerb kormány s a Bro^vát vezérek vás*ják a megígért királyi kihallgatást Belgrád azt jelenti, hogy a király beteg s így pár napig nem dönthet a lemondás elfogadásának kérdésében . Az átlátszó huzavona ellenére is reménykedik Zágráb B­e­­­g­r­á­d, december 31. A horvát-szerb válság ügye, ha Korosec miniszterelnök akaratossága miatt lassan is, de mégis közeledik a megoldás felé. Megírtuk már, hogy Macsek elnöknek az angol követtel és a francia külügyi delegáció alelnökével folytatott egyeztető tárgyalásai előrevetették a Korosec-kormány távozásának árnyékát. Macsek dr., a horvát koalíció elnöke már ka­rácsonyra ígérte híveinek az eredményt, ami nem lett volna egyéb, mint a megutált szerb kormány távozása, nyomban utána a horvát politikai vezérek királyi kihallgatása. Ezeknek a királyi kihallgatásoknak kel­lett volna eldönteniök még a karácsonyi ün­nepek előtt a horvátok sorsát Az egyeztetést célzó külföldi beavatkozás azonban nem járt azzal a gyors sikerrel, ahogyan a horvátok elképzelték. Korosec nem mondott le kará­csony előtt, sőt, hogy minden enemű kénysze­rűségének elejét vegye, egyszerűen elutazott. El is érte azt, hogy a karácsonyi ünnepeket még mint miniszterelnök tölthette el. De elérte azt is, hogy a nagy várakozásokban megcsalatko­­zott horvátok elkeseredése kirobbant, a zágrábi kávéházban lelőtték a leg­­gyűlöltebb szerb­ detektívet, s Radics István nevenapját olyan hatalmas fénnyel és olyan fenyegető tüntetéssel ünnepelték meg, hogy a belgrádi poli­tikusok ereiben megdermedt a vér. A Korosec taktikázása mégsem volt telje­sen eredménytelen, mert a szerb sajtó szünő­­ben levő uszitó hangja a véres zágrábi merény­let és a heves tüntetés után újra feléledt s most már azt kezdte hangsúlyozni, hogy hiá­bavaló minden külföldi közvetítő beavatkozás, a horvátok vezéreinek bűnhődnie kell. A kormány körüli feszült válságot­­ azon­ban Korosecnek még ilyen áron sem sikerült eloszlatnia. Valószínű, hogy a külföldi nyo­más is jelentős szerepet játszott abban, hogy a tegnap végre mégis be kellett a konok kormányelnöknek nyújtania lemon­dását. Amit tehát a horvátok még karácsony előttre vártak, az végre csakugyan bekövetkezett. Ko­rosec lemondott, a közvetítő tárgyalások leg­nagyobb akadálya, a kormány félreállott s elkövetkezett az ideje annak, hogy a horvát vezérek eljuthassanak a királyi kihallgatá­sig. Zágráb remél is ebben s az onnan kapott híradások szerint Macsek és társai már ké­szülnek a belgrádi útra. Van azonban egy újabb aggasztó jelenség is a kormány lemondásával kapcsolatban. A belgrádi hivatalos jelentés azt közli, hogy a kormány lemondásának elfogadása fölött Sán­dor király még nem döntött s pár napig nem is dönthet, mert influenzában fekszik s amíg ál­lapota nem fordul kedvezőbbre, addig pártve­zéreket nem fogadhat. A horvátoknak már van annyi tapasztalatuk a szerb politika terén, hogy a király betegségében azonnal észreve­gyék a kényszerbetegséget Sándor király te­hát megint határozatlanul viselkedik s ebben a határozatlanságban világosan meglátszik a Korosec keze. A zágrábi horvát sajtó természetesen nagy szorongással figyeli ezt a huzavonát, bár a kormán­y lemondásának a hirét a legngyobb örömmel fogadta s igyekezett nyomban­ a ki­rályi jóindulatban való bizakodás felé irányí­tani a hangulatot. Ennek a bizakodásnak van is látszólagos alapja, mert a horvát vezérek reménye szerint a király betegségére azért volt szükség, hogy őfelsége tájékozódhassék a külföld hangulatáról, mielőtt a horvát pártve­zéreket a döntő jelentőségűnek ígérkező ki­hallgatáson fogadná. A horvátok bíznak is a külföldben, de várjon bízhatnak-e Korosec­­ben, aki a lemondás ellenére is ténylegesen gyakorolja a hatalmat ezekben a súlyos na­pokban 2 újságíró (Paál Árpád és Hegedűs Nándor), 2 pap (Laár Ferenc és Vásárhelyi János), 2 iparos (Paál Gábor és Szabó Léni.) 1 karmester (Wilter József.) 1 bankár (Gyárfás Elemér.) 1 tanár (Balogh Arthur.) 1 közhivatalnak (Sándor József.) Ismételnünk kell, hogy a csoportosítás a manda­­táriusok saját bemondása alapján történt s azt mutat­ja, hogy képviselőink és szenátoraink a megválasz­tásuk előtt tényleg mivel foglalkoztak. Mert az erdé­lyi magyar sors itt is éreztette a hatását és sokan vannak olyanok, akik tulajdonképpen nem azok, a­mivé a megváltozott sors kényszerítette őket. Wilier Józsefet például éppen úgy vehetjük volt közhivatal­­noknak és újságírónak, mint karmesternek. Paál Gá­bor is inkább ügyvédnek tekinthető, mint kisiparos­nak, hiszen tényleges ügyvéd volt s csak a kénysze­rűség vitte rá, hogy az ügyvédi gyakorlatot megszün­tesse. Közhivatalnok volt György József és Sebesi János is, sőt Paál Árpád is azelőtt, mielőtt az újság­írói tollat a kezébe vette. Aztán ami a bankárságot illeti, ott Gyárfás Eleméren kívül még többen is vannak úgy ügyvédek, mint a földbirtokosok között. Ha például arról készítenénk kimutatást, hogy a kép­viselőink és szenátoraink között bányán szerepelnek úgy mint valamelyik bank igazgatósági tagjai, úgy abszolút többség kerülne ki belőlük és az ellenpárt teljesen kihalna. Mindezeket összevéve megállapít­hatják, hogy parlamenti csoportunkban dominálnak az ügyvédek és a bankárok. Érdekes számontartani azt is, hogy ez erdélyi magyar felekezetek milyen arányban találtak képvi­seletet a parlamentárok között. Legtöbb a katholiku­­sok száma, akik összesen tizenegyen vannak: Paál Árpád, Parecz Béla, Gyárfás Elemér, Paál Gábor, Jó­sika János, Szentkersezthy Béla, Wilfer József, Bara­bás Béla, László Dezső, Jakabffy Elemér és Balogh Arthur. A reformátusokat nyolcan képviselik: Barabás Béla, Vásárhelyi János, Bethlen György, Sebesi Já­nos, Laár Ferenc, Fábián László, Sándor József és Szabó Béni. Unitáriusok ketten vannak: György József és Abrudbányai Ede és végül magyar zsidó egy: Hege­dűs Nándor. ▼3 TVTT7TTTT9 VWTTTTVWTT3VWTTTWT Az oltszemi véres incidens Bukaresti munkatársink jelenti az oltexemi véres incidensre: Báró Szentkereszthy Béla képviselő ma felkereste Jul­ian igazságügy minisztert és a vá­lasztások alatt Oltszem községben történt véres Inci­dens ügyében érdeklődött. Ismeretes, hogy egyes ro­mán politikusok politikai bűnport akartak kovácsolni a sajnálatos konfliktusból Junian igazságügy minisz­ter kijelentette a magyar képviselőnek, hogy az olti­ssem­i Incidens iratait áttanum­ányozta és dacára an­nak, hogy kezdetben politikai bűncselekmény látsza­ta merült fel, az ő nézete szerint Itt nem politikai, hanem közönséges bűncselekményről van szó A vé­res Incidenst a szereplők részegsége okozta és így semmi ok arra, hogy e közönséges bűncselekménynek politikai színezetet adjunk. TTTTTTTTTTTTTT ▼VyTTVTTTTTVTTTTTTTTVTy­ TTTTTV­TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT ­ A magyar képviselők társadalmi és vallási keresztmetszete Dominálnak a bankárok és az ügyvédek Bukarest. (1.) Minden statisztikai összeállítás tanulságos, külö­nösen akkor, ha az ember célzatosan veszi fel az ösz­­szeállítási szempontokat. A célzatosság viszont lehet rosszindulatú, lehet jóindulatú és lehet tárgyilagos. Tárgyilagos csak abban az esetben, ha a szempont felvevője meg tudja találni azokat a belső erőket, a­melyek a statisztikai anyag tényleges összeállítására befolytak­. Vagyis: ha a mindig vitássá tehető véletlen kikapcsolásával a statisztikus azokat a titkos erőket mutatja meg felvetett szempontjaival, amelyek.­­ Jelen esetben a magyar parlamenti csoport kialaku­lására (minthogy erről van szó), tényleges hatóerővel voltak. Ezután meglehetősen nagyképű, de nem haszon­talan bevezetés után meg kell állapítanunk azt is, h­ogy van még a statisztikának egy fajtája, az úgy­nevezett újságstatisztika, amelynek egyetlen szem­pontja: az érdekesség. Nos, jelen esetben erről van szó s minden más szempont mérlegelését, illetve a hasznos tanulságok levonását az újságíró az olva­sóra bízza. Amint már fentebb is jeleztük, jelen esetben az újságíró a magyar parlamenti csoport szociális és vallási keresztmetszetét mutatja be az alábbi kis sta­tisztikával. A meglehetősen tiszta választások során, amelyek a valóságos erőviszonyokat csak azért nem fejezik ki hűen, mert a magyarság soraiban rengeteg nemtörődöm és bűnösen, gyáván elfásult választó ta­láltatott, 22 magyar mandatárius került be a román parlamentbe. Az így összealakult magyar parlamenti csoporttal a mandatáriusok saját megállapítása szerint található: 6 ügyvéd, (Parecz Béla, Barabás Béla, Barabás Béla Ifj., Jakabffy Elemér, Fábián László és László Dezső.) 4 földbirtokos. (Bethlen György gróf, Jósika Já­nos báró, Szentkereszthy Béla báró és Abrudbányai Ede.) 2 kisbirtokos (György József és Sebesi János). VTtrvrr» rwrrvrv TvrvvTVTTvmnrTVTWTTrTVTTVTTTwnrmrvwTTTWWTTWTVTVT WIMPASSING % tgdhk. BRASSÓI LAPOK mujjn 3. ©ldaL 1. szám. Hoover személyesen vesz részt a jóvátételi tárgyalásokon Washington. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) Hoover, az amerikai köztársaság új elnöke kijelentette, hogy személyesen akar részt venni a jóvátételi a probléma megoldásá­ban. Ezért elállt attól a szándékától, hogy a te­let Floridában töltse, ahelyett személyesen fog tanácskozni Amerika delegátusaival Annak el­lenére, hogy az Unió már leszögezte az állás­pontját, az adósságokat és a jóvátételt külön kell tárgyalni. Valószínű, hogy a konferencián az európai államok egyesítik a két kérdést. Tárgyalások Indulnak a csíki Magánjavak ügyében Bukarest. (1.) A Brassói Lapok néhány nappal ezelőtt közölte Dobrescu földmivelésügyi államtitkár nyilatkozatát, aki kijelentette, hogy a csíki magánjavak összes ira­tait tanulmányozza és,a régi sérelmet már a legkö­zelebbi hetekben orvosolni fogja. László Dezső képviselő, ak­i a csíki magánjavak igazgatótanácsi tagja, Paál Gábor szenátorral együtt a napokban felkeresik Dobrescu földmívelésügyi al­­minisztert, hogy a csíki magánjavak ügyében köz­vetlenül informálják. " Szükségesnek tartjuk, hogy a miniszter urat közvetlenül informáljuk a csíki magánjavak ügyé­ben — mondta László képviselő, mivel az egyoldalúan felvett Iratok és Jegyzőkönyvek nem nyújthatnak kellő felvilágosítást ez ügy állásáról. Dobrescu mi­niszter a Brassói Lapokban közölt nyilatkozata sze­rint elmozdította állásából az ottani Consilierul Agri­­colt, ezt azonban mi egyáltalában nem könyvelhetjük sikernek el, hiszen a csíki Magánjavak ügyében a sé­relmes döntést Itt Bukarestben hozták.

Next