Brassói Lapok, 1929. február (35. évfolyam, 25-47. szám)

1929-02-01 / 25. szám

KamanaBIBSS! Szerkesztőség -Jé Kiadóhivatal vj­ Nyomda BRASSÓ, KAPU-UCCA 61-06 SZÁM Péntek, 1929 februér hó 1 XXXV. évfolyam 25 szám ARA (Bukarestben is) POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. Meggondsak­ a nyilatkozatok és kombinációk a lakbérleti törvény dolgában. Közeledik a május elseje, még csak néhány hónap és a bérleti viszony­nak háztulajdonos és lakó közt tisztába kell jönnie. De vájjon tisztába jöhet-e egyáltalán? A világháborúból szakadt ránk többek közt ez a nyomorúság, ez a zavar is, amit a legjobb akarattal sem lehet mindeneket megnyugta­tóan, kielégítően megoldani. Egyfelől ott a szent és sérthetetlen magántulajdon, amivel a gazdájának szabadon kellene rendelkeznie, a másikon az emberi jog és kényszerűség, mely csak annyit­­adhat a lakásért, amennyire ké­pes, s amelyet a védő­fedél alól kiparancsolni nem lehet. Ezt a problémát, majdnem vala­mennyi közt a legkényesebbet és a legizgatób­­bat, nemcsak nálunk, de a külföld számos más államában sem oldották meg még teljesen. El­lenben a legtöbb európai országban még ma is lakbérleti törvényekkel operálnak, a lakásokat teljesen nem szabadították fel, s amennyire tá­mogatni törekszenek a magántulajdon jogait, és annyira igyekeznek megvédeni a kisemebe­­rek egzisztenciális érdekeit. A Stelian Popescu-féle törvényt is, min­den hiányossága és nehézkessége mellett is, a kettős szempontnak ez az egyensúlyba hozása irányí­totta, s ahogy Junian, az új igazságügy­miniszter nyilatkozatából következtethető, a legújabb lakbérleti törvényt is ez az intenció fogja áthatni. Más ugyanis az elv, s más a tényleges helyzet, más a jog és más a vis ma­ior, a kikerülhetetlen kényszer. Az új lakbér­leti törvény, nem is szólva arról, hogy egy ma­gát demokratának nevező kormány készül meg­valósítani, nem szolgáltathatja ki kegyelemre a százezreit azoknak a szegény munkásoknak, nyugdíjasoknak, kistisztviselőknek, özvegyek­nek, árváknak, akik a törvény alapján ma ol­csóbb lakásban laknak.­­ A háztulajdonoso­kat tényleg súlyos hátrányok, károk és igaz­ságtalanságok érték, de nem a lakók részéről, (kivéve a helyzettel csúnyán visszaélőket­, a­kknek nem volt más menedékük, mint a hiva­talból számukra biztosított olcsó lakás, hanem a kormányzat részéről, amely elmulasztotta a lakásépítés programmját megvalósítani, a köz­­alkalmazottaknak nem ad megfelelő lakbér­­pótlékot és a háztulajdonosokat, a rekvirálások rettenetes reakciója mellett még méltatlan adókkal és illetékekkel is sújtja, ahelyett, hogy könnyebbé tenné a lakbérleti törvény által sú­lyossá vált helyzetüket. A háztulajdonosok in­dokolt álláspontja és átérzett szenvedése elle­nére is azonban számolni kell, sőt le kell szá­molni az adott helyzettel, az emberiesség köve­telményével, amely mindenek felett való. S ha ez új kormány is ezt az érdeket tekinti irány­adónak, nem lehet egyetlen szavunk sem elle­ne, feltéve, hogy a szegénysorsú lakóknak to­vábbi védelmet biztosító intézkedések minden tekintetben helyesek, igazságosak lesznek. El­sősorban is szükségesnek tartanánk, hogy a kormány az új lakbérleti törvény előterjeszté­sével­ egyidőben, vagy még megelőzően, egy tisztán gyakorlati jellegű lakásépítő program­mal is előállna, aminek megvalósítása a legkö­zelebbi jövőben már fölöslegessé tenné a lakók bármely kategóriájának törvényhozási védel­mét. És sürgősen megszüntetendőnek tartjuk valamely háznak, lakásnak, vagy szobának bármely címen való lefoglalását és sürgősen rendezendőnek az állami tisztviselők és nyug­díjasok lakbérilletménye növelését, hogy egy őket megillető lakás felemelt bérét is fizetni tudják, valamint a jogaikban és érdekeikben megtámadott háztulajdonosok rekompenzálá­­sát megfeleli sJikiuB’ssitAéci­­én amgsdmé- Usett utján. Befejeződött a felirati javaslat vitája Junian hevesen támadta a liberálisokat és az averes­­kánusokat • Meghosszabbítják a lakbértörvényt? Bukarest, január 30 A felirati javaslat hosszúra nyúlt vitáját befejezte tegnap a kamara. Az utolsó felszólaló Junian igazságügyminiszter volt, aki hevesen támadta a liberálisokat és az avereská­­nusokat. Junian beszédére Duca válaszolt röviden és je­lentéktelenül. Az igazságügyminiszter be­szédének érdekes pontja volt, melyben beje­lentette, hogy rövidesen a parlament elé kerül az új választási törvény . Foglalkozott az igazságügyminiszter a lakás­­krízissel is és afféle célzást tett, hogy a mai körülmények még nem eléggé­­ érettek arra, hogy bevezesse a szabad­­ forgalmat. Ebből a megállapodásból önként következik az a konklúzió, hogy a kormány a franciaországi példán elindulva meghosszabbítja a lakástör­vényt. ilasgy­őiEscas* a francia kamarássa­l Poincaré hálátlansággal vádolja Elzászt Paris, január 30. Amíg az elzászi kérdés múlt heti vitája különösebb ingerültség és incidensek nélkül folyt le, a kamara tegnapi ülésén az autono­mista felfogás kavarodást és botrányt idézett elő. . ... . A beterjesztett interpellációk vitájával kapcsolatban felszólalt Dahler elzászi autono­mista képviselő is, aki hangsúlyozta, hogy kri­tizálni lehet, elszakadási törekvésekkel azon­ban vádolni nem lehet az elzásziak önkormány­zatért vívott küzdelmét. Heves kijelentéseit a jobboldal nagy nyugtalansággal hallgatta, amikor pedig Dahler Elzász városai­nak német neveit kezdte használni, óriási izgalom és felzúdulás keletke­zett. Indulatos közbeszólások hangzottak el, mi­re az elzászi képviselő tapintatból elállt a to­vábbi beszédtől. Utána rögtön Poincaré lépett a szónoki emelvényre, s szemére hányta Elzásznak, há­látlanságát, s azt, hogy nem méltányolja kel­lően azt a nagylelkűséget, amellyel Franciaor­szág vele szemben viseltetett: a pénz­átváltás­nál a rossz márkát jó frankra cserélték ki s a háború rombolásait a francia kormány első­­soban Elzászban simította el. Mindez négy ke­rek milliárdjába került Franciaországnak.­­ Ezenkívül rámutatott arra, hogy Elzásznak a visszacsatolás óta fellendült az ipara és keres­kedelme és a munkanélküliséget nem ismerte és nem ismeri. Poincaré végül csodálkozását fejezte ki afölött, hogy Elzászban egyáltalában autonomista mozgalom van, mikor Franciaor­szág mindent megtett lelki megnyerése érdeké­ben is. Poincaré beszédét az elzászi képviselők megjegyzésekkel kísérték, s utaltak a közigaz­gatási és kulturális téren elkövetett hibákra és erőszakosságokra. : VTmTWWmi Mit fog tartalmazni az állampolgársági törvény revíziója? Bukarest január 30. Tegnap délelőtt egy besszarábiai küldöttség interveniált Mirto bel­ügyi államtitkárnál az állampolgársági problé­mával kapcsolatban. Az államtitkár egy pár rendkívül érdekes kije­lentést tett, melyek mél­tán tarthatnak számot az állampolgárság nél­kül állók megkülönböz­tetett figyelmére. Mirto elöljáróban be­jelentette, hogy teljesen megérti agyán a kül­döttség panaszát, azonban most már mégis fe­leslegesnek tartja az intézkedést, mivel az állampolgársági törvény reformja csaknem teljesen elkészült már és a javaslat a legközelebbi jövőben a par­lament elé fog kerülni. Ez a reform végtelenül leegyszerűsíti az állam­­polgárság elnyerésének módjait s alapelveiben szigorúan tartja magát a párisi egyezményhez, mely tudvalevőleg elvben minden formalitás nélkül biztosítja az állampolgárságot azok ré­szére, akik az egyezmény aláírásának pillana­tában az országban tartózkodtak. A reform módot fog adni mindazok­nak, akik a régi listából kimaradtak, vagy akiket különböző jogcímeken kihagytak, hogy újból folyamodhas­sanak állampolgárságért. Az előző törvényről származó formalitásokat is^mra^tel^eser^eópilai­g «a «ijirág­a ~MAi SZAMÜNiTIi7>IjüÄI'‘’

Next