Brassói Lapok, 1929. június (35. évfolyam, 120-145. szám)
1929-06-01 / 120. szám
2. oldal, 120. szám. BRASSÓI LAPOK 1929. június 4. rm CIGÁNYOK * Nem hiszem, hogy ezek a cigányok ettek volna emberhúst. Egyszerűen nem hiszem. — De ha ők maguk vallották be, — méltóztatnak közbevetni. Erre úgy is lehetne válaszolni, hogy szeretném látni azt a bűncselekményt, amelyet egy cigány vallatás közben magára nem vállal, hogy megszabaduljon az előzetes vizsgálat procedúráitól. A főtárgyalás, az már más. Ott újból elvlről kezdődhetik a tagadás, aminthogy a karikacsapás módjára valló cigányok az esküdtek előtt „nem emlékeznek semmire“ és „arrafelé sem jártak.“ A cigány elvből hazudik akkor is, amikor nem muszáj, hát még akkor, amikor muszáj! Mikor az első cigányok betévedtek Európába, azt hazudták, hogy Egyiptomból jöttek és onnan hozták a fokhagyma kultuszát, pedig sohasem jártak Egyiptomban. Miért hazudik mindig a cigány? Azért, mert a létért való rettenetes küzdelemben, azóta, hogy Indiából kikergetve hontalanul bolyong, tömérdek sokszor kénytelen hazudni és mindent magára vállalni, hogy létezni tudjon. Nem igaz, hogy rossz, vagy éppen aljas faj, semmivel sem rosszabb, mint aminővé ugyanazon szomorú helyzetben más fajok fejlődtek volna. Bizony, a cigányok nagyon sajnálatraméltó emberfajta, állapotuk és pusztulásuk a civilizált emberiségnek a bűne. Egy szó sem igaz abból, hogy a cigányt nem lehet letelepíteni és kiművelni. Vannak bizony letelepedett, évszázadok óta példás polgári életet élő cigányok, akikről sokszor nem is tudja a világ azt, hogy cigányok. Hivatalnok, író, sőt a hierarchiában jó magasra emekedett pap is került ki ebből a fajtából. Általában igen tehetséges, éleseszű faj, amelynek asszimilálódása egyáltalán nem volna veszedelmes semmiféle fajtára. Aligha akad orvos, aki érthetően meg tudná magyarázni, hogy van az, hogy ha a cigány megeszi a tegnapelőtt elásott döglött malacot, hszik tőle, holott ha Intelligens emberekkel etetnék meg ugyanezt a malacot, mind meghalnának tőle? Vájjon a húsmérgezés nem mindenkire egyformán érvényes? Nyilvánvaló, hogy nem. A kóbor cigány ezzel a mérgezéssel szemben immunis. Ezt elhiszem és tudom, de méltóztassanak megmagyarázni, hogy miért immunis? Ez nem olyan dolog, mint a vérbaj: ha a mai mexikói polgárnak valamelyik ősapja vérbajos lett, csak akkor halt bele, amikor a betegséget már tovább adta gyermekének, a bajt át lehetett ültetni nemzedékrőlnemzedékre, egészen általánossá, nemzeti jellegűvé lehetett tenni, amely alól ma már senki sem kivétel; de viszont annyira telítette a késő nemzedékeket, hogy bacillusa, a sápadt dugóhúzó, a spirochaeta pallida már friss fertőzés esetén sem árt meg nekik. A hasmérgezés azonban más, ebbe négy-öt napon belül belehal az ember és mikor ez a méreg a vérben eloszlik, tizenkét-tizennyolc óra alatt, már akkora fájdalmak jelentkeznek, hogy a betegség egy következő nemzedéknek át nem adható. Kizárt dolog tehát, hogy az öröklékenységnek bármi szerepe lehetne abban, hogy a cigány a romlott húst is megeheti. Az immunitást valószínűleg a cigánynak az egyénisége okozza, ami alatt a cigánynak nemcsak testétlelkét, hanem környezetét, életmódját s az összes olyan „előzményeket“ kell érteni, amelyekből az ő speciális ing-, gyomor-, bélboholy-, stb. rendszere kialakult. Feltűnő, hogy a legtöbb kóbor cigánynak nincsen szagló érzéke, valószínű, hogy az érzékeik is nagy mértékben elveszett, vagy fejletlen. Az, ami az „undor“ érzését létrehozza, éppen úgy hiányzik belőlük, mint az a tömérdek előítélet, amely a civilizált embernek ösztönökből, tudattalan hagyományérzetekből és többé-kevésbbé fejletlen eszmékből álló lelkivilágát alkotja. Tisztára ily előítélet, hogy undorral gondolok a lóhasra, noha ebben nincsen logika. De ha a cigány nem is lesz beteg a döglött malactól, neki is van annyi esze, hogy ha választania kell a friss és a döglött malac pecsenyéje között, hát csak a friss mellett szavaz. Az összes emberevő népfajokról megállapították már, hogy nem azért esznek emberhúst, mert nagyon szeretik ezt az étket, hanem azért, mert nincs más ennivalójuk, vagy, mert oly csekély az élemiszerkészlet, hogy annak kímélése érdekében megsütik a megölt ellenség húsát. Hát talán Szepsi környékén még szaladgál egy pár csirke és kacsa, elhullanak a malacok is. És ott, ahol csirke van, meg cigány is van, a csirkét ugyan lehet félteni, de nem kell a cigányt félteni. Lop az magának annyit, hogy éhségének lecsillapítására nem kell öreg koldusok húsára fanyalodnia. A cigány nemcsak szükségből, hanem passzióból is hazudik. Dicsekvő fajta, olyannal is dicsekszik, ami teljesen jelentéktelen, vagy nem is az övé, vagy el sem követte. Az Olt partján játszadozott két cigánypurdé. Az egyiken egy madzag a dereka körül, a másik anyaszült meztelen. Egyszer csak megszólal a madzagos (kissé hús szellő kezdett fujdogálni): „Gyere utánam, te csóré.“ Mert, hogy ő nem volt mezítelen. Nem hiszünk mi az emberevésben, mert dicsekvő cigányok vallották be. Bukarest rejtelmeiből Házat vásárolt azokból a pénzekből, amiket szerelmes pároktól hallgatási díj fejében kapott Érdekes bűnügyi tárgyalás a bukaresti törvényszék előtt Bukarest, május 30. A bukaresti törvényszék harmadik szekciója előtt tárgyalták ezt a nem mindennapi zsarolási esetet. A vádlott egy jómódú bukaresti háziúr, Grünberg Nissim-nek hívják. A törvényszék azzal vádolta Grünberg háztulajdonos urat, hogy az esti órákban felállott az egyik ismert bukaresti garni szálloda előtt és figyelemmel kísérte a szállodából távozó szerelmes párokat. Amikor egy jobban öltözött urat, vagy hölgyet látott, utánuk ment megszólította őket és botránnyal fenyegetőzött, ha nem fizetnek le néhány ezer lej hallgatási dijat. Grünberg mestersége nagyszerűen jövedelmezett. Az ügyész szerint ez az élelmes ember a hallgatási díjakból egy nagyon csinos házat is építtetett magának. Volt eset, amikor Grünberg detektívnek adta ki magát. Ilyenkor a központi rendőrség erkölcsrendészeti osztályának igazolványával mutatkozott be. A megijedt párok természetesen ilyen esetben még inkább megnyitották tárcájukat. De egy ízben Grünberg csúnyán felsült — adta elő az ügyész. Ugyanis az egyik este, egy nagyon elegáns pár hagyta el a szállodát. A férfi saját autóján ment tovább, míg a hölgy gyalogszerrel igyekezett a Calea Viktoriei felé. Grünberg a nő után vetette magát. Bemutatkozott és azzal fenyegetőzött, hogy botrányt csap, ha nem kap azonnal tízezer lejt. A botrány tényleg azonnal ki is tört, de nem Grünberg, hanem a nő rendezte. A Calea Viktoriei kellős közepén elkezdett kiabálni, a rendőrség természetesen azonnal ott termett és letartóztatta Grünberg háztulajdonos urat. A botrányt okozott nőt nem tartóztatták le, mivel igazolta magát. A rendőrség által nyilvántartott nő volt. A tárgyalás alig egy óra leforgása alatt le is folyt, mivel Grünberg nem tagadta a vádat. A bíróság másfél évre ítélte el zsarolás miatt. Grünberg megnyugodott az ítéletben. — Megnyugszom, — mondta — megérdemelem, hogy másfél évre lecsukjanak, ha annyira szamár voltam, hogy egy ilyen nőt — és ezzel rámutatott a tanúként beidézett hölgyre — összetévesztettem egy tisztességes asszonnyal. rmmmmf ttvvvvtvvvvvvvvvvvvttvvvvvvvvvvvvvtvvvvvvvvvtvvvvvvvvv Munkásperek halmaza a dévai törvényszék előtt Május 31-én hirdetik ki az ítéletet a hunyadmegyei szakszervezetek feloszlatása ügyében Déva, május hó 30. A választások óta gombamódra megszaporodtak a hunyadmegyei munkásperek. Le kell szögezni, hogy a perek valamennyire túlzottan erőszakolt volt, amit egyébként a törvényszék felmentő ítéletei igazolnak is. Négy felmentő ítélet. Három zsilvölgyi és három dévai munkást azért fogtak perbe izgatás címén, mert terjesztették a munkás-blokk választási felhívását. A plakátok, melyben a munkás-blokk programmja fejtette ki, egészben véve nem kívánt sokkal többet, mint amennyit a kormány ígért és ma is ígér. Ezek közül az amnesztia, az ostromállapot megszüntetése meg is történt, a kisebbségek jogainak elismerését és az agrárreform revízióját pedig ma is ígéri a kormánypárt. Az egyedüli követelés, mely nem volt benne a kománypárt programjában, a fizetések utáni adó, valamint a közvetett fogyasztási adók megszüntetése, melyeket a közönség kell viseljen, még nem képez alapot az izgatás vádjához. Különben is a plakátok nem tartalmaztak felszólításokat, hanem csak egy programot, melyet az vall magáénak, aki akar. A dévai ügyészség négy ízben emelt vádat ugyanazon plakát, illetve röpirat terjesztéséért, s mind a négy ügyben felmentő ítéletet hozott a dévai törvényszék. A munkanélküliség és május elsejének következménye Két másik ügyben is folyik szorgalmasan a vizsgálat. Az egyik, mely már ismeretes az erdélyi közönség előtt, a zsilvölgyi munkanélküliek tüntetése, mely közvetlenül a temesvári véres események után történt. A Petrozsényben levő hunyadmegyei prefektushoz háromszáz főnyi tömeg járult hogy tegyen valamit a munkanélküliség leküzdése érdekében. A tömeg a rendőrség előtt tüntetett s mint ismeretes, a rendőrök puskatussal verték szét a főleg gyermekekből és asszonyokból álló tömeget. E tüntetés következtében Stieber János, Biró Lajos és Várhelyi munkásvezéreket a dévai ügyészség fogházába szállították. Stieber két izben is folytatott éhségsztrájkot, hogy a vizsgálatot megsürgesse, de minden eredmény nélkül. Az ügy tárgyalása szenzációsnak ígérkezik, amennyiben a védelem kétszázötven tanút akar felsorakoztatni. Május elseje miatt három vulkáni munkás is ül a dévai ügyészség fogházában. Az a vád ellenük, hogy május elsején nem a szüretük a szorosba mentek a többiekkel, hanem más helyre, anélkül, hogy engedélyt kértek volna rá. A hunyad megyei szakszervezetek feloszlatása a törvényszék előtt Május 29-én egész nap folyt a dévai három szakszervezet, a petrozsényi és vulkáni bányászszervezetek feloszlatási tárgyalása. Az ügyészség vádiratában nem a szakszervezetek működésével foglalkozik, hanem kizárólag a temesvári eseményekkel. A petrozsényi szakszervezet ellen egyedüli vád az, hogy Stieber János, az egyik tag részt vett a temesvári kongresszuson és az ott elhangzott beszédekről jegyzeteket készített. Ezeket a sziguranca lefoglalta és Bűnjelként csatolta az ügyirathoz. Az ügyészség azért jelentette ki büntetendő cselekménynek a jegyzetek készítését, mivel a Temesváron hozott határozatokat törvényteleneknek minősíti. A szakszervezetek működése ellen azonban semmi néven nevezendő indokot nem hoztak fel. A munkaügyi minisztérium megbízottja csatlakozott az ügyészség feloszlatási indítványához. A dévai szakszervezetek feloszlatására vonatkozóan Gombó Samunak Temesváron való részvétele szolgál egyedül indokul. Nem védekezhetnek a szakszervezetek. A szakszervezetek képviselői egyáltalán nem kapták meg az ügyészség vádiratát, hogy felkészülhessenek a védekezésre. Különben sem tudják a szakszervezetek igazolni, hogy nem követtek el államellenes cselekményeket, mivel irattáruk le van pecsételve. Dr. Almasan Gusztáv, a szakszervezetek ügyvédje kérte a törvényszéktől, hogy a tárgyalást emiatt halassza el, de ezt az indítványt visszautasították. Az ítélet kihirdetése május 31-én lesz és előreláthatólag elrendelik a szakszervezetek feloszlatását. Kayser, Brenabor, Opel, Master, Columbia, Lifag, Berkönig, Marsch márkájú férfi- és női kerttutárok részletfizetésre is kaphatók. Nagy választék fiú és leányka 2 és 3 kerekű biciklikben. CBMirci€ai Kerékpárosztálya, Brassó, Tehénpiac 4.