Brassói Lapok, 1929. június (35. évfolyam, 120-145. szám)

1929-06-01 / 120. szám

2. oldal, 120. szám. BRASSÓI LAPOK 1929. június 4. rm CIGÁNYOK * Nem hiszem, hogy ezek a cigányok ettek volna emberhúst. Egyszerűen nem hiszem. — De ha ők maguk vallották be, — méltóztatnak közbevetni. Erre úgy is lehetne válaszolni, hogy szeretném látni azt a bűncselekményt, amelyet egy cigány val­latás közben magára nem vállal, hogy megszabadul­jon az előzetes vizsgálat procedúráitól. A főtárgyalás, az már más. Ott újból elvlről kezdődhetik a tagadás, aminthogy a karikacsapás módjára valló cigányok az esküdtek előtt „nem emlékeznek semmire“ és „arra­felé sem jártak.“ A cigány elvből hazudik akkor is, amikor nem muszáj, hát még akkor, amikor mu­száj! Mikor az első cigányok betévedtek Európába, azt hazudták, hogy Egyiptomból jöttek és onnan hoz­ták a fokhagyma kultuszát, pedig sohasem jártak Egyiptomban. Miért hazudik mindig a cigány? Azért, mert a létért való rettenetes küzdelemben, azóta, hogy In­diából kikergetve hontalanul bolyong, tömérdek sok­szor kénytelen hazudni és mindent magára vállalni, hogy létezni tudjon. Nem igaz, hogy rossz, vagy ép­pen aljas faj, semmivel sem rosszabb, mint aminővé ugyanazon szomorú helyzetben más fajok fejlődtek volna. Bizony, a cigányok nagyon sajnálatraméltó em­berfajta, állapotuk és pusztulásuk a civilizált embe­riségnek a bűne. Egy szó sem igaz abból, hogy a cigányt nem lehet letelepíteni és kiművelni. Vannak bizony letelepedett, évszázadok óta példás polgári életet élő cigányok, akikről sokszor nem is tudja a világ azt, hogy cigányok. Hivatalnok, író, sőt a hierarchiában jó magasra emekedett pap is került ki ebből a fajtából. Általában igen tehetséges, éleseszű faj, amelynek asszimilálódása egyáltalán nem volna veszedelmes semmiféle fajtára. Aligha akad orvos, aki érthetően meg tudná ma­gyarázni, hogy van az, hogy ha a cigány megeszi a tegnapelőtt elásott döglött malacot, hszik tőle, ho­lott ha Intelligens emberekkel etetnék meg ugyanezt a malacot, mind meghalnának tőle? Vájjon a hús­­mérgezés nem mindenkire egyformán érvényes? Nyil­vánvaló, hogy nem. A kóbor cigány ezzel a mérge­zéssel szemben immunis. Ezt elhiszem és tudom, de méltóztassanak megmagyarázni, hogy miért immunis? Ez nem olyan dolog, mint a vérbaj: ha a mai mexikói polgárnak valamelyik ősapja vérbajos lett, csak ak­kor halt bele, amikor a betegséget már tovább adta gyermekének, a bajt át lehetett ültetni nemzedékről­­nemzedékre, egészen általánossá, nemzeti jellegűvé lehetett tenni, amely alól ma már senki sem kivétel; de viszont annyira telítette a késő nemzedékeket, hogy bacillusa, a sápadt dugóhúzó, a spirochaeta pallida már friss fertőzés esetén sem árt meg nekik. A hasmérgezés azonban más,­­ ebbe négy-öt napon belül belehal az ember és mikor ez a méreg a vérben eloszlik, tizenkét-tizennyolc óra alatt, már akkora fájdalmak jelentkeznek, hogy a betegség egy követ­kező nemzedéknek át nem adható. Kizárt dolog te­hát, hogy az öröklékenységnek bármi szerepe lehetne abban, hogy a cigány a romlott húst is megeheti. Az immunitást valószínűleg a cigánynak az egyéni­sége okozza, ami alatt a cigánynak nemcsak testét­­lelkét, hanem környezetét, életmódját s az összes olyan „előzményeket“ kell érteni, amelyekből az ő speciális ing-, gyomor-, bélboholy-, stb. rendszere ki­alakult. Feltűnő, hogy a legtöbb kóbor cigánynak nincsen szagló érzéke, valószínű, hogy az­ érzékeik is nagy mértékben elveszett, vagy fejletlen. Az, ami az „undor“ érzését létrehozza, éppen úgy hiányzik be­lőlük, mint az a tömérdek előítélet, amely a civili­zált embernek ösztönökből, tudattalan hagyomány­érzetekből és többé-kevésbbé fejletlen eszmékből ál­ló lelkivilágát alkotja. Tisztára ily előítélet, hogy un­dorral gondolok a lóhasra, noha ebben nincsen lo­gika. De ha a cigány nem is lesz beteg a döglött ma­lactól, neki is van annyi esze, hogy ha választania kell a friss és a döglött malac pecsenyéje között, hát csak a friss mellett szavaz. Az összes emberevő nép­fajokról megállapították már, hogy nem azért esz­nek emberhúst, mert nagyon szeretik ezt az étket, hanem azért, mert nincs más ennivalójuk, vagy, mert oly csekély az élemiszerkészlet, hogy annak kímélése érdekében megsütik a megölt ellenség húsát. Hát talán Szepsi környékén még szaladgál egy pár csirke és kacsa, elhullanak a malacok is. És ott, ahol csirke van, meg cigány is van, a csirkét ugyan lehet félteni, de nem kell a cigányt félteni. Lop az magának annyit, hogy éhségének lecsillapítására nem kell öreg koldusok húsára fanyalodnia. A cigány nemcsak szükségből, hanem passzióból is hazudik. Dicsekvő fajta, olyannal is dicsekszik, ami teljesen jelentéktelen, vagy nem is az övé, vagy el sem követte. Az Olt partján játszadozott két cigánypurdé. Az egyiken egy madzag a dereka körül, a másik anya­szült meztelen. Egyszer csak megszólal a madzagos (kissé hús szellő kezdett fujdogálni): „Gyere utánam, te csóré.“ Mert, hogy ő nem volt mezítelen. Nem hi­szünk mi az emberevésben, mert dicsekvő cigányok vallották be. Bukarest rejtelmeiből Házat vásárolt azokból a pénzekből, amiket szerelmes pároktól hallgatási díj fejében kapott Ér­dek­es bűnügyi tárgyalás a bukaresti törvényszék előtt Bukarest, május 30. A bukaresti törvényszék harmadik szek­ciója előtt tárgyalták ezt a nem mindennapi zsarolási esetet. A vádlott egy jómódú buka­resti háziúr, Grünberg Nissim-nek hívják. A törvényszék azzal vádolta Grünberg háztulajdonos urat, hogy az esti órákban fel­állott az egyik ismert bukaresti garni szálloda előtt és figyelemmel kísérte a szállodából távo­zó szerelmes párokat. Amikor egy jobban öltö­zött urat, vagy hölgyet látott, utánuk ment megszólította őket és botránnyal fenyegetőzött, ha­­ nem fizetnek le néhány ezer lej hallgatá­si dijat. Grünberg mestersége nagyszerűen jövedel­mezett. Az ügyész szerint ez az élelmes ember a hallgatási díjakból egy nagyon csinos házat is építtetett magának. Volt eset, amikor Grünberg detektívnek adta ki magát. Ilyenkor a központi rendőrség er­­kölcsrendészeti osztályának igazolványával mutatkozott be. A megijedt párok természete­sen ilyen esetben még inkább megnyitották tárcájukat. De egy ízben Grünberg csúnyán felsült — adta elő az ügyész. Ugyanis az egyik este, egy nagyon elegáns pár hagyta el a szállodát. A férfi saját autóján ment tovább, míg a hölgy gyalogszerrel igyekezett a Calea Viktoriei felé. Grünberg a nő után vetette magát. Bemutatko­zott és azzal fenyegetőzött, hogy botrányt csap, ha nem kap azonnal tízezer lejt. A botrány tényleg azonnal ki is tört, de nem Grünberg, hanem a nő rendezte. A Calea Viktoriei kellős közepén elkezdett kiabálni, a rendőrség természetesen azonnal ott termett és letartóztatta Grünberg háztulajdonos urat. A botrányt okozott nőt nem tartóztatták le, mivel igazolta magát. A rendőrség által nyilvántartott nő volt. A tárgyalás alig egy óra leforgása alatt le is folyt, mivel Grünberg nem tagadta a vádat. A bíróság másfél évre ítélte el zsarolás miatt. Grünberg megnyugodott az ítéletben. —­ Megnyugszom, — mondta — megérde­melem, hogy­ másfél évre lecsukjanak, ha annyira szamár voltam, hogy egy­ ilyen nőt — és ezzel rámutatott a tanúként beidézett hölgyre — összetévesztettem egy tisztességes asszonnyal. rmmmmf ttvvvvtvvvvvvvvvvvvttvvvvvvvvvvvvvtvvvvvvvvvtvvvvvvvvv Munkásperek halmaza a dévai törvényszék előtt Május 31-én hirdetik ki az ítéletet a hunyadmegyei szakszervezetek feloszlatása ügyében Déva, május hó 30. A választások óta gombamódra megszapo­rodtak a hunyadmegyei munkásperek. Le kell szögezni, hogy a perek valamennyire túlzot­tan erőszakolt volt, amit egyébként a tör­vényszék felmentő ítéletei igazolnak is. Négy felmentő ítélet. Három zsilvölgyi és három dévai mun­kást azért fogtak perbe izgatás címén, mert terjesztették a munkás-blokk választási felhí­vását. A plakátok, melyben a munkás-blokk programmja fejtette ki, egészben véve nem kívánt sokkal többet, mint amennyit a kor­mány ígért és ma is ígér. Ezek közül az am­nesztia, az ostromállapot megszüntetése meg is történt, a kisebbségek jogainak elismeré­sét és az agrárreform revízióját pedig ma is ígéri a kormánypárt. Az egyedüli követelés, mely nem volt benne a kománypárt program­jában, a fizetések utáni adó, valamint a köz­vetett fogyasztási adók megszüntetése, melye­ket a közönség kell viseljen, még nem képez alapot az izgatás vádjához. Különben is a plakátok nem tartalmaztak felszólításokat, hanem csak egy programot, melyet az vall magáénak, aki akar. A dévai ügyészség négy ízben emelt vádat ugyanazon plakát, illetve röpirat terjesztéséért, s mind a négy ügyben felmentő ítéletet hozott a dévai törvényszék. A munkanélküliség és május el­sejének következménye Két másik ügyben is folyik szorgalmasan a vizsgálat. Az egyik, mely már ismeretes az erdélyi közönség előtt, a zsilvölgyi munkanél­küliek tüntetése, mely közvetlenül a temes­vári véres események után történt. A Petro­­zsényben levő hunyadmegyei prefektushoz háromszáz főnyi tömeg járult hogy tegyen va­lamit a munkanélküliség leküzdése érdeké­ben. A tömeg a rendőrség előtt tüntetett s mint ismeretes, a rendőrök puskatussal verték szét a főleg gyermekekből és asszonyokból ál­ló tömeget. E tüntetés következtében Stieber János, Biró Lajos és Várhelyi munkásvezére­­ket a dévai ügyészség fogházába szállították. Stieber két izben is folytatott éhségsztrájkot, hogy a vizsgálatot megsürgesse, de minden eredmény nélkül. Az ügy tárgyalása szenzációsnak ígérke­zik, amennyiben a védelem kétszázötven ta­nút akar felsorakoztatni. Május elseje miatt három vulkáni mun­­­­kás is ü­l a dévai ügyészség fogh­ázában. Az a vád ellenük, hogy május elsején nem a szür­­etük a szorosba mentek a többiekkel, hanem más helyre, anélkül, hogy engedélyt kértek volna rá. A hunyad megyei szakszerveze­tek feloszlatása a törvényszék előtt Május 29-én egész nap folyt a dévai há­rom szakszervezet, a petrozsényi és vulkáni bányászszervezetek feloszlatási tárgyalása. Az ügyészség vádiratában nem a szakszervezetek­ működésével foglalkozik, hanem kizárólag a temesvári eseményekkel. A petrozsényi szak­­szervezet ellen egyedüli vád az, hogy Stieber János, az egyik tag részt vett a temesvári kongresszuson és az ott elhangzott beszédek­ről jegyzeteket készített. Ezeket a sziguranca lefoglalta és Bűnjelként csatolta az ügyirat­hoz. Az ügyészség azért jelentette ki bünte­tendő cselekménynek a jegyzetek készítését, mivel a Temesváron hozott határozatokat tör­vényteleneknek minősíti. A szakszervezetek működése ellen azonban semmi néven neve­zendő indokot nem hoztak fel. A munkaügyi minisztérium megbízottja csatlakozott az ügyészség feloszlatási indítvá­nyához. A­­ dévai szakszervezetek feloszlatására vonatkozóan Gombó Samunak Temesváron való részvétele szolgál egyedül indokul. Nem védekezhetnek a szak­­szervezetek. A szakszervezetek képviselői egyáltalán nem kapták meg az ügyészség vádiratát, hogy felkészülhessenek a védekezésre. Különben sem tudják a szakszervezetek igazolni, hogy nem követtek el államellenes cselekményeket, mivel irattáruk le van pecsételve. Dr. Almasan Gusztáv, a szakszervezetek ügyvédje kérte a törvényszéktől, hogy a tárgyalást emiatt ha­lassza el, de ezt az indítványt visszautasítot­ták. Az ítélet kihirdetése május 31-én lesz és előreláthatólag elrendelik a szakszervezetek feloszlatását. Kayser, Brenabor, Opel, Master, Colum­bia, Lifag, Berkönig, Marsch márkájú férfi- és női kerttutárok részletfizetésre is kaphatók. Nagy válasz­ték fiú és leányka 2 és 3 kerekű biciklikben. C­BMi­rci€ai Kerékpárosztálya, Brassó, Tehénpiac 4.

Next