Brassói Lapok, 1929. szeptember (35. évfolyam, 197-222. szám)

1929-09-01 / 197. szám

% ■ X­I: % M -■? v Lángtenger martaléka Csikszenttamás 90 gazda 250 épülete pusztult oda Csikszenttamás, augusztus 30. Csütörtökön késő délután, amikor a Brassói La­pok első példányai már az utcán voltak, érkezett meg Brassóba a hír a csikszenttamási rettenetes tűzkatasz­­trófáról. A rémhírek örök természete szerint már az első félórában mindenki arról beszélt, hogy a kies­ők­ melletti székely falu teljesen leégett és az egész környéken szorgalmáról és takarékosságáról híres la­­kosság koldusbotra jutott. Esti órákban már nem dolgoznak a vidéki tele­fonok s igy az elterjedt rémhírek hitelességét nem lehetett ellenőrizni. Az első megbízható jelentések pénteken délelőtt érkeztek Csíkszeredából, majd a kor délutáni órákban sikerült összeköttetést kapnunk magával a csíkszenttamási elöljárósággal. Helyszín­ről származó hiteles jelentésben adhatjuk így a sze­rencsétlen falu szomorú katasztrófáját addig is, amíg kiküldött tudósítónk személyes tapasztalatai alapján számol be a megrendítő eseményről. Délután egy órakor A nyár utolsó napjait élik az erdélyi fal­vak, azt az időt, amikor leginkább terheli az embereket a sürgető mezei munka. Csikszentta­­máson csütörtökön délben szinte minden ép­kézláb ember a mezőn volt. Még az asszonyok se tartózkodtak otthon, mert azelőtt alig egy órával indultak ki a mezőre, hogy elvigyék az otthon megfőzött ebédet a határban szerte­ széj­­jel dolgozó munkásoknak. Ez a legveszedelmesebb idő falun, mert a szaladgáló és huncutkodásra már megérett gyermekek szinte teljesen felügyelet nélkül maradnak. Ez volt a baj Csikszenttamáson is. Bódi Albert csűrjében a játszadozó gyermekek tüzet raktak. Vígan szálltak felfelé a szikrák és a tűz körül vidáman ugráltak a gyermekek. De pár percig csak. Az egyik szállongó per­nye fészket fogott a felhalmozott szénában, s a kis játék­tűzből pillanatok alatt vég­zetes katasztrófa lett. A gyermekek riadtan szaladtak széjjel. Már a nyári melegtől kiszikkadt tetőzet tágol. Aztán a másik, harmadik épület fogott tüzet... A mezőn déli pihenésre árnyékbadült embe­reket riasztó orditozás verte fel: — Úristens­ég a falul Tehetetlenül a lángtenger mellett Rémült, kifulladó rohanással lepték el az emberek a mezőket. Kifáradtam, zihálva öm­lött be a lakosság a faluba, a tűz mellé, a­mely már egy egész utcasort ellepett A falu­nak csak két kis kézifecskendője van. Ezek­kel alig az ereszetekig lehetett felhajtani a vi­zet. Előkerültek a csebrek és vedrek s félig megtébolyodott emberek öntözgették a láng­­tengert, amely elhamvasztani készül egész vagyonkájukat. A lángtenger pedig csak nőtt, terebélyese­dett... A meggyulladt melléképületekben rémü­­letesen bőgtek az ottrekedt állatok. Hamaro­san belátta mindenki, hogy tehetetlenek a tűz­zel szemben. Már csak arra ért rá az igyeke­zet, hogy a bútorokat mentse az Oltba a ve­szélyeztetett házak­ból 25 — 30 millió a­kár Végre segítség érkezett Gyergyószentmiklósról s megkezdődhetett az eredményes lokalizálás is. A ne­héz utak miatt elkésve befutott a Csíkszeredai tűz­­oltóság is s most már egyesült erővel feküdtek neki a tű­z megfékezésének. Este kilenc órakor sikerült út­ját állani a tűz további terjedésének. Ekkorra azonban a körülbelül kilencszáz épületet számláló falu egy­­harmada, pontosabban kétszázötven épület teljesen hamuvá vált. Kilencven gazda a szó szoros értelmé­ben az utcára került, nem maradt a portájukon any­­nyi ép hely, ahová a fejüket lehajthatnák. A katasztrófához kiszállott a Csíkszeredai pre­­fektúra megbízottja és a szárnyparancsnokság egyik tisztje, ki a környékről telefonon összegyűjtött csend­őrökkel tartotta fenn a rendet. A kár hozzávetőlegs becslés szerint meghaladja a 25—30 millió lejt, amiből biztosítás révén alig egy millió térül meg. A szorgalmas Cskszenttamás koldusbotra jutott s ki tudja merre veri el népét a rászakadó nyomor ereje, ha nem siet segítségére Erdély magyar társa­dalma. V» Vasárnap, 1929 szeptember hó | XXXV. évfolyam 197 szám tyal számunk 22 Vasárnapi szám ára : 6 be) Szerkesztőség Kiadóhivatal * Nyomda BRASSÓ. KAPU UCCA 64—66 SZÁM POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. TELEFON-INTERU KBANI Szerke­tőség és kiadóhivatal­­—77 és 82 szám Madgearu miniszter kiszáll Nagybányára . Bukarest, augusztus hó 30. A közelmúlt napokban három terjedel­mes cikkben foglalkoztunk azzal a borzalmas és aggasztó nyomorral, amely Nagybányán s vidékén, Erdély legjelentékenyebb aranybá­nyatelepein új Lupényt érlel. Elégtétellel vesszük az hírt, hogy teljesen indokolt riadónk eljutott a legingensabb ille­tékesek füléig, í.m­,ennyiben Madgearu ipar­és kereskede­lmi miniszter, akijük a rész­­­ szartjába az állami aranybányák ügyei tar­toznak, ma este kiutazik Nagybányára, hogy személyesen vizsgálja felni az ottani állapoto­kat, megtegye orvosló intézkedéseit a fenye­gető katasztrófa elkerülésére. Bízunk benne, hogy a miniszter teljes eréllyel nyúl­ bele az északerdélyi bányavidék égető problémáiba és megjavítja az állami bányászok munka- és életviszonyait. Az új sorozási törvény szenzációi Bukarest, augusztus 30. A nemzetvédelmi minisztériumban pár nap múlva elkészülnek az új sorozást törvényter­vezetével, amely, feltűnően szigorú megszorí­tásokat fog tartalmazni a régi rendszerrel szemben. Az Epoca értesülése szerint a jövőben csa­ládi alapon nem lesznek felmentések, a család­fenntartók is kötelesek lesznek katonai szolgá­latot teljesíteni és általában akár időleges, akár végleges felmentést csak orvosi döntés alapján engedélyez az új sorozási törvény. Nagyon sokakat fog kínosan érinteni az önkéntesi jog megszorítása is, önkéntesi jogot csak kimondottan érettségi bi­zonyítvánnyal szerezhet valaki, tehát az osz­tályvizsga nem lesz elég az önkéntességhez. Ezeken kívül sok egyéb rendelkezést fog tartalmazni az új sorozási törvény, amelyek azonban egyelőre nem kerültek nyilvánosságra. rrTmmnrmwTTmvrmfVTmr »rmrmv » Bélés megegyezéssel zárult a hágai konferencia Karácsonyig kiürítik a Rajna-vidéket Hága, augusztus hó 30. A nagy kormányközi konferencia ma a végleges megegyezés jegyében zárult Sike­rült tisztázni úgy a pénzügyi, mint a politikai problémákat, amelyek többször erősen kocká­ra tették az értekezlet sikerét sőt nem egy­szer kudarccal fenyegették. A konferencia tegnap délutánra összehívott plenáris ülését mára halasztották, hogy bevár­ják a német delegáció állásfoglalását. Este az­tán Stresemann bejelentette, hogy Németor­szág hozzájárul az egyezséghez a következő feltételek mellett: lemond arról a 79 millió aranymárkányi összegről, amely a Dasves­­tervtől a Young-tervezethez való áttérés kü­­lön­bözetéből őt illetné meg s belegyezik a fel­tétlen törlesztési összegek módosításába a végösszeg meghagyásával. A megszállás költ­ségeit Németország csak ötven százalékban vállalja, tehát 30 millió aranymárkát­­ fizet, míg a fennmaradó ötven százalékból Francia­­ország 35 százalékot, Anglia 12-et és Belgium 3 százalékot vállal magára. Ezenkívül Német­ország magára vállalja a kiürítés költségeit , a szükséges munkákat. Ezzel szemben az angolok és belgák szep­tember 15-étől számított három hónapon belül teljesen kivonulnak a Rajna-vidékről, a fran­ciák pedig­ ugyanezen idő alatt elhagyják a második zónát. Franciaország a harmadik zó­nát a Young-tervezetnek berlini és párisi ra­tifikációja után ürítik ki, legkésőbb azonban a jövő év július végég. Ami viszont a Rajna-vidék további ellen­őrzését illeti, a locarnói szerződés értelmében fognak egy békéltető bizottságot beállítani. A végleges és általános megegyezés nagy örömet keltett a konferencia résztvevőinek körében. A konferencia ezek után ma délelőtt még csak az ünnepélyes plenáris ülést tartotta meg s ezzel munkájának­­főrésze lezáródott. A ve­zető delegátusok még a mai nap folyamán el­utaznak Genfbe, s csak a pénzügyi kiküldöt­tek maradnak vissza, hogy a másodrangú kérdéseket, köztük a kis államok igényeinek­ dolgát, elintézzék.

Next