Brassói Lapok, 1929. szeptember (35. évfolyam, 197-222. szám)
1929-09-01 / 197. szám
% ■ XI: % M -■? v Lángtenger martaléka Csikszenttamás 90 gazda 250 épülete pusztult oda Csikszenttamás, augusztus 30. Csütörtökön késő délután, amikor a Brassói Lapok első példányai már az utcán voltak, érkezett meg Brassóba a hír a csikszenttamási rettenetes tűzkatasztrófáról. A rémhírek örök természete szerint már az első félórában mindenki arról beszélt, hogy a kiesők melletti székely falu teljesen leégett és az egész környéken szorgalmáról és takarékosságáról híres lakosság koldusbotra jutott. Esti órákban már nem dolgoznak a vidéki telefonok s igy az elterjedt rémhírek hitelességét nem lehetett ellenőrizni. Az első megbízható jelentések pénteken délelőtt érkeztek Csíkszeredából, majd a kor délutáni órákban sikerült összeköttetést kapnunk magával a csíkszenttamási elöljárósággal. Helyszínről származó hiteles jelentésben adhatjuk így a szerencsétlen falu szomorú katasztrófáját addig is, amíg kiküldött tudósítónk személyes tapasztalatai alapján számol be a megrendítő eseményről. Délután egy órakor A nyár utolsó napjait élik az erdélyi falvak, azt az időt, amikor leginkább terheli az embereket a sürgető mezei munka. Csikszenttamáson csütörtökön délben szinte minden épkézláb ember a mezőn volt. Még az asszonyok se tartózkodtak otthon, mert azelőtt alig egy órával indultak ki a mezőre, hogy elvigyék az otthon megfőzött ebédet a határban szerte széjjel dolgozó munkásoknak. Ez a legveszedelmesebb idő falun, mert a szaladgáló és huncutkodásra már megérett gyermekek szinte teljesen felügyelet nélkül maradnak. Ez volt a baj Csikszenttamáson is. Bódi Albert csűrjében a játszadozó gyermekek tüzet raktak. Vígan szálltak felfelé a szikrák és a tűz körül vidáman ugráltak a gyermekek. De pár percig csak. Az egyik szállongó pernye fészket fogott a felhalmozott szénában, s a kis játéktűzből pillanatok alatt végzetes katasztrófa lett. A gyermekek riadtan szaladtak széjjel. Már a nyári melegtől kiszikkadt tetőzet tágol. Aztán a másik, harmadik épület fogott tüzet... A mezőn déli pihenésre árnyékbadült embereket riasztó orditozás verte fel: — Úristenség a falul Tehetetlenül a lángtenger mellett Rémült, kifulladó rohanással lepték el az emberek a mezőket. Kifáradtam, zihálva ömlött be a lakosság a faluba, a tűz mellé, amely már egy egész utcasort ellepett A falunak csak két kis kézifecskendője van. Ezekkel alig az ereszetekig lehetett felhajtani a vizet. Előkerültek a csebrek és vedrek s félig megtébolyodott emberek öntözgették a lángtengert, amely elhamvasztani készül egész vagyonkájukat. A lángtenger pedig csak nőtt, terebélyesedett... A meggyulladt melléképületekben rémületesen bőgtek az ottrekedt állatok. Hamarosan belátta mindenki, hogy tehetetlenek a tűzzel szemben. Már csak arra ért rá az igyekezet, hogy a bútorokat mentse az Oltba a veszélyeztetett házakból 25 — 30 millió akár Végre segítség érkezett Gyergyószentmiklósról s megkezdődhetett az eredményes lokalizálás is. A nehéz utak miatt elkésve befutott a Csíkszeredai tűzoltóság is s most már egyesült erővel feküdtek neki a tűz megfékezésének. Este kilenc órakor sikerült útját állani a tűz további terjedésének. Ekkorra azonban a körülbelül kilencszáz épületet számláló falu egyharmada, pontosabban kétszázötven épület teljesen hamuvá vált. Kilencven gazda a szó szoros értelmében az utcára került, nem maradt a portájukon anynyi ép hely, ahová a fejüket lehajthatnák. A katasztrófához kiszállott a Csíkszeredai prefektúra megbízottja és a szárnyparancsnokság egyik tisztje, ki a környékről telefonon összegyűjtött csendőrökkel tartotta fenn a rendet. A kár hozzávetőlegs becslés szerint meghaladja a 25—30 millió lejt, amiből biztosítás révén alig egy millió térül meg. A szorgalmas Cskszenttamás koldusbotra jutott s ki tudja merre veri el népét a rászakadó nyomor ereje, ha nem siet segítségére Erdély magyar társadalma. V» Vasárnap, 1929 szeptember hó | XXXV. évfolyam 197 szám tyal számunk 22 Vasárnapi szám ára : 6 be) Szerkesztőség Kiadóhivatal * Nyomda BRASSÓ. KAPU UCCA 64—66 SZÁM POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. TELEFON-INTERU KBANI Szerketőség és kiadóhivatal—77 és 82 szám Madgearu miniszter kiszáll Nagybányára . Bukarest, augusztus hó 30. A közelmúlt napokban három terjedelmes cikkben foglalkoztunk azzal a borzalmas és aggasztó nyomorral, amely Nagybányán s vidékén, Erdély legjelentékenyebb aranybányatelepein új Lupényt érlel. Elégtétellel vesszük az hírt, hogy teljesen indokolt riadónk eljutott a legingensabb illetékesek füléig, í.m,ennyiben Madgearu iparés kereskedelmi miniszter, akijük a rész szartjába az állami aranybányák ügyei tartoznak, ma este kiutazik Nagybányára, hogy személyesen vizsgálja felni az ottani állapotokat, megtegye orvosló intézkedéseit a fenyegető katasztrófa elkerülésére. Bízunk benne, hogy a miniszter teljes eréllyel nyúl bele az északerdélyi bányavidék égető problémáiba és megjavítja az állami bányászok munka- és életviszonyait. Az új sorozási törvény szenzációi Bukarest, augusztus 30. A nemzetvédelmi minisztériumban pár nap múlva elkészülnek az új sorozást törvénytervezetével, amely, feltűnően szigorú megszorításokat fog tartalmazni a régi rendszerrel szemben. Az Epoca értesülése szerint a jövőben családi alapon nem lesznek felmentések, a családfenntartók is kötelesek lesznek katonai szolgálatot teljesíteni és általában akár időleges, akár végleges felmentést csak orvosi döntés alapján engedélyez az új sorozási törvény. Nagyon sokakat fog kínosan érinteni az önkéntesi jog megszorítása is, önkéntesi jogot csak kimondottan érettségi bizonyítvánnyal szerezhet valaki, tehát az osztályvizsga nem lesz elég az önkéntességhez. Ezeken kívül sok egyéb rendelkezést fog tartalmazni az új sorozási törvény, amelyek azonban egyelőre nem kerültek nyilvánosságra. rrTmmnrmwTTmvrmfVTmr »rmrmv » Bélés megegyezéssel zárult a hágai konferencia Karácsonyig kiürítik a Rajna-vidéket Hága, augusztus hó 30. A nagy kormányközi konferencia ma a végleges megegyezés jegyében zárult Sikerült tisztázni úgy a pénzügyi, mint a politikai problémákat, amelyek többször erősen kockára tették az értekezlet sikerét sőt nem egyszer kudarccal fenyegették. A konferencia tegnap délutánra összehívott plenáris ülését mára halasztották, hogy bevárják a német delegáció állásfoglalását. Este aztán Stresemann bejelentette, hogy Németország hozzájárul az egyezséghez a következő feltételek mellett: lemond arról a 79 millió aranymárkányi összegről, amely a Dasvestervtől a Young-tervezethez való áttérés különbözetéből őt illetné meg s belegyezik a feltétlen törlesztési összegek módosításába a végösszeg meghagyásával. A megszállás költségeit Németország csak ötven százalékban vállalja, tehát 30 millió aranymárkát fizet, míg a fennmaradó ötven százalékból Franciaország 35 százalékot, Anglia 12-et és Belgium 3 százalékot vállal magára. Ezenkívül Németország magára vállalja a kiürítés költségeit , a szükséges munkákat. Ezzel szemben az angolok és belgák szeptember 15-étől számított három hónapon belül teljesen kivonulnak a Rajna-vidékről, a franciák pedig ugyanezen idő alatt elhagyják a második zónát. Franciaország a harmadik zónát a Young-tervezetnek berlini és párisi ratifikációja után ürítik ki, legkésőbb azonban a jövő év július végég. Ami viszont a Rajna-vidék további ellenőrzését illeti, a locarnói szerződés értelmében fognak egy békéltető bizottságot beállítani. A végleges és általános megegyezés nagy örömet keltett a konferencia résztvevőinek körében. A konferencia ezek után ma délelőtt még csak az ünnepélyes plenáris ülést tartotta meg s ezzel munkájánakfőrésze lezáródott. A vezető delegátusok még a mai nap folyamán elutaznak Genfbe, s csak a pénzügyi kiküldöttek maradnak vissza, hogy a másodrangú kérdéseket, köztük a kis államok igényeinek dolgát, elintézzék.