Brassói Lapok, 1929. szeptember (35. évfolyam, 197-222. szám)

1929-09-01 / 197. szám

2. oldal, 19?. arany A kurticsi határállomáson csak ezredesig büntetik a csempészeket mám ♦fii« YeflfesiAettéG* AeS*«HA 4»Men ... Egy tábornokáé, három szőrme, két becsületes vámtiszt és egy kereskedelmi miniszter Arad, augusztus 29. — Az idők változnak, — mondja az antik példabeszéd és modta Maniu Gyula is, amikor az ország gyeplőjét a kezébe ragadta. Sajnos, ez az axióma igen kis részben valósult meg. Li­berálisoktól a nemzeti parasztpártig az idők sok igen riasztó dologban nem igen változtak. Ezt bizonyítja legalább az alábbi tanulságos történet is. Bundás hölgy a kuru­csi vámnál Szombaton egy hete történt. A hölgy a dél­utáni gyorssal robogott Kurticsra. Külföldi für­dőzésről érkezett, bukaresti hölgy volt, szem­mel láthatólag ama bizonyos felső tízezrekből. Így avatatlanná előtt nem keltett feltűnést hogy I felrúgva minden praktikus I szokást és divatot, a döglesztő I melegbe is magával cipelte bundáját. A fontos határszéli vámállomás pénzügyőrei azon­ban nem avatatlan szemlélők. Alaposan megnézték maguk­énak az előkelő hölgyet és a hatósági fikszírozásnak ered­ménye lön. Kiderült hogy a bunda vadonatúj és hogy kívüle még három darab­baa is utazott a hölggyel. Mind a négy szőrmedarab valódi, értékes, nemes prém ... — Van-e valami elvámolni valója? — hangzott éppen úgy, mint ama nevezetes víg­játékban. A folytatás azonban kissé más volt Előkelő hölgyünk azt a meglepő választ adta, hogy — nincs­... — Nem hordok magammal semmiféle árut, — jegyezte meg enyhe sértő­désed. A taxátor, Nicolae Vasilie nevezetű, meg­magyarázta ekkor, hogy a hölgy téved, a bun­da és a boa akkor is vámáru, ha magándarab és nem áru. Élénk vita. A hölgy hosszadalma­­san magyarázza, hogy a szőrméket házi hasz­nálatra viszi magával. A taxátor megismétli, hogy a pézü­gyi kormányra ez a körülmény nincsen hatással: vámáru a magánbanda és ma­gánbaa is. A vita élesedni kezd. — Kikérem magamnak, hogy vexálj! Ele­get loptak, sikkasztottak ebben az országban!... Az csak nem javítja föl az állammérleget, ha engem itt aggor,vámoltok? — hangzott csípősen a hölgy részéről.­­— Nekem mindegy, — asszonyom, hogy egyet hoz, vagy vagyonszámra: az ön prémei vámot fizetnek, vagy itt maradnak ... — Vámáru, nem vámáru, disznóság, amit csináltok! — én X Y generális felesége vagyok. Egy ősi név hallatára kitör a béke ... A taxátor megszeppen. Rövid habozás után azonban elhatározza, hogy kitart. A jele­net a kurticsi vámfőnök irodájában folytató­dik. Ionescu vámfőnököt 3 héttel ezelőtt ér­demei elismeréséül helyeztek Zsombolyáról Kurticsra. Meg akarja mutatni, hogy ő olyan fiú, aki az előléptetést ki tudja érdemelni. — A tábornoknéra is ér­vényes a törvény, asszonyom hangzik kimérten és ő is követeli a vámot. Rövid, de éles alku a bundát és a há­rom boát becsomagolják, leplombálják és az aradi körzet központi Irodájába küldik . Néháy perc, a robogó gyorsvonat, a bukaresti hölgy és a lepecsételt ma­­rasgánytörmék Aradra ér­keznek A körzeti központ vámfőnöke, Benjeanu az okos ember. Nem húz újat az előkelő hölggyel. Nincs semmi baj, as­szonyom, a holmit így, ahogy van, Bukarestbe küldöm. Ha ott is úgy találják, hogy vámáru, ki méltóztatik fizetni a vámot, ha nem, nem méltóztatik fizetni. Az ismeretes vígjátékhoz méltóan a kis je­lenet feltűnő gyorsan pergett le. Az előkelő hölgy nem késett le a vonatról. Délután öt óra­kor együtt robogott Bukarest felé a gyorsvonat, a hölgy és a lepecsételt magánszörmék. Amint már megjegyeztük, mindez szombaton mult egy hete történt Az Ekcéma kínos betegségben alt ki. a Azok, akik szenvedtek ebben __________ és éveken át tűrhetetlen viszketegséget fs ] ]­­„ Cadum kenőcs használata után rövidesen visszanyer­ték álmukat és nyugalmukat. Ez a kenőcs beigazolta hatásosságát azáltal, hogy ezer és ezer egyéni győr nyitott ki, akik régóta szenvedtek ekcémától, sömör­­től, pörsenéstől, pattanástól, furunkulustól, kelevé­­nytől, kiütéstől, csalánkiütéstől, vérkeléstől ara­nyértől, viszketegségtől,rühtől, tályogtól,égési sebtől, csípéstől, kérgesedéstől, úgyszintén sebesüléstől. Parkett huladék elsőrangú tölgy tüzelőfa 600 lej fenyő hulladék 300 lej Szekerünket házhoz szállítva. Kocsis András és Fiai Parket és faáru gyára. Telefon 087.1 250. BRASSÓI Lerita. ■non Meglepő fordulat Múlt hét péntekjén fontos szolgálati táv­irat érkezett a kuru­csi vámirodába. Nagy eset különös eset, rendkívüli eset: a szolgálati táv­irat alatt magának Madgearu ipari és kereske­delmi miniszternek a távollevő Popovici mi­niszter helyettesének a neve szerepelt. A mi­niszteri intézkedés szerint Nicolae Vasilie taxátort agenti (ügy­nöki) minőségben a sorocai adóhivatal­hoz helyezték át, Ionescu vámfőnököt pedig Ismailba végrehajtanak. Elköltözködési határidő huszonnégy óra. Ha a két tisztviselő azonnal vonatra nem ül és új állását el nem foglalja, parancsszegést követ el, ami azonnali elbocsátással jár. * A szőrmeüigy és a két váróember degradá­­lása minden valószínűség szerint nem függ ösz­­sze egymással. Nem valószínű ugyanis, hogy Madgearu miniszter, az egyszerű bukaresti ke­reskedő fia, rövid minisztersége alatt olyan jó viszonyba került volna az előkelő körökkel, hogy néhány darab vitás magánszörméért két kötelességteljesítő tisztviselő egzisztenc­iáját követelne. A vámtisztekből adóhivatali altisz­­tekké áthelyezett kuru­csi bűnösök azonban, — különös történet — nagy szerencsétlenségü­ket meglepő maga­ssággal mégis a kritikus ma­gán­szőrméknek tulajdonítják Vannak, akik azt mondják, az idők vál­toznak, de vannak olyanok is, akik ezzel szem­ben arra az álláspontra helyezkednek, hogy semmi új sincs a nap alatt, ami végeredmény­ben egyre megy. Némedy Gábor 1929. szepterober 1. u­t­.?” • m Tmmrm­m­nTTTTm»›T?t›TTt TTmTTmm7WTTTTTtmTmTm»m A Brassói Lapok előfizetői ingyen jegyet kapnak Barth professzor szombati előadására Az előfizetők írásait díjmentesen elemzi az európalista professzor Brassó, augusztus 30. Amikor tudatosság nélkül, az Írásje­leknek gyermekkorunk óta belénk idegződött ösztönszerűségével papírra vetünk gondolato­kat, önkéntelenül jellemrajzot adunk ma­gunkról, amelyből a grafológus, különösen pedig az olyan kiváló pszichografológus, mint amilyen a most Brassóban időző Barth pro­fesszor, könnyedséggel kielemzi egész lelki világunkat, s benne közeli múltunk és jö­vőnk adottságait. A mesterkéletlen, természe­tesen létrejött kézírás egyik legbiztosabb tükre a léleknek, vérmérsékletnek és életala­­kító tulajdonságainknak. Ezért van, hogy a grafológia, az írás­elemzés mindinkább ugyan­olyan óriási szerepet nyer, mint a fizikai teráp f­ia terén a Röntgen. A pszichografológia va­­ksággal Röntgenje lett lelki életünknek. Ismerni a grafológia lényegét s magán- és társadalmi életünkben kivivett szerepét ma-­­ oszthatatlan követelménye tehát modern műveltségünknek. Ez indokolja azt a nagy érdeklődést, amely Barth professzornak, az Európa-szer­­te ismert grafológusnak, holnap, szombaton este a Redoutban tartandó előadását megelőzi. Barth professzor persze nem száraz és elvont előadásban akarja ismertetni a gafo­­lógiát, hanem mindenekelőtt gyakorlati al­kalmazásban, miután ez az, ami a nagyközön­séget elsősorban érdekelheti. A grafológia ke­letkezésének és történetének rövid vázolása után különösen hasznosítási lehetőségeit és feladatait szándékszik kimutatni s érdekes, illusztráló eseteket fog felvonultatni az írás­­elemzés eredményeiről az élet legkülönbö­zőbb terein: a gyermeknevelésben, pályavá­lasztásban, üzleti világban, a kriminológiában és a politikában, majd párhuzamot vonva a grafológiai technika és a pszichografológia közötti figyelemreméltó kísérleteket mutat be a látatlan írás-analízis, az író megkeresése és az aláírás hű utánzása terén is. Lapunk — tekintettel az érthetően nagy érdeklődésre, amely Barth professzor elő­adása és általában analízise iránt megnyilvá­nul — hozzá akar járulni ahhoz, hogy ol­vasói megismerkedhessenek a grafológia je­lentőségével. Ezért megszereztük a lehetősé­gét annak, hogy olvasóink a szombat esti elő­adásra elsőrangú helyekre (az 5—10-ik sorban) száz ingyen jegyet élvezhessenek. Ezt a száz ingyen jegyet a jelentkezés sorrendjében a nap folyamán osztja ki a kiadóhivatalunk azoknak, akik igazolják, hogy állandó előfi­zetők és az előfizetési díjjal nincsenek halra­lékban. Hétfőn viszont Barth professzor szintén ingyen fogadó­ délelőttöt tart lapunk előfize­tői részére, amelyen elemezni fogja mindazok­nak írását, akik igazoló­jegyet mutatnak fel arról, hogy rendes előfizetőié. Ezt az igazoló­jegyet olvasóink ugyancsak kiadóhivatalunk­ban, pontosabban kiadóhivatalunkunk földszin­ti irodájában kapják meg s csak ennek alap­ján kérhetik szerkesztőségünkben hétfőn dél­előtt fél 10 és fél 1 óra között Barth profesz­­szortól, hogy elemezze a magukkal hozott sa­ját, vagy idegen írást. Amennyiben olvasóink érdeklődése a holnap esti előadás és a hétfői fogadó-délelőtt iránt kívánatossá fogja tenni, úgy módját fogjuk ejteni, hogy előfizetőink részére újabb előadást és fogadó délelőttöt, vagy estét rendeztessünk. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezt a kedvez­ményünket csak azok az olvasóink vehetik igénybe, akiknek előfizetése teljes rendben van s hogy minden előfizető csupán egyszemé­lyes ingyen­jegyre tarthat számot. Szerda óta, ahogy Barth professzor meg­kezdte konzultációit, Brassó közönségének in­telligenciája valóságos grafológia-lázban van s a könyvkereskedésekben úgy fogynak a grafológiai könyvek, mint még sohasem. Egé­szen gyakorlati értékű tudományról lévén szó, amely felöleli úgy a reális, mint a lelki élet roblémáit és rávilágít azoknak az igazi rugóira, nem csoda, hogy itt, az individuál­­pszichológia városában, páratlanul élénk az ér­deklődés.

Next