Brassói Lapok, 1929. december (35. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-01 / 274. szám

c­v.fin­h»V­euiQ '%v4' ^.GHEORGHE é­p. Swriiratiosej * Kiadóhivatal B K A S S t > It API 1'fCA BSSP5M'WfflR3SB8PffWWíWHRl£ílF8í5fl?rííEP?' tsjmm^awBmmtrmií^.MmsjsMuzkí». lm ára O LEJ Vasárnap, 1929 december hó 1 XXXV. évfolyam 274 szám „jmran? * Nyomda POLITIKAI NAPILAP TELEKON­ lN­­­ISBlKBANi Szerte*»» U u SZAM Plhiwheorific SZRLP RRLA dt to«#­« #s kiadóhivatal I—Ti és V szám " gwtrsBtwgfi ’$V'' Erdély­­i líszigazgatási arca Bee ezre munká­it a közigazgatási írottság, amely néhol javított, s n^hot rontott a r^d­ írosztáson — H he’ettanul magerös^etfé^ filsó­­feh­él és Gyu alesiéív^rt — Síl­’városokká tették a városok szomszéd­­ságiban fekvő falvakat, holott ebből csak kár lehet, hiszon semmi Zsögöd, Somlyó, Topáca és Tekerőpatak érdekeit a csíkmegyei tanács árulta el Bukarest, november 29. Az a bizottság, amely a miniszterelnökségen hetek óta dolgozott Románia új közigazgatási térképén, végre teljesen befejezte munkáját. Elkészült Erdély új térképe is amin a legtovább vitáztak, s ami a kormány legkeményebb diója volt Most hogy a mun­ka befejeződött, megállapíthatjuk, hogy az a sok hűhó, amivel hónapok óta rinoztgatják az erdélyi magyarságot, bátran elmaradhatott volna. Fantasztikusnál fantasztikusabb tervek születtek, keringtek s ültek el, amelyek mind csak arra voltak jók hogy oktalan izgalmakat okozzanak. Tulajdonképpen nem történt semmi nagy és nevezetes. Mánia kormánya helyrehozott né­hány hibát, amit a liberálisok követtek el ezen a téren. Aztán csináltak is néhány hibát amit pártpolitikai szempontok diktáltak , amiből a nagyközönségnek semmi haszna sem lesz, sőt nem fogja javítani a közigazgatást sem. Az elfogadott módosításokat nagy vonások­ban itt közöljük. Amint már említettük, a Re­­gátban nem történt sem­mi lényeges változtatás a m­egyebe­osztások terén. Erdélyben Csík Torda és Alsófehér megyék nyertek az új beosztással A többi erdélyi megyék inkább vesztettek, he­­lyenkint azért, hogy különösen Asófehér és Torda megyék gyarapodjanak, C­sik megyéhez heves harcok után visszacsa­tolták az annak idején Piatra megye javára el­kapcsolt tölgyesi járást, amivel C­sík megye visszakapta Borszék, Tölgyes, Holló, Bélhor és Békás községeket. Ez a visszacsatolás teljesen indokolt és hasznos dolog volt, mert a fenti községeknek sokkal in­kább megfelel r hegyeszékhelyként Csíkszereda mint a sokkal távolabb fekvő és alig megköze­líthető Pintiu-Neamt. Itt tehát győzedelmes­kedett a nagyközönség érdeke és a helyes köz­­igazgatási szempont. Nem mondhatjuk el ezt ugyan arra a® in­tézkedésre, amely Zsögöd Somlyó és Toldica községeket Csík­szereda Tekerőpatak községet pedig Gyer­­gyószentmiklós külvárosaivá avatta. Úgy az érdekelt községek, mint a magyar párt parlamenti csoportja, több ízben tiltakoztak ez ellen a terv ellen, aminek közigazgatási haszna semmi sincs, a kérdéses községeket vi­szont súlyos gazdasági kötelezettségekkel ter­­heli meg. Erőszakkal nem érhet városokat na­­gyobb fani! Helytelen ez különösen akkor, a­mikor az akaratuk ellen várossá parancsolt fa­lak sokkal többet veszítenek előléptetésükkel, mint amit nyernek vele. A magyar párt parla­menti csoportjának határozott ígéreteket is tet­tek az illetékesek, hogy ezt a tervet elejtik Szomorú, hogy mégis a megyei prefektus győ­zött s még szomorúbb, hogy ezt a győzelmet a prefektusnak a megyei tanács szerezte meg, a­melyben pedig magyarok is vannak, sőt a többség magyarokból áll. A prefektus azt kí­vánta a tanácstól, hogy szavazza meg a kér­déses községek Csíkszeredához, illetve Gyer­­gyószentmiklóshoz való csatolását és a megyei tanács szavazott a prefektus óhajtása szerint anélkül, hogy a községek érdekeit méltányolta volna. A Csík megyétől egyébként csak egyetlen közsé­get vettek el: Hódost, amely ezentúl Marostorda megyéhez tartozik. Háromszék megyének Nyújtód faluját Bras­­só megyéhez csatolták, ezzel szemben azonban visszakapta a liberálisoktól Bacau­ megyéhez csatolt Sósmezőt Nagykükü­llő megyétől is ka­pott egy falut Háromszék, örményes községet, amely valóban nyert az átcsatolással Kézdivásárhelyt városi rangra emelték. Tordam­egyet il­yek 'xekkivitgszt hódítani ma­gyar lakosságától Mezőkapus, Nagyilyand és Kisikland községe­ket, valamint Mar­slekennét Marosmegyéhez csatolták Kivették tőle Torotkószed­györgy, Bedellő, Remete­e* Torockógyertyános közsé­geket is, sőt talán magát Torockót is. ha a ki­mutatásban szereplő „Remetea“ község nem a régi Remetét jelent, torockó le­gujabb neve ugyan* „u­m.-h­a" s nem lehetetlen, hogy a ki­mutatás beinhinása ennek a régi bányaváros­­kának a hátrányára történt, pedig Torra k­uky összeköttesséel, mint tradíciója Tordához fűzik Ezeket a községeket Alsófehérhez­­­tették. Kárpótlásul Torda két községet kapott Alsó­feherból, Iona (?) és Misula (?) falvakat. Tordakeresztest torda külvárosává avatták, aminek a falu bizonyára nem nagyon örvend. Alsófih­érm­egyi székhelye Gyulafehérvár lesz. A nemzeti párt e régi fészke mindenünnen csak erősítéseket kapott A világos politikai szempont itt az volt, hogy Torda megye román­ságát erősítsék a magyar községek elcsatolásá­­val. Alsófehér hatalmas román tömegeibe pedig semlegesített masszaként kezelhessék az oda­dobott magyar elemeket. A Tordától elcsatolt községeket már felsoroltuk. Alsófehér viszont csak az imént megkérőjjelezett két kisközsé­get veszítette el. Abrud­bánya két mellette levő való csatolá­sával erősödött és városi rangot kapott. Enye­det öt szomszédos faluval kárpótolták azért, hogy elveszítette megyeszékhelyi rangját. Gyu­­la­-­hó-várhoz viszont kilenc községet csatol­tak, hogy ezzel is nagyobbitsák a székvárosi minőségének elegendő anyagi tápot nyi rak Hunyadmegye is Alsófehér javára veszített j“''ntő* ter detet Flkapcs-­lték tőle Nagyal­más, Kisalmás, Középalmás, Prezsény, Bo­cs­esd, Csév D­­papiatra, Glod, Mihelény, Na­­dasd, Poviana, Polikura, Tekerő, Nozság és Valea Egrr községeket Nagyobbrészt román lakosságú községek ezek átcsatolásukkal tehnt Alsófehé­r román jellege nagyon sokat nyert. Brassómegye Nagysü­k­üllőtől Lemnek és Szásztyukos, H­áromszékmegyétől Nyújtód községet kapta meg Szatmármegye területe sértetlenül marad. Nem vettek el tőle semmit, s nem is kapott se­hon­na semmit. Magát Szatmárt azonban törvényhatósági joggal ruházták fel, miután lakosainak száma meghaladja az 50 ezer lelket Kolozs megyében Bánffyhunyad kapta meg a városi rangot Dusaszentmárton megmaradt megyeszék­helynek, ami az egész környéken nagy meg­nyugvást keltett. A többi erdélyi vármegyékben nem történt lényegesebb módosítás. Zavargások a belga egyetemeken A löweni egyetemen agyonszúrtak egy flamand diákot Bukarest, november 29 A flamand nyelv hivatalos használatáért fo­lyó küzdelem a napokban megbuktatta Jaspar kormányát s valósággal államválságot idézett elő. Ez a régi harc, amely lényegében kisebb­­nagyobb hevességgel állandóan folyik Belgi­um független állami léte óta, most döntő sza­kaszába lépett s rendkívül kiélenítette az or­szág vallon, tehát egy francia tájszólást be­szélő l­akosságának és a flamand népnek az ellentétét A két nyelv harca az állami elismertetésért most átfogta az egész országot s elsősorban az egyetemi diákságot. A kormányválság a genfi egyetem előadási nyelve körül tört ki, mert a parlament és a kabinet tagjainak jelenté­keny része követelte a flamand nyelv beve­zetését Nem sikerült ebben a kérdésben megegyezni s ezért a Jaspar-kormány kénytelen volt be­nyújtani lemondását. Úgy látszik, a problé­mát nem lesz könnyű megoldani , könnyen lehetséges, hogy új választásokat kell kiírni holott Belgium népe csak a nyáron szavazott A flamand nyelvért való küzdelem átter­jedt a löweni egyetemre is Tagnap a főiskolái nagy zavargások mentek végbe mert a fla­mand diákok tüntetően követelték anyanyel­vük bevezetését ezen az egyetemen is. A hall­gatók többségét képező vallonok ki akarták szorítani flamand kollegáikat az egyetem épületéből s ez alkalommal szen­vedél­yes ösz­­szetűzés fejlődött ki a két tábor között. A verekedés során a vallon diákok leszúr­tak egy flamand hallgatót s emellett mindkét részről többen súlyosan megsebesültek A rendőrségnek kellett közbe­lépnie, hogy a rendet az egyetemen helyreál­lítsák. A flamand diák tettesét még nem sike­rült kideríteni. A belga állam alkotmányválságot előidéző nyelv­problémájának eszerint már megvan az első halálos áldozata. Ez a tény minden bi­zonnyal siettetni fogja a nyelvhasználati kér­dés gyökeres megoldását

Next