Brassói Lapok, 1929. december (35. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-01 / 274. szám
cv.finh»VeuiQ '%v4' ^.GHEORGHE ép. Swriiratiosej * Kiadóhivatal B K A S S t > It API 1'fCA BSSP5M'WfflR3SB8PffWWíWHRl£ílF8í5fl?rííEP?' tsjmm^awBmmtrmií^.MmsjsMuzkí». lm ára O LEJ Vasárnap, 1929 december hó 1 XXXV. évfolyam 274 szám „jmran? * Nyomda POLITIKAI NAPILAP TELEKON lNISBlKBANi Szerte*»» U u SZAM Plhiwheorific SZRLP RRLA dt to«#« #s kiadóhivatal I—Ti és V szám " gwtrsBtwgfi ’$V'' Erdélyi líszigazgatási arca Bee ezre munkáit a közigazgatási írottság, amely néhol javított, s n^hot rontott a r^d írosztáson — H he’ettanul magerös^etfé^ filsófehél és Gyu alesiéív^rt — Síl’városokká tették a városok szomszédságiban fekvő falvakat, holott ebből csak kár lehet, hiszon semmi Zsögöd, Somlyó, Topáca és Tekerőpatak érdekeit a csíkmegyei tanács árulta el Bukarest, november 29. Az a bizottság, amely a miniszterelnökségen hetek óta dolgozott Románia új közigazgatási térképén, végre teljesen befejezte munkáját. Elkészült Erdély új térképe is amin a legtovább vitáztak, s ami a kormány legkeményebb diója volt Most hogy a munka befejeződött, megállapíthatjuk, hogy az a sok hűhó, amivel hónapok óta rinoztgatják az erdélyi magyarságot, bátran elmaradhatott volna. Fantasztikusnál fantasztikusabb tervek születtek, keringtek s ültek el, amelyek mind csak arra voltak jók hogy oktalan izgalmakat okozzanak. Tulajdonképpen nem történt semmi nagy és nevezetes. Mánia kormánya helyrehozott néhány hibát, amit a liberálisok követtek el ezen a téren. Aztán csináltak is néhány hibát amit pártpolitikai szempontok diktáltak , amiből a nagyközönségnek semmi haszna sem lesz, sőt nem fogja javítani a közigazgatást sem. Az elfogadott módosításokat nagy vonásokban itt közöljük. Amint már említettük, a Regátban nem történt semmi lényeges változtatás a megyebeosztások terén. Erdélyben Csík Torda és Alsófehér megyék nyertek az új beosztással A többi erdélyi megyék inkább vesztettek, helyenkint azért, hogy különösen Asófehér és Torda megyék gyarapodjanak, Csik megyéhez heves harcok után visszacsatolták az annak idején Piatra megye javára elkapcsolt tölgyesi járást, amivel Csík megye visszakapta Borszék, Tölgyes, Holló, Bélhor és Békás községeket. Ez a visszacsatolás teljesen indokolt és hasznos dolog volt, mert a fenti községeknek sokkal inkább megfelel r hegyeszékhelyként Csíkszereda mint a sokkal távolabb fekvő és alig megközelíthető Pintiu-Neamt. Itt tehát győzedelmeskedett a nagyközönség érdeke és a helyes közigazgatási szempont. Nem mondhatjuk el ezt ugyan arra a® intézkedésre, amely Zsögöd Somlyó és Toldica községeket Csíkszereda Tekerőpatak községet pedig Gyergyószentmiklós külvárosaivá avatta. Úgy az érdekelt községek, mint a magyar párt parlamenti csoportja, több ízben tiltakoztak ez ellen a terv ellen, aminek közigazgatási haszna semmi sincs, a kérdéses községeket viszont súlyos gazdasági kötelezettségekkel terheli meg. Erőszakkal nem érhet városokat nagyobb fani! Helytelen ez különösen akkor, amikor az akaratuk ellen várossá parancsolt falak sokkal többet veszítenek előléptetésükkel, mint amit nyernek vele. A magyar párt parlamenti csoportjának határozott ígéreteket is tettek az illetékesek, hogy ezt a tervet elejtik Szomorú, hogy mégis a megyei prefektus győzött s még szomorúbb, hogy ezt a győzelmet a prefektusnak a megyei tanács szerezte meg, amelyben pedig magyarok is vannak, sőt a többség magyarokból áll. A prefektus azt kívánta a tanácstól, hogy szavazza meg a kérdéses községek Csíkszeredához, illetve Gyergyószentmiklóshoz való csatolását és a megyei tanács szavazott a prefektus óhajtása szerint anélkül, hogy a községek érdekeit méltányolta volna. A Csík megyétől egyébként csak egyetlen községet vettek el: Hódost, amely ezentúl Marostorda megyéhez tartozik. Háromszék megyének Nyújtód faluját Brassó megyéhez csatolták, ezzel szemben azonban visszakapta a liberálisoktól Bacau megyéhez csatolt Sósmezőt Nagyküküllő megyétől is kapott egy falut Háromszék, örményes községet, amely valóban nyert az átcsatolással Kézdivásárhelyt városi rangra emelték. Tordamegyet ilyek 'xekkivitgszt hódítani magyar lakosságától Mezőkapus, Nagyilyand és Kisikland községeket, valamint Marslekennét Marosmegyéhez csatolták Kivették tőle Torotkószedgyörgy, Bedellő, Remetee* Torockógyertyános községeket is, sőt talán magát Torockót is. ha a kimutatásban szereplő „Remetea“ község nem a régi Remetét jelent, torockó legujabb neve ugyan* „um.-ha" s nem lehetetlen, hogy a kimutatás beinhinása ennek a régi bányavároskának a hátrányára történt, pedig Torra kuky összeköttesséel, mint tradíciója Tordához fűzik Ezeket a községeket Alsófehérheztették. Kárpótlásul Torda két községet kapott Alsófeherból, Iona (?) és Misula (?) falvakat. Tordakeresztest torda külvárosává avatták, aminek a falu bizonyára nem nagyon örvend. Alsófihérmegyi székhelye Gyulafehérvár lesz. A nemzeti párt e régi fészke mindenünnen csak erősítéseket kapott A világos politikai szempont itt az volt, hogy Torda megye románságát erősítsék a magyar községek elcsatolásával. Alsófehér hatalmas román tömegeibe pedig semlegesített masszaként kezelhessék az odadobott magyar elemeket. A Tordától elcsatolt községeket már felsoroltuk. Alsófehér viszont csak az imént megkérőjjelezett két kisközséget veszítette el. Abrudbánya két mellette levő való csatolásával erősödött és városi rangot kapott. Enyedet öt szomszédos faluval kárpótolták azért, hogy elveszítette megyeszékhelyi rangját. Gyula-hó-várhoz viszont kilenc községet csatoltak, hogy ezzel is nagyobbitsák a székvárosi minőségének elegendő anyagi tápot nyi rak Hunyadmegye is Alsófehér javára veszített j“''ntő* ter detet Flkapcs-lték tőle Nagyalmás, Kisalmás, Középalmás, Prezsény, Bocsesd, Csév Dpapiatra, Glod, Mihelény, Nadasd, Poviana, Polikura, Tekerő, Nozság és Valea Egrr községeket Nagyobbrészt román lakosságú községek ezek átcsatolásukkal tehnt Alsófehér román jellege nagyon sokat nyert. Brassómegye Nagysüküllőtől Lemnek és Szásztyukos, Háromszékmegyétől Nyújtód községet kapta meg Szatmármegye területe sértetlenül marad. Nem vettek el tőle semmit, s nem is kapott sehonna semmit. Magát Szatmárt azonban törvényhatósági joggal ruházták fel, miután lakosainak száma meghaladja az 50 ezer lelket Kolozs megyében Bánffyhunyad kapta meg a városi rangot Dusaszentmárton megmaradt megyeszékhelynek, ami az egész környéken nagy megnyugvást keltett. A többi erdélyi vármegyékben nem történt lényegesebb módosítás. Zavargások a belga egyetemeken A löweni egyetemen agyonszúrtak egy flamand diákot Bukarest, november 29 A flamand nyelv hivatalos használatáért folyó küzdelem a napokban megbuktatta Jaspar kormányát s valósággal államválságot idézett elő. Ez a régi harc, amely lényegében kisebbnagyobb hevességgel állandóan folyik Belgium független állami léte óta, most döntő szakaszába lépett s rendkívül kiélenítette az ország vallon, tehát egy francia tájszólást beszélő lakosságának és a flamand népnek az ellentétét A két nyelv harca az állami elismertetésért most átfogta az egész országot s elsősorban az egyetemi diákságot. A kormányválság a genfi egyetem előadási nyelve körül tört ki, mert a parlament és a kabinet tagjainak jelentékeny része követelte a flamand nyelv bevezetését Nem sikerült ebben a kérdésben megegyezni s ezért a Jaspar-kormány kénytelen volt benyújtani lemondását. Úgy látszik, a problémát nem lesz könnyű megoldani , könnyen lehetséges, hogy új választásokat kell kiírni holott Belgium népe csak a nyáron szavazott A flamand nyelvért való küzdelem átterjedt a löweni egyetemre is Tagnap a főiskolái nagy zavargások mentek végbe mert a flamand diákok tüntetően követelték anyanyelvük bevezetését ezen az egyetemen is. A hallgatók többségét képező vallonok ki akarták szorítani flamand kollegáikat az egyetem épületéből s ez alkalommal szenvedélyes öszszetűzés fejlődött ki a két tábor között. A verekedés során a vallon diákok leszúrtak egy flamand hallgatót s emellett mindkét részről többen súlyosan megsebesültek A rendőrségnek kellett közbelépnie, hogy a rendet az egyetemen helyreállítsák. A flamand diák tettesét még nem sikerült kideríteni. A belga állam alkotmányválságot előidéző nyelvproblémájának eszerint már megvan az első halálos áldozata. Ez a tény minden bizonnyal siettetni fogja a nyelvhasználati kérdés gyökeres megoldását