Brassói Lapok, 1929. december (35. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-01 / 274. szám
címet is m e mteri ölni? Május 8-án éjjel 1 óra 20 perckor dörrent el a fiú kezében a revolver amely megölte az anyát. Richard Corbett haldokló anyja véres teste mellett megvárta, áráig bekövetkezik a halál, aztán önmaga ellen fordította a revolver csövét. Az anya, akit a rákbetegség iszonyú fájdalmaitól akart megszabadítani egy revolvergolyóval a fiú, meghalt. A fiú pedig életben maradt. Az esküdtszék most felmentette. Ez az első eset, amikor nemcsak a Bokát vitatott euthanasiának, az orvos gyilkoló jogának adott közvetve igazat az esküdtszék, hanem ezen túlmenően ártatlannak nyilvánította a könyörülejből gyilkolót, aki nem is orvos. Hogy az esküdtek verdiktje mögött levő véres eset annál drámaibb legyen, méghozzá a felmentett gyilkos épp anyját ölte meg. Az angol származású Corbett ügye iránt feltűnően érdeklődött Shaw, Wells és Conan Hoyle. Az esküdtszék ítélete, bármennyire is megoszlanak a vélemények róla, kétségtelenül nagy eseménynek számít abban a társadalmi és tudományos mozgalomban, amelynek célja: törvényt alkotni és a törvényben jogot adni az orvosnak, hogy megszabadítsa szenvedéseitől a gyógyíthatatlan beteget fájdalomtalan méreggel. A Corbett-ügy mindenütt, ahol a modern orvostudomány problémának ismeri el az authanasiát, rendkívüli feltűnést keltett. A francia esküdtszék ítélete , az egész Corbett-ügy azonban több mint orvosi vagy jogi kérdés. Az emberi élet ügye, amely megvitatásra és eldöntésre vár, s mindenkit érdekel, aki tudja, hogy gyógyíthatatlan betegek milyen rettenetes kinőtt között agonizálnak s várják a megváltó halált ! Megkérdeztük dr. Vimbéry Rutterset, hogy mi a véleménye erről az ügyről. Dr. Vámbéry Rusztem a következőkben válaszolt: — Nansen beszéli, hogy a grönlandiaknál a súlyosan szenvedő betegeknek a megölését erkölcsi kötelességnek tartják. Hasonlóképpen a kaffereknél és a hottentottáknál a felnőtt gyermekeknek szent kötelességük, hogy megszabadítsák elaggott vagy reménytelenül szenvedő szüleiket fájdalmaktól. Természetes, hogy ezeknek a primitív társadalmaknak az erkölcsi kódexéből a kérdés jelenkori megítélésére nem lehet következtetéseket levonni. Törvényes gyakorlatunk szerint az önálló jog nem enged kétséget aziránt, hogy a büntetőtörvénykönyv 282. paragrafusa szerint — amely a megölt ember kívánságára elkövetett emberölést három évig terjedhető börtönnel sújtja — a cselekmény büntetendő. Más kérdés az, vájjon nem állapítható-e meg büntetlensége kizáró ok azon az alapon, hogy az jogos érdek védelmében történt, így akadnak a német birodalomban szaktekintélyek, akik bizonyos körülményei között a beleegyezés alapján jogosnak tartják, hogy az orvos a gyógyíthatatlan beteget reménytelen szenvedéseitől halálos gyógyszerrel megváltja. De lege ferenda, a jövő jog szempontjából még olyan kiválóság is, mint a néhány évvel ezelőtt elhunyt Rinding & büntetlenség mellett foglalt állást. Rapp Erzsébet, a kiváló német jogásznő, Das Recht auf Elmondja: Vámbéry Rusztem dem Todoimfi 1913-ban megjelent munkájában követelte azt a jogot, hogy az orvos büntetlenül megölhesse szenvedő és halálraítélt páciensét. "— Humanitárius szempontból kétségtelenül óhajtandó volna ez. Az ellenvetés, hogy az ember lemondhat ugyan az életről, de nem rendelkezhetik másvalakié fölött, túlságosan jogászt és megfeledkezik arról, hogy a büntetőtörvénykönyvben — sajnos — az emberi élet nem abszolút parancs, minthogy egyrészt a halálbüntetés, másrészt a háborúban elkövetett emberölés is kivételt állapít meg. Véleményem szerint nem is elméleti, hanem gyakorlati aggályok zárják ki, hogy az euthanasia feltétlen jogosultságát elismerjük. Kizárja ezt maguknak az orvosoknak a vonakodása, akik esküjükre hivatkozva azt mondják, hogy az ő kötelességük minden esetben az emberi élet megmentése, nem lehet joguk az ölés. Kizárja azonkívül az orrnál töredének a lehetősége, amelyet utólag nem mindenkor lehetne megállapítani. Ilyen körülmények között érthető és talán helyeselhető is a francia esküdtek verdiktje, csak épp jogszabályt nem lehet belőle kovácsolni. Tudvalevő, hogy az esküdtbíráskodásnak egyik értékes eleme éppen abban rejlik, hogy az eset sajátos etikai körülményeit mérlegelve, a törvény szavaival szembehelyezkedhet. Ezáltal kifejezést adhat annak az ellentétnek, amely a „ius strictum“ és a társadalom uralkodó erkölcsi felfogása közt mutatkozik. Felmentő verdiktjével utólag igazolhatja azt, aki erkölcsi álláspontjának öntudatában vállalta a kockázatot, hogy a törvény jojnalisztikus érdekeivel egy magasabb erkölcsi érdeket helyezzen szembe. Ez a közvélemény elnézheti, de erre a törvény jogot nem adhat.. Ebből a nézőpontból a Corbett.eset azt is bizonyítja, hogy az esküdtbíráskodás mégsem olyan teljesen elavult és haszontalan, mint amilyennek hivatalos tudósok azóta hirdetik, amióta a magyar kormány elfelejtette azt visszaállítani. [Azonnali koiMiyefofosilés ,nigrén Ideges fajdalmak jíjeuraiaia Derékfáj és fajdalmas menstruáció h w I VJ ^LGOCRATINE LObaplJres. t.Unco&me. > /lAve*w«Vlc*or £ T.cnouuel ÜL PAl.Li f-J Hophote gyógyazeHorakbon ta drcxjAri‚}!•$‹›,^,1 Vezérképviselet Románia részére: I. mum, București, Star. Pita Moşu 4. Istisáfeb Sá5*zsép birónal*, mintfi&vrtományfönökinek ! Bocu Sever jellemző nyilatkozata a Brassói Lapoknak Bukarest, november 29. A január elsejével létesítendő tartományfőnöki, vagy amint hivatalosan mondják: miniszteri igazgatói állásokba a kormány tudvalévően az eddigi tartományi minisztereket szándékszik beültetni, miután ezek úgyis leépítésre kerülnek. Ismeretes, hogy az erdélyi, bánsági, bukovinai, és besszarábiai miniszterek nem valami nagy örömmel fogadják ezt a degradálásnak látszó tervet s többjük már be is jelentette, hogy a miniszteri tárca helyébe nem fogadja el a tartományfőnöki tisztet. A kamara miniszteri szobájában alkalmunk volt beszélgetést folytatni Bodt Sever bánsági miniszterrel, akit a kormány a temesvári direktorátus élére akar állítani. Arról a kérdésről, hogy hajlandó-e elfoglalni ezt az állást, Baca miniszter a következőket jelentette ki: — Csak abban az esetben fogadom el a bánsági tartományfőnöki állást, ha ezzel hatáskört is kapok. Amennyiben a tartományi direktorátus csupán közvetítő hivatal lesz a központ és a vidék között, akkor nem vállalkozom erre a szerepre. Én ugyanis sohasem voltam hivatalnok-ember s ezután sem akarok az lenni. Bennem önállóság szellem van s ha a direktori állás módot fog nyújtani arra, hogy tehessek is valamit, akkor elmegyek tartományi igazgatónak. Nem adok én semmit a stílusokra, a miniszteri rangra. Elmegyek szívesen községi bírónak is, ha megfelelő hatáskört kapok, amelyben alkotni, teremteni tudok. Bennem nincs hiúság s bevallom, hogy szívesebben vagyok odahaza akármilyen kinállásban, mint másutt valami méltóságban, ha a szerény állás megfelel a temperamentumomnak. Ebben a pillanatban tehát még nem tudom határozottan megmondani, elfogadom-e a temesvári direktori állást, vagy sem, minden attól függ, hogy a tartományfőnököknek milyen lesz a hatáskörük. Mel steli marieni Erzfóspest a MtovinaS csángólakakat f a Üijén a sarkára az erdélyi római katketikus egyház Bukarest, november 29. Megírtuk, hogy az a hármas bizottság, mely a konkordátum végrehajtása kapcsán megállapítja az egyházmegyék új határait, a napokban tartja meg az első ülését Azt is említettük, hogy ez alkalommal döntenek véglegesen arról, hogy a bukovinai öt csángó-magyar község a sassyi püspökség jogara alá kerüljön? Egy katholikus magyar parlamenter az alábbi feltűnést keltő nyilatkozatot adta bukaresti munkatársunknak erről a nagyjelentőségű kérdésről: — A konkordátum a püspökségek határaira vonatkozólag azt a rendelkezést tartalmazza, hogy azok megváltoztatása a Vatikán és a román kormány közös megegyezésének van fenntartva, kivéve egyes plébániákat. Ebből az következik, hogy csekély számú egyházközség hovátartozásának a megállapítása az egyházi főhatóság hatáskörébe tartozik, amely a konkordátum végrehajtása során önállóan intézkedhet . Bukovinának öt magyar községe van: Istensegits, Fogadjisten, Andrásfalva, Józseffalva és Hadikfalva. E községeket kivándoroltak alapították 1765-ben a Bukov-féle véres tragédia után. Több ezer csoki székely otthagyta házát, erdejét és minden fekvő vagyonát, kivándoroltak Moldovába, ahonnan néhány év múlva Bukovinába kerültek és ott végleg letelepedtek. Az osztrák uralom alatt megtartották nyelvüket, szokásaikat és gazdaságilag is erősödtek. E tiszta magyar egyházközségek a konkordátum szerint az erdélyi püspökséghez volnának csatolhatók. Egyházi főhatóságunknak tehát meg kell tennie mindent e cél érdekében, hogy ezek a községek ne jussanak a jassy-i püspökség alá, mely igyekszik romanizálással szolgálatot tenni a mindenkori kormánynak. A magyar parlamenternek ez a nyilatkozata kétségtelenül nagy feltűnést fog kelteni és biztosra vesszük, hogy az erdélyi katholikus körökben mély visszhangot fog kelteni. Még van idő arra, hogy ezt az öt magyar egyházközséget megmenthessük! HWWjMMBWBMWiWW—IF Értesítés I Mesbftil SnlíMedbm a Veneţia szálló a főváros közepében, Str. Pictor Grigo- i résen 12. (prin Calea Victoriei) 100 szoba, modern kényelemmel, központi fűtés, hideg-meleg víz minden szobában , lift, fürdő, telefon a vendégek rendelkezésére áll Alacsony árak. Utazók 25°/o engedményben részesülnek. Teljes tisztelettel a Veneţia szártz Igazgatóssága 5240 tulajdonos December 1