Brassói Lapok, 1930. október (36. évfolyam, 229-241. szám)

1930-10-17 / 229. szám

Vitéz Mihály leszár­mazottja és Kossuth ükunokája — házas­ságra lépnek Creciano rom herceg, aki a kisebbségek barátjának vallja magát Tanulságos előadás Párisban, a „Külváros klubi­­jában a zsidó kérdésről s egyebekről Paris, október 15. A herceget a „Külváros Klubijának előadói emelvényén láttam először. Ez a demokratikus elnevezésű klub, tulajdon, képen szabad tribün, amelyen a legkülönbö­zőbb pártállású, világszemlélet és meggyőző­désű emberek, nyíltan elmondhatják vélemé­nyüket. A véleményadást mindig vita követi; a hallgatóságból bárkinek joga van az előadó­nak kérdéseket feltenni, esetleg homlokegye­nest ellenkező nézetét, lendületes dinamikával, a forrongó terembe dobni. Jól fésült, de okos ... Szóval a herceg a tribünön állt és beszélt. A­hogy messziről láttam, túlságos szépnek, túlsá­gos jólfésültnek, túlápoltnak, sőt túlfinomult­­nak hatott. Moziszínész típus, aki a „jeune premier“, hősszerelmes szerepét szokta alakíta­ni. Egyetlen arcvonás egyetlen izommélyülés se valott az intellektuelre. Pedig ez a szép fiú, ez a román herceg, olyan alapos és mély tanulmányról tanúskodó értekezésben fejtette ki a zsidókérdés bonyo­lult problémáját, hogy tudását még azok is kénytelenek voltak elismerni, aki az előadó fi­loszemita érzelmeit nem osztották. Mert a nagyszámú hallgatóság természetesen nem ha­jolt meg százszázalékig a herceg véleménye előtt. Sőt. Voltak mérges ellenszónokok is, de távolról se annyi, mint amennyi Közép-Euró­­pában, bárhol is nekirugaszkodott volna, lévén a zsidóságról szó. Kiváncsi voltam erre a hercegre közelről is. Hiszen a származása és a tribünön kifejtett né­zete között olyan kiáltó ellentét tátong, hogy ezt érdemes az újságírói érdeklődés mikro­szkópjával tanulmányozni. Az előadás befe­jeztével megvártam Georges Creesauot és meg­kértem, adjon alkalmat, hogy néhány kérdést intézzek hozzá. Vitéz Mihály leszármazottja: „A népkisebbségek barátja vagyok, nem tar­tozom semmilyen politikai pártba, jelszavam a pacifizmus“. Ezzel kezdi beszélgetésünket a herceg, mikor másnap szemben ülök vele íróasztalának könyvekkel és újságokkal körülbástyázott szomszédságában. Kérdem őt, milyen útón jutott el világszem­léletéhez mily meggyőződésből fakadt a fen­tebb említett kijelentése a népkisebbségek mellett és miként lehet az, hogy román létére, nyíltan filoszemitának vallja magát, amikor pedig jól tudhatja, hogy nálunk Romániában a közhangulat inkább Cuza és Zelea Codrea­­nunak kedvez. — Talán a származásomból eredő ellentétek termelték ki bennem azt az érzést, hogy közel érzem magamhoz az egyetemes emberiséget, hogy nem vagyok nacionalista és hogy az elnyo­mottak, tehát a népkisebbségek — ilyennek veszem a zsidóságot is, — felé hajlik minden rokonszenvem. Különben Budapesten szület­tem, atyám Vitéz Mihálynak, a nagy román nemzeti hősnek egyenes leszármazottja, anyám orosz nő, akinek nagyanyja magyar volt. Nő­vérem egy francia marquis felesége, az én menyasszonyom pedig magyar lány, Kossuth Lajos ü­k-unokahúga. Hozzáteszem még azt is, hogy hívő katholikus vagyok. ff7TVtTTTTTTTTVTTTV7TTTTfTTTTTTTTT? így prezentálja magát Georges Greciano és kifejti nézetét ilyképen: — A népkisebbségek politikai és kulturális jogainak kell érvényt szerezni. Ebben a har­cukban szeretnék csekély tehetségemmel rés­zt­venni. Hiszen a népkisebbségek elégedetlensé­ge olyan, mint egy szabadkőmíves lánc, mely ke­resztül vonul egész Európán. És az a baj, hogy Genfben, a Népszövetség frázisokat puffogtató ülésein még­sem akarnak erről tudomást venni. Pedig a kisebbségi kérdés eldöntése­hatatla­nul erős faktor lenne, az európai béke kiépíté­sében. ..Véletlenül arisztokratának születtem!" Miután azon csodálkozom újból, hogy valaki, aki fiatal és herceg, nem-e sportból és időtöl­tésből foglalkozik ilyen kérdésekkel, Georges Greciano nem is sértődik meg, hanem így vá­laszol: — Azért, mert véletlenül arisztokratának szü­lettem, azért éljek a szociális mozgalmak és in­tellektuális világ margóján? Hogy mennyire szívemen fekszik a zsidókérdés, bizonyítha­tom azzal is, hogy épen ennek tanulmányozá­sára, keresztü­l-kasul utaztam Európát és a zsi­dók helyzete ii a nyuvati államokban és oly is­mert előttem, mint a bukovinai, vagy ip,eg­el­­országi. Jártam és Erdélyben is és pl. Szeben­­ben, dr. Horovitz főrabbival­ órákig tartó be­­szélgetést folytattam, és ettől a nagytudásu öreg úrtól, sok érdekes dokumentumot szerez­tem az ottani erdélyi zsidóságra vonatkozóan. Különben ezt leszögezhetem: ,,Minden ország­nak olyan a zsidósága, amilyent megérdemel . Hiszen zsidókérdés mindenütt van, Mák min­den országban máskép nyilvánul. Rövidesen megjelenik erre vonatkozókig egy könyvem „Judáa“ címmel. Ez biztos sok barátot, de még több ellenséget fog szerezni nekem. De válla­lom. Ebben a könyvben szó lesz Mayer­ Ebner­­ről, aki úgy hiszem, a román parlamentben mint zsidó nemzetiségű képviselő szerepel. .,Politikai háttér". A romániai antiszemita mozgalmaknak fő­kép politikai hátteret ad a herceg. A zsidókér­dés jó „élesztő", hogy újra „keljen a régi ma­­tetű politikai tészta. A politikáról áttérünk az irodalomra. Geor­ges Greciano kissé magyarul is beszél. Petőfit imádja. És csodálkozással beszél a mai fiatal magyar irodalomról. (Az erdélyi írókat azon­ban nem ismeri.) Megkérdem, hogy hívják a menyasszonyát: leírja a nevet egy papírlapra: „Mademoiselle de Szaák de Szigethy". Meg szeretném mondani Szigeti­ kisasszony­nak, hogy vőlegénye hasonlít valakire. Olvassa el Jókai regényeit. Reá ismer: Kárpáthy Zol­tánban, vagy egy másik romantikus regényhős­ben, Mándy Ilona. ei magyar könyv olcsósági hulláma tetőfokát érte el az alábbi könyvekben Szabó Dezső: Elsodort falu. 3 kötet . . 143'— Jes Paleologue: A cár országa a nagy há­borúban. 3 kötet................................130'— Móra Ferenc : Ének a búzamezőkről. 2 köt 102'— Thomas Mann : A Buddenbrook ház. 3 köt. 130'— Zola : A patkányfogó, 2 kötet..................115'— Móricz Zsigmond: Forró mezők .... 54'— Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig . 50'— Prevost: A szűz férfi...................... 54' — Panait Istrati: Kyra Kyralina . . . . . 25' — Minden egyes mű páratlan irodalmi értékű, csonkitatlan teljes kiadásban! Brassói Lapok Könyvosztálya Budapesti újdonságok állandó nagy raktára. Árjegyzékek, prospektusok kívánatra ingyen. 4 B. I Csehszlovákiában nem szabad közölni Phelson-Newmann nyilatkozatát Elkobozták a „PolednyList“-et. Ötszáz detektív őrizte Masarykot Pozsonyban? ------—--------— 7 7 —--------­ Prága, október 15. A csehszlovák kormány ma elkoboztatta az itt megjelenő „Poledny List“ mai számát azért, m­ert az átvette a Pesti Napló­ból Pherson Newmann őrnagy, a „London General Press"­ munkatársának azt a nyilatkozatát, amelyet az a neki adott Massaryk-féle revíziós inter­júról, tett s amelyben az angol újságíró tudva­levőleg ünnepélyesen kijelenti, hogy az El­nök szó szerint azt mondotta, amit ő a „Gene­ral Press“ útján nyilvánosságra hozott. A Prager Tagblatt éles cikkben tiltakozik az elkobzás ellen és azzal kapcsolatban meg­jegyzi, hogy Csehszlovákiában az 1929-ik év folyamán úgyszólván minden napra esett egy elkobzás és ugyanez az eredmény várható az idén is. A római Giornali danalia ma hosszasan fog­lalkozik Massiryk pozsonyi látogatásával és tudni véli, hogy az Elnök odaérkezése alkal­mával a városban valóságos ostromállapotot rendeltek el. ötszáz detektív vigyázott volna az Elnökre és azok, akik a fáklyásmenetben résztvettek, este be kellett, hogy mutassák le­égett fáklyájukat és arra egy pohár sört és egy pár virslit kaptak. Ezt írja legalább is a szélsőséges jobboldalon álló és Masarykkal egy nem túlságosan szimpatizáló fasiszta lap. Valószínű azonban, hogy a revíziós nyilatkozat után valóban féltették a tótoktól és a sovi­niszta cseh­ektől Masarykot és ezért őrködtek olyan szigorúan a biztonsága felett. Két lakatosmester érdekes találmánya a gázoló és továbbrobogó autók ellen A gázolás pillanatában egy miniatűr rendszámtábla esik ki az autóból és a hűtő előtt levehetetlen vastábla ugrik elő Budapest, október 15. Két lakatosmester, Kapecz János és Heinz Vilmos igen érdekes szerkezetet találtak fel a gázoló és továbbrobogó autók ellen. Kapecz és Heinz az emlékezetes, de még minidig kiderít­hetetlen margitszigeti rendőrgázolás után elha­tározták, hogy megpróbálnak olyan szerkezetet konstruálni, amely lehetetlenné teszi, hogy a gázoló autó ismeretlenségben maradjon. Sike­rült is nekik megkonstruálni egy elmés szerke­zetet, amely igen érdekes és valószínűen be fog válni. A két lakatosmester szombaton délután a Sa­­phir-féle tánciskola helyiségében mutatták be találmányukat a sajtó képviselői előtt. A ta­lálmány egyszerű és mégis nagyon elmés. Lé­nyege két vasszekrény, amely rugós összeköt­tetésben áll az autó lökhárítójával és beállít­ható tehernyomásra működésbe lép. A két vas­­szekrényben két vaslemez van, egy miniatűr és egy valamivel nagyobb vastábla. Ha az autó gázol, a lökhárító a vele rugóban összekötte­tésben álló szekrény szerkezetére nyomást gya­korol és ebben a pillanatban a szekrény aljá­ból az úttestre esik az autó számát feltüntető miniatűr táblácska s ugyancsak akkor a szek­rény tetején egy nagyobb vastábla ugrik ki, rajta az autó rendszáma s ezt semmiféle erővel nem lehet visszanyomni a szekrénybe. Ha már most az autó gázolás után továbbrobog, az út­testen visszamaradó kis tábla feltétlenül áruló­jává válik, de ha az autó soffőrje ezt fel is ve­né, a felső részén lévő eltüntethetetlen na­gyobb tábla elárulja, hogy gázolt az autó. Ezt a szekrényt rendőrségi plomba zárná el és a gázolás után kiugrott táblát csak akkor lehetne visszahelyezni a szekrénybe, ha a rendőrség a­­ plombát eltávolítja. A szerkezet rugózása oly erős, hogy az ütődés pillanatában működésbe került szekrény vastáblája akkor is kiugrik, ha a soffőr vastag dróttal próbálná a szerke­zet működését megakadályozni. A két lakatosmester találmánya iránt a kül­föld már érdeklődik. Egy német gyár buda­pesti vezérképviselője 50 ezer pengőt ajánlott fe­l érte. Kapecz János és Heinz Vilmos azon­ban nem igen szívesen adnák külföldre a nagy­szerű találmányt, mert azt szeretnék, hogy el­sősorban Magyarországot hasznosítsák. Ha művészi kivitelű MODERN BÚTORT akar, tekintse meg Székely és Réti erdélyrészi bútorgyár r. t. Marosvásárhely brassói fióküzletének Kolostor-ucca 33. elegáns bútortermeit. Romániában messze elöljáró techni­­kai felkészültségünk lehetővé teszi hogy az új Idők architepturéjénak le­egyszerűsített formált 3 évi garanciá­val Igen olcsón részletfizetésre is áru­síthassuk. .. .-14 Október 17

Next