Brassói Lapok, 1930. november (36. évfolyam, 242-266. szám)
1930-11-06 / 245. szám
4 B. L. HA MEGEMLÉKE RÓLAM, Budapest november 4. Műkifejezés is van rá: sírkerti laikus. A Kerepesi-temető igazgatójától tanultam. Közismert figurák, ott bolyonganak a kövek között és noteszükbe bejegyzik a sírfeliratokat. Minden cél és haszon nélkül. A mánia egyik neme. Magam is efféle temetői műkedvelő vagyok. Középeurópai távlatokban szakértőnek érzem magam. S ezért joggal cáfolhatom azt a tévhitet, hogy a kerepesi temető — itt nyugszik a múlt század Magyarországa — a legszebb a világon. Hol van az a fiumei hegyoldalba épített, pálma- és ciprusligetes sírkerttől? Ez az első. Ezután következik a nápolyi, legyen bár még oly világhírű is. A harmadik a kolozsvári. De a történelmi patina szempontjából az első. Ezerötszáznemtudomhánytól kezdődőleg amikor a keleti rész, a pestis végigpusztított Erdélyen és megharmadolta a lakosságok idetemetkezett mindenki, aki élt, számított 6s alkotott valamit a legdélkeletibb Európában. — Csak ismerni kell az utakat, rejtekeket, omladékokat, s az ember ötödfél század nagyszerű történetét olvashatja le a sírkövekről. De azért a Kerepesi-temető sem utolsó, sőt bizonyos szempontból valószínűleg első is — igaz, mindössze 100 éves. Sőt annyi sem. 1819. április elsején nyitotta meg kapuit. De e percben, amikor a sorok íródtak, már 301 ezer a lakóinak száma. 1849-től kezdődőleg már jónéhányszor kicserélődött Pest lakossága. S a háromszázezer halott e demográfiai forgalom szine-javát alkotja. Politikai, irodalom, közgazdaság, teátrum: olvassad el történetét a köveken, miniszterelnök, akit az elbukott szabadság- Gróf Batthányi Lajos, az első magyar felelős harc után agyonlövetett az osztrák reakció, időrendben az első nagy vendég, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Szilágyi Dezső, Wekerle Sándor követték. Azután Jókai, Arany, Vass Gereben, Ady, Blaha Lujza... ki győzné a neveket sorolni? Halottak napján megrázó, gigantikus látvány a Kerepesi-temető. Az éjszakában millió és millió mécs pislog a csendes utakon, fáklyák füstölnek az ég felé, virághalmok domborulnak a sírok mellett. A gyertyák vaksi lámpáinál ki lehet betűzni Jókai síremlékén az egyszerű sorokat: — Ami bennem lélek veletek megy, ott fog köztetek lenni. Mindig megtalálsz virágjaid között, amikor elhervadnak. Megtalálsz a falevélben, mikor lehull. Megtalálsz az esti harangszóban, mikor elenyészik s mikor megemlékezel rólam, mindig arcra! szemközt fogok veled állani. Szemközt Jókaival edy tunikás, hófehér márványszobra. Mögötte a régi debreceni fejfa. Itt nyugszik az Urban néhai való Ady Endre... A sír hátoldalán törpe babérfák. A szobor tövében néhány őszi rózsa A poéta komor arccal bámul előre. Nem azért, mert Nékám professzor úr néhány héttel ezelőtt azt mondotta róla, hogy sok bántó vonást letörülhetünk arcáról, ha számbaveszzük, milyen betegsége volt. Hanem csak azért, hogy halottéiban szimbolizálja a Magyar Géniusz klasszikus tragédiáját." A Halottak Napja, mely kétségtelenül minden ünnepek legfinomabja, és legemberibbje, drámai jellegű. Hangulatában várta az elmúlás patinája. De vannak egyéniségek, akik még a Léthe sötét vizén is a derű vakító evezőjével igyekeznek keresztül. Például Krúdy Gyula. Az ő ünnepi novellája csupa Anatole France-i megnyugvás, felülemelkedés, csillogás, enyhe vidámság. A temetőből is az emberi lélek harmóniájának szivárványait keresi ki. Írása az egyetlen ragyogó pasztellfolt az ünnepében fekete vásznán. Íme, a nagy magyar hárfás nyomán egy sírfelirat a gégérnyi temetőből: Meghalt a kis Fütyök, Nem fog többet fütyülni. Fütyülve ment az égbe. Nem jó lakni Gégényben. Az alábbit egy nyirbogáti kövön találta Krúdy Gyula-Itt nyugszom Vass Illés Vármegyei pandúr, Mivel képen karmolt Egy megveszett kandúr. Ki balga dühében Nem Inda jó törvényt. •S mindig arccal szemközt fogok veled állani! Hála Istennek, hogy Nem a feleségemmel történt A következő vers a linkei temető költészeti büszkesége: Itt nyugszik Peski, Ki a sirból les ki. Nem kell neki túróscsusza, Mert ő már a sirba csusza. S végül egy ladányi idézet: Nem jó a legénynek Fokossal járnia, Te mondád, jó néném, Bodó Amália. Azzal verék fejbe, öcséd, Bodó Gergelyt, Bár a kezdet engem, A néhait terhel. * Ugyanazon a terecskén, ahol Jókai és Ady nyugosznak, még egy érdekes síremlék: magas, oszlopos szarkofágon hófehér márványból ssaragva fekszik Blaha Lujza. A „nemzet csalogánya." A szarkofág négy oszlopát 5—5 angyal tartja. A grandiózus, művészi szoborművet ellepik az őszi rózsák. A közelben Batthányi Lajos mauzóleumán a következő felirat: Nagy küzdés volt egész élete, Sokak által félreértve. Ó, de oly szent volt halála, Életét megmagyarázta. Anyaszínésznő volt. Akik emlékét állították, elhagyták a nevét. Azt hitték, örök időkre szól ez magától is. Ugyan, kedves Polgártárs, nem tudja ki lehetett? (m. i.) Szemben a mauzóleummal márvány sírkő: Brassói báró Szterényi-család Báró Szterényi Józsefné, Ákosi Makoldy Ida, 1849. III. 26-1927. . I. 11. Pár lépésnyire Bartha Miklós sírja. Életnagyságú szobra lepellel letakarva fekszik a gránitkockán. Kezében zászló és toll. Ugyanaz a toll, melyet most Erdély kisebbségei forgatnak . S ha talán nem is akkora képességekkel, de az ő örökében forgatják. Ezért ilyen távlatból furcsa az a törekvés, mely ezt a tollat ki akarja ütni a kezéből. Deák Ferenc kriptája körül a magyar történelem ragyogó korszakai együtt: Szilágyi Dezső, Klapka György, Trefort Ágoston, Erkel Ferenc, Irányi Dániel, Kerkápoly Károly, Salamon Ferenc, Ábrányi Emil, Hieronymi Károly, Falk Miksa. Egy oldaluton egyszerű kőkoporsó. Rajta: .Arany. Egy kereszten: Hegyi Aranka. „Édes jó Mámuskánknak". Hátul, az ismeretlenek között a földön kettétört kőoszlop, gondozatlan sir. Ide nem jutott őszi rózsa. Gyufalángnál böngésztem ki a nevet: Egressy Gábor. A magyar színjáték legnagyobb figurája. Hozzá már nem ér a kegyelet. Egy omladozó sírkövön nincs név. Csak ennyi felírás: Itt alussza örök álmát a haza legnagyobb „mamá'-ja ?TTTTyTTTTTTT TTTTTWTTTTTTT?YTmmTTTTTTTTTyTmWTW tTTTVfTtTTTTfl Anglia dezavuálta a Palesztína-kérdésben gyarmatügyi miniszterét Lord Passfield Palesztina-jelentése a kormány india nélkül került nyilvánosságra? London, november 4. Ismeretes az a hatalmas vihar, amelyet az angol gyarmatügyi miniszter palesztinai jelentése támasztott a világ zsidó közvéleményében. A jelentés tudvalevőleg egyértelmű volt azzal, hogy a zsidóknak Palesztinába való bevándorlását egyelőre neon engedélyezik tovább. A váratlan megszorításnak az lett a következménye, hogy prof. Weizmann, a Cionista Világszervezet elnöke lemondott állásáról és ugyancsak lemondott tisztségéről lord Melchett is. Az angol kormány úgy látsziik nem számított ezekre a konzekvenciákra, mert, mint most 7V»TTWTTTVVTTTTT7TTTVTVTVWTVVVVW1 értesülünk, váratlanul dezavuálta Passfield gyarmatügyi minisztert, amennyiben, egy ma kiadott kommünikében azzal védekezik, hogy a miniszter nem terjesztette be előzőleg jelentését jóváhagyás végett, amely így az angol birodalmi kormány approbációja nélkül került nyilvánosságra. Politikai körökben ezzel szemben azt hiszik, hogy az angol kormány csupán azért táncol most vissza, mert az egyik londoni kerületben lefolytatandó választásokra biztosítani kívánja a maga számára a zsidó szavazatokat. timmvmn immmrmt November Brassó weis**** ** a miikos nélküliekéről Egy és két lejes taxákból teremtik meg a segélyalapot Brassó, november 4. Brassó város vezetősége attól a perctől kezdve, amikor még a nyár végén Szele Béla dr., az Országos Magyar Párt Brassói Tagozatának elnöke, a munka nélkül álló kisiparosság és munkásság érdekében leendő akcióbalépést javasolta és megsürgette, állandóan foglalkozik a mai gazdasági élet legnagyobb problémájával, a munkanélküliség által teremtett nyomor leküzdésének és az önhibájukon kívül válságos helyzetbe sodródottak segélyezésének kérdésével. A gazdasági és jótékonysági szervek bevonásával nagy bizottságot alakított, és ez a bizottság a lehetőségek számbavételével a legmesszebbmenő intézkedéseket tette a kitűzött cél érdekében. Mindenek előtt anyagi erőforrások megnyitásáról kellett gondoskodnia, hogy megfelelő tőke álljon a segélyakció rendelkezésére. A megállapított tervek szerint a szükséges tőkét részben a városi, kereskedelmi és iparkamarai és az államtól kisürgetendő segélyek, részben az önkéntes adományok, részben pedig az életbeléptetendő segélytaxák fogják biztosítani. Brassó város állandó választmánya erre való tekintetre, a részére biztosított törvényes joggal élve, tegnap délutáni ülésében elhatározta, hogy a munkanélküliek segélyalapja javára életbelépteti a következő járulékokat: a látványossági belépőjegyeknél 2 és 1 lejt, első és második osztályú vendéglőkben minden számla után 2 lejt, harmadik osztályunkban 1 lejt, szállodai vendégek után naponként 2 lejt, mérlegautomaták után havonta 20 lejt, cukorka-automaták után havi 10 lejt és a piaci helypénzek után lejt. A segélybizottság megkeresi a kormányt, hogy bocsásson ki segélybélyegeket és a tanoncotthonok részére országosan beszedett összegekből fordítson megfelelő nagyságú öszszeget a segélyezés céljaira. Határozatba ment, hogy a munkásbetegsegélyzőnél visszamaradt különbözetek is erre fordíttassanak. A munkaadóktól és munkásoktól hetenként 2 lej hozzájárulás szedendő. A vállalatok és műhelyek által alkalmazottaiktól bevételezett büntetéspénzek is a segélyalap javára engedendők át. Ezekből a jövedelmekből teremti elő Brassó város segélybizottsága azt a jelentős összeget, amellyel a munkanélküliek helyzetén kivan és fog segíteni. A segélybizottság kimondotta, hogy csak brassói lakosok nyerhetnek támogatást és ezek közül is azok, akik tényleg a munkanéküliek kategóriájába tartoznak. Ezek azonban aztán tekintet nélkül arra, hogy szervezettek-e vagy nem szervezettek, jogosultak a segélyre