Brassói Lapok, 1931. január (37. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-01 / 1. szám

Egy b­orsszali története... Nem Polónyi Géza, hanem Barabás Bél és Szatmári Mór helyreigazítja egy 1906-ból való hírünket Brassó, december 30. Helyreigazítást írni, vagy azt leadni és kommentálni, nem tartozik azok közé a fel­adatok közé, amelyeket az újságíró különös kedvvel végez. Csendes méltatlankodás, eset­leg visszafojtott düh dolgozik benne, hogy íme, újra foglalkoznia kell valamivel, amit egyszer már elintézettnek hitt. Nem, a világért sem tudja megérteni, hogy miért kell annyi­ra nyargalászni a betűszerinti igazságon, a­mikor nem a hibásan leírt név, a 3—4 méter erejéig történt helyrajzi tévedés, a feltételes­­mód helyett használt óhajtómód a fontos, ha­nem a lényeg. — Mennyire kicsinyesek az emberek! — sóhajt az elkeseredett újságíró s aztán mély­séges undorodással elintézi a helyreigazítást is. Mindeddig azt hittük, hogy ez alól a tapasz­talati szabály alól nincs kivétel. Most aztán a feltalálás szinte rajongó örömével cáfoljuk meg a saját magunktól megállapított általános érvényűnek vélt szabályt. Van, hála Istennek, van kivétel. Minden száz évben akad egy, ta­lán éppen abban a pillanatban, amikor az a bizonyos legendás aioe-virág kibomlik. Ilyen örömmel valóban csak Archimedes kiáltozhat­ta a maga „henráká"-ját, amikor az igazságra való rábotlás szédületében a fürdőkádjából kiugrott. De ne feszítsük tovább a nyájas olvasó amúgy is bizonyára feszengő kíváncsiságát. Áruljuk el hamar, hogy nekünk ezt a patinás archimédesi örömet Szatmári Mór kollégánk helyreigazítása okozta, aki Budapesten raga­dott tollat reszkető kezébe, hogy lapunk egyik tévedését kiigazítsa. Helyreigazítsa. Mielőtt a dolog lényegére térnénk, annak az újabb ge­nerációnak, amely a közelmúlt borzalmas zűr­zavara közben megmagyarázhatóan veszítette el a kissé távolabbi magyar múltat, néhány szóban el kell árulnunk, hogy ki ez a Szat­mári Mór. Néhány mondatban is frappáns jel­lemzését lehet adni: öreg, talán a legöregebb magyar újságíró, aki hosszú évtizedeken ke­resztül állott a függetlenségi sajtóharc közép­pontjában. Különös nevezetessége az volt, hogy soha, de soha nem adta fel elvi meggyő­ződését, még látszólag sem, még a kenyérke­reset érdekében sem. Csak ott dolgozott min­dig, ahol meggyőződését hiánytalanul vihet­­hette s csak úgy irt mindig, ahogyan Hgben­­sőbb meggyőződése diktálta. Hej, ritka madár volt ez abban a korban is. Igaz, hogy ma talán még ritkább. Különösen, ha képviselőséget nyer elvhnségéért az a ritka valaki, mint Szat­mári Mór és mégis, ennek ellenére is, szigorú­an kitart régi álláspontja mellett. Ennyi bevezetés után most már rátérhetünk a dolog lényegére: a helyreigazításra. Néhány nappal ezelőtt a B. L. hírrovatának tetején a következő „behúzott curziv“ hír jelent meg: Budapest, 1930 december 27. Igen tisztelt Szerkesztőségi Véletlenül kezembe került a Brassói Lapok ez évi dec. 12-iki száma. Nagy érdeklődéssel böngészgettem benne, s a Hírek rovatának első pontja alaposan megütött. Nagy törté­nelmi tévedés van benne. Engedje meg a t. Szerkesztőség, hogy helyreigazítsam. A ma­gyar sajtóban én csináltam iskolát a hajdani politikai harcok amolyan tárcaszerű leírá­sából. Ilyenekből ,20 esztendő parlamenti vihar­os címen könyvem is jelent meg 1828 végén. Némileg illetékes vagyok tehát az efféle tévedések elbírálására. önök azt írják „Egy korszak története" cí­mű közleményükben, hogy Polonyi Géza 1906 április 7-én, Kossuth Ferenc, illetve az ellenzéki pártok vezetőinek megbízásából közvetítő tárgyalást kezdett Fejérváryval. Azután,stb. Hit kérem, azokat a tárgyalásokat nem Po­lonyi Géza, hanem Barabás Béla kezdte, még­pedig nem is megbízásból, hanem a sa­ját maga iniciatívájából. Annak idején nem­csak Barabás mondta el nekem a dolgot, ha­nem Kossuth Ferenc is. E szerint, Barabás Béla bizonyos — nagyon diszkrét — puhato­lózások után a maga Váci utcai lakására in­vitálta meg Fejérváry dr. darabont minisz­terelnököt és Kossuth Ferencet, a kolleált pártok vezérlőbizottságának elnökét. A két államférfin ott tárgyalt először egymással a kibontakozásról, még­pedig először abban az értelemben, hogy bizonyos feltételek mel­lett a függetlenségi párt egymaga alkosson kormányt, de azután Kossuth kijelentette, hogy nem hagyhatja cserben az alkotmány a pártot, meg a néppártot. Fejérváry erre azt mondta, hogy előterjesztést tesz Bécsben a királynak s még másnap értesíteni fogja Kossuthot, hogy a király belemegy-e a do­logba? Másnap megjött a távirati értesítés, arról, hogy igen. Ekkor ültek össze a kolleált pártok vezérei és megállapodtak bizonyos formulában, mely jórészt megfelelt annak, amit Fejérváry el­öl­erj­esz­tett volt. Nos és itt kezdődött aztán Polonyi Géza szerepe, mert őt küldötték a kolleált pártok vezérei Bécs­be azzal a megbízással, hogy ott Fejérváry- Az Ekcéma betegséget is megnyugtató hatással leit a bőr-enge­lékenységre és daganásra A Cadum-kenőcs éppen olyan hatásos a pattanások, furunkulus, vérkelés, kiütések, aranyér, viszketegség, pörsenés, kérgese­dés tályog, vágások, rovarcsípések ellen is. T?TV»VV»'»TVVTVVVVTVVVVV'TVvVTV'?TVVV' val közölje a koalíció álláspontját s igyekez­zék őt megnyerni annak a király előtt való képviselésére. Ezt a missziót végezte Polo­nyi igen ügyesen — és eredményesen. De a kezdeményezés dicsősége határozot­tan Bara­bás Bélát illeti meg. Én különben ezt az egész történetet pár évvel ezelőtt meg is írtam a Pesti Hírlap­ban, de a könyvembe nem ve­hettem be, mert a könyvem csak 1900-ig ter­jedően tartalmazza a politikai harcok, külö­nösen jelentős momentumainak leírását. Egyébként vagyok kollegiális bizalommal és szeretettel Készséges hívük Szatmári Mór hirlapíró, v. orsz. képviselő. V. Alkotmány­ utca 76. dk öreg mesterünk, kedves Szatmári Mór, újra csak azt mondjuk, hogy —minden eddigi szo­kástól eltérően — kivételes örömmel igazítjuk helyre ama „behúzott cursiv" hírt, leszögezve a magunk részéről is, hogy a Pesti Hírlap 1906 április 7. száma súlyosan tévedett, mikor a Barabás Béla érdemét Polonyi Géza javára írta. Mi ugyanis éppen a Pesti Hírlap idézett számából másoltuk ki a kérdéses hírt, hogy azon eredeti hamvasságában érzékeltessük azt a kort, amelyben Neked is olyan kiváló szere­ped volt, Szatmári Mór bátyánk. Egy s­orsiak története ( RÉGI PESTI LAPOK HÍREIBEN 1906. ÁPRILIS 7. BÉKE. Polonyi Géza, Kossuth Fe­renc, illetve az ellenzéki pártok veze­tőinek megbízásából közvetítő tár­gyalást kezdett Fejérváryval. Azután a darabont miniszterelnök kihallgatá­son jelen­t meg a királynál. Másnap létrejött a béke, s megalakult a koa­líciós Wekerle kabinet. Egy röpke szó száguld a távíró drótján, a hazán keresztül s e szótól öröme derül minden igaz magyar em­­­­berben. Békés Békés Békés Király és a nemzet kibékülnek. Az alkotmányt­­ visszaállítják. A királyi esküt nem­­ szegik meg. A törvény uralma visz­­szatér. A p­arl­am­ent­ari­zm­ust újra föl­támasztják. A nemzet visszanyeri po­litikai szabadságát. Sőt ezt még job­ban kiterjeszti. Az önkényuralom megbukik. Az abszolutizmus patká­nyai visszaszoru­tatnak a szemétdomb­ra, ahonnan előbújtak.­­______________ Erre a hírre kaptuk ma Szatmári Mór kollé­gánktól a következő helyreigazító levelet: t B. L eae6®eee®e©eegseee@ee9$9«©@»®aeee«eaeeee®e®eae#ee®eeee»»eeeeee«e«eee»# Munkanélküliek, akik az ügyésztől kértek téli ellátást Különös demonstráció Kaposváron Kaposvár, december 30. A tél beálltával még szomorúbbra fordult a munkanélküliek sora és a vidéki városokban éppúgy, mint a fővárosban, óriási kétségbe­esés uralkodik. A szomorú helyzetre a legjel­lemzőbb az a kaposvári tüntetés, amelyről most érkezett jelentés. Hétfőn, a délelőtti órákban mintegy 130, nagyrészt ifjúmunkásból álló menet vonult a törvényszék épületébe, ahol a királyi ügyészt felkérték, hogy zárassa őket az ügyészség fog­házába, mert a munkanélküliség nyomorával szemben itt legalább lakásuk s ellátásuk biz­tosítva lesz. Az ügyészségi elnök a fiatalembereket a közigazgatási hatóságokhoz utasította, mire a munkások a városházára vonultak. A polgár­­mestert nem találták hivatalában, mire a vár­megyeházához mentek. Itt csupán a felvonu­­lók vezetőit engedték be és ezek a főispán,­­valamint a véletlenül it tartózkodó polgármes­ter előtt kifejtették, hogy milyen borzasztó nyomorban élnek a munkanélküliek A pol­gármester megnyugtatta a panaszkodó embe­reket, akiknek megígérte, hogy a közmunká­kat már a jövő héten kiadják s így a munká­latok rövidesen megkezdődhetnek. Az éhségdemonstráció hatása alatt még az esti órákban összeült a törvényhatósági köz­gyűlés, ahol részletesen foglalkoztak az ese­ményekk­el. A kaposvári szocdem párt nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapítja, hogy az éh­ségdemonstrációt nem a párt rendezte. A szoc­­dem­ek szerint a kommunisták szervezték meg a felvonulást. AS¥RA(AS»©EE®) F*»©*©^ Ma Kedden, fut utoljára „A legszebb Tangó” hangos filmoperett. Holnaptól újévi ajándék gyanánt a leghatalmasabb német filmalkotást „Az utolsó század" monumentális UFA filmet adjuk Brassó város közönségének. A főszerepet CONRAD VEIDT játsza. (Tűz az operában) ­ A * V * Január 1 /

Next