Brassói Lapok, 1931. január (37. évfolyam, 1-24. szám)
1931-01-01 / 1. szám
Egy borsszali története... Nem Polónyi Géza, hanem Barabás Bél és Szatmári Mór helyreigazítja egy 1906-ból való hírünket Brassó, december 30. Helyreigazítást írni, vagy azt leadni és kommentálni, nem tartozik azok közé a feladatok közé, amelyeket az újságíró különös kedvvel végez. Csendes méltatlankodás, esetleg visszafojtott düh dolgozik benne, hogy íme, újra foglalkoznia kell valamivel, amit egyszer már elintézettnek hitt. Nem, a világért sem tudja megérteni, hogy miért kell annyira nyargalászni a betűszerinti igazságon, amikor nem a hibásan leírt név, a 3—4 méter erejéig történt helyrajzi tévedés, a feltételesmód helyett használt óhajtómód a fontos, hanem a lényeg. — Mennyire kicsinyesek az emberek! — sóhajt az elkeseredett újságíró s aztán mélységes undorodással elintézi a helyreigazítást is. Mindeddig azt hittük, hogy ez alól a tapasztalati szabály alól nincs kivétel. Most aztán a feltalálás szinte rajongó örömével cáfoljuk meg a saját magunktól megállapított általános érvényűnek vélt szabályt. Van, hála Istennek, van kivétel. Minden száz évben akad egy, talán éppen abban a pillanatban, amikor az a bizonyos legendás aioe-virág kibomlik. Ilyen örömmel valóban csak Archimedes kiáltozhatta a maga „henráká"-ját, amikor az igazságra való rábotlás szédületében a fürdőkádjából kiugrott. De ne feszítsük tovább a nyájas olvasó amúgy is bizonyára feszengő kíváncsiságát. Áruljuk el hamar, hogy nekünk ezt a patinás archimédesi örömet Szatmári Mór kollégánk helyreigazítása okozta, aki Budapesten ragadott tollat reszkető kezébe, hogy lapunk egyik tévedését kiigazítsa. Helyreigazítsa. Mielőtt a dolog lényegére térnénk, annak az újabb generációnak, amely a közelmúlt borzalmas zűrzavara közben megmagyarázhatóan veszítette el a kissé távolabbi magyar múltat, néhány szóban el kell árulnunk, hogy ki ez a Szatmári Mór. Néhány mondatban is frappáns jellemzését lehet adni: öreg, talán a legöregebb magyar újságíró, aki hosszú évtizedeken keresztül állott a függetlenségi sajtóharc középpontjában. Különös nevezetessége az volt, hogy soha, de soha nem adta fel elvi meggyőződését, még látszólag sem, még a kenyérkereset érdekében sem. Csak ott dolgozott mindig, ahol meggyőződését hiánytalanul vihethette s csak úgy irt mindig, ahogyan Hgbensőbb meggyőződése diktálta. Hej, ritka madár volt ez abban a korban is. Igaz, hogy ma talán még ritkább. Különösen, ha képviselőséget nyer elvhnségéért az a ritka valaki, mint Szatmári Mór és mégis, ennek ellenére is, szigorúan kitart régi álláspontja mellett. Ennyi bevezetés után most már rátérhetünk a dolog lényegére: a helyreigazításra. Néhány nappal ezelőtt a B. L. hírrovatának tetején a következő „behúzott curziv“ hír jelent meg: Budapest, 1930 december 27. Igen tisztelt Szerkesztőségi Véletlenül kezembe került a Brassói Lapok ez évi dec. 12-iki száma. Nagy érdeklődéssel böngészgettem benne, s a Hírek rovatának első pontja alaposan megütött. Nagy történelmi tévedés van benne. Engedje meg a t. Szerkesztőség, hogy helyreigazítsam. A magyar sajtóban én csináltam iskolát a hajdani politikai harcok amolyan tárcaszerű leírásából. Ilyenekből ,20 esztendő parlamenti viharos címen könyvem is jelent meg 1828 végén. Némileg illetékes vagyok tehát az efféle tévedések elbírálására. önök azt írják „Egy korszak története" című közleményükben, hogy Polonyi Géza 1906 április 7-én, Kossuth Ferenc, illetve az ellenzéki pártok vezetőinek megbízásából közvetítő tárgyalást kezdett Fejérváryval. Azután,stb. Hit kérem, azokat a tárgyalásokat nem Polonyi Géza, hanem Barabás Béla kezdte, mégpedig nem is megbízásból, hanem a saját maga iniciatívájából. Annak idején nemcsak Barabás mondta el nekem a dolgot, hanem Kossuth Ferenc is. E szerint, Barabás Béla bizonyos — nagyon diszkrét — puhatolózások után a maga Váci utcai lakására invitálta meg Fejérváry dr. darabont miniszterelnököt és Kossuth Ferencet, a kolleált pártok vezérlőbizottságának elnökét. A két államférfin ott tárgyalt először egymással a kibontakozásról, mégpedig először abban az értelemben, hogy bizonyos feltételek mellett a függetlenségi párt egymaga alkosson kormányt, de azután Kossuth kijelentette, hogy nem hagyhatja cserben az alkotmány a pártot, meg a néppártot. Fejérváry erre azt mondta, hogy előterjesztést tesz Bécsben a királynak s még másnap értesíteni fogja Kossuthot, hogy a király belemegy-e a dologba? Másnap megjött a távirati értesítés, arról, hogy igen. Ekkor ültek össze a kolleált pártok vezérei és megállapodtak bizonyos formulában, mely jórészt megfelelt annak, amit Fejérváry elölerjesztett volt. Nos és itt kezdődött aztán Polonyi Géza szerepe, mert őt küldötték a kolleált pártok vezérei Bécsbe azzal a megbízással, hogy ott Fejérváry- Az Ekcéma betegséget is megnyugtató hatással leit a bőr-engelékenységre és daganásra A Cadum-kenőcs éppen olyan hatásos a pattanások, furunkulus, vérkelés, kiütések, aranyér, viszketegség, pörsenés, kérgesedés tályog, vágások, rovarcsípések ellen is. T?TV»VV»'»TVVTVVVVTVVVVV'TVvVTV'?TVVV' val közölje a koalíció álláspontját s igyekezzék őt megnyerni annak a király előtt való képviselésére. Ezt a missziót végezte Polonyi igen ügyesen — és eredményesen. De a kezdeményezés dicsősége határozottan Barabás Bélát illeti meg. Én különben ezt az egész történetet pár évvel ezelőtt meg is írtam a Pesti Hírlapban, de a könyvembe nem vehettem be, mert a könyvem csak 1900-ig terjedően tartalmazza a politikai harcok, különösen jelentős momentumainak leírását. Egyébként vagyok kollegiális bizalommal és szeretettel Készséges hívük Szatmári Mór hirlapíró, v. orsz. képviselő. V. Alkotmány utca 76. dk öreg mesterünk, kedves Szatmári Mór, újra csak azt mondjuk, hogy —minden eddigi szokástól eltérően — kivételes örömmel igazítjuk helyre ama „behúzott cursiv" hírt, leszögezve a magunk részéről is, hogy a Pesti Hírlap 1906 április 7. száma súlyosan tévedett, mikor a Barabás Béla érdemét Polonyi Géza javára írta. Mi ugyanis éppen a Pesti Hírlap idézett számából másoltuk ki a kérdéses hírt, hogy azon eredeti hamvasságában érzékeltessük azt a kort, amelyben Neked is olyan kiváló szereped volt, Szatmári Mór bátyánk. Egy sorsiak története ( RÉGI PESTI LAPOK HÍREIBEN 1906. ÁPRILIS 7. BÉKE. Polonyi Géza, Kossuth Ferenc, illetve az ellenzéki pártok vezetőinek megbízásából közvetítő tárgyalást kezdett Fejérváryval. Azután a darabont miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a királynál. Másnap létrejött a béke, s megalakult a koalíciós Wekerle kabinet. Egy röpke szó száguld a távíró drótján, a hazán keresztül s e szótól öröme derül minden igaz magyar emberben. Békés Békés Békés Király és a nemzet kibékülnek. Az alkotmányt visszaállítják. A királyi esküt nem szegik meg. A törvény uralma viszszatér. A parlamentarizmust újra föltámasztják. A nemzet visszanyeri politikai szabadságát. Sőt ezt még jobban kiterjeszti. Az önkényuralom megbukik. Az abszolutizmus patkányai visszaszorutatnak a szemétdombra, ahonnan előbújtak.______________ Erre a hírre kaptuk ma Szatmári Mór kollégánktól a következő helyreigazító levelet: t B. L eae6®eee®e©eegseee@ee9$9«©@»®aeee«eaeeee®e®eae#ee®eeee»»eeeeee«e«eee»# Munkanélküliek, akik az ügyésztől kértek téli ellátást Különös demonstráció Kaposváron Kaposvár, december 30. A tél beálltával még szomorúbbra fordult a munkanélküliek sora és a vidéki városokban éppúgy, mint a fővárosban, óriási kétségbeesés uralkodik. A szomorú helyzetre a legjellemzőbb az a kaposvári tüntetés, amelyről most érkezett jelentés. Hétfőn, a délelőtti órákban mintegy 130, nagyrészt ifjúmunkásból álló menet vonult a törvényszék épületébe, ahol a királyi ügyészt felkérték, hogy zárassa őket az ügyészség fogházába, mert a munkanélküliség nyomorával szemben itt legalább lakásuk s ellátásuk biztosítva lesz. Az ügyészségi elnök a fiatalembereket a közigazgatási hatóságokhoz utasította, mire a munkások a városházára vonultak. A polgármestert nem találták hivatalában, mire a vármegyeházához mentek. Itt csupán a felvonulók vezetőit engedték be és ezek a főispán,valamint a véletlenül it tartózkodó polgármester előtt kifejtették, hogy milyen borzasztó nyomorban élnek a munkanélküliek A polgármester megnyugtatta a panaszkodó embereket, akiknek megígérte, hogy a közmunkákat már a jövő héten kiadják s így a munkálatok rövidesen megkezdődhetnek. Az éhségdemonstráció hatása alatt még az esti órákban összeült a törvényhatósági közgyűlés, ahol részletesen foglalkoztak az eseményekkel. A kaposvári szocdem párt nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapítja, hogy az éhségdemonstrációt nem a párt rendezte. A szocdemek szerint a kommunisták szervezték meg a felvonulást. AS¥RA(AS»©EE®) F*»©*©^ Ma Kedden, fut utoljára „A legszebb Tangó” hangos filmoperett. Holnaptól újévi ajándék gyanánt a leghatalmasabb német filmalkotást „Az utolsó század" monumentális UFA filmet adjuk Brassó város közönségének. A főszerepet CONRAD VEIDT játsza. (Tűz az operában) A * V * Január 1 /