Brassói Lapok, 1931. január (37. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-01 / 1. szám

'Af 1 c * I mi s w Az asszony, aki nem felejt el A szépség filme, amely minden rekordot ver. ÍÉ Fős épben■ Ili Dogovcr fó Iván Pcírovils A legújabb világsiker. Műsor­­kiegészítés: vidám paraszti hangos bohózat, fősze­repben MIKI. 110­ 1 2—5 BZ? úi munkaügyi miniszter nyilatkozik. Megszüntetik a földm­ű­­ves munkások kötelező munkásbiztosítását 1. A munkanélküliség problémájáról 2. Az új munkásbiztosító törvényről 3. Az iparbíróságokról Bukarest, december 30. Hatieganu munkaügyi miniszter, akivel al­kalmunk volt hosszabban beszélgetni, az aláb­bi érdekes nyilatkozattal mutatott rá arra a módra, ahogyan a munkaügyi minisztérium a munkanélküliség problémáját meg akarja ol­dani: — Én utasítást adtam a munkaügyi in­pek­­torátusoknak, — mondotta Hatieganu minisz­ter, — hogy írják össze a munkanélkülieket. De úgy látszik, hogy több helyen, így Kolozs­váron is, félreértették az utasításomat. Nem­csak a munkanélkülieket itták össze, hanem a városokba özönlött szegényeket is ugyan­azon a listán szerepeltették. A munkaügyi minisztérium pedig az alkalmi munkásokat, napszámosokat nem tekintheti munkanélkülinek. Csakis a képzett szakmun­kások vehetők fel a munkanélküliek jegyzé­kébe és a munkaügyi minisztérium csak eze­ket segélyezheti. A jelentkező szegényeet — mondom nem tekintjük munkanélkülieknek. Szegények mindig voltak és senki sem köve­telheti tőlünk, hogy egy, a bibliai idők óta ál­landóan meglevő társadalmi bajt — a szegé­nyek létezését — éppen most és éppen mi szün­tessük meg huszonnégy óra­latt... Erdély külön munkásbiztosítót kap. A másik probléma, melyről véleményt adoa a munkaügyi miniszter: a munkásbiztosító problémája. Ismeretes, hogy az ország külön­böző részeiben a munkásbiztosításra más és más törvények vannak érvényben. Raducanu volt munkaügyi miniszter, még két évvel eze­lőtt elkészítette az új munkásbiztosító tör­vénytervezetét, mely egyazon eljárást vezetné be az ország területén. A Raducanu terve sze­rint Bukarestben felállítanánk egy központi igazgatóságot, mely a fővárosból intézné a munkásbiztosítás összes tennivalóit. Hatieganu miniszter, — amint azt nekünk elmondta — nem Raducanu volt munkaügyi miniszter tervei szerint akarja megoldani a munkásbiztosító törvények egységesítését. Ő a teljes decentralizáció híve és véleménye sze­rint, ha az egész ország munkásbiztosító ügye­inek formális elintézése itt történne Bukarest­ben, ezzel teljesen megakadna a munka. Ép­pen ezért általában minden tartomány terü­­­letén külön kell megszervezni a munkásbizto­­sító intézményt, mely teljesen függetlenül dol­gozna a többitől és Bukarestben csak egy ál­lami hivatal végezné az elenőrző ténykedést, melynek az ellenőrzésen kívül semmi beleszó­lása sem volna az önálló kerületi pénztárak belügyeibe. Felfüggesztik a föl­dm­i­ves mun­kások kötelező biztosítását. Ez alkalommal arról értesültünk a munka­ügyi minisztertől, hogy újév után egyszakaszos törvénymódosítással eltörlik a földmives munkások kötelező mun­kásbiztosítását. — Erdélyben, — mondotta a miniszter — az érvényben lévő törvény szerint a földmí­­ves munkásokra nézve kötelező munká­biztosí­­tási bejelentés áll fenn. Az ellenőrző közegek részéről sok visszaélés történt. Ha egy kis­gazda nem jelentette be a libapásztora , meg­büntették a gazdát, akinek erről sejtelme sem volt és csak akkor vette tudomásul, hogy vé­­tett a munkásbiztosító törvény ellen, amikor már foglalni jöttek ki hozzá. A munkaügyi minisztérium egyelőre három hónapra felfüggesztette az ilyen természeti­ büntetések végrehajtását és január elején a parlament elé kerül egy oly törvénymódosító tervezet, mely eltörli az Erdélyben érvényben levő kötelező mezőgazdasági munkás biztosí­tási bejelentés kényszerét és ehelyett a fakul­­tátii bejelentési lehetőséget írja elő. Ez természetesen szintén csak átmeneti in­tézkedés, míg a fente mit tett egységesítési munka — az ország különböző részeiben je­lenleg érvényben lévő munkásbiztosítási tör­vények és rendeletek unifikálása megtör­ténik. ... , Az iparbíróságokat bevezetik az egész ország területén. A tavaly megszavazott és érvénybe helye­zett munkásszerződésekről s­zóló törvényben már hivatkozás történik az­ iparbíróságokról, anélkül, hogy ezeknek a bíróságoknak a felál­lításáról ténylegesen gondoskodás történt vol­na. Az iparbíróságok volnának pedig hivatva arra, hogy az esetleges konfliktusokat a lehető legrövidebb idő alatt, költségmentesen elintéz­zék a munkaadó és a munkás között. A mun­kaügyi miniszter beszélgetésünk során meg­említette, hogy az ipari bíróságok felállításá­ról szóló tervezete már készen van és rövid időn belül ez a tervezet is a parlament elé ke­rül. Ilyen iparbíróságok — melyben a munka­adók és munkások kiküldötteik útján részt­­vesznek — az összes ipari centrumokban fog­nak működni és a munkaadó és munkás kö­zötti konfliktusok, bérdifferenciák alkalmával azonnal ítélkezhetnek. eseaBH»aHM3m®«3r­e Bukaresti olvasóikk figyelmébe! Kisérjék figyelemmel a SUCHIRD BNMNEHIE-k Calea Victoriei TH. Calea Grivi(e) 13 B. Str Brezoianu 3 árai !? és kellemes meglepetésben lesz részük 1 |v*1 0*8 •05*1 B*sa S*­v wnmnmnEm 4 B.L rTTTmTTItTTTTTTyTTTTTTTTVTTWTTTmr r­TTTTTTUTT A forradalomból vissza a munk­ásiász franca őrnagy yfeT" Munkába léptek a hadbíróságok Spanyolországban a A jelentés szerint a friedrichshafer­i Dornier­­mű­veknél helyezkedett el, ahol megfelelő al­kalmazást biztosítottak számára. Franco őr­nagy ugyanis néhány évvel ezelőtt Dornier­­hidroplánon repült át az Atlanti-óceánon Spa­nyolországból Rio de Janeiróba és Buenos­ Ai­­resbe. A hatalmas gyár most kitűnő állással honorálta a spanyol forradalmár akkori telje­sítményét, amellyel dicsőséget szerzett a Dor­­mer-műveknek. Most már csak az a kérdés, hogy heves vér­mérséklete meddig hagyja Francot nyugod­tan dolgozni a Bodeni-tó partján s hogy a spa­nyol köztársasági forradalom ügye nem fog­ja-e hamarosan ismét visszaszólítani hazájába? '»r*%eft06»3»ss·eeuoco»c9«»93aaac9Cd­­s3­«s»«&»»e«*MQaee«9ae9* mismmnmih Madrid, december 30. A legutóbbi zendülés óta a hadügyminisz­térium erélyes kézzel emeli ki a hadsereg kö­telékéből mindazokat, akik nem riadtak vissza köztársasági érzelmeik nyilvánításától. A na­pokban újabb öt törzstisztet és huszonegy alantas tisztet helyeztek rendelkezési állo­mányba azzal, hogy egyben hadbíróság elé állítják őket. Ezek a tisztek csak rokonszen­veztek a forradalmi megmozdulásokkal, míg azokat, akik aktíve részt vettek azokban, sta­­táriális úton ítélték el a hadbíróságok Franco repülő­ őrnagy, aki katonai vezetője volt a levert jocai felkelésnek és aki több munkatársával Portugáliába menekült, berli­ Három különös öngyilkosság Két ixiatas rangú rend Budapesten egy nap alatt őrtiszt és egy úrileány tragédiája Budapest, december 30. tegnap délután gyors egymásutánban há­rom öngyilkosság történt a magyar fő­áros­ban. Kettő sikerrel járt, az öngyilkosok meg­haltak. A harmadik öngyilkosjelöltet valószí­nűleg sikerül megmenteni az életnek. Az ön­­gyilkosságok különös érdekssége azonban ab­ban van, hogy a három öngyilkos közül kettő a magasrangú rendőrtiszt. Barabás Zoltán dr. rendőrfőtanácsos isimeret­­len méreggel kísérelt meg öngyilkosságot. Hozzátartozói gyorsan felfedezték az öngyil­kossági kísérletet, értesítették a mentőket, a­kik a rendőrfőtanácsost kórházba szállították. Barabás Zoltán dr. állapota súlyos, azonban remélik, hogy sikerül az életnek megmenteni. Az öngyilkossági kísérlet oka eddig ismeret­len. A másik rendőrtiszt Zilahy Tibor 49 eszten­dős rendőrfőfelügyelő, aki a Ferenc József­ tér 5 számú ház egyik félreeső helyén szolgálati revolverével főbelőtte magát. Zilahy, — aki nyomban meghalt — Zilahy Lajosnak, a ki­váló magyar írónak testvérpátyja. , Az öngyilkos rendőrfőfelügyelő búcsúleve­lében megemlíti, hogy családjának anyagi összeomlását nem tudta megvárni. Azt is meg­említi, hogy feleségét, **• 4 gyermekeit anyját,­­ évek óta zárt intézetben kezelteti Kará­csonykor gyermekeivel együtt meglátogatta az asszonyt és ekkor látta, hogy állapota tel­jesen reménytelen. Mindezek miatt, — írja, — inkább eldobta magától az életet ismeretes, hogy Zilahy Lajos jelenleg Ame­rikában tartózkodik és — mint beavatottak tudni vélik, körútja eredményétől függött az öngyilkos anyagi helyzetének rendezése Zi­­llay Lajos „Tábornok“ című művének fo­alal­­ját libor bátyjáról mintázta meg harmadik öngyilkosság az esti órákban történt. Jancsó Mária, 24 esztendős pozsonyi urilány leugrott a Gellért-hegy tetejéről. A szerencsétlen lány mintegy másfél emelet ma­gasságban fennakadt s a járókelők lettek rá figyelmesek. Azonnal értesítették a mérnökét és a tűzoltóságot, akik le is emelték a leányt és beszállították a Hókus-kórházba. A fiatal lány hozzátartozói a mentőknél érdeklődtek, hogy nem-e tudnak Jancsó Máriáról. Ugyanis az öngyilkos levelet hagyott lakásán, amely­­ben bejelenti, hogy öngyilkos lesz. Mire ro­­konai kiértek a Hókus-kórházba, a leány már meghalt. Jancsó Mária egyébként fivére es­­kk­vőjére érkezett Budapestre, ahol nagybáty­jánál volt megszállva. Jönnie !

Next