Brassói Lapok, 1931. április (37. évfolyam, 75-97. szám)

1931-04-01 / 75. szám

* 2 a. L A Zeppeln Budapest A hóvihar miatt csak negyvenezer ember nézte végig a leszállást Bethlen miniszterelnök lemaradt a vidéki túrarepülésről Budapest, március 30. A Graf Zeppelin magyarországi körrepí­prlése tegnap, vasárnap megtörtént és a égi óriásnak ezt az útjai is a legteljesebb siker koronázta. A Zeppelinnek ez a ki­rándulása különben sokáig emlékezetes marad a léghajó parancsnoksága számára, mert talán egyetlen légi útját sem nehezítették meg olyan körülmények, mint a ma­gyarországi körrepülést. A szeszélyes időjárás súlyos nehézsége­ket gördített a légi óriás elé, a Zeppelin azonban diadalmasan küzdötte le az aka­dályokat és gazdag műszaki tapasztala­tokat szerezve szállt vissza a friedrichs­­hafeni légi kikötőbe. A Graf Zeppelin előre megállapított programmja szerint szombaton éjszaka 11 órakor startolt Fried­richshafenben. Már az indulást is heves szélvihar nehe­zítette meg és a léghajónak egész útja alatt orkánszerű szélrohamokkal kellett megküzdenie Mindazonáltal az előre megállapítot időpontra, azaz 8 óra 30 percre a Zeppelin már megje­­lent a budai hegyek fölött és néhány kört leírva, leszállt a csepeli légi kikö­tőben. Budapest lakossága­­óriási érdeklődés­sel készült a Zeppelin fogadtatására, a rendkívül heves hóvihar azonban meg­akadályozta, hogy százezres tömegek vo­nuljanak ki a repülőtérre. Így is körül­belül 40.000 főnyi tömeg gyűlt össze C­se­­pelen a légi óriás megcsodálására s lel­kes éljenzéssel üdvözölte a Zeppelint, a­mikor erős szélviharral küzködve, de méltóságteljesen ereszkedett alá. A Zeppelin kikötéséhez a honvédelmi minisztérium honvédlegénységet vezé­nyelt ki s a katonaság mintaszerűen lát­ta el a rábízott feladatot és biztosan vé­gezte el a lehorgonyzás munkáját. A Graf Zeppelin gondoláiból 30 utas szállt ki, majd kicserélték a postakülde­ményeket. Közben a szélvihar folytono­san erősödött s ezért Lehmann kapitány, aki a léghajót vezette, úgy döntött, hogy 10 óra 30 percre kitűzött indulási időt be sem várja, hanem már 9 óra 13 perc­kor startol a magyarországi körrepülés­re. A korai indulás miatt több utas, aki már előre megváltotta a jegyét a Zeppe- TTT7TTT1TyyTTTTVTTTTTTTT7TTTTf lin magyarországi útjára, lemaradt • Így Bethlen István miniszterelnök sem vehe­tett részt a körrepülésen. A léghajó Miskólc felé szállt el az in­dulás után, majd keletre kanyarodott. Tiszapolgárnál ismét heves szélviharral kellett megküzdenie, de útját minden zökkenő nélkül folytatta tovább Debre­cen, majd Szeged és Mezőtúr felé. Ken­deres fölöt a léghajó kört írt le Horthy kormányzó kastélya fölött, elhúzott Kecskemét fölött is és északra kanyarod­va. Pestszentlőrinc érintésével érkezett vissza Budapestre. Délután 3 órakor rá­dió útján arra kérte a csepeli légi kikö­tőt, hogy erősítsék meg a leszállás mun­kálataihoz kivezényelt legénység szá­mát, mire a kikötő parancsnoksága azt felelte vissza, hogy legalább fél órát ke­ringjen a levegőben, amíg a­ elekep­ ü­­­letek megtörténnek. Ezért a Zeppelin 4 óra 30 percig körözött a magyar főváros fölött , az erős ellenszél dacára is simán leszállt, s utasai, közöttük Gömbös Gyu­la hadügyminiszter és a budapesti né­met követ elhagyták a gondolákat. Másfélórai időzés után 5 órakor a Gráf Zeppelin hatalmas ezüst teste ismét fel­­emelkedett a levegőbe s orrán a magyar lobogóval, egészen alacsonyan néhány kört irt is a repülőtér fölött a töm­eg lel­kes éljenzése közben. Azután a budai he­gyek fölé emelkedett és csakhamar eltűnt a láthatárról. A Gráf Zeppelin magyarországi útja rendkívül fontos és értékes tapasztalato­kat eredményezett a léghajózás szem­pontjából. Ez az út is igazolta, hogy a Zeppelint erős viharban is sikerül kiköt­ni s hogy a rádió kedvezőtlen időjárás el­lenére is kifogástalanul működik, össze­köttetést létesítve a léghajó s a szárazföld között. Lehmann kapitány, aki Eckener dr. helyett a Zeppelin parancsnoka volt, az újságíróknak is kijelentette, hogy egyelen útja alkalmával nem kellett ilyen súlyos kikötési viszonyokkal meg­küzdenie. Magyarországi útjára a Graf Zeppelin összesen 28.000 postai küldeményt szállí­tott, ami egymagában véve is tekintélyes bevételnek számít, lévén a levelezőlapok szállítási din b­ó­leveleké pedig 2 pen­­gő. Visszatérő útjában Zeppelin 8 óra 40 perckor jelent meg Bécs fölött és ha­talmas kört írva le, továbbszállt nyugati irányban. Lehmann GÖRCSÉR TÁLYOG FLÉRIT akné ESZEMA HERPESZ SPIRIAZISZ Romlott vér az átmeneti korszak szenvedései A legszebb korban, jóval megöregedés előtt, eléggé hatalmas vértódulás támadja meg a riói szervezetet , amely magával hozza : a méhfáj­­dalmakat, az ájulást, a szívdobogást, bőtorlódá­­sokat, bőrfoltokat, hirtelen elszomorodást, stb Esek képezik a kritikus átmeneti kor tüneteit. A férfi életében is előfordulnak hasonló avarok, amelyek ugyacsak a kritikus átmeneti korszakhoz tartoznak. Még inkább, mint bármikor, ebben a korban mindenki kell, hogy gondoskodjék vérének megú­jításáról, amely központját képezheti minden hajnak : köszvényes tehetetlenség vagy reumás elgyöngülés, vérszegénység, agy-és szívbántalmak, borbaj, érelmeszesedés, genyes tályog, flébit, görcsör, s a harmadfokú vérbaj minden tünetei, melyek nagyon sok 40 évet meghaladó ember s­zervezetében megnyilvánulnak. Ezúttal győzni fog a RICH­ELET VÉRFELFRISSÍTŐ (DEPURA­­TIF RICH­ELET). Megszabadítja a vért mindennemű káros elem­től s lehetővé teszi számára, hogy minden­­ megrázkódtatás nélkül lépje át az 50 esztendő kritikus korszakát. Sok gyógyíthatatlannak vélt beteg a RICHELET VÉRFELFRISSÍTŐ (DEPU­­,­RATIF RICHELET) hatásának köszönheti életét.­­De hálával is hajol meg előtte. ­ Apr­­il , Bécs, március 80. E pillanatban az események és érdekességek szempontjából Bécs a világ fővárosa. Egész Európára, sőt talán az egész világra sorsdöntő jelentőségű színjáték pereg le a finom, udva­rias, nyomorgó császárvárosban Ha az embe­riség érdeklődési körét, idegrendszerét nem zúzta volna össze a négy éves világháború és még akább a 18 esztendős béke, akkor ma a világ közvéleménye zúgna, zajongana, form­a, lázban égne. így is, tespedtségünk, közömbösségünk, be­teges és kultúrálatlan unalmunk ellenére is ro­nd hevesebben bugyborékol már a kotyvaláb a nemzetközi politika boszorkánykonyháján. A köztudat nem is sejti, hogy Európa élete talán fordulóponthoz érkezett Véletlenek dol­ga, hogy néhány évre ki tudjuk-e tolni a vál­ság megoldását vagy pedig már most felrob­ban az ördögkatlan s a három közvetlenül fe­nyegető veszély közül az egyik lángba borítja ezt az ócska földrészt Ez a három veszély: ÚIj világháború, Németország bolsevizálódása vagy a Fajvédelmi diktatúrába való belerohanása. A felfordulások e rikoltozó fóriáit a német— osztrák vámközösségi tervezet méhe szülte napvilágra. Körülbelül egy hét telt el azóta, hogy a terv nyilvánosságra került Közben ítélkeztek a Bauer gyilkosságban is, az osztrák közvélemény tehát ráér arra, hogy hullaprob­lémák helyett önön létkérdéseivel foglalkozzék. Körülbelül tisztázódott a helyzet Annak a számára, aki igyekszik Európa pul­zusán rajtatartani a kezét nincs érdekesebb élmény most, mint végigsétálni Bécsen. A FŐBEÜTÖTT BRIAND Csomó diplomáciai pikantéria illata terjeng a „császárváros“ levegőjében. A kedélyes „werner“-ek derűs maliciával se­A tervezet nyivánosságrahozatalának első napjaiban úgy a német, mint az oszták állás­pont megoszlott. Sokan féltek attól, hogy a nagyhatalmak részéről súlyos megtorlás kö­vetkezik. Most már azonban a közvélemény a szélső jobboldaltól a szélső baloldalig egy­ségesen az „Anschluss” mellett foglal állást. Ezt az egységességet főképpen Benes ingerlő nyilatkozatai váltották ki. A cseh külügymi­niszter tegnap azt mondotta, hogy az „An­sehluss” egyet jelent a háborúval. Ez a pus­kaporos, militarista handabandázás feltüzelte a kedélyeket és a dacot Ma pedig a francia kamara vámbizottságá­nak határozata izgatja a lelkeket A határozat súlyos fenyegetéseket tartalmaz úgy Németor­szág, mint Ausztria ellen, arra az esetre, ha tényleg vámközösségbe mernének lépni. A bé­csi sajtó felháborodottan tiltakozik.­­ A francia kamara határozatai az 1919. év szellemét lihegik, — írja a tekintélyes Tag­blatt, — harci állásba helyezkednek, kereske­delmi háborúval fenyegetnek és Németország­nak, meg Ausztriának gazdasági körülkerítését kívánják, mert azt a rettentő bűnt készülnek elkövetni, hogy kimenekülnek a fojtogató szo­rosságból és szabad levegőt keresnek ... Egyfelől tehát Németország és Ausztria ra­gaszkodnak a vámunióhoz. Másfelől Bones hadüzenetről, a Quay d‘Orsay pedig kereskedelmi háborúról, gazdasági blo­­kádról beszél. Nézzük, mi következik, Jálgatnak a francia követség palotája előtt és fölhunyorognak a lefüggönyözött ablakokra: — Der Graf ist tot! Ebben nyilván igazuk van. Mert a francia nagykövet, gróf Clausel valóban halott Persze pol­tikai értelemben. Mikor a vámközösség ter­ve kipattant, éppen Párisban üdült, ahogy itt mondják: Er hat sieb Urlaub genommen. „Sza­badságot vett magának" egy kis szórakozásra. Még csak sejtelme sem volt arról, hogy a há­ta mögött Curtius és Schober megegyeztek az­­Anschluss“ kérdésében. Azt jelentette, hogy nncs semm baj, a középeurópai fronton min­den csendes s közben eldördültek az ágy­uk. Tehát gróf Clausel halott De életveszélyesen megsebesült Briand, a halhatatlannak hitt fran­cia kü­lügyminiszter is. Mindössze egy eszten­deje annak, hogy Schober kancellár Ausztria nevében aláírta az Anschluss elleni kötelezett­ségvállalást S alig néhány nappal ezelőtt tar­totta meg Briand a párisi kamarában nagy ex­pozéját, melyben agyba-főbe dicsérte saját kül­politikáját Nem kis önérzettel állapította meg, hogy ennek a külpolitikának sikerét mi sem jellemzi jobban, minthogy Németország és Ausz­tria között a csatlakozás veszedelme már nem áll fent Tek­itélye most érte el a tetőpontot Május 13-án választják meg Franciaország új elnökét A legesélyesebb jelölt kétségtelenül Briand volt. S most? Presztízse a sárban hever. Mikor elmondotta büszke szónoklatát külpolitikájának sikeréről, akkor Curtius és Schober megállapodása már készen is volt Pont akkor lehelt tüzes lángot az „Anschluss“ sárkányfeje, amikor Briand azt hirdette, hogy letiporta a szörnyet. A nagy politikai sakkjáté­kos komikus helyzetbe keveredett, — a nevet­ségesség pedig CL 1. — Kétséges, hogy Franciaország ténylege­sen izolálni tudja-e Németországot és Ausz­triát? Először is azért, mert Olaszország ugyan lagymatagon tiltakozott az „Anschluss“ ellen, de viszont az olasz közvélemény és a sajtó egy­általában nincs felháborodva. Ebből követk­ez­­tetni lehet arra, hogy Róma és Berlin között titkos egyezkedések folynak. Ez csak az lehet, hogy Olaszország elősegíti Középeurópa új alaku­lását , utat nyit Németországnak a Kelet fe­lé, ezzel szemben Németország befejezi Szer­bia körülkerítését és Olaszországot korlátlan úrrá teszi az Adrián. Hogyha Franciaország ezt az új szövetkezést meg akarja gátolni, a gyarmati kérdésekben súlyos új előnyöket kell biztosítani Rómának. Olaszország habozik, most választ az ajánlatok között Éppen ilyen bizonytalan, — minden színpa­di­-a tiltakozás ellenére. — Anglia állásfoglalása is, mert a sz­vetország közvéleménye sem üt­között meg a német— osztrák egyezményen, sőt hagyományosan hajlandó a vámsorompók le­döntésére. 2. — Ha Franciaország kivonja tőkéit és köl­csönét Németországból, ez rendkívül súlyos lé­pést jelent Következménye leküzdhetetlen krízist okozna a német biro­dalomban, ami viszont vagy gyors bo­levi­­zálódásra vezetne, vagy a fajvédelem örvé­nyeibe taszítaná Berlint Akár egyik, aka másik, de Németország megszűnne több jó­vátételt fizetni. S ezzel a fegyverrel sem élhet túlságosan Franciaország. 3. Ha Benes háborús fenyegetései valósulná­nak meg, akkor... a következmények kiszámít­hatatlanok. Csehország egyedül erőtlen Berlin­nel szemben. A lengyel beavatkozás a szovje közbelépését hézné elő. Ez pedig ... A mai helyzetben csak egyféle háború lehet­séges: a világháború! S egy esetleges katonai megszállás is a világháború veszélyének csíráit rejti magában. Tehát mik az eshetőségek? Ha Franciaország tényleg felmondja 3 hó­napos terminusra a kereskedelmi szerződéseket Németországgal és Ausztriával s kivonja tőkéit ezekből az államokból, akkor jön a középeu­­rópai bolsevizmus vagy a Hitlerizmus! Ha pedig a kard­csörtetés ágyú­politikája ér­vényesülne, akkor egykönnyen lángbaborul is­mét Európa. Természetesen fennáll az a lehetőség is, hogy Németország és Ausztria engednek és a Nép- szövetség döntése alá bocsátják a kérdést. Ez esetben a francia túlsúly érvényesülne, az „An­­schluss“-kérdést két-három évre lelakatolnák és... Holnapután kezdődnék minden újra elölről. Az osztrák sajtó igen nagy lendülettel bi­zonygatja, hogy a szovjet dumping­ politikája Európának egyenesen kötelességévé teszi a közös vámhatárok felállítását Stalin alapjában a cár politikáját folytatja. Az „Atyuska“ is el­vette az orosz muzs­któl a gabonát ámbár egyik évben itt, a má­­kban ott tört ki az éhinség. A nyereségből fölépítették a stratégiai vasútvonalakat és beruházták a hadsereget Az új „atyuska“, Stalin is ezt csinálja. A szovjet dumping-hadjáratával szemben csak egy vámpolitika­lag alaposan megszerve­zett Európa tudna ellenállani. Éppen ezért ön­­gyilkosság az, hogy rövidlátó érdekekből meg akarják akadályozni a német—osztrák vám­uniót. A végén Oroszország, kihasználva a pol­gári államok ellentéteit, lerombolja a mai ren­det, utat tör és az lesz egész Európa fölött AZ AGRÁRÁLLAMOK SZEREPE Ma elmentem a Bau­platzra is, ahol még min­dig teljes a zárkózottság. Nem lehet még tud­­ni, hogy a helyzet miként alakul s így tartóz­kodnak a ny­­atkozatoktól. Az azonban bizo­nyos, hogy hivatalos helyen erősen számolnak azzal, hogy a német—osztrák vámunióba, — ha egyáltalában megvalósul, — be lehet eset­leg kapcsolni Magyarországot, Romániát és Ju­goszláviát, tehát a keleteurópai agrárállamokat is. — Ennek a három országnak, — mondotta informátorom, — összesen mintegy 25 millió métermázsa exportbúza-feleslege van. Ezzel szemben, ha Ausztriát, egyáltalában nem számít­juk, Németország egyedül 26 millió métermázsát importál. Bekapcsolódásuk egész gazdaság, válságuk végleges megoldását jelentené. De persze ezt megakadályozza a politika,­­ mely mindig is felül állott a népek életérde­kein. Érdeklődtem a román követségen is. Az mondották, Románia várakozó állásponton van azonban a politikai szempontokra ügyelnie kell. Hát ügyeljünk. Ezer ember ügyel és 30 millió nyög hozzá Mikes Imre • 0 EUROPA ÖRVÉNYBEN­ ­ bont­koznak már a német-o­ztrák egyezség következményei — A közeljövő eshetőségei: világ­­h­ború, középen e a bolsevizálódása vagy fajvédelmi őrület — Benes háborús fenyegetőzésének hatása Bécsben. — Mi történik, ha Franciaország retorzióval él Németország ellen?­­ Briand, a halott ember Románia és Magyarország súlyos szerepe — A B. L. kiküldött munkatársától — Világháború ? Bolsevizálódás ?

Next