Brassói Lapok, 1931. május (37. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

­­t ^ ISC^RTEW-TAS-AMI r Bor­in, április 28. Íme lezajlott a mindenütt feszült ér­deklődéssel kisért tárgyalás s a tömeg­­gyilkos Kürtent 9-szeres halálra ítélték. Ezzel azonban az ügy nem nyert befeje­zést. Kürtenre nézne sem, mert még el­döntetlen, hogy felakasztják-e. Jenén az utolsó időben a porosz államminisztéri­­um álláspontja az, hogy halálos ítéletet nem hajtanak végre, mivel elvben a tör­vényhozó már állást foglalt eltörlése mel­lett. De nem nyert az ügy befejezést­ a közönségre nézve sem, mert a tárgyalás nem tisztázta egyáltalában a lélektani kérdést s nem történt más, minthogy a dü­sszeldorfi rejtélyből a Kürten-talány lett. A kérdés, mely most egész Németország lelki problémák iránt érdeklődő közvé­leményét izgatja, röviden így álítható fel: elmebajos-e Kürteni, avagy „normá­lis" ember? A dü­sszeldorfi törvényszéki szakértők, két elmegyógyász professzor, szakvéle­ménye egészen határozott, s a bíróság is ezt tette magáévá, amikor Kürtent nem az őrültek házába utalta, hanem kilenc­szeres halálra ítélte: „Kürten szellemileg teljes értékű ember", semmi szimptóma nincs jelen, se testi se szellemi vonatko­zásban, melyből elmebetegségre kellene nála következtetni; annak sincs semmi jele, hogy ösztönélete zavarodott volna; elmebeli képességeiben sincsenek zavaró jelenségek, emlékező tehetsége pedig szin­te csodá­lt­osan jó, általában szellemileg magasan az átlag felett áll. „Kürten ist ein ganz wetter Mensch", mondta a Pro­fessor Sioli, a rajnavidéki elmegyógyin­tézet igazgatója, a fő törvényszéki szak­értő a Kürten-perben, aki a fenti szak­­véleményt leadta. Igen, ez a Kürten egész rendes ember, mondta védője is s éppen itt van a ször­nyű talány, amelyre mindenki feleletet remélt a tárgyalástól, főleg­­ szakértők­től. S amit az emberek legnagyobb része nem akar elfogadni: szabad ennek a bes­tiálisnak azt a tisztességet megadni, hogy mint „normális" embert felakasszák? Le­het magunkkal hasonló embernek elis­merni s mint ilyennel bánni vele? A köz­vélemény legnagyobb része tiltakozik ez ellen s inkább belenyugszik, hogy Kür­tent ne akasszák fel. De elismerni hogy normális „rendes" ember, olyan elemen­táris tiltakozással találkozik, melyre alig volt még példa bírósági ítéletekkel szem­ben, közönséges, nem politikai bűnté­nyeknél. S a tiltakozók nem látnak más megoldást a talányra, mint hogy Kürtén mégis elmebeteg. A törvényszéki szakér­tők ellen. S utalnak arra a hallatlanul érdekes és még soha nem észlelt ellentétre a tö­meggyilkos kettős személyisége között, melyek egymással egy lelki egységben el­képzelhetetlenek. Péter Kürtén 40 éves, de alig 12-nek hal: megnyerő, jólnevelt fiú szőke, si­mára borotvált, a választék szépen kipo­­mádézva, külvárosi eleganciával öltözött, egy jobbfajta kereskedősegéd, gyengeszi­­vü háztartási alkalmazottak vasárnap dél­utáni ideálja. Az ember semmit se cso­dálkozik, hogy áldozatai oly könnyen el­mentek vele sétálni. S ez a jóképű ember nyolc éves korá­ban már két játszótársát a folyóba taszí­totta s zsebkésével kutyákat és macská­kat sebesített meg. Aztán hosszú éveken keresztül szorgal­mas munkás, kitűnő férj, a legjobb hírű ember, akiről a rendőrség nem­ akarta el­hinni vallomása után sem, hogy a kere­sett tömeggyilkos. S e jó férj s szorgalmas munkás egyik kis áldozatának, az ötéves Gertrud Al­­bermannak a testén harminchét szúrást számláltak meg. S az elnök kérdésére, hogy nem bánja-e, amit elkövetett s nem sajnálja-e az áldozatait, azt felelte: „Nem mondhatom. A gyilkosságokat, különösen a gyermekeken el­követetteket utálom, ma teljesen ki vagyok józanodva s nem érzek semmit abból az állapotból, amiben ak­kor voltam, amikor tetteimet elkövettem". Na és sajnálja vagy sajnálta valaha, hogy ilyen állapotai voltak, kérdi tovább az elnök. Meggondoltan felelte Kürten: „Azt semmi esetre sem". S mikor Maria Hahni egy ollóval meggyilkolta, egy pil-hun,alig arra gondolt, hogy milyen iszo­nyatos dolog ezt az élettel teli kedves le­ányt megölni s még végig sem gondolta, az olló már bent volt a Dny halántéká­ban. S amikor a lány könyörgött, hogy ne ölje meg, még vadabbul szar­kait­a to­vább. S ez a vámpír, aki áldozatainak véré­ből ivott s újra és újra visszament a gyil­kosság színhelyére, hogy megint és me­gint átélje a sértelmes tettet, írógépbe diktálta vallomását s olyan pontosan em­lékezik minden legkisebb dologra, hogy a nyomozó rendőrségnek egyszer sem si­került hazugságon kapni. S a bíróság előtt úgy adja elő a szörnyű dolgokat, mintha saját törvényszéki szakértője len­ne, hidegen, szenvtelenül, objektív tár­gyilagossággal, mint aki sajnálkozik, hogy ilyen dolgok megtörténnek a vilá­gon, de hát Istenem, mit lehet tenni! S a gyilkosság után elment a moziba s arra gondolt, hogy milyen óriási szen­záció lesz holnap, amikor megtalálják a kis Rosa Ohlingert holtan. S mikor meg­jelentek az első cikkek, odaállott az ú­j­­súgelárisitó elé s figyelte a szörnyüköd­ő embereket, akik a gyilkosságot tárgyal­ták. S jól érezte magát. Az ollóval szét­vagdalt Maria Halmi fekve hagyja a me­zőn s utána nagyszerű hangulatban sé­tálni megy s az után hangosan énekel. „Oly szép csendes volt minden s olyan szépen hangzott“. Este pedig visszamegy a hullához, hogy ott van-e meg, éjjel mégegyszer visszamegy, hogy elássa s egy félórára lefekszik a gödörbe. „Fur­csa hangulat volt, de éppen az eseti jó! “ S még vagy harmincszor visszamegy a tett­helyére s mindig jól érzi magát. Ott van akkor is, amikor rendőrség megjelenik. S erről az emberről azt állítják az el­megyógyászok, hogy „normális". Hogy éppen olyan ember, mint mi. Mint te, mint én. Ez az amit az ember nem akar elhinni. Mert nem is lehet s nem is kell. Kiírt én nem normális ember, mondjanak a szak­értők akármit. Kürten elmebeteg, lehet, hogy a hivatalos elmegyógyászat nem is­meri a betegséget. Bár nem elmebeteg­ség­e már az is, amit a szakértők mond­tak: hogy tettei azzal magyarázhatók, hogy szadisztikus hajlamaival semmine­mű gátlások nem állottak szemben. Nem ez éppen az elmebaj egyik legjellegze­tesebb tünete? Hiszen a szadisztikus haj­­lam nyomait a legtöbb egészséges férfi tapasztalja önmagán s mégsem lesz be­lőle tömeggyilkos. Éppen a gátlások mi­att, melyek Kürtennek hiányzanak. Le­het normálisnak tekinteni egy embert, aki a hét hat napján éppen olyan, mint a többi, de vasárnap magához veszi az ollót s elindul gyilkolni? Kürtent senki se fogja sajnálni, ha ki­­végzik. Szabadon engedni úgy sem lehet többé soha. De a mai embernek vissza­tetsző elmebeteget büntetni. Mint aho­gyan visszatetsző, amikor valaki dühösen megrúgja a követ, melybe beleütközött, Kürtén viszont az elmegyógyintézetben talán még szolgálatokat tehet a tudo­mánynak. d. l„ Megnyilt­ S18- 269 Uj szálloda ! NEW-YORK BUKAREST. CALEA GRIVIŢE! 143 Ca Gara de Nord meBIett) és „HOTEL MARNA“, Buzeşfi 3. Egyágyas szobák 100-120 lejig kétágyas szobák 140—160 lejig, beleértve az összes illetékeket Modern kényelem, központi fű­­tés, meleg és hidegvíz, minden lakosztály­ban parkett, előzékeny kiszolgálás,­­ tisztviselő és utazó uraknak engedmény. ít­ f Budapesti politikusok és pénzemberek érkeztek Bukarestbe Megkezdődtek a román-magyar Kereskedelmi Kamara felállítására vonatkozó tárgyalások Bukarest, április 28. Gratz Gusztáv, Hegedűs Lóránt és Chorin Ferenc ma Bukarestbe érkeztek. Bukarestbe érkezésüknek két célja van. Egyrészről a lupényi és petrozsényi szén­bánya társulatok fúziójáról tárgyalnak a most folyó mérlegülés alkalmából, más­részről pedig a már hónapokkal ezelőtt fölmerült román—magyar kereskedelmi kamara felállításán fáradoznak A román—magyar kereskedelmi kamara felállítására vonatkozó első úttörő kísérleteket még tavaly nyáron Szm­recsányi volt magyar képviselő pendítette meg először bukaresti tartózkodása alkalmával. Szm­recsányi a királynál is kihall­gatáson volt. Azóta a román—magyar közeledés terén oly nagymértékű előnyös közeledés történt, hogy a mostani helyzet mindenképpen alkalmasnak látszik e régi, nagyjelentőségű terv végrehajtására. A váratlai Jorga kitiltotta a minisztériumokból a kifestett női tisztviselőket Tilos az ajakfestés, a púder, a selyemruha és borotvált szemöldök Bukarest, április 29, Jorga miniszterelnök ma reggel ponto­san nyolc óraikor váratlanul megjelent a közoktatásügyi minisztériumban, végig­járta a közoktatásügyi minisztérium ösz­­szes hivatalait és látogatása után kijelen­tette, hogy tökéletesen elégedett azzal, ahogyan a tisztviselők dolgoznak. A tiszt­viselők mind pontosan megj­entek a hi­vatalokban. Csak a nőkkel volt baj. A miniszterelnök megdöbbent, állapította meg, hogy a tisztviselőnők kipuderozott arccal, kifestett szájjal és ki borotvál szemöldökkel jelentek meg munkahelyei­ken. A miniszterelnök szigorú parancsot adott ki, hogy jövőben egyetlen minisztériumi női al­kalmazott sem jelenhetik meg kifestett arccal a minisztérium hivatalos helyi­ségében, sőt szigorúan megtiltotta, hogy a tisztviselőnők selyemruhát viselhes­senek hivatalos órák alatt. A szigorú intézkedés biztos végrehaj­tása érdekében a miniszterelnök szemé­lyesen ment le a minisztériumi portáshoz és kiadta szigorú ukázban, hogy egyetlen női alkalmazottat sem enged­het be a minisztériumba, aki kifestett arccal és selyem ruhában jelenik meg.­ávozása után a miniszterelnök kije­­entette, hogy ugyanezt a rendszabályt be fogja vezetni az egyetemeken is. Csupán egy dologról felejtkezett meg a miniszterelnök, hogy a kiboro­tvált szem­öldökű tisztviselőnők részére néhány heti szabadságot engedélyezzen, míg a kibo­rotvált szemöldök helyébe új nő. Négy pokolgép robbant a zágrábi Domiszláv-téren Ismét fiazaárulási bűnpört tárgyal a belgrádi államvédelmi bíróság Belgrád, április 29. A belgrádi államvédelmi bíróság előtt tegnap, kedden kezdették meg a leg­újabb horvát hazaárulási bűnpör főtár­gyalását. A pernek 15 vádlottja van, a­kik közül a fővádlottak, Paresc dr. és Pavelics horvát politikusok már régeb­ben külföldre szöktek. A vádirat szerint a vádlottak tagjai voltak a Horvátor­szág függetlenségéért küzdő légióknak és Horvátországot akarták elszakítani Ju­goszláviától. Több bombamerénylet elkö­vetésével is gyanúsítják a vádlottakat, akik állítólag magyar politikai körökkel állottak összeköttetésben. A magyar kormány annak idején ren­­delkezésére bocsájtotta a jugoszláv nyo­mozó hatóságoknak a vizsgálathoz szük­séges adatokat, azokból azonban világo­san kitűnt, hogy a szerbek gyanúsításai minden alapot nélkülöztek. A jugoszláv kormány később bejelentette, hogy ki­egészítő adatokat juttat Budapestre, de eddig ezt az ígéretét nem váltotta be. A tárgyalás napját megelőző éjszaka hajnalán, 4 és 6 óra között a zágrábi Do­miszláv-téren egymásután négy bomba robbant. A rendőrség átkutatta a téren levő bokrokat és az egyik alatt megta­lált egy fel nem robbant, pokolgépet, a­melyet azután ártalmatlanná tettek.­­ Tekintettel arra, hogy a robbanások ko­ra hajnali órákban történtek, amikor senki sem járt a téren s így emberélet­ben nem is okoztak károkat, valószínű­nek tartják, hogy a pokolgépeket de­monstráció céljából robbantották fel a zágrábi tárgyalás ellen való tiltakozás jeléül. A portugál kormány bombáztatja Madeirát Páris, április 29. Lisszaboni jelentés szerint a portugál kormány repülőgép útján eljuttatott ultimátumban felszólította Madeira fel­kelőit, hogy adják meg magukat. Az ul­timátum visszautasítására a kormány ex­­pedíciós parancsnoksága hydroplánok­­kal bombáztatja a felkelők állásait. A fel­kelők a jelek szerint nem adják meg magukat, de tartózkodnak minden ellen­séges cselekedettől. Pénzügyminiszteri bonokba­ is lehet adót fizetni Bukarest, április 29. Argetoianu pénzügyminiszter,, amint már megírtuk, elhatározta, hogy sürgősen rendezi a pénzügyminisztérium tartozá­sait. Ma a pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatosan rendeletet adott k, amely serint a jövőben a pénzügyminisztérium és pénzügyi hatóságok által kiállított bo­nokat (ordin de plata) adók fejében kész­­fizetés gyanánt kell elfogadniuk az adó­hivataloknak. Két német miniszter le­mondással fenyegetőzik Berlin, április 29. A „Montag Morgen“ jelenti, hogy a birodalmi kormány helyzete az utolsó ülés után rosszabbodott. Siegerwald bi­rodalmi munkaügyi miniszter kijelentet­te, hogy politikai pozíciója az élelmiszer­­árak emelése és a bérek további leszál­lítása által lehetetlenné válna és hogy Schiele birodalmi élelmezési miniszter követeléseinek fenntartása, melyek azt a célt szolgálják, hogy az agráriusok ja­vára a vámokat emeljék, őt lemondásra kényszerítené. Másrészről Schiele is ki­tart álláspontja mellett. A birodalmi kancellár így kényes helyzetbe jutott, miután­ a kormány két tagja lemondás- Ady Endre a magyar versírásnak örök büszkesége, de ki­­sebb-nagyobb prózai írásai is mind a nagy zseni szellemének kivételes megnyilvánulásán Ady az a kivételes tehetség, akitől nem elég egy-két írást elolvasni, hanem akit meg kell ismerni a maga teljes nagyságában. Ezt a célt szolgáljuk azzal, hogy több Ady-könyvet és Hatvany Lajosnak egyik kitűnő munkáját a nagy költőről, mélyen leszállított áron bo­­csájtjuk olvasóink rendelkezésére. És pedig: VERSES-KÖTETEK: Szeretném, ha szeretnének 68.— Ki látott engem 68.— Új versek 68.— A Magunk szerelme 68.— Az Illés szekerén 68.— Ady Istenes versei 68.— Ady Antológia (Közel 300 váloga­tott Ady-vers. — összeállította: Szabó Lőrincz) 136.— PRÓZAI ÍRÁSOK: Levelek Párisból 35.— Így is történhetik (novellák) 68.— Muskát és tanár úr (novellák) 10.— HATVANY LAJOS: Ady a kor­társak közt 65.— Postai megrendeléseket azonnal elintéz a Brassói Lapok Könyvosztálya- Kérje azonnal teljes árleszállítási jegyzékünket! MÁJUS 0

Next