Brassói Lapok, 1932. június (38. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-01 / 123. szám

Tob' Mur- XXXVIII. évfolyam 123. szám Főszerkesztő: Szele Béla dr. Szerda 1932. évi j unius­i ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre havonként 60 lej, postai szétküldéssel; Brassóban és mindazon helységekben, ahol a kihordás nem posta utján történik, a kihordónak a kézbesítési dij külön megfizetendő. Ez a kézbesítési dij havonként 8 lej. — Külföldre negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej. Magyarországra negyedévre 12 pen­gő, félévre 24 pengő, egész évre 48 pengő. — Az előfizetési dij átutalható postautalványon vagy fizethető nyugta ellenében a lap utol­ó oldalán felsorolt pénzbeszedő-megbizottaink kezeihez. Magyarországon postatakarékpénztári számlánk száma 12.174. HIRDETÉSEK díja 6 lej, szövegoldalon elhelyezve 8 és négyzetcentiméterenként Hirdetési díjak előre fizetendők fl bukaresti politikai körök egybehangzó véleménye szerint. A kormány közeli lemondásával számolni lehet Kedden a Király elnökletével minisztertanács Jess­zist és Auboin csakugyan megtették jelentésüket Románia szomorú pénzügyi helyzetéről A liberálisok nevében Duca kihallgatásra jelentkezett és a párt számára kéri a kormányzást m­ **■ Bukarest, május 30. A vasárnapi tanítógyűlésen tapasztalt példátlanul nagy elkeseredés és az ott el­hangzott megdöbbentő hangú nyilatkoza­tok — a bukaresti belpolitikai körök szakértői szerint — annyira megingatták a kormány hely­zetét, hogy az Argetoianu-Iorga együt­tes lemondására most már számítani kell. A tanítói gyűlés azonban még csak egyik s talán nem is a legsúlyosabb jelensége volt annak a közhangulatnak, amely most már minden eddigi mértéket megha­ladó erővel nemcsak sürgeti, hanem egye­nesen követeli a kormány gyors távozá­sát. Az elmúlt hét két utolsó napja nagy és elkedvetlenítő meglepetéseket hozott. Hiába cáfolt a Nemzeti Bank, Bist állí­tólagos, — a kormány szerint állítólagos — jelentésével kapcsolatban és hiába adott ki felvilágosító és „megnyugtató“ hivatalos közleményeket a kormány, mindezek eredménye csak az volt, hogy a láthatár szélén gyülekező felhők vil­lamossággal teltek meg, hiszen­ bizonyos az, hogy valami súlyos baj van, ha a kormány ilyen kétségbeeset­ten tisztázkodik. És a valóság valóban az,­­ ha hinni le­het a legkomolyabb bukaresti lap, az Ár­gus jelentéseinek, — hogy Rist jelentése is igaz, Auboin félreállá­­sa is igaz, aminthogy igaz az is: sem­miféle formában nem várhatunk már segítséget Franciaországtól. Sőt egyre inkább igaznak látszik az is, hogy a francia követ és még két más hi­telező állam megbízottja diplomáciai lé­péseket tettek a kormánynál, sőt Puaux francia követ a királytól is kihallgatást kért, az ország hitele teljesen tönkrement. Kik ezért a felelősek? — kérdi. Egyébként pedig jobb lett volna Argetoiauunak in­kább hallgatni, minthogy olyan előadást tartson a rádióban, mint amilyent tar­tott. Ez az előadás úgy belföldön, mint kül­földön a legrosszabb hatást váltotta ki szakértői körökben. A Viitorul szerint az ellenzéki pártok már gondoskodtak arról, hogy a király elé kerüljön annak a megdöbbenésnek a híre, amit Argetoianu pénzügyminiszter rádió-előadása keltett külföldön. A Tara Noastra ezzel a jelentéssel egészíti ki a helyzetjelentést. Valóban igaz az, hogy Auboin nem mondott le pénzügyi szakértői minőséget­­, ellenben igaz az, hogy megtagadta annak a pénz­ügyi jelentésnek a kiadását, amit min­den harmadik hónapban meg szokott is­mételni. A lap szerint Auboin a nyilvánosság előtt nem szögezhette volna le őszintén a valódi tényállást, a valóságnál ked­vezőbb jelentést pedig azért nem kiha­tott, mert ezzel a megbízóit kompromit­tálhatta volna. A LIBERÁLISOK KÖVETELIK A KORMÁNYZÁST. A liberális párt végrehajtó bizottsága vasárnap rendkívül izgatott hangulat­ban tartott végrehajtó bizottsági ülést. Megbízták ezen a gyűlésen Ducát, a párt elnökét, hogy hétfőn kérjen kihallgatást az uralko­dótól és kérje a párt számára a kor­mányzást. A gyűlésen az összes liberális vezérek azt hangoztatták, hogy amennyiben a jelenlegi kormány még 16 napig a helyén marad, az ország pénzügyi élete menthetetlenné válik. Szóba került a gyűlésen az is, hogy a miniszterelnök hazahívta Titulescut. Ki­derült, azonban, hogy Iorga ugyan be­szélt telefonon Titulescuval, de csak azért, hogy megbízza őt a lausannei kon­ferencián való résztvétellel. Politikai körökben a liberális gyűlés határozatának nagy jelentőséget tulaj­donítanak. A helyzet mindenképpen forró. A közeli napoknak fordulatot kell hozniok. És végül a legutolsó, hivatalos jelentés: A kedd délelőtti minisztertanácson, ame­lyen az uralkodó elnököl, a költségvetés redukciójáról fognak tárgyalni, l­egalább is ezt mondja a kormány... Jorga és Argetoianu a királynál Mindezek az aggasztó jelentések, ame­lyek vasárnapra már a maguk teljes mez­telenségükben kerültek a nyilvánosság elé, arra indították Jorgát és Argetoianut, hogy együttes kihallgatáson jelentkezze­nek az uralkodó előtt. Ez meg is történt. Az adott izgalmas hangulatban Buka­restben villámgyorsan terjed el a királyi kihallgatás hite. Rendkívül jellemző a közhangulatra és a közvélemény óhajára, hogy a kihall­gatás tényét rövidesen azzal magya­rázták, hogy kormány benyújtja, sőt már be is nyújtotta a lemondását. Ez a hír természetesen nem felelt meg a valóságnak. Az azonban igaz, hogy a két miniszter együttes audenciáján az a ha­tározat született meg, hogy tekintettel a helyzet rendkívüli súlyosságára, kedden délelőtt 10 órakor a kormány tagjai a királyi palotában tartanak miniszterta­nácsot s ezen a tanácskozáson maga az uralkodó fog elnökölni. Keddig tehát nincs kormánybukás. Akkor azonban?!! Páris meghökkenése Az Argus közli, párisi jelentés nyo­mán,­­ az alábbi értesüléseket: Auboin és Rist pénzügyi szakértők va­lóban megtették jelentésüket Románia gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Az előterjesztett jelentés a legnagyobb mértékben meghökkentette Párisban úgy a politikai, mint a pé­zügyi körö­ket. A legtávolabbi kombinációk sem enged­ték meg ennek az alapjában véve gazdag országnak olyan mértékű pénzügyi lerom­lását, mint amilyenről Rist és Auboin be­számoltak. Alig, hogy a szakértők jelentésének a tartalma közismert lett a szakkörökben, a Párisban időző Mihalache találkozott T­ardieuval. Tardieu nagy megütközésének adott ki­fejezést s azután keserűen fakadt ki azok ellen, akik ilyen helyzetbe hozták Románia pénzügyét s ezzel az ország minden hitelét megölték. Az adott helyzetben nincs Európában egyetlen állma, amely újabb román köl­csönt kockáztathatna s most már arról sem lehet szó, hogy Franciaország Romá­nia segítségére siessen. Tardieu azt a ta­nácsot adta Mihalache-nak, hogy más választási lehetőség hiányában Románia is forduljon a Népszövetség­hez, amint ezt a középeurópai államok általában tették. KÁR VOLT ARGETOIANUNAK BESZÉLNI... A liberálisok lapja, a Viitorul is fog­lalkozik Rist jelentésével s ennek nyomán megállapítja, hogy 0 0 0 Egyes szám ára:3 lej Magyarországon 20 Mér. A német kormány netfön ütitteignitotta lemondását Berlin, május 30. A­ Brüning-kormány sorsa hétfőn délelőtt beteljesedett. A kabinet tagjai dél­előtt 11 órakor utolsó minisztertanácsára gyűltek össze , amikor tanácskozásaikat befejezték Brüning kancellár azonnal kihallgatást kért Hindenburg elnöktől. Hindenburg fogadta Brüninget aki bejelentette a maga és minisztertársai le­mondását. A lemondás okairól egyelőre nem adtak ki jelentést. Grigore Kolozsvár, május 30. A kolozsvári Corso-mozi helyiségeiben va­sárnap délelőtt 11 órakor kormány buktató gyűlést tartott a Vlad Tepes-Ziga, amely nem­rég a „konzervatív párt" nevet vette fel. A gyűlésen megjelent Grigore Filipescu is, a párt vezére. A gyűlés két első szónoka, Hura dr., ügy­véd és Cantacuzino tábornok, fulmináns be­szédekben ismertették az eddigi kormányok működését, amelyek miatt az ország a tönk szélére került. Mind a ketten hangsúlyozták, hogy a „tolvaj-kormányok“ ideje lejárt Hatalmas támadást intézett a Jorga-kor­­mány ellen Grigore Filipescu is, aki többek között a következőket mondotta: „ El kell jönnie annak a napnak, ami­kor a konzervatív párt uralomra kerül. Ez a nap lesz a tolvajok és paraziták halá­lának a napja. A nagygyűlést bankett fejezte be, amelyen a párt vezérei és tagjai vettek részt. Filipe Kolozsváron hadat üzent a tolvajoknak

Next