Brassói Lapok, 1934. június (40. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-17 / 133. szám

4 oldal MINTÁZOTT EREDETI SELYMEK RAJZOKKAL „gauia“ FIÓKOK: BRASSó, Szabadság-tér 3 szám. NAGYSZERES, Sdr. Reg. Maria 34 szám. CLUJ, Strada General IVeculcea 2. m. E. ik­lós vaicsilcsilisi küzdelem Goergyószentniklóson Gyergyószentmiklós, június 16 A városi tanácsválasztás Gyergyószent­­mik­lóson elkeseredettnek és izgalmasnak ígérkezik, miután Campianu Maximilian dr. agrárszövetségi képviselő magatartá­sa miatt nem sikerült egységes jelölőlis­tát létrehozni. Campianu dr. ugyanis minden jel szerint polgármester akar lenni s mindenekfölött ezt a célkitűzését tartja szem előtt. Tekintettel arra, egy az Argetoianu­­féle agrárszövetség, helyesebben Cam­pianu dr. képviselő már benyújtott lis­tája kizárólag a város gazdaközönségére próbál támaszkodni, a magyarság most úgy határozott, hogy ez alkalommal két oldalról veszi fel a küzdelmet az argeto­­ianista képviselővel. Az övén kívül még két lista lesz. Egyiken kizárólag iparo­sok, kereskedők és szabadfoglalkozású egyének kapnak helyet, a másik pedig tiszta magyar gazdalista lesz, amelyen a város tekintélyt és súlyt jelentő gazdái szerepelnek. Azt hiszik, hogy az előbbi lista megszerzi a szavazatok 25—30, az utóbbi pedig legalább 60 százalékát s így a Magyar Pártnak lesz végeredményben többsége a városi tanácsban. A román pártok, minthogy Gyergyó­­szentmiklóson számottevő románság nincs, nem jelölnek. Értesülésünk szerint még a kormánypárt sem nyújt be listát, ennélfogva a választás csakis magyarok között megy végbe: Campian dr.­­ ma­gyarjai és a Magyar Párt magyarjai kö­zött. A választási küzdelem kimenetele megmutatja majd, hogy a sokat szenve­dett és csalódott város lakossága maga akarja-e intézni sorsát, avagy inkább rábízza azt Campianu képviselőre? Most már Marosvásárhelyre jár rá a rúd... Marosvásárhely, Június 16. Pár héttel ezelőtt már elkeseredetten és két­kedve kérdeztük e lap hasábjain: Mi lesz Ma­rosvásárhelyből, az állítólagos „székely fővá­rosból?“ Akkor arról számoltunk be, hogy a város mezőgazdasági és munkakama­ijának meg­szüntetése után a kereskedelmi és iparkama­ra egyik legjelentősebb területét, Háromszék­­megyét csatolták el és kapcsolták a brassói kamarához és hogy mind gyakrabban esik szó arról, hogy a marosvásárhelyi királyi Táblát is megszüntetné, illetőleg annak területeit más táblák hatáskörébe olvasztják bele. Nem kellett ahhoz különösebb találékony­ság, hogy ezeknek a fontos intézményeknek a megszüntetése révén előállott sivár jelent és jövőt vázoljuk. Marosvásárhely olyan remény­telenül sivár gazdasági helyzetben él, hogy ezen már így is alig lehet változtatni. . . És mégis a beindított szörnyű lavina tovább halad . . . Csak néhány nap telt el a legutóbbi vész­jelentések óta és most újabb olyan csapásokkal állunk szemben, amelyek a még vegetáló ma­rosvásárhelyi kisebbségi egzisztenciákat de­­rékbatöréssel fenyegetik. EGY HATÁROZAT, AMELY 16 EZER MAROSVÁSÁRHELYI REFORMÁTUST ÉRINT A kolozsvári helyi revíziós bizottság, amely Erdélyben a felettes közigazgatási hatóságnak felel meg, a napokban hozott döntésével a szé­kely főváros reformátusait súlyosan érintette. Húsz évvel ezelőtt ugyanis a református egy­­ház, amelynek privilegiális vízkivételezési jo­ga volt, a város vízellátásának javítása érde­kében ezt a jogot a városnak adta át, amelyért k­itenszolgálatképpen villanyáramszolgáltatást k­apott. 11 évig állott fenn ez a szerződéses vi­szony a marosvásárhelyi református egyház és a város között­i szerződés nélkül. Hogy ez a túlzott jóindulat a városvezetőséggel szemben alaptalan volt, később kiderült, Ilis­ben, amikor először került Dandea Emil, a je­lenlegi polgármester Marosvásárhely élére, ak­kor a városvezetőség megszüntette az áram­szolgáltatást a református egyház számára, mire az egyház perrel lépett föl, amely í­gy az összes igazságszolgáltatási fórumokat meg­járta. A peres eljárás végül is a Semmitőszék döntésében a református egyháznak adott iga­zat. Ekkor a múlt évi nemzeti parasztpárti re­­zsimbeli tanács az ellentétek mindenkori elsi­mítására arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem ad többé ellenszolgáltatásképpen áramot a református egyháznak, hanem meg­veszi annak vízkivitelezési jogát egyszer s mindenkorra 13 és félmillió lej összegért. A határozatot egy marosvásárhelyi ügyvéd megfellebbezte ugyan, de a revíziós bizottság egy tavalyi határozatában elutasította a fel­lebbezést, amely jogerőre emelkedett. Ezért érintette most utólag, egy elismert ha­tározat birtokában, lesújtóan az új döntés a református egyházat. A revíziós bizottság ugyanis Hodor Viktor közigazgatási vezérfelügyelő beadványára új­ból tárgyalta a marosvásárhelyi szerződést és azt törvénytelennek találva, megsemmisítette. A döntés, tekintettel arra, hogy az 16 ezer főnyi marosvásárhelyi református társadalmat érinti, megdöbbentő és az egyház részéről minden lépést megtettek arra nézve, hogy a határozatot a legfelsőbb közigazgatási bizott­ságnál megfellebbezve, megváltoztassák. ÖT KÖZSÉG ELCSATOLÁSA — POLI­­TIK­AI OKOKBÓL . . . A marosvásárhelyi legerősebb kisebbségi egyházat ért csapással egyidejűleg, egy másik megdöbbentő hír tartja izgalomban Marosvá­sárhely kisebbségi közvéleményét. Általánosan elterjedt hírek szerint a belügy­minisztérium, székelyudvarhelyi felsőbb körök közbenjárására, öt marosmegyei községet akar Marosmegyétől Udvarhely megyéhez csatolni. Öt nyárádmenti magyar községről van szó: Sóvárad, Havad, Székelyabod, Vadasd és Ge­­gesről. A marosmegyei községek tiltakoznak a leg­élesebben az elcsatolásuk ellen, mivel az új megyeszékhely, Székelyudvarhely sokkal messzebb esik tőlük, mint Marosvásárhely és mivel gazdasági termékeiket is főleg ebben a városban és a közelfekvő Nyárádszereda köz­ségben értékesítették. Tiltakozásaikat közös memorandumban fog­lalták össze, amelyet az illetékesekhez juttat­nak el. Az öt nyárádmenti színmagyar lakosságú község átcsatolása kézenfekvő politikai célokat szolgál. Udvarhely megye magyarságának ugyanis nem sokat használ ez a néhány köz­ség, mivel ez a megye amúgy is teljesíti híven kötelességét a szavazások alkalmával, viszont Maros megye egy esetleges újabb választás al­kalmával érzékenyen megérezné az öt község magyar szavazatainak elvesztését, amely eset­­­­leg az egyetlen magyar marosmegyei mandá­tum elvesztésével is járhatna. Marosvásárhely forgalmára viszont azért jelentene érzékeny csapást ez az átlátszó poli­tikai rendelkezés, mert így az öt község Ma­rosvásárhelyen megforduló fogyasztóit elveszí­tené. Olyan jól pedig egyáltalán nem megy ennek a városnak, hogy erről a néhány fo­gyasztóról is lemondhasson. . . A magyar parlamenti képviselők kötelessé­ge, hogy­ ebben az ügyben síkraszállva, a ma­rosmegyei magyarság érdekeit megvédjék. . . Öt színmagyar községet akarnak elcsatolni Maros­megyétől — Megsemmisítették Marosvásárhely vá­ros szerződését a ref. egyházzal — Megszüntetik a marosvásárhelyi kát. főgimnázium felső tagozatát A marosvásárhelyi tábla után a katolikus gimnázium is... Kolozsvárról érkezik egy másik megdöbben­tő értesülés, amely ezúttal, sajnos, kisebbségi elhatározásból fakad . . . A kolozsvári Státus­gyűlés elhatározta egy régebbi határozat végrehajtását, amely szer­ves kapcsolatban áll a marosvásárhelyi katho­­likus társadalommal. A gyűlés, a gazdasági leromlásra való hi­vatkozással, megszünteti a jövő iskolaévtől kezdődőleg a marosvásárhelyi katholikus gim­názium felső tagozatát. Az elhatározás régi, de senki sem hitt annak végleges végrehajtásában. A Státus egyik újabb terve, a radnó­ti katholikus földmű­velő-iskola megszervezése azonban magával hozta ezt a döntést, amely méltán megdöbbent­heti azokat a magyar szülőket, akiknek gyer­mekei a marosvásárhelyi katholikus gimnázium felső tagozatát látogatják. Van ugyan még egy megindokolás. Maros­­vásárhelyen van még egy felsőbb gimnáziumi tagozat, a református kollégium, de viszont érthető, hogy minden magyar intézmény el­vesztésének híte méltán elkeseríti a kisebbségi társadalmat. A megszüntetett gimnáziumi felső tagozat helyett felső magyar leányiskolai tagozat léte­sítését várták a marosvásárhelyi szülők. Alsó leányiskolai tagozat van ugyanis a zárdában, de a felsőbb osztályú magyar leánynövendé­keknek az állami leánygimnáziumban kell ta­nulmányaikat folytatniuk. Szomorú kiegészítése a cikknek az a hír, amely arról számol be, hogy a marosvásárhelyi királyi Tábla megszüntetésének terve sem ke­­rült még le napirendről. Az igazságügyminisztérium ugyanis újab­ban ismét leiratot intézett a marosvásárhelyi Tábla bíráihoz, amelyben felkérte őket arra, hogy külön-külön, részletes beadványban ké­szítsék el indokolásukat a marosvásárhelyi Tábla elvitele, illetőleg fenntartása mellett. Újból és hangsúlyozottan kérdezzük: Mi lesz Marosvásárhelyből, az egykor büszke és gazdag „székely fővárosból?“ Benczel Béla 1934 június 17 Negyvenhárom vádlottal monstre kommunista pert tárgyal a kolozsvári had­bíróság Kolozsvár, junius 16. A kolozsvári hadbíróság előtt monstre kom­munista per tárgyalása folyik, melynek 43 vád­lottja van. Nagyváradi, nagyszalontai és mar­­gittai tiltott propagandával vádolja őket a vádirat. A sorozatos kihallgatások során a vádlottak tagadják a terhükre rótt államelle­nes cselekedetek vádját. A vádlottak egy ré­sze azt vallja, hogy nem is ismeri vádlott-tár­sait, akikkel, a vádirat szerint, szervezkedett, de van olyan vádlott is, aki azt vallotta, hogy azt sem tudja, mi a kommunizmus. A tárgya­lás, a vádlottak nagy számára való tekintettel, esetleg még szombaton sem fejeződik be. — Emésztési nehézségek, gyomorfájás, gyo­morégés, csalánkiütés,­ rosszullét, fejfájás, ideg­izgalmak, álmatlanság esetén a természetes „Ferenc József“ keserűvíz megszünteti az emésztési zavarokat, fertőtleníti a gyomrot és a beleket, a vérkeringést helyes útra tereli és felfrissíti a szellemet. Az egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizonyítják, hogy alkoholis­ták a Ferenc József víz használata folytán ét­vágyukat majdnem teljesen visszanyerik. Elkészült a vádirat a Ciumetti-gyilkosság ügyében Bukarest, junius IIi Az ilfovi törvényszék vizsgálóbírája tegnap elkészítette a vádiratot a Ciumet­­ti-ügyben. A két gyanúsított rendőrko­­miszár ellen a vizsgálóbíró előre meg­fontolt szándékkal végrehajtott gyilkos­ság helyett csak Ciumetti meggyilkolásá­ban való bűnrészesség miatt emel vádat Ponova komiszárt a vizsgálóbíró abban találta bűnösnek, hogy a rendőri szabá­lyok ellenére elcipelte Cium­ettit, ahe­­lyet, hogy a rendőrprefekurára vitte volna, míg Negrescu komiszárnak az a bűne, hogy kiadta Ponovának Ciumettit. A vádirat tehát Ciumetti gyilkosát isme­retlennek veszi, mert Ponova ellen nem sikerült döntő bizonyítékokat szerezni MAGASZTOS, IGAZI KULTURESEMÉNY! Az emberi szív és lélek felszabadul, meg­tisztul a sok szép költői gondolattól, amit csak most fog igazán megismerni, ha megnézi kedden és szerdán este az Astra színház termében az EMBED IRUÉDIMÁT bj rendezésben, 30 tagú zenekarral, 40 tagú kórussal és 50 tagú statisztériával ! Minden embernek kötelessége megnézni az Ember tragédiáját! Rendes helyárak.

Next