Brassói Lapok, 1934. június (40. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-17 / 133. szám
4 oldal MINTÁZOTT EREDETI SELYMEK RAJZOKKAL „gauia“ FIÓKOK: BRASSó, Szabadság-tér 3 szám. NAGYSZERES, Sdr. Reg. Maria 34 szám. CLUJ, Strada General IVeculcea 2. m. E. iklós vaicsilcsilisi küzdelem Goergyószentniklóson Gyergyószentmiklós, június 16 A városi tanácsválasztás Gyergyószentmiklóson elkeseredettnek és izgalmasnak ígérkezik, miután Campianu Maximilian dr. agrárszövetségi képviselő magatartása miatt nem sikerült egységes jelölőlistát létrehozni. Campianu dr. ugyanis minden jel szerint polgármester akar lenni s mindenekfölött ezt a célkitűzését tartja szem előtt. Tekintettel arra, egy az Argetoianuféle agrárszövetség, helyesebben Campianu dr. képviselő már benyújtott listája kizárólag a város gazdaközönségére próbál támaszkodni, a magyarság most úgy határozott, hogy ez alkalommal két oldalról veszi fel a küzdelmet az argetoianista képviselővel. Az övén kívül még két lista lesz. Egyiken kizárólag iparosok, kereskedők és szabadfoglalkozású egyének kapnak helyet, a másik pedig tiszta magyar gazdalista lesz, amelyen a város tekintélyt és súlyt jelentő gazdái szerepelnek. Azt hiszik, hogy az előbbi lista megszerzi a szavazatok 25—30, az utóbbi pedig legalább 60 százalékát s így a Magyar Pártnak lesz végeredményben többsége a városi tanácsban. A román pártok, minthogy Gyergyószentmiklóson számottevő románság nincs, nem jelölnek. Értesülésünk szerint még a kormánypárt sem nyújt be listát, ennélfogva a választás csakis magyarok között megy végbe: Campian dr. magyarjai és a Magyar Párt magyarjai között. A választási küzdelem kimenetele megmutatja majd, hogy a sokat szenvedett és csalódott város lakossága maga akarja-e intézni sorsát, avagy inkább rábízza azt Campianu képviselőre? Most már Marosvásárhelyre jár rá a rúd... Marosvásárhely, Június 16. Pár héttel ezelőtt már elkeseredetten és kétkedve kérdeztük e lap hasábjain: Mi lesz Marosvásárhelyből, az állítólagos „székely fővárosból?“ Akkor arról számoltunk be, hogy a város mezőgazdasági és munkakamaijának megszüntetése után a kereskedelmi és iparkamara egyik legjelentősebb területét, Háromszékmegyét csatolták el és kapcsolták a brassói kamarához és hogy mind gyakrabban esik szó arról, hogy a marosvásárhelyi királyi Táblát is megszüntetné, illetőleg annak területeit más táblák hatáskörébe olvasztják bele. Nem kellett ahhoz különösebb találékonyság, hogy ezeknek a fontos intézményeknek a megszüntetése révén előállott sivár jelent és jövőt vázoljuk. Marosvásárhely olyan reménytelenül sivár gazdasági helyzetben él, hogy ezen már így is alig lehet változtatni. . . És mégis a beindított szörnyű lavina tovább halad . . . Csak néhány nap telt el a legutóbbi vészjelentések óta és most újabb olyan csapásokkal állunk szemben, amelyek a még vegetáló marosvásárhelyi kisebbségi egzisztenciákat derékbatöréssel fenyegetik. EGY HATÁROZAT, AMELY 16 EZER MAROSVÁSÁRHELYI REFORMÁTUST ÉRINT A kolozsvári helyi revíziós bizottság, amely Erdélyben a felettes közigazgatási hatóságnak felel meg, a napokban hozott döntésével a székely főváros reformátusait súlyosan érintette. Húsz évvel ezelőtt ugyanis a református egyház, amelynek privilegiális vízkivételezési joga volt, a város vízellátásának javítása érdekében ezt a jogot a városnak adta át, amelyért kitenszolgálatképpen villanyáramszolgáltatást kapott. 11 évig állott fenn ez a szerződéses viszony a marosvásárhelyi református egyház és a város közötti szerződés nélkül. Hogy ez a túlzott jóindulat a városvezetőséggel szemben alaptalan volt, később kiderült, Ilisben, amikor először került Dandea Emil, a jelenlegi polgármester Marosvásárhely élére, akkor a városvezetőség megszüntette az áramszolgáltatást a református egyház számára, mire az egyház perrel lépett föl, amely így az összes igazságszolgáltatási fórumokat megjárta. A peres eljárás végül is a Semmitőszék döntésében a református egyháznak adott igazat. Ekkor a múlt évi nemzeti parasztpárti rezsimbeli tanács az ellentétek mindenkori elsimítására arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem ad többé ellenszolgáltatásképpen áramot a református egyháznak, hanem megveszi annak vízkivitelezési jogát egyszer s mindenkorra 13 és félmillió lej összegért. A határozatot egy marosvásárhelyi ügyvéd megfellebbezte ugyan, de a revíziós bizottság egy tavalyi határozatában elutasította a fellebbezést, amely jogerőre emelkedett. Ezért érintette most utólag, egy elismert határozat birtokában, lesújtóan az új döntés a református egyházat. A revíziós bizottság ugyanis Hodor Viktor közigazgatási vezérfelügyelő beadványára újból tárgyalta a marosvásárhelyi szerződést és azt törvénytelennek találva, megsemmisítette. A döntés, tekintettel arra, hogy az 16 ezer főnyi marosvásárhelyi református társadalmat érinti, megdöbbentő és az egyház részéről minden lépést megtettek arra nézve, hogy a határozatot a legfelsőbb közigazgatási bizottságnál megfellebbezve, megváltoztassák. ÖT KÖZSÉG ELCSATOLÁSA — POLITIKAI OKOKBÓL . . . A marosvásárhelyi legerősebb kisebbségi egyházat ért csapással egyidejűleg, egy másik megdöbbentő hír tartja izgalomban Marosvásárhely kisebbségi közvéleményét. Általánosan elterjedt hírek szerint a belügyminisztérium, székelyudvarhelyi felsőbb körök közbenjárására, öt marosmegyei községet akar Marosmegyétől Udvarhely megyéhez csatolni. Öt nyárádmenti magyar községről van szó: Sóvárad, Havad, Székelyabod, Vadasd és Gegesről. A marosmegyei községek tiltakoznak a legélesebben az elcsatolásuk ellen, mivel az új megyeszékhely, Székelyudvarhely sokkal messzebb esik tőlük, mint Marosvásárhely és mivel gazdasági termékeiket is főleg ebben a városban és a közelfekvő Nyárádszereda községben értékesítették. Tiltakozásaikat közös memorandumban foglalták össze, amelyet az illetékesekhez juttatnak el. Az öt nyárádmenti színmagyar lakosságú község átcsatolása kézenfekvő politikai célokat szolgál. Udvarhely megye magyarságának ugyanis nem sokat használ ez a néhány község, mivel ez a megye amúgy is teljesíti híven kötelességét a szavazások alkalmával, viszont Maros megye egy esetleges újabb választás alkalmával érzékenyen megérezné az öt község magyar szavazatainak elvesztését, amely esetleg az egyetlen magyar marosmegyei mandátum elvesztésével is járhatna. Marosvásárhely forgalmára viszont azért jelentene érzékeny csapást ez az átlátszó politikai rendelkezés, mert így az öt község Marosvásárhelyen megforduló fogyasztóit elveszítené. Olyan jól pedig egyáltalán nem megy ennek a városnak, hogy erről a néhány fogyasztóról is lemondhasson. . . A magyar parlamenti képviselők kötelessége, hogy ebben az ügyben síkraszállva, a marosmegyei magyarság érdekeit megvédjék. . . Öt színmagyar községet akarnak elcsatolni Marosmegyétől — Megsemmisítették Marosvásárhely város szerződését a ref. egyházzal — Megszüntetik a marosvásárhelyi kát. főgimnázium felső tagozatát A marosvásárhelyi tábla után a katolikus gimnázium is... Kolozsvárról érkezik egy másik megdöbbentő értesülés, amely ezúttal, sajnos, kisebbségi elhatározásból fakad . . . A kolozsvári Státusgyűlés elhatározta egy régebbi határozat végrehajtását, amely szerves kapcsolatban áll a marosvásárhelyi katholikus társadalommal. A gyűlés, a gazdasági leromlásra való hivatkozással, megszünteti a jövő iskolaévtől kezdődőleg a marosvásárhelyi katholikus gimnázium felső tagozatát. Az elhatározás régi, de senki sem hitt annak végleges végrehajtásában. A Státus egyik újabb terve, a radnóti katholikus földművelő-iskola megszervezése azonban magával hozta ezt a döntést, amely méltán megdöbbentheti azokat a magyar szülőket, akiknek gyermekei a marosvásárhelyi katholikus gimnázium felső tagozatát látogatják. Van ugyan még egy megindokolás. Marosvásárhelyen van még egy felsőbb gimnáziumi tagozat, a református kollégium, de viszont érthető, hogy minden magyar intézmény elvesztésének híte méltán elkeseríti a kisebbségi társadalmat. A megszüntetett gimnáziumi felső tagozat helyett felső magyar leányiskolai tagozat létesítését várták a marosvásárhelyi szülők. Alsó leányiskolai tagozat van ugyanis a zárdában, de a felsőbb osztályú magyar leánynövendékeknek az állami leánygimnáziumban kell tanulmányaikat folytatniuk. Szomorú kiegészítése a cikknek az a hír, amely arról számol be, hogy a marosvásárhelyi királyi Tábla megszüntetésének terve sem került még le napirendről. Az igazságügyminisztérium ugyanis újabban ismét leiratot intézett a marosvásárhelyi Tábla bíráihoz, amelyben felkérte őket arra, hogy külön-külön, részletes beadványban készítsék el indokolásukat a marosvásárhelyi Tábla elvitele, illetőleg fenntartása mellett. Újból és hangsúlyozottan kérdezzük: Mi lesz Marosvásárhelyből, az egykor büszke és gazdag „székely fővárosból?“ Benczel Béla 1934 június 17 Negyvenhárom vádlottal monstre kommunista pert tárgyal a kolozsvári hadbíróság Kolozsvár, junius 16. A kolozsvári hadbíróság előtt monstre kommunista per tárgyalása folyik, melynek 43 vádlottja van. Nagyváradi, nagyszalontai és margittai tiltott propagandával vádolja őket a vádirat. A sorozatos kihallgatások során a vádlottak tagadják a terhükre rótt államellenes cselekedetek vádját. A vádlottak egy része azt vallja, hogy nem is ismeri vádlott-társait, akikkel, a vádirat szerint, szervezkedett, de van olyan vádlott is, aki azt vallotta, hogy azt sem tudja, mi a kommunizmus. A tárgyalás, a vádlottak nagy számára való tekintettel, esetleg még szombaton sem fejeződik be. — Emésztési nehézségek, gyomorfájás, gyomorégés, csalánkiütés, rosszullét, fejfájás, idegizgalmak, álmatlanság esetén a természetes „Ferenc József“ keserűvíz megszünteti az emésztési zavarokat, fertőtleníti a gyomrot és a beleket, a vérkeringést helyes útra tereli és felfrissíti a szellemet. Az egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizonyítják, hogy alkoholisták a Ferenc József víz használata folytán étvágyukat majdnem teljesen visszanyerik. Elkészült a vádirat a Ciumetti-gyilkosság ügyében Bukarest, junius IIi Az ilfovi törvényszék vizsgálóbírája tegnap elkészítette a vádiratot a Ciumetti-ügyben. A két gyanúsított rendőrkomiszár ellen a vizsgálóbíró előre megfontolt szándékkal végrehajtott gyilkosság helyett csak Ciumetti meggyilkolásában való bűnrészesség miatt emel vádat Ponova komiszárt a vizsgálóbíró abban találta bűnösnek, hogy a rendőri szabályok ellenére elcipelte Ciumettit, ahelyet, hogy a rendőrprefekurára vitte volna, míg Negrescu komiszárnak az a bűne, hogy kiadta Ponovának Ciumettit. A vádirat tehát Ciumetti gyilkosát ismeretlennek veszi, mert Ponova ellen nem sikerült döntő bizonyítékokat szerezni MAGASZTOS, IGAZI KULTURESEMÉNY! Az emberi szív és lélek felszabadul, megtisztul a sok szép költői gondolattól, amit csak most fog igazán megismerni, ha megnézi kedden és szerdán este az Astra színház termében az EMBED IRUÉDIMÁT bj rendezésben, 30 tagú zenekarral, 40 tagú kórussal és 50 tagú statisztériával ! Minden embernek kötelessége megnézni az Ember tragédiáját! Rendes helyárak.