Brassói Lapok, 1934. november (40. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-01 / 250. szám

un­.­uta f­r.GHBOHOaB XL. évf­oly­am Főszerkesztő 250 szám. Szele Béla dr. ELŐFIETÉSI ÁRAK: Belföldre: A kézbesítő kézbesítési dijával és a pénzbes­edő inkasszó-dijával egyetemben 74 lej. BraSsóban 70 lej. nnk fizPt m plof lyptési rlu hS» Ipt _ Prtvtm kc.Ucit/.LL/s i ac l-« #» «.. „ ir­^.i,vb..r.....i..ati ......... ... . . _ Csütörtök 1934. évi november ! Ha az előfizető közvetlenül a «­adóhivatal­t J. L.­­ e c­­­anno.. tseud­are: a kez nősítő kézbesítési dijával és a pénzbeszedő inkasszó-dijával egyetemben 74 lej. Brassóban 70 lej. Ha az előfizető közvetlenül a «l adóhivatal­­nak fizet, az előfizetési díj 108 lej. - Fostás Kézbesítéssel és közvetlenül a kiadóhivatalnak fizetve, az előfizetési díj havonta 60 lej. — A firldidre: negyedévre Vili lej félévre MX­ lej, egész év­re 1200 lej - Magyarországon negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengő, egész évre 40 pengő - HIRDETÉSEK dija hirdetési oldalon 4 lej páros (bal) szövegoldalon 4 lej párailag ljobbiszö­vegoldalon 4 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési dijak előre fizetendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal Brasov Str Kegele C­arol 4b 58 telefonszám­ok kiadóhivatal 82 szerkeszt­őjéé­r 4 I­II pl sápadt hálát A Garda-tó fölött röpköd a világ leggyor­sabb embere, bizonyos Agello nevezetű olasz pilótatiszt. Ez a gyorsröptű férfiú háromezer lóerős motorjaival, több mint hétszáz órakilo­métert tudott elérni, vagyis jó tizenkét perc alatt innen Bécsbe repülne, ha pedig elegendő benzint vihetne magával, akkor két és egyne­gyed nap alatt kényelmesen körü­lrepülné a földgolyót, éppen a derekánál, ott, ahol a leg­­köpcösebb. Csuda ez, kérem , ilyen csodák szenzációja fel szokta idézni a kitűnő Verne Gyula emlékét és szörnyülködve emlegetjük azt a különbséget, ami a gyorsaság terén öt­ven év óta tapasztalható. A bátor Fog File­­nsnak — ha jól emlékszem a világutazó lord nevére — nyolcvan nap kellett akkor e cso­dához, akkor valóban csoda volt, hogy ennyi idő alatt körülbelül negyvenezer kilométert be tudott futni. Ma jó két nap alatt, legalább elvben, teljesíthető ugyanez és ettől a teljesít­ménytől én is szívesen el lennék ragadtatva,­­ ha a viharszárnya, illetve minden maximá­lis szálsebességnél száz percenttel gyorsabb Agello nem egy zárt körpályán, a Garda-tó fölött emésztette volna fel ezeket a kilométe­reket, így nem sokat érek az egész csodával, m­íg ha ezt a csodagépet arra próbálnám hasz­nálni, hogy rasjta messzi népeket látogassak és lelkek közt hidaljak át röptével távolságokat, akkor ehhez a géphez is csak ugyanannyi út­levél, vízum, átmenő, kimenő, bemenő, enge­dély, vámtanusítvány és a sandán gyanakvó hatóságok olyan széleskörű megnyugtatása kellene, mint akár egy régi konflishoz, amivel esetleg külföldi utazásra indulnék. Vagyis a gyorsaság egyre tündöklőbb csodája csat­ ide­haza, zárt körben érvényes, mert a civilizáció gondoskodik róla, hogy az emberi szolidaritás fejlesztésére ne legyen használható. Mentői gyorsabban juthatok el távoli embertestvérem­­hez, annál nehezebb lesz elindulnom. Fog Fi­­leas még csak fölállott a klubfotelből és már uton volt, igaz, hogy nyolcvan napig kellett aztán törődnie. Agello pedig, aki kevesebb óra alatt teljesítené ugyanezt, majdnem nyolcvan napot eltölthet az utazás diplomáciai és rendé­szeti előkészítésével. Nem lehetetlen, hogy jö­vőre ezer, sőt a sztratoszférában akár tízezer órakilométer csodáját is bámulhatjuk, de az teljességgel bizonyos, hogy ugyanekkorra ki­találnak olyan akadályokat,p­araelvek elhárí­tásához egy fél esztendő is kevés lesz. A civi­lizáció egyre termeli a mentői nagyobb és könnyebb boldogsághoz segítő csodákat és ez­zel párhuzamosan azokat a nehézségeket ame­lyek az embert ezektől a csodáktól elzárják. Mentől remekebb életet termel a technika, an­nál kevesebb ember jut hozzá és el tudom kép­zelni, hogy kitalálják azt a csodát is, amely legyőzi a halált, de ezzel párhuzamosan elké­szül az a masina is okvetlenül, amely egy gombnyomásra lemészárolja az egész halhatat­lan emberiséget. Nem csak úgy a vakvilágba mondom eze­ket, mert tessék elolvasni a lapokban, hogy mit írnak Robert E. Cornish amerikai doktor úrról. Ez az áldott ember mindenáron holta­kat akar feltámasztani s e célból kivégzett bű­nösök hulláihoz szeretne jutni egyelőre olya­nokhoz, akiket csak éppen tíz perce öltek meg és nem nyakkitöréssel, csak valami szívbénitó módon. A feltámasztás, vagyis a halhatatlan­ság, még nem tökéletes. Cornish doktor injek­ciói csak bizonyos, egyelőre szűken mért ked­vező feltételek mellett érvényesek, de ha való­ban lehet a meghalt szívet felébreszteni, azután a meghalt agyvelő feltámasztása sincs többé kizárva. Egyszóval a halhatatlanságot már csakugyan próbálgatjuk, de ugyanakkor a ha­lál tökéletesítéséről is történik párhuzamos gondoskodás. Gyönyörű olasz légi hadgyakor­latok zajlottak le az imént és pedig százper­­centes sikerrel, mert amíg az angol és fran­cia hasonnemű kísérletekből az sült ki, hogy a támadás sikerül, tehát a védelem csődöt mond, ezen az olasz manőveren a támadás is sikerült, de éppen úgy sikerült a védelem is. Civilre fordítva ez annyit jelent, hogy elpusz­tul a megtámadna város, de elpusztul a tá­m­adó légiflotta egyaránt s a technika csodái valóra váltják annak a két bősz oroszlánnak meséjét, akik egymást falták fel olyan akku­­rátosan, hogy csak a farkuk bojtja maradt meg örök emlékezetül. Látjuk tehát, hogyha Cornish doktor vég­képpen fel is találja a halhatatlanságot , ci­vilizáció már eleve garantálja, hogy páciensei közül senki se marad életben. Csodálatos a ha­ladásnak e száznyolcvan fokban divergáló ket­tes iránya. Egyre teremnek a legszebb techni­kai vívmányok s a termelés szinte már a te­remtésig fokozódik, de ugyanilyen tempóban csökken a fogyasztás, mert a termelés elfo­­gyasztja a fogyasztót, hogy termelhessen s mi­re a javak úgy felszaporodnak, hogy minden­kinek jutna belőlük, akkor mára nem lesz senki, aki ury peták árát tudna vásárolni. Úgy lát­szik, ez törvény, valami felsőbb akarat, úgy rendeli, hogy mikor Agello, az olasz pilóta, egy nap alatt ki tudna szállani Amerikába s a ja­vak kicserélésének korlátlan lehetőségei mu­tatkoznának, ugyanakkor hajószámra döntik a tengerbe az eladatlan kávét és az emberiség ráfanyalodik a cserekereskedés kétségtelenül legnehézkesebb és legkörülményesebb formái­ra. A civilizáció legyőzi a természetet és meg­szerzi a boldogság minden eszközeit, aztán ezekkel az eszközökkel, ezzel a hatalommal ki is irtja az emberiséget. Úgy látszik, a hábo­rút sokáig nem fogjuk kiheverni, mert az olyan gusztust csinált az embernek az üléshez, hogy csakugyan jobb, ha Agello gépe csak­ a Garda­tó fölött kering, hiszen, ha szabadon szállhat­na más népek városai fölé, ott okvetlenül bombákat eregetne, nem pedig az emberiesség testvéri üzneteit. Jobb elzárkózni, mert a ta­lálkozás szükségképpen háború és jobb, na nem engedjük az embert élni hatalmával, mert ez a másik emberre hálá. Már azt se látom véletlennek, hogy egy berlini tudós a poloska­irtás céljaira felfedezte a Thanatos Flavidus nevű­ pókfajtát, amely népszerű házibogarain­­kat könyörtelenül feltalja. Nem új Tiggszart ajánl, hanem egy másik állatot, a Sápadt Ha­lál nevűt, egy pókot, akit egyelőre nem tud­nak háborús célra használni. Az összes ember­­alkotta rovarirtószerek ugyanis mind az em­ber ellen kellenek s az embernek a maga vé­delmére nem marad más, csak a Tharvatos Fla­­vidus. Egy pók, aki nem az embert eszi meg, hanem a poloskát, mert nem ember, hanem féreg. Az ember egyetlen menekvése ez. Csak a féreg segít az emberen. A sápadt halál. Jasi, október 31 Inculetz belügyminiszter, aki tegnap este Jasiba utazott, ma fogadta a hely­beli újságírókat és kérdéseikre vála­szolva, igen érdekes kijelentéseket tett a kormány munkájáról és a politikai helyzetről. Közölte velük, hogy az őszi ülésszak során a kormány néh­ány je­lentős törvényjavaslatot szándékszik a parlament elé terjeszteni, így: a köz­­igazgatási és szakkamarai reformtörvé­nyeket, a szövetkezeti törvény módosítá­­sáról szóló tervezetet, a miniszteri fe­lelősségről és a költségvetés csökkenté­séről szóló törvényjavaslatokat. Elmondta, hogy a közigazgatási reform megalkotása érdekében felkereste az el­lenzéki pártok vezéreit, akiknek hozzá­járulását kérte a tervezethez. Argetoia­­nuval és Filipescuval a közeli napokban fog tárgyalni. Reméli, hogy a pártok nem fogják megtagadni a kormánytól őszinte tá­mogatásukat. Az újságírók kérdésére kijelentette, hogy nincs szükség a két liberális párt egyesülésére. A hatalmon levő párt elég erősnek érzi magát arra, hogy m­in­­den ilyen természetű támogatás nélkül közmegnyugvásra irányítsa az ország sorsát. — Pártunk élén — mondta a belügy­­­­miniszter — Bratianu Dinu áll akit vezérünknek ismerünk és tiszte­lünk. Az állítólagos „elmökválságról“ elter­jedt hírek tehát nélkülöznek minden alapot. Kormányunk változatlanul bírja az uralkodó bizalmát, az országban pe­dig mindenütt rend és nyugalom van. Politikai körökben Inculetz nyilatkoza­tát kapcsolatba hozzák Bratianu Dinu és Tatarescu keddi tanácskozásával. A miniszterelnök ez alkalommal mint­egy 2 óra hosszat tartózkodott a libe­rális párt elnökénél. Minden jel arra mutat, hogy a megbe­szélés során a kormánypárt két vezető emberének több lényeges kérdést si­került tisztáznia, annyira, hogy, hírek szerint, a baloldali magatartásáról ismert H- csoport november 4-ik­i­­asi gyűlésén Bratianu is megjelenik, illetve akadá­lyoztatása esetén üdvözlő levelet kiiki a Tatarescu személye körül tömörült fiatalokhoz. Megbízható helyről úgy értesülünk, hogy a történtek után a H-csoport a gyűlésen csak arra fog szorítkozni, hogy erélyes tiltakozását juttassa kife­jezésre a Bratianu Györgygyel tervezett fúzió ellen. Megbízható helyről úgy értesülünk, hogy a történtek után a H-csoport a gyű­lésen csak arra fog szorítkozni, hogy eré­lyes tiltakozását juttassa kifejezésre a Bratianu Györgygyel tervezett fúzió el­len. A belü­gyminiszter nyilatkozott Iaşiban „Az országban rend van is nyugalom, a Kormány pedig bírta az uralkodó bizalmát” Milyen törvényeket terjesztenek a parlament elé A román szakszervezetek főtitkárának súlyos kritikája az eddigi kormányok stápioitt­ politikáidról Hútsmilliórd lejt menekítettek ki a román piac forgalmánál Bukarest, október 11. A kisantant-államok jegybankkor­­mányzóinak bukaresti értekezletén igen fontos megállapítások hangzottak el a három ország gazdasági helyzetével kap­­cso­latban. Dimitrescu szerint a világpiacon be­következett áresések tekinthetők a m­ai bajok legfőbb okozójának Romániában a válság jelei először 1930-ban mutat­koznak. A külföldi hitelek megvon­ásá­­nak első következménye az volt, hogy megbomlott a fizetési mérleg egyensú­lya, ugyanakkor a román piacnak a szükséges devizákkal való ellátásában is zavarok kezdtek mutatkozni. Mindezekhez hozzájárult a tőkék kime­nekítése. A román piac forgalmából ki­vont pénzt közel 6 milliárd lejre lehet becsülni. Ez az állandóan súlyosbodó helyzet tet­te szükségessé az utóbb hozott megszi­gorító intézkedéseket. Karel Englis, a cseh nemzeti bank kor­mányzója kijelenti, hogy Csehszlovákia sohasem gondolt arra, hogy letér az aranyalapról. A viszonyok azonban arra késztették, hogy különleges helyzetének megfelelő megoldásokhoz folyamodjék. Ezután letárgyalták a napirenden levő pontokat, nevezetesen: a három országot érdeklő külkereskedelmi, clearing és kompenzációs kérdéseket, az idegenfor­­galom ügyét és a három ország üzleti kapcsolatainak a problémáját. A három bankkormányzó kedden reg­gel Ploestibe utazott. Onnan kirándulás­ra mentek és meglátogatták a prahova­­völgyi petróleumvidékeket. Délben egy órakor autón Szinaiába utaztak, ahol az uralkodó közös kihallgatáson fogadta őket. Az értekezletet szerdán délelőtt foly­tatják. A PARASZTÁLLAM ÉS AZ ALKOTMÁNY MÓDOSÍTÁSA Costachescu egyetemi tanár, akinek a parasztállam tervéről tett érdekes nyilat­kozatát néhány nappal előbb közöltük, a sasi újságíróknak kijelentette, hogy

Next