Brassói Lapok, 1935. október (41. évfolyam, 225-250. szám)

1935-10-02 / 225. szám

, 2 oldal *! tó kinevezése? S nem is azt nevezték ki, akit is akart. Ha Tatarescu azt teszi, amit akar, akkor a mai bajok az ő akaratából jöttek az or­szágra. Akár így van ez, akár másképpen, ne­­ki minden körülmények között távoznia kell helyéről. Mert, ha saját akaratát nem tudja érvényesíteni, úgy: gyönge ember s köteles­sége helyét átadni másoknak. A Cagero mil­liárdos üzleteiért és más üzletekért neki kell vvállalnia a felelősséget ! — Ismerjük a Skrolovska-féle gépfegyver­ü­­zletet is, amely az államot tíz- és százmil­­iókkal károsította meg. Tatarescu azt állít­­a, hogy diktátora voltam az országnak és m­­égsem tettem semmit. Diktátor nem voltam h anem, mint miniszterelnök­­ a legjobb egyetértésben dolgoztam a régens-­­ tanáccsal és később a királlyal is.­­Amikor ez az egyetértés nem volt meg, ön­ként visszavonultam a hatalomtól. Hogy mit tettem, azt hosszú volna felsorolni. Két dolog­ga azonban felhívom a liberálisok figyelmét. Én voltam az, aki megmentettem a Ioanca Nationalát a biztos csődtől és én voltam az, aki elkészítettem a legelső fegyverkezési tervet. .­­Gazdasági és pénzügyi terveim is ismeretesek. Közigazgatási reformot készítettem elő. Köz­ben azonban benyújtottam lemondásomat, mert Karinescu rendőrprefektusnak helyén kellett maradnia. Ezért mondott le utánam Mihalache te. Az alkotmány módosítása . A miniszterelnök még azt is kijelentette, hogy ellene van az alkotmány módosításának s a parancsu­ralmi rendszert sem helyesli. Ta­­tarescu butáknak, süketeknek, bolondoknak és vakoknak hisz bennünket. Jól tudjuk, hogy egy év óta ellentétek vannak Tatarescu és Bratianu Dinu között. Tatarescu módosítani akarja az alkotmányt, Bratianu pedig ellenzi ezt. Tervezett módosításai olyan természetűek, hogy azokat csak azoknak a szolgái fogadhat­ják el, akikről a miniszterelnök azt állítja, hogy nem léteznek. A bukaresti nagygyűlésről beszélve, Maniu úgy vélekedik, hogy e gyűlésen keresztül a nép hangjának kell feltörnie. A tömegek meg­elégelték már a nyomort és ellene vannak az új jobbágyságnak. De szükség van erre a gyű­lésre azért is, hogy Tatarescu, aki kétségbe­vonta azt, hogy Mihalache és én a nép neve­it­­n beszélünk, tudomást szerezzen a tömegek akaratáról. Beszéde végén Maniu könnyelmű örö­köshöz hasonlítja Tatarescut, aki elpa­zarolja elődei vagyonát. A hallgatóságot figyelmezteti Gyulafehérváron tett eskü­jére és kéri őket, hogy minél többen je­lenjenek meg a november 14-iki gyűlésen az Ármányos Front gyűlése Bukarestben vasárnap az Alkotmányos Front gyűlésezett­ Az összejöves bra­­tiianu György és Averesc­u marsall felszó­­­lalása után az ostromállapot és cenzúra elleni tün­tetés jellegét öltötte. Bratianu György ez alkalommal válaszolt Tatarescu kontstancai beszédére is. Tilta­kozott a miniszterelnök vád­ja e­llen mint­ha­­ nem lennie következetes elveihez. 1930 ban is az alkotmány alapján állt, most sem mond mást. Következetlenséget a mi­niszterelnök részéről lehet tapasztalni, ki ma imádja azt, amit tegnap elégetett. Averescu marsall beszédét az alkot­mányból vett idézetekkel tarkítja. Az ország alaptörvénye kifejezetten megtiltja a cenzúrát, annak minden for­májában. Az ostromállapot bevezetését pedig csak állam­veszély esetén engedi meg. Szerin­te e pillanatban nincs olyan esemény, nincsenek olyan jelenségek, amelyek meg­magyarázhatnák a rendkívüli intézkedé­sek hatályának meghosszabbítását. Hi­vatkozik Ausztriára, ahol egy miniszter­elnököt gyilkoltak meg , rendkívüli in­tézkedések hatályát azonban megszün­­tet­ték, mihelyt valamennyire helyreállott a rend. Megállapítja, hogy az országban al­kotmányon kívüli állapotok uralkodnak s az a nap, amikor visszaáll a törvényes helyzet, nem lesz örömnap azok részé­re, akik gúnyt űztek az alkotmányból. A gyűlés végül határozati javaslatot szavazott meg, amelyben az Alkotmányos Front „a történelem s a civilizált világ előtt“ tiltakozását fejezi ki a mai rend­szer ellen és csatlakozásra szólítja fel az ország hasonlóképpen gondolkozó polgá­rait. n. R. A'i V J ‚t *‚ ‘ ' *i ■* » ** • • * ,­f ‚«7 •# • * , 4 . • l J * »ffrCH» * Mii a«ív&MiT 1935. október 2 Újabb nemzeti parasztpárti tiltakozás a jobboldal maszlagolása ellen A vasárnapi gyűlések sorozatában gyelemreméltó eseménynek tekintjük nemzeti parasztpárt sorocai gyűlését, melyen a központ részéről Mihalache és Lupu dr. vettek rszt. Lupu dr. gúnyos hangon beszólt a kor­mány munkaprogramjáról. Tiltakozik az ellen hogy a­ liberálisok bírái lehessenek a Korona és a nemzeti parasztpárt vi­szonyának. — Mi szeretjük uralkodónkat — mon­dotta. — Itt született az ország földjén, S gyermekkorától a szinajai tiszta leve­gőt szívta. Az élj önzőkről beszélve a liberális párt kezét látja a jobboldali alakulatok mozgolódásában. A miniszterelnök, aki a nemzeti paraszt­­pártot az ország ellenségének nyilvání­totta, Cuzáékról elismeréssel beszélt. Ar­ról a Cuzáról, aki részt vett a nürnbergi hitlerista gyűlésen hogy együtt mulasson és ingadozzék az ország egykori ellensé­geivel. Lupu biztosítja a hallgatóságot, hogy a kormány november 14-én távozni fog a helyéről. „Ha jószántából nem megy, erőszakkal fogjuk eltávolítani.“ Ezután Mihalache szólal fel, hosszasan ismertetve a parasztállam tervét. A nem­zeti parasztpártnak, amely annak idején képes volt Bratianu Jonel­lel is szembe­­szállani, győznie kell. A liberális párt nem váltotta be ígéreteit. Az adók növeked­tek, ahelyett, hogy csökkentek volna. Ugyanakkor megdrágultak az aipáti cik­kek. A nemzeti parasztpárt nem kor­mány, hanem rendszerváltozást akar­„A KISEBBSÉGIEK, TESTVÉRE­IM“ A jobboldali alakulatok „idegenekről“­­ beszélnek és ellenük izgatnak. Én — je­lentette ki Mishálaehe. — megvetem a pa­rádés hazafiasságot. Nem tekintem idegeneknek azok a a kisebbségi állampolgárokat, akike az egyesülés az ország földjén talált- Test­véreink ők mindannyian. Leckéket a nacionalizmusból különben sem fogadunk el. A mi hazafiasságunk a földben gyökerezik. Nem foszthatjuk meg a megélhetés jo­gától a kisebbségi állampolgárokat. Mert nevetséges az az állítás, hogy meg­­semmisítésükkel megszűnnének az or­szág bajai is. Muscel megyében, ahol élek, alig van zsidó. A parasztság mégis fizeti a nagy adókat és drágán serzi be a szükséges ipari cikkeket. Jöj­nek antiszemitáink ebbe a megyébe és látni fogják, hogy a zsidók kipusztulásával még nincs megoldva a kérdés. Nem megoldás az, ha egyedül maradunk imjainkkal és szélhámosainkkal. A bojok orvoslását csak a nemzeti parasztpárt pa­­rasztállama hozhatja. A gyűlés folyamán néhány Vajda-járti politikus zavart igyekezett kelteni. A ren­dezők azonban a rendzavarokat azonnall­­ eltávolították a teremből. I iim—i—iiiMiiiimi iwmiimi11 mu iniiiiiiiiiuiL.ujiBMMawwinwrwiijibw— Most már az olasz sajtó is azt álltja, hogy A francia-angol-orosz-aisánfáni Mokkal szemben német-olasz alasz­olió ötös szövetség van alokulóban Gömbös berlini útja után Schuschnigg­gal egyetemben Mussolinihez utazik Berlin, október 1.­­ Az az izgal­om, amely a nemzetközi po­litikában Gömbös Gyula magyar minisz­terelnök keletporoszo­rszági vadászkirán­­dulása és berlini tanácskozásai miatt ke­letkezett, egyáltalában nem ül el, sőt egy­re idegesebb és idegesebb hangulatot te­remt. A nagy feszültségben most már Róma is beleszól és egész őszintén feltár­ja, hogy Gömbös Gyula azért utazott Berlinbe, hogy ott Olaszország és Német­ország közeledéséről tárgyaljon Ha az olasz sajtó ilyen nyiltan és félre nem­ ért­­hetően ir, akkor erre az ,,indiszkrécióra“ Mussolini engedelmet adott. Az olasz la­pok egyébként nemcsak azt írják meg már, hogy Gömbös olasz megbízásból ta­nácskozik Berlinben, hanem azt is közüik, hogy Gömbös Gyula berlini útja után Rómába is ellátogat, ahol személyesen számol majd be Muschininek arról, hogy mit végzett Berlinben !A jelentések sze­rint Goml és Rómában már Schuschnigg osztrák kancellárral együtt jelenik meg Mussolini előtt. A nyugati diplomácia most már tisz­tán látja, hogy a francia—angol összefo­gás­­pánaszaként Mussolini kialakítja a német—olasz—osztrák—magyar­ -­lengyel szövetséget. Pillanatnyilag ennek a szö­vetségnek nem lesne támadó célzata és Mussolini azt egyelőre csak arra használ­ná fel, hogy az olasz anyaországot ezzel az összefogással biztosítsa és védje addig, amíg seregei Kelet-Afrikában *s végez­nek Természetesen nem lehet tudni, hogy ennek a szövetségi szerződésnek megfo­galmazásakor váljon szövegeznek-e olyan kötelezettségeit is, amely meghagyná a szövetséges­társaknak, hogy amennyiben az olasz anyaország el­en más hatalmak támadó hadjáratot nem indítanak, hanem azt csupán gazdasági zár alá veszik, kö­telesek-e a szövetségesek az idegen állam, vagy államcsoportok ellen retorzióval él­ni. Egy ilyen paragrafus beiktatása azt jelentené, hogy amennyiben az angol ér­dekeltség blokád alá veszi az olasz-any­­­országot, úgy az ellentábor ugyancsak gazdasági elzárkózásra kényszerül az an­gol államszövetséggel szemben Ez a me­rev retorziós rendszer természetesen előbb utóbb európai háborúra is vezetne. Egyelőre a szövetségnek ezek a mé­lyebb és melegebb kapcsolatai csak talál­gatások. Addig, amíg Gömbös és Schu­schnigg Rómában meg nem egyeznek és e megegyezés nyomán a végleges ötös ösz­­szefogás meg nem történik, a szövetség végcélját és kötelezettségeit illetőleg biz­tosat tudni nem lehet. Gömbös egyébként még ma is folytatja berlini tárgyalásait. Tegnap Hitlerrel Neurath külügyminiszterrel és a hadse­reg parancsnokkal, Blomberg tábornok­kal tanácskozott. Ma Schacht gazdasági diktátorral, Kerrl miniszterrel és Ribben­­trop állandó meghatalmazott miniszterrel tárgyal Berlini jelentések szerint a német fővá­ros népe Gömbös Gyulát mindenütt, ahol mutatkozik, meleg tüntetéssel fogadja. — Leendő anyáknak kellő figyelmet kell fordítaniok arra, hogy bél­aüködésük rendben legyen, ami legegyszerűbben a régóta közis­mert természetes „Ferenc József“ keserű vb használata által — reggel, éhgyomorra egy fél pohárral — érhető el. Nőorvosi klinikák ve­zetői egybehangzóan dicsérik a valódi Ferenc József vizet, mert könnyen bevehető, rendkí­vül enyhe hatása pedig gyorsan és minden kellemetlenség nélkül bekövetkezik. —Capitol Mozgó, Brassó— legújabb slágerének 5 legfontosabb pontja . 1 Monopol: Erőfilm. 2. Zene Stolz.­­ 3 Rendező Bolváry. 4. Főszerepben Magda Schneider Wolf Albach Hetty soTM A téli álom (WINiERNACHSTRAUM) És ez mind egy kedves és mulattató filmbe látható, melyre tegyek a tolongások elkerü­lése végett előre válthatók.­­Premier október 3-Kedden és szerdán utoljára Eggert Márta — Leó Plezák legszebb filmje • A szőke Carmen Matiné Kedden d­­u. 3 órakor Helyet az öregeknek, Szőke Szakálla! ! Fővárosi jelentés szerint Mihalache Sorocából visszaérkezett Bukarestbe. A pártelnök hétfőn délelőtt tanácskozást tartott a vezetőség több tagjával. Kiszi­várgott hírek szerint a nemzeti paraszt­párt a fővárosi nagy­gyűlés sikertelensége esetén parlamenti obstrukcióba kezd. A parlamenti harcot Lupu dr. fogja irá­nyítani. Eckhardt a Sinötss kormányának közeli bukását jósolja a magyar sajtó Gömbös berlini útjá­hoz é® az egész új szövetségi kérdéshez nem fűz még kommentárt. A várak­ozás álláspontján áll és nem akar idő előtt vé­leményt mondani. Az egyetlen komoly tényező, aki a kérdésben savát hal­otta, Eckhardt Tibor volt, aki vasárnap Kis­­kunszentmártonban egy népgyű­lésen s­zó­­lalt fel. Beszédében mindenekelőtt, bejó­solta, hogy Gömbös Gy­ua és kormánya, valam­iért az egész arab magyar rendszer ez év őszén feltétlenül megbukik. Addi­g, amíg ez a bukás be újra következik, — mondotta Eckhardt — nem akarja Göm­bös Gyula ,,külvonatkozásé, ténykedése­it'" kritika tárgyává tenni. — I ha a miniszterelnök —­ mondotta Eckhardt — külföldi útján csak „vadá­szik“, akkor is a nemzet egészét képviseli és ezért nem szólhatom meg ! De ne fe­lejtse el Gömbös Gyula, hogy­ minden külföldi t­énykedéséhez, még a „vadásza­tához” is komoly következmények fűződ­hetnek. Miniszterelnök csak akkor mehet külföldre, ha előbb útját jól megfontolta és tudatában van annak, hogy minden külföldi lépéséért ez 1­ százalékosan felelős

Next