Brassói Lapok, 1937. február (43. évfolyam, 5-28. szám)
1937-02-01 / 5. szám
1 F Ars» 1 n 7 Piter tm I , S .Ty - egyetem Hua vt Ara 910619 « , iUil^AP£.ST | --------------------- ')f Ferenciék tere 4 .• • • • tpP XLlJ. évfdvan. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP 5. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK.: Belföldre havonként 66 lej, kézbesítéssel 74 lej, ugyanez Brasovban 70 lej. — Külföldre negyedévenként 100 negyedévenként 12 pengő. — H 1 II)ETÉSEK dija hirdetési old.dén 5.50 lej. páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon renként. — Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és hálóhivatal. Brasov Str Regele Carol — Telefonszámok: Hm 1937. évi február 1 lej. Magyarországra 7 lej * *~Tizetcentimétekiadóhivatal *2. S Jerlentőség 83. A kisebbségi Laurea mediocrit írta: Kacsó Sándor Nehéz szellemi harcok és kegyetlen politikai irányzatosságok ütközőpontjában puhává potyolódik a kisebbségi masvar. Elkésett dolog ezen meglepődni, elesleges csodálkozni és hiba elkeseredni. Az, akit ütnek, hamarabb rájön a szenvedés izére, mint aki az ütések nyomán csak látja a szenvedést s úgy lágyul humanistává. Szenvedni és szenvedést okozni tényleg nem lehet emberi cél. A szenvedést eltűrni sem emberi erény. Elviselni azonban azért, mert szembeszállni vele reménytelen, erény már, ínért az okosság parancsának való engedelmességet jelent. Szenvedést vállalni akkor is, ha ez nem kényszerűség, emberfölötti cselekedet, vagy olyan emberi áldozatosság, amely egyes szent megszállottak önkíntó gyönyörűsége lehet, de népek feladata nem. A népek feladata élni s lehetőleg minél emberibb módon élni. Kisebbségi sorsba került népnél viszont ez már több is, mint feladat: parancs. Nem szabad megdöbbenni tehát, hanem inkább örvendeni kell, hogy a kisebbségi magyar potyolódó világszemlélete előtt egyre jobban, egyre határozottabban kezd kivágyakozni az ókori kultúrából öröklötted, azóta kényelmes kitérő úttá silányított sűrített bölcsesség: az „aurea mediocritas“, az arany középút! A kisebbségi magyar előtt most, nehéz szellemi harcok és embertelen politikai irányzatosságok idején, amikor fejét és szívét állandóan kapkodnia kell, hogy szét ne morzsolódjanak az egymásnak ütköző telitalálatok között, a valódi életbölcselet súlyos tartalmával telik meg a középiskolás korból visszacsendülő jelmondat. Eddig a nusculanumi hegyoldalon édesbort szürcsölő, a kényelmet és biztonságot kereső római polgár képe kapcsolódott gondolattársításában a horátiusi sorhoz , nyugdíjasbölcseletként értékelte ezt a pihenést és kitérést szentesítő bölcseleti elvet Ma látja, érzi, tapasztalja a kisebbségi polgár, hogy „az arany középút, mennyivel többet jelent, mint ahogyan kényelmesebb időben kényelmeskedve képzelte Ma látja, érzi és tapasztaja, hogy milyen nagy politikai, szellemi és társadalmi értéket kapna benne akkor is, ha a maga lelkiségében, politikai és szellemi gondolatvilágában érvényesíteni tudná s mekkora emberi értéket jelentene neki különösen akkor, ha vele szemben is a maga teljes humánus tartalmával érvényesülne. Az , aurea mediocritas“, az arany középút elve. * A szenvedést eltűrni nem emberi erény, de elviselni azért, mert kényszerűsége ebből egyetemes emberi érdekeket szolgáló parancsot és világszemléletet kialakítani, kisebbségi elhivatás. világszemléleti harc politikai tételekké, világpolitikai erővonalakká , önző célkitűzésekké merevedett már s ebben az állapotában egyre kevésbé jelenti a szellem szabad szárnyalását s egyre inkább jelenti azoknak a politikai eszközöknek az érvényesülését, amelyek nagyon ritkán voltak tiszták, de minősig embertelenek voltak. Korbács lett immáron mindkét oldal kezében az Eszme : kemény ütések csattognak az ember hátán. A kisebbségi sorsba került rita nem osztja, hanem kapja az ütéseket, világos hát, hogy menekülve mérési a szintézist, a lecsillapodást, a kivezető utat.Az „aurea mediocritas“-t. Az arany középutat, a demokratikus világszemlélet aranyelvét. Azt az arany középutat, amely ma még nem jelent lecsillapodást és megpihenést, csak az ígéretét jelenti mindezeknek. Azt az arany középutat, amelyért ma újra harcolni kell. Harcolni ltfelé, önmagunk között, és harcolni hitele azokkal az erőkkel szemben, amelyek a korbácsot a kezükben tartják. Jelek mutatnak arra, hogy untig szerte a világon legvadabbul tombol a hatalmi politikává silányodott eszmei harc, a transilvániai kisebbségi magyarság kezdi megtalálni és kialakítani magának a szintézist. Mi, akik egy évtizede vallottuk ezt a kisebbségi népre váró hivatást, ezt a kisebbségi életparancsot , állottunk ezért kemény és keserves harcokat, reménykedő örömmel látjuk, hogy a komoly transilvániai magyar fiataság egyre erőteljesebben lép rá a szintézis útjára s erkölcsi és világszemléleti elvvallássá erősiti annyiszor hangoztatott elveinket. A Clujon megjelenő , Fiatalok“ című folyóiratban László Dezső tanár, a transilvániai magyar ifjúság egyik legkomolyabb irányítója fogalmazott most kisebbségi életprogrammá több olyan elvet, amelynek — kisebbségi helyzetünkre való különös hivatkozással — annyiszor adtunk hangot ennek a lapnak a hasábjain. „A mai világnézeti harcban — írja László Dezső, — két tábor kezd mind élesebben szembe kerülni egymással. Egyik tábor a nemzeti kizárólagosság, másik a szocializmus szempontjai szerint rendezett, határozott világnézettel lép föl és keresi éppen a mi népünket is. . . A nemzeti kizárólagosság mozgalmaival való érintkezés két oldalon jelent veszedelmet a mi művelődésünk szempontjából. 1. Ha a velünk szemben érvényesülő nemzeti kultúrrmozgalmaknak igazat adunk, akkor elismerjük, hogy nekünk nincs jogunk önálló kisebbségi művelődés szolgálatára, tehát aláírjuk végrendeletünket, 2. ha pedig a magunk művelődését építjük rá a nemzeti kizárólagosság alapjaira és szellemére, tehát mi terjesztjük ezt a szellemet, akkor elismerjük, hogy másoknak is joguk van ezt alkalmazni velünk szemben, egy ilyen harcban pedig mindig a gyengébbik fél, ez esetben mi hozzuk a rövidebbet. Ez a helyzet arra szólít fel bennünket, hogy a művelődés kérdésében minél inkább azt az álláspontot képviseljük, hogy a művelődés ügye az emberi élet mai fokán, amikor a civilizáció, tudomány és művészet sok vonatkozásában egyetemes emberi üggyé lett, nem zárható el szűk nemzeti keretek közé. Harcolnunk kell az egyetemes emberi jogokért és azok érvényesítéséért. Ez a feladat mindig a kisebbségeké, vagy a másoktól való félelemtől megszabadult igazán nagy nemzeteké. Ez természetesen nem jelenti a magunk sajátos művelődésének a feladatát. Ellenkezőleg. Ezzel az általános humanizmussal akarjuk bebizonyítani annak az igazságát, hogy nekünk van létjogunk ma arra, hogy a magunk művelődésének ügyét szabadon hordozzuk . A szocializmussal kapcsolatban így is „Talán különösnek tetszik, de mégis azt kell mondanom, hogy a szocialista mozgalmak legértékesebb fgyelmeztetései a mi számunkra nem világnézeti, hanem erkölcsi téren vannak. El kell jutnunk oda, mit ma a szocializmus hangoztat, hogy a közösségi életben minden megbízásnak és magasabb vezetésnek egyetlen feltétele a közösségért végzett önzetlen munka és a képességek megbecsülése lehet. . * Újabban fordult a széljárás Európa fölött. A bal- és jobboldal szerinti megkülönböztetés szójárásában a fasiszta erők dagadtak zágabb szélviharrá, miután éveken keresztül a szocializmus erőié volt a vezető szólam. Az eszme azonban közben elsikkadt mindkét oldalon, illetve elnyomó és önző világpolitikai erők eszköze lett. A vihar persze, csak annál jobban zúg s lám, eszközeiben már találkozott a két világáramlat: mindkettő kezében türelmetlenül suhog a korbács. Az, akiit csapások érnek, hamarabb jön rá a szenvedés ízére , a korbács embertelenségére. Életparancs, hogy kisebbségi nép találja meg a mai idők arany középútját, azt a demokráciát, amelyben a humanizmus és a szocializmus tartalma erkölcsi parancsként érvényesül s amelyben nem az elnyomás és a türelmetlenség jelentkezik a politika fegyvereiként, hanem a megértés és az igazságérzet. Ezért az arany középútért azonban harcolni kell. Sőt egyre inkább harcolni kell, nehogy még járhatatlanná váljék a nagy világnézeti harcban. Ez a kisebbségek „arany középútja“. Megkezdődött a reformátusok püspökbeiktató egyházkerületi közgyűlése Programot adott Vásárhely püspöke Tavaszy Sándor lett az új püspökhelyettes- főjegyző Cluj, január 10. Szombaton délelőtt tíz órakor nyílt meg a református egyházkerület rendkívüli közgyűlése az alkalomhoz illő rendkívüli érdeklődés mellett. Ez a közgyűlés iktatja be hivatalába Vásárhelyi János püspököt, ki májusban történt megválasztása óta a királyi legfelsőbb megerősítést elnyerte és a hűségesküt Őfelsége előtt letette. Így beiktatásának, illetve felszentelésének most már semmi akdálya. Szól a rendkívüli érdeklődés a Vásárhelyi püspökkéválasztásával megüresedett püspök-helyettes egyházkerülleti főjegyzői tisztség betöltésének is, amelyre a délutáni órákban dr. Tavaszy Sándor teológiai professzort választották meg. A közgyűlés a ref. teológia dísztermében a püspök bensőséges imájával vette kezdetét. Az elnöki tisztet gr. Teleki Artur rangidős főgondnok töltötte be, ki mellett az elnöki asztalnál még dr. gr. Bánffy Miklós, dr. gr. Bethlen György, gr. Bethlen Bálint és dr. Bene Ferenc főgondnokok foglaltak helyet. A rövid ima és elnöki megnyitó után megállapították a szokásos módon, hogy a közgyűlés egyházi és világi képviselő-tagjai csaknem teljes számo mal jelen vannak, de részt vesz a közgyűlésen Sulyok István királyhágó melléki püspök dr. Thury Kálmán főgondnok társaságában. Az igazgatótanács indítványára üdvözlő táviratot küld a közgyűlés Őfelségének, Tatarescu miniszterelnöknek és lamandi vallás- és művészetügyi miniszternek. A királynak szóló távirat szövege Őfelsége gondjaiba és szeretetébe ajánlja a ref. egyházkerület lelkészeit, iskoláit, és szeretetintézményeit, áldást kér a király életére és javulást Miklós hercegnek és Mihály nagyvajdának, betegségükben. Dr. Illés Gyula igazgatótanácsos előterjeszti az igazgatótanács határozati javaslatait, amelyek közül különös érdeklődésre tarthat számot, hogy a közgyűlés Ugrón István volt főgondnokot lelkes éljenzés mellett a közgyűlés tiszteletbeli tagjává, dr. Barth Károly bázeli teológiai tanárt ,a nagynevű tudóst, a cluji teológia tiszteletbeli tanárává választja. Ugyancsak Illés dr. előterjesztésére a választásokat a megürült egyházkerületi főjegyzői tisztre és más kisebb tisztségekre délután 5 órára tűzik ki. Bejelenti az előadótanács, hogy a püspök vasárnap délelőttre kitűzött felszentelésére a különböző hatóságok kis testvérfelekezetek meghívottai közül nagy számban jelentették be részvételüket, arai különösen jóleső érzéssel tölti el a jelenlevőket. A vallásügyi miniszter képviseletében jelenesz dr. Jenciu Moise vezérigazgató, a sibiui gör. kel. metropolitát, Nicolae Colan cluji püspök, a gör. kath. érsekséget Pojor püspöki helyök, Agarbiceanu esperes és Cosma teológiai dékán fogják képviselni. A vármegye üdvözletét dr. Dunca Gerő prefektus, az egyetemét dr. Borza Sándor professzor, a királyi tábláét Balázs Sándor táblabíró, a törvényszéket Decusaru tanácselnök, a várost Dr.Krarn Miklós időközi bizottsági elnök és dr. Moga főtitkár fogják tolmácsolni. A testvér egyházak és felekezetek részéről a rónikát, püspökséget Széllyes Dénes főesperes és dr. Boga Alajos kanonok-