Brassói Lapok, 1937. július (43. évfolyam, 126-152. szám)

1937-07-01 / 126. szám

Künjinix»* 910619 »DURPEST Példamutató véndiákok (k. e.) Alma mater. . . Ezt a két latin szót tanulja meg legelőször az otthonában a szülői háztól elvált kis diák. Először csak a szavak lágy, simogató zenéje fog­ja meg, aztán megtudja értelmüket is. Édes­anya. . . Egy új édesanya, akit cse­rébe, kapott az otthon hagyottért,­ aki ugyanolyan szeretettel öleli őt keblére és viseli testi s lelki gondjait, hogy nyolc évvel később szárnyára bocsássa az ifjú­vá serdült embercsemet­ét, nyakába akasztva azt a láthatatlan tarisznyát, ami­be a tudományok és egy emberséges élet­program hamuba sült pogácsáját rejtette el útravalóul, úgy, ahogy a mesék k­étfe­­jű, sárkányával viaskodó Szép Miklóst tarisznyázza fel édesanyja. Alma mater. . . Évek és évtizedek múl­va is visszacseng ez a két szó, amikor már benne vagyunk az élet forgatagában, amikor már túl vagyunk az első harco­­kok­, túl az első sikereken és elbukáso­kon, úgy jönnek felénk magányos perce­inkben, mint távoli harangszó nyugodt, vaszirmentes tájakról, messzi üzenet, a szeretetnek és az aggodalomnak üzenete valahonnan, ahol életünk tiszta csermelye­ként csörgedezett és tört a nagy emberi eszmények felé. Ilyen üzenetet küldött felénk a maros­­vásárhelyi véndiák-találkozó is. A háromszáznyolcvanéves kollégium valamennyi véndiákja összegyűlt, hogy a vén iskola iránti szeretetben felolvadva hitet tegyen ragaszkodása és kötelesség­­tudása mellett. Az első véndiák-találkozó ez, amely az események erejével hat, s még­hozzá a példamutató események ere­jével. Programcsere történt: a kötelesség­tudás elébe került a platonikus ragaszko­dásnak, a tett a lírai szónoklatoknak, a cselekvő szeretet a fehér asztal körül buzgó rokonszenvnek. Melyik véndiák­­gyűlésen hangzott el eddig olyan beje­lentés, amilyent Nagy Endre, a kollégi­um igazgatója tett? Hogy 1922 decembe­rétől, amikor a kollégium véndiákjai el­határozták az önkéntes adakozást az is­kola javára, a mai napig pontosan 951 ezer 505 lej gyűlt be az intézet céljaira. „Az a szellem és cselekedet, — mondta az igazgató —, amely előteremtette ezt az összeget, méltó a kollégium egykori ta­nárának, Bolyai Farkasnak­ emlékéhez, aki tudományos munkásságával az egész világ előtt megbecsülést és tiszteletet szerzett ennek az intézetnek s akinek szegénysége kiinduló pontja a mi gazdag­ságunknak**. Közölte még Nagy Endre, hogy­­ távollevő véndiákok csaknem 14 ezer lej értékben küldtek pénzbeli ado­mányokat. A gyűlés végül határozattá emelte azt a javaslatot, amely szerint ki-ki anyagi viszonyaihoz mérten havi, vagy évi összeggel­­járul hozzá az alap gyarapításához, mely „Bolyai-alap“ ne­vét fogja viselni. Egymillió lejes alapítvány! Ügyein me­lyik erdélyi magyar középiskola dicse­kedhetik diákjainak hasonló áldozatkész­ségével és másfelől, melyik nincs ráutal­va az iskolabarátok fokozott támogatásá­ra? A nagy alapítók kora elmúlt és a ma­rosvásárhelyi véndiákok új fejezetet nyitottak iskoláink történelmében: a kol­lektív segítségnyújtás korát. Enyed, Sep­­siszentgyörgy, Kolozsvár és más városok vén diákjai, halljátok az üzenetet, tiltjá­tok a példát, fel tudjátok-e fogni e gesz­tus nagy nemzeti jelentőségét?! Vásárhelyi János, Erdély református püspöke, az intézet egykori növendéke is megjelent a véndiák-találkozón. Költői szárnyalású peszédének minden mondata megrázó erővel hatott. „Az édesanyai szeretetet érzem e falak között. Én idejö­vök, hogy megcsókoljam édesanyám ke­zét, hogy biztatást kapjak nehéz feladat Csütörtök 1937. évi julius­i FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XLIII. évfolyam 126 szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre havonként 66.— lej, kézbesítéssel 74.— lej, ugyanez Brasovban 70.­­Magyarországra negyedévenként 12.— pengő. — HIRDETÉSEK dija hirdetési oldalon 5.50 lej, páros • lej. — Külföldre negyedévenként 360.— lej. —­ (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szöveg­oldalon 7 lej négyzetcentiméterenként — Hirdetési díjak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Brasov, Strada Regele Carol 56—58. — Telefonszám 82 A pénzügyi felhatalmazás megszavazásáig Bezárták a francia tőzsdéket Miniszter- és államtanács után a képviselőházi bizottság már tárgyalja is a javaslatot Paris, június 29. A Chautemps-kormány hétfőn délután fél 6 órától este fél 10-ig tartó minisztertanácson vitatta meg a Bonnet pénzügyminiszter által elkészített pénzügyi terveket. A miniszterta­nács után a kormány egyik tagja kijelentette az újságíróknak, hogy a pénzügyi javaslatok dolgában megegyezésre jutottak. Később Leb­run köztársasági elnök elnökletével államta­nácsra ültek össze. Még az éjszaka folyamán a kormány fontos pénzügyi intézkedéseket tett. Mindenekelőtt keddtől, június 29-től kezdődéiig bezáratta a börzéket, hogy elejét vegye minden üzér­kedésnek, a­m­ig a parlament a pénzügyi ér­vényeket letárgyalja. Elrendelték egyben, hogy váltók nem óvatol­­hatók. A kormány a kivételes pénzügyi fel­hatalmazásokról szóló javaslatot még a héten benyújtja és letárgyaltatja a törvényhozás mindkét házával. Azután természetesen újból megnyílnak az áru- és értéktőzsdék s a váltók is óvatolhatók lesznek. A váltók után külön­ben a felfüggesztés idejére a jegybank leszá­mítolási kamatlába szerint késedelmi kamato­kat kell fizetni. Hire járt, hogy a Chautemps-kormány által benyújtandó javaslat egyetlen szakaszból áll csak s kimondja, hogy a kormány pénzügyi téren augusztus 31-ig korlátlan felhatalmazást kap. Mások szerint a kormány adóemeléseket tervez. Londoni jelentés szerint a párisi börzék be­zárására való tekintettel a londoni bankok vezetőbizottsága elhatározta, hogy ideiglene­sen és a francia pénzügyi helyzet tisztázásáig felfüggeszti a frank jegyzését. A Daily He­rald úgy véli, hogy a Chautemps-kormány megkapja a parlamenttől a pénzügyi felhatal­mazást. A lap véleménye szerint néhány nagy­­francia bank megadja ugyanazt a támogatást Chautemps kormányának, amelyet Blum­tól megtagadott. A francia pénzbárók meg akar­ták mutatni, hogy nem tűrnek szocialista mi­niszterelnököt és szocialista pénzügyminisz­tert. Hatalmuk azonban mégsem korlátlan és csak annyit tudtak keresztülvinni, hogy a szo­cialisták szerepét és befolyását a kormán­yan mérsékeljék. A képviselőhöz elött a felhatalmazási javaslat A kormány kedden délelőtt újabb mi­­nisztertan­ácsot tartott, amelyen véglege­sen elkészítették a parlament elé terjesz­tendő pénzügyi felhatalmazás tervezetét. A javaslat rendkívül rövid, egyetlen sza­kaszból áll és indokolása sem­ hosszabb 50 sornál. Eszerint a kormány széleskörű felhatalmazást kap, hogy soronkívül meg­tegyen minden olyan intézkedést, ame­lyet az állami pénzügyek kiegyensúlyo­zására, a frank árfolyamának védelmére és az üzérkedés letörésére szükségesnek tart. A Francia Bank a javaslat vitájának idejére minden ügyletet beszüntet. Politikai körökben azt hiszik, hogy a javaslatot a szenátus is megszavazza min­den módosítás nélkül. A minisztertanács határozata szerint a kormány bemutat­kozó nyilatkozatát a képviselőházban Chautemps miniszterelnök, a szenátusban Blum helyettes miniszterelnök, olvassa fel. A képviselőház pénzügyi bizottsága kedden délután összeült és megkezdte a pénzügyi felhatalmazási javaslat vitáját. Újabb jelentés szerint a pénzügyi fel­hatalmazási javaslatot előreláthatólag­­ a képviiselőház csütörtöki ülésén szavazzák meg. A minisztertanács intézkedéseiről szóló újabb híradás részletezi, hogy az adós kérelmére felfüggeszthetők az aranyban, vagy külföldi pénznemben tel­­jesítendő kereskedelmi jellegű kötelezett­ségek is, a váltóóvatolás felfüggesztése pedig a kereskedelmi jellegű váltókra vo­natkozik. A csütörtöki ülés után bizonytalan idő­re elnapolták a képviselőházat. Párosban hétfőn választották meg a községtanács elnökét. A fontos tisztséget Faillet René, a demokrata szövetség tag­ja nyerte el 54 szavazattal a kommunista jelölt 25 szavazatával szemben. A Chautemps-kormány nyilatkozata A Chautemps-kormány kedden dél­után előterjesztette kormánynyilatkoza­tát úgy a képviselőházban, mint pedig a szenátusban. Nyilatkozatában a kor­mány kiemeli, hogy teljes eréllyel a bé­ke és a társadalmi haladás szolgálatában álll. Fenntart­ja és folytatja az eddigi kül-politikát, békét keresve minden néppel, b­ékét azonban csakis az igazság és az összes nemzetek függetlenségének tiszte­­letben tartása mellett tudja elképzelni A kormány hű marad Franciaország szö­vetségeseihez s a Népszövetséghez s igyekszik kiszélesíteni a­­ nemzetközi együttműködés terét. Franciaország­ tar­tózkodni akar minden fenyegetéstől, ugyanakkor azonban a maga részéről sem tűr fenyegetést. A kormány reméli, hogy a népek közötti kölcsönös megértés meghozza gyümölcseit. A közérdek megkívánja a kormánytól, hogy munkaprogramot vázoljon fel, a­mely több fokozatos szakaszra oszlik. Már ma kéri a parlamenttől, hogy tűzze napirendre a sürgős törvényeket, ame­lyek a kollektív munkaszerződések, ber­tomban, töprengéseim közepette. . .“ A hamuban sült pogácsa még tart a láthatatlan tarisznyában, az édesanya azon már nem az egykori Alma Mater. Életerejét megrokkantották az idők, szel­leme azonban a régi. És, amikor kézcsók­ra járulunk hozzá, lelkünket szívjuk tele e szellemmel, de lássuk meg arcán a küz­­ködések redőit is és a marosvásárhelyi leti szerződések és kereskedelmi hitel­ügyletek elhalasztására vonatkoznak, ké­sőbb pedig kérni fogja a közkegyelmi, sajtó- és közoktatásügyi törvényjavaslat megszavazását. A kormány kötelességé­nek tartja felvilágosítani a közvéle­ményt, hogy a nagyobb reformok csakis a gazdasági és pénzügyi helyreállítás után lehetségesek. Mindenekelőtt erélyes intézkedéseket kell tenni az üzérkedés ellen, megmentendő az ország aranytar­talékait, kiküzdeni a költségvetési egyen­ a parlamentben súlyt, ellenőrizni az árakat és feléleszte­ni a nemzetgazdaságot. Néhány perc múl­va a pénzügyminiszter döntő fontosságú törvényjavaslatokat terjeszt elő, ame­lyekhez a kormány egész politikáját köti A kormány­nyilatkozat végül a köztár­sasági többség támogatását kérte a gaz­dasági és a pénzügyi javaslatok sürgős megszavazására, mert csak ezek teszik lehetővé, hogy a demokrácia újból meg­kezdje reformálló művét és megfeleljen a nép reményeinek. Blum nem akarta felolvasni a szenátusban a kormánynyilatkozatot A kormány­nyilatkozatot a képviselő­házban Chautemps miniszterelnök, a sze­nátusban pedig Sarraut olvasta fel. Az a körülmény, hogy a szenátusban a nyilat­koztot nem Blum helyettes miniszterel­nök terjesztette elő, általános meglepe­tést keltett. Ez azért történt, mert amikor Blum a szenátus előtt kiszállt bérkocsi­jából, az egyik tisztviselő értesítette, példát követve találjunk módot arra, hogy ezeket a redőket valamiképpen el­oszlassuk. Tegyük szeretetünket cselekvővé. Mert bár a múltból jön ez a szeretet és a múlt­­ba kalandozik vissza, a jövő útjait egyen­geti. A véndiákok a fiatal diákokét, így segédkezzünk a Tegnap megtakarított erőivel a Holnap építésében. Hogy Jeanneney szenátusi elnök szóvá akarja tenni az ülésen Lebas miniszter­nek Roubau­xban a szenátus ellen intézett kirohanását. Blum erre kijelentette, hogy nem hajlandó jelen lenni politikai barát­jának nyilvános megbélygezésénél s ezért elhagyta a szenátust. A szenátus ülésének elején az elnök valóban megemlékezett Lebas be­szédéről, majd felolvasta Chautemps mi­niszterelnök levelét, amelyben a kor­mány teljes tiszteletéről biztosítja a sze­nátust s kijelenti, hogy a kormány köte­lességének tekinti összeegyeztetni a két törvényhozó testület szempontjait. A szo­cialisták kivételével az egész szenátus tapsolt, amikor Jeanenney kérte, hogy az esetet tekintsék lezártnak. Ezután követe­­kezett a kormánynyilatkozat felolvasása már Blum távollétében.

Next