Brassói Lapok, 1937. július (43. évfolyam, 126-152. szám)

1937-07-26 / 148. szám

2. oldal» Anglia is kezdi elveszteni hidegvérét Az angol kormány döntő lépésre régi kártyavárat felbontsa készül a be -a valóság“ ^­ivja Muss«»" fl 19 m /s h»­ tap,* hozás ügyeken London, júliu­s 24. A be nem avatkozás ellenőrzése most már valószínűleg végképpen kátyúba került. A hetek óta tartó szakadatlan tárgyalások sem tudták egymáshoz közelebb hozni az ellenté­tes álláspontokat és a két érdekcsoport to­vábbra is mereven ragaszkodik az általa java­solt megoldáshoz. Ilyen körülmények között az angol kormány, amely közvetítő szerepet vállalt az olasz—német és a francia—orosz álláspont között, az eredménytelenség láttára kezdi elveszíteni türelmét és maga is arra ké­szül, hogy a be nem avatkozási kérdésben megváltoztassa eddigi magatartását. Eden an­gol külügyminiszter szombaton délben hossza­san tárgyalt Ribbentrop német megbízottal, majd Corbin francia nagykövettel, aki a tár­gyalás után repülőgépen Párisba utazott, hogy újabb utasításokat kérjen kormányától. Angol diplomáciai körök szerint vasárnap kérdőívet küldenek az összes érdekelt kormányoknak, a­melyektől sürgős és határozott választ kérnek az angol közvetítő javaslatra. A Reuter szerint az angol kormány, látva erőfeszítésének hiá­bavalóságát, döntő lépésre készül és nem en­gedi tovább nyújtani az ellenőrzési ügyek tár­gyalásét. Párisi jelentések úgy tudják, hogy a fran­cia kormány továbbra is ragaszkodik eredeti álláspontjához. A francia sajtó egyre hevesebb hangon támadja a német lapok magatartását. Az Oeuvre visszautasítja a német sajtó vád­jait és ellenvádat emel, mert értesülései sze­rint a közeljövőben két német és nyolc olasz hadosztály indul Spanyolországba, a felkelők segítségére. A Popoli D'Italia valószínűleg Mussolini tollából szokatlanul éleshangú cikket közöl, a­mely felteszi a kérdés: „Európa tehát elpusz­tuljon a hamis elképzelések gőzkamrájában''“ Megállapítja, hogy Európát a háború óta ha­mis elképzelésekkel és szónoklatokkal kormá­nyozzák. Ilyen elképzelés volt a háborús jóvá­tétel ügye, amely megmérgezte Európa lég­körét. De a legnagyobb fikció a Népszövetség, amelyet a titkárság emberei vezetnek, akik pedig nem egyebek, mint Franciaország, Ang­lia és Oroszország bizalmi férfiai. A legújabb fikció az, hogy egyrészt nem ismerik el Olasz­ország keletafrikai hódításait, noha az már valósággá lett, másrészt pedig nem akarják elismerni Franco tábornokot hadviselő félnek és az önkéntesek visszahívásától teszik azt függővé. A cikk azzal fejeződik be, hogy egy napon az egész népszövetségi kártyavárat fel­borítja a valóság. A harctéren a rekkenő hőség ellenére sem szünetelnek a hadműveletek. Madridi jelentés arról számol be, hogy a felkelők az estrama­­durai úttól nyugatra heves támadást intéztek a kormánycsapatok állásai ellen, a támadást azonban nagy veszteségeket okozva visszaver­ték és a felkelők Toledo felé menekülnek. Santanderből jelentik, hogy több angol keres­kedelmi gőzös a cantabriai partvidéken átha­tolt a felkelők blokádján és behajózott az as­­turiai kikötőkbe. A salamancei felkelő-hadiszállás harctéri je­lentése szerint a brunetei szakaszon ellenséges vonalat foglaltak el a felkelők, öt kormányre­­­­ee­pülőgép bombázta Caceres községet, ahol több polgári személy áldozatul esett a támadásnak. Pénteken a felkelők 9 köztársasági repülőgé­pet lőttek le. Viszont egy felkelő-repülőgép, a­melyet a híres De Castro felkelő-pilóta veze­tett, lezuhant a kormánycsapatok vonalai mö­gé. A jelentés végül kiemeli, hogy a felkelők­nek sikerült a termelt frontot összekötni guadalajarai arcvonallal. Mennyi pénzt szabad külföldi útra vinni? Bucuresti, július 24 A Banca Nationala közleménye szerint a külföldre utazók azon a kétezer lejen kívül, amit egy nemrégiben kiadott ren­delkezés szerint csakis ércpénzben vihet­nek magukkal, minden külön engedély nélkül kivihetnek még 2 ezer lej értékű idegen valutát. (Külföldi bankjegyeket). Ha azonban az utas cseh koronát, pengőt, vagy osztrák schillinget akar kivinni, úgy a kétezer lej értékű idegen valutából csakis ezer lej értékű lehet a fenti há­rom valuta, vagyis cseh korona, pengő, vagy osztrák schilling csak ezer lej ér­tékig vihető ki. SALAMON gyógyszerész Brassóban, KAPU­ UTCA 49. sz. a. (Koronával szemben) illatszertárs nyíláit és kéri a mélyen tisztelt közön­ség szives pártfogását. .­t lipót belga király Parisban, II. Ifórol® bírál® Brüsszelben Páris, július 24. Lipót belga király szombaton délben 12 óra 40 perckor öccse, Flandris grófja társaságá­ban a francia fővárosba érkezett, hogy meg­látogassa a világkiállítást. Lebrun francia köztársasági elnök és felesége díszebédet adott tiszteletére, amelyen Chautemps miniszterel­nök, valamint Delbos, Blum, Bonnet és Cam­­pinchi miniszterek is résztvettek. A francia lapok hangoztatják, hogy a látogatásnak nincs politikai jellege, amit az is bizonyít, hogy a belga uralkodó már szombaton este visszain­dul Brüsszelbe. Azért tér vissza, hogy hétfőn fogadja Brüsszelbe érkező unokafivérét, II. Károly román királyt. Londonból jelentik, hogy II. Károly román király pénteken délben VI. György angol ki­rály vendége volt a Buckingham-palotában tartott bizalmas ebéden, amelyen Erzsébet ki­rályné is részt vett. Brüsszeli jelentés szerint az uralkodó Lon­donból jövet hétfőn rangrejtve a belga fő­városba érkezik. Ismét veszekedéssel fejeződött be az aradi sziniévad A városvezetőség is k­iúszik a koncesszió-Sarctól Arad, július 24. Az aradi sziniidény végéhez közeledik. A nyári színkörben az előadások befeje­ződtek és sor került az elmaradhatatlan jutalomjátékokra. Úgy látsik, hogy a ju­talom­játékok mellett a hagyományhoz tartozik az is, hogy a sziniszezon disszo­náns akkorddal záruljon és — ha a vége rossz, minden rossz elve alapján — kese­rű emlékeket hagyjon maga után. Az a lappangó ellenségeskedés, amely a társigazgatók között már hónapok óta tapasztalható volt, nyíltan kirobbant és a társas viszony felbontásához vezetett. A baj gyökere abban a megoldási for­mában volt, ahogyan az aradi magyar színházi idény megindult. A színházakat az 1956—37-es színiidényre a város Koz­ma Hugónak, a valóban kitűnő és általá­nosan becsült színésznek adta. Kozma azonban csak név szerint volt a társulat igazgatója, mert a tulajdonképes igazga­tói tsztséget Inke Rezső töltötte be azon a címen, hogy a színház létéhez ő hov­ta az anyagi alapot. Így állott elő az a hely­zet, hogy Inke Renze alkalmazottként szerepelt ugyan, de munakadóját, Kozma Hugót ő fizette. Mert egy szerencsétlen megállapodás következtében Kozma Hu­gó nem társasalapon volt társ, hanem ha­vi fix fizetést kapott. A szerződésben, amely a két igazgató között létrejött, az volt, hogy a megálla­podás a szezon végéig érvényes, nem pe­dig addig, amíg Kozma Hugó koncesz­­szióját ténylegesen használják. Ennek a megállapodásnak megfelelően július 15- én, amikor a szezon befejeződött, Inke Rezső kifizette Kozma Hugónak fél havi járandóságát. Kozma Hugó azonban egész havi fizetését kérte, tekintettel ar­ra, hogy még tizenötödike után is vol­tak, még­pedig az ő koncessziója alap­ján, előadások. Ekkor tartották meg ugyanis a jutalomjátékokat, amelyeknek egy részénél Inke Rezső szépen keresett. A régi szokástól eltérően, amely szerint a jutalomjátékban szereplő színész a szín­házért csak­ a készkiadásokat fizette meg igazgatójának. Inke Rezső a színészei egy jelentős részétől ötven százalékos része­sedést kért a jutalom­játékoik tiszta bevé­tele után, így tehát Inke Rezső — enyhe kifeje­zéssel élve — nem járt el a legméltányo­­sabb módon azzal az emberrel, akinek segítségével, nevével és koncessziójával az aradi színház élére került. Mindez­ a két igazgató közötti helyzet elmérgesedéséhez vezetett. Annak idején amikor a szerződést megkötötték, Kozma Hugó meghatalmazást adott át Inke Re­zsőnek, amelynek értelmében az utóbbi­nak jogában áll Kozma Hugó ügyeiben eljárni és őt képviselni. Az elmérgese­dett helyzet következtében most Kozma Hugó beadványt intézett az aradi tör­vényszékhez, valamint az illletékes ható­ságokhoz, amelyekkel közölte, hogy Inke Rezsőnek adott megbízatását visszavonja és ez semmisnek tekintendő, így tehát a­z aradi színházban, mivel a koncesszió az ő nevére szól, csak ő tarthat elődásokat, illetve az előadások csak az ő engedélyé­vel tarthatók meg. Most, hogy a színiszezon befejezéséhez elérkezett és a Kozma—Inke társasvi­szony sem vált be, újból felmerül annak parancsoló szükségessége, hogy a magyar társadalom vegye kezébe a magyar szí­nészet ügyét és egészséges szervezet ala­pításával tegye azt életképessé és bot­ránymentessé. Hosszú hónapokkal ezelőtt merült fel a Magyar Párt aradi tagozata ül­ésén az a terv, hogy Temesvárral kar­öltve a Thália mintájára színházi rész­vénytársaság alakuljon, amelynek társu­lata Aradon és Temesváron játszana. A­z idő még nem előrehaladott, őszig esetleg a szervezés munkáját be lehet fejezni. Minél előbb hozzá kell azonban látni és szem előtt kell tartani, hogy az anyagiak biztosítása mellett az itteni magyar szí­nészet presztízsének megőrzéséről is van szó. Egyébként a város időközi bizottsága szombaton foglalkozott Inke Rezső s­zín­­igazgató koncessziópályázatával, Inke Rezső társigazgató beadványában 3 évre kérte a színház koncesszióját azzal a kö­telezettséggel, hogy ez idő alatt forgó­­színpadot épít. Inke beadványával egy­­időben még két pályázat futott be. A második az aradi román sajtószervezet beadványa volt, melyben a szervezet ve­zetősége a színház koncesszióját a teljes sziniszezonra kérte azzal, hogy amennyib­­en a koncessziót sikerül megnyernie, a szezon felosztására vonatkozóan utó­lag megegyezik a kisebbségi szin­te igazgatójával. A harmadik pályázatot Kozma Hugó, Inke Rezső társulatának társigazgatója nyújtotta be a­zonban a városi tanács, hogy az esetleges­­_ ádáz koncesszióharcokat megidézze, a kérdést egyelőre levette napirendről. »­ft #­­ 0­ ­937. fate 26 Szentimrei Jenőnek lapunk egyik mult heti számában megjelent vezércikkével kapcsolat­ban kaptuk a következő levelet: Nem az igazság útján halad Szentimrei Jenő cikkíró úr, mikor a Brassói Lapok 191? évi július 18-iki számában „Fény a faluban“ cim alatt azt állítja, hogy Lupas professzor úr, aki valamikor egészségügyi miniszter volt.,, miniszteri körútjain min­dig csak a pompásan felszerelt egészség­­ügyi mintajárásokat látta, melyekből a Rockefeller-alap jóvoltából minden tarto­mányban létesítettek mutatóba egyet-egyet és elmulasztotta volna jobban belelátni „a román falu egészségügyi viszonyaiba...“ Ezen alaptalan állítással szemben tény az, hogy Románia eddigi egészségügyi mi­niszterei közt Lupas professzor volt az el­ső, aki a falu egészségügyi helyzete iránt a legnagyobb érdeklődést tanúsította és a számos hiány orvoslására rövid 14 hónapig tartó minisztersége alatt minden tőle vár­ható intézkedést megtett. Egyebek közt a Dames-terv szerint Romániát megillető né­met hadikárpótlások összegéből évi 20 szá­zalékot sikerült neki az 1926—27 évi Ave­­rescu-kormánytól közegészségügyi célokra kieszközölnie és ellenérték gyanánt falusi konyha- és fürdőberendezéseket Németor­szágból rendelnie. Hogy az 192? június 4- ike óta egymást felváltó bucuresti kormá­nyok az általa kötött szerződést teljes egé­szében nem respektálták és a román falu egészségügyi felszereléseiről megfeledkez­tek, ezen sajnálatos mulasztásért bizonyá­ra nem terheli semmiféle felelősség Lupan professzort, akiről Slatineanu, a iasii egye­tem volt rektora és az egészségügyi minisz­térium államtitkára (1911—1912), mint egyike a legalaposabban tájékozott szak­embereknek, azt állította, hogy Románia közegészségügyének legnagyobb jóltevője volt. Megemlítendő még, hogy Lupay pro­fesszor rövid egészségügyi minisztersége alatt az ő személyes közbenjárásával épí­tették Romániában az első falusi gőzfürdőt 1926-ban. Teljes tisztelettel D. J. flerjia, Sibiu. Nem vonjuk kétségbe Lupas tanár jóakara­tát és miniszteri tevékenységének bizonyos eredményeit. Ez különben a cikkből sem tű­nik ki. Nem hinnők azonban, hogy a falvak egészségügyi és szociális problémáját egy-két gőzfürdő építésével meg lehetne oldani. Áltaa­­lános jellegű, gyökeres újításokra van szük­ség s ezt juttatta kifejezésre Szentimrei Jenő cikke. Különös és adatai támadás Csikcsicsó községben M.­Chic—Csíkszereda, július 24 Nem mindennapi esetről tett jelentést a csíkmádéfalvi csendőrség a Csíkszere­dai ügyészségnek.­­ A hivatalos jelentés szerint Székely Dénes és Károly csik­­csicsói testvérek éjjel, jókora dorongok­kal felszerelve betörték Kelemen. Fü­löp Ambrusé fiatal csicsói gazda ajtaját, behatoltak a lakásba s mielőtt a mit sem sejtő, nyugodtan alvó gazda és felesége mgukhoz tértek volna, a dorongokkal nekitámadtak s különösen Kelemenné szenvedett igen súlyos természetű sérü­léseket. A Székelyföldön szánte páratlanul álló eset nyomán bevezetett csendőrségi nyo­mozás megállapította, hogy a Székely testvérek Buzás Antal biztatására hálál­tak be Kelemen házába és döngették el a házaspárt, mert Kelemenné néhány nappal ezelőtt, nyílt utcán hevület­sértő kijelentéseket használt Búzás Antal el­len. A bosszúállásra bujtogatót, a tettes testvérekkel egyetemben őrintbe vette a csendőrség s a kiállított orvosi bizo­nyítvány alapján súlyos testi sértés, ma­gánlaksértés, magánvagyon rongálás és éjjeli csendháborítás címén indított el­járást ellenük.

Next