Brassói Lapok, 1938. február (44. évfolyam, 25-48. szám)
1938-02-04 / 27. szám
4áldát Wo 9L Százötven év múltán bemutatják Budapesten Csokonai Vitéz Mihály színdarabját MÉLA TEMPEFOI AVAGY AZ IS BOLOND, AKI POÉTÁVÁ LESZ MAGYARORSZÁGON !. Budapest, február 1. Idestova 150 esztendeje lesz annak, hogy Csokonai Vitéz Mihály, a legbűbájosabb magyar költő, alig húsz éves korában, rettenetesen elbusulva nehéz élete miatt, szatirikus drámai művet írt, amelynek ezt a címet adta: Méla Tempefői, avagy Az is bolond, aki poétáds lesz Magyarországon. A színdarab az utolsó jelenetek híján csaknem készen szállott az utókorra, több kiadását megették az egerek és elkobozták a cenzorok, áldatlan sorsára némely irodamár az a veszély fenyegetett, hogy az egerek győznek. A magyar irodalomnak egy remekét komolyan fenyegette a végső feledés veszedelme. Vannak azonban lelkes fiatalemberek, akik azt tűzték ki céljukul hogy folytatói legyenek annak a nagy hagyománynak, amely a magyar dráma fejlődésének a legutóbbi időkig éltetője volt. Ezeknek a fiatal íróknak és művészeknek az a véleményük, hogy a magyar színjáték mindig a társadalmi fejlődés szolgálatában állott és csak a legutóbbi időkben alacsonyait szórakoztató iparrá. Régi, nemes értékek ápolásával akarják elősegíteni az új értékek keletkezését. A Független Színpad munkaközössége, ahol ezek a fiatalemberek dolgoznak, sok ilyen feltámasztásra méltó régi értéket talált a magyar irodalomban. A reformációs korszak párbeszédes drámáitól kezdve életre akarják kelteni a legújabb korig mindazokat a drámai műveket, amelyek klasszikusan példázzák a magyar dráma fejlődését és ezeknek a műveknek társadalomkritikai hagyománya akarják továbbépíteni a modern magyar drámai irodalomban. Útjuk első állomása a Csokonai-darab bemutatója lesz, amely elé nagy érdeklődéssel tekint a magyar művészi közvélemény. MÉLA TEMPEFŐI KEGYETLEN SORSA Csokonai Vitéz Mihály a maga sorsát írta meg kegyetlen szatírával. Nem akart egészen elbújni a címszerep költött neve mögé, mert hiszen köztudomású, hogy ő maga számtalan versét tette közzé Tempefői álnév alatt. A történet talán nem fedi tökélete■ a költő életének egyes mozzanatait, de alig tér el attól. Tempefői, a szerencsétlen magyar költő harminc arannyal tartozik kiadójának és nyomdászának, Betrüger úrnak. A kiadó, korának célszerű szokása szerint az adósok tömlöcébe akarja vitetni a méla Tempefőit. Költőnk egy órai haladékot kér, hogy ez alatt az idő alatt a pénzt előkeríthesse és adósságát kifizethesse. Egy óra rövid idő, de elég arra, hogy a város legelőkelőbb embereit a szorongatott költő meglátogassa és sanyarú helyzetére való hivatkozással, megpróbálja összeszedni tőlük a harminc aranyakat. A korabeli magyar társadalom vezető figuráihoz vezet a költő útja, amelynek kapcsán a néző figyelemmel kísérheti azt a rettenetes kalandot, amelybe a költő sodródott. A könyörtelen gróf Fegyver neki, az idegenmajmoló báró Serteperti, a kártyás Tökkolopi köznemes, aztán Kopóházi, a szenvedélyes agarász, egymásután a maguk módja és társadalmi állása szerint, kiakolbólitják a költőt és kövér nyugalommal térnek vissza szórakozásaikhoz, a tűzijátékhoz, a kutyához, a kártyához és a majomkodó külföldi divatlapokhoz. A legfelületesebb néző is leszűrheti nyomban a kínálkozó tanulságot, hogy ,,tarhálni ‘ nem v°i könnyű dolog már százötven évvel ezelőtt sem. Ez a tanulság azonban csak úgy ringatózik a darab felületén, mint nagysodrú, mély víz színén a pernye. A szatírában példa példa után igazolja, hogy milyen közömbös, fásult, ostoba és elfogult a gazdag úr, akkor, ha igazi művésszel áll szemben. Akor Tökkolopi, a vastagnyakú köznemes kilomtörténetben tanáros mondatok csak pislákoló fénnyel emlékeztetnek, mint régi időkre a koppantóval élesztett gyertyaláng. Másfél évszázad nagy idő, emésztő távolság, szakadékai fölött napnál fényesebben ragyogott Csokonai pajzán kedve és borongott bárteljes szomorúsága, de mindezt csak Urai költészetéről ismertük. Ki gondolta volna, hogy a magyar játékszín keletkezése óta eltelt másfél évszázad alatt még csak kísérlet sem történt arra, hogy színpadra állítsák Csokonai egyetlen drámai művét ? Amikor pedig síppal-dobbal hirdették, hogy a nemzeti értékek és hagyományok „hirdetését kell vállalnia a magyar színpadnak. Ennek az a kergeti házából a derék Tempefőit, dohogva süllyed vissza karosszékébe, hogy tovább kártyázzék Csikorgóval, a nyavalyás fűzfapoétával, aki nap, mint nap, elnyeri Tokko lopi aranyait. Csikorgó nemcsak kártyán tud hamisan játszani, tud ő a lanton is. A kalmi költeményeket ír, amelyben félnedezes előkelőségeket magasztal ünnepélye diszlakomák alkalmával. Mindvégig úgy látszik, mintha Tempefői szapora látogatásai után mégiscsak a dutyibakerülne. A nézőt azonban nem hagyja el a bizakodás, mert a gyakori jelenetekből jól tudja, hogy a kitűnő poéta halálosan szerelmes Fegyverneki gróf Rozália nevű bárdus leányába. Hogy a kis grófnő is szerelmes a költőbe, erről is néhány jelenet és énekszám biztosítja a nézőt. Mikor a költő reménytelen tarhakörutja után már-már a tömlőc odva fölött fityeg, a kis grófnő visszaadja neki azt az aranyszelencét, amelyet egyszer a méla költőtől kapott volt Tempefői ezt a szelencét adja biztosítékul csaló nyomdászának, csakhogy szabadságát megmentse. Itt aztán váratlan fordulaton törik meg a bontakozó örömérzés. A szelencén grófi címer magyarázata, hogy szatírájában Csokonai szertelen haraggal szaggatja le a fátylakat korának társadalmi életéről. Könyörtelen gúnyai állítja a néző elé a megmételyezett és durva kort, amelyben a költőt urak ebrudalják, hajdúk püfölik, kiadók nyúzzák és valahányan csak beleszólhatnak a sorsába, börtönbe szeretnék telepíteni. Olyan kevés az, ami a darabban elrégiesedett, hogy leleplező és gyújtó valóságnak hat ma is, persze művészi és színpadi valóságnak. Az utókor, amely oly szívesen melengeti lelkét a ,,diadalok“ tündöklő mosolyán, annyira borzadt a valóságtól, hogy az egerekre bízta kedvenc költőjének önvallomását. van, amiből is Betrüger úr arra következtetett, hogy a méla költő a szelencét lopta valahol. Nem reszel vádat emelni ellene lopás miatt. Nosza, hajdúk erednek a költő után és mitagadás, nyílt színen agyba-főbe verik. A közönség láthatja a kiváló szerelmes költőt, amint alfelébe rugdosnak a poroszlók csizmái. És ekkor kiderül... Csokonai idejében ugyanis ilyen válságos pillanatokban mindig kiderült valami. Ezúttal az derül ki, hogy Tempefői elhunyt atyjától örökölte a szelencét vagyis, hogy a költő maga is főnemes, tehát ennek következtében nemcsak vitán felül tisztességes ember, de jogosult arra is, hogy feleségül vegye szívszerelmét, Rozália grófnőt. Eddig a darab, illetve a drámai történet, amely jó volt arra Csokonainak, hogy minden fordulatot úgy idomítson, hogy látta-s és elmondassa véleményét kora társadalmáról. Ez a vélemény elég kegyetlen és tüstént megérti a néző a méla költő sorsát, ha végighallgatja dörgedelmes és gyalázkodó szgalmait, amivel a fegyveres hajdúk ellen fordul. Az ilyen költőket valószínűleg sohasem istápolták. A költő legyőzi az egereket Ősbemutató másfél évszázad után A Független Színpad munkaközössége már dolgozik a Csokonai darab színreállításán. Ilont Ferenc, Nagypál István, Benedek András, Háy Károly, Vándor V. Sándor, Csokonai Vitéz Mihály hagyatékából lelkiismeretes művészi munkával kiegészítették a csonkán maradt szatírát.Sikerült ezt a feladatot oly tökéletesen megoldaniuk, hogy egyetlen idegen mondat nem került a darabba. A jelenetek csoportosítása az eredeti szöveg minden sérelme nélkül történt, oly módon, hogy a bemutató előadáson a széteső jelenetek helyet három színpadilag tökéletes felvonást nézhet végig a közönség. A munkaközösség Csokonai néhány pár dalát és versét is belekomponálta a darabba és ezekhez Csokonai saját szerzeményű zenéjét adják kíséretül. A zeneszámokat korabeli hangszerekből összeállított zenekar fogja kisérni, Clavicembello, viola di gamba, viola d'amore, fuvola és gyermekkórus hangjai fogják aláfesteni a nagy magyar költő első premierjét, amelyet sikerült kiérdemelnie csaknem százötven esztendővel a halála után. Százötven esztendő távolságából, a messzi múltból és a jövőt hordozó gyermekek ajkain fog megszólalni a darab utolsó akkordjaként Csokonai feledhetetlen „Vigasztalója“: De mit láttatsz a jövendő Tükörében szép remény ? Ó, felrózsázott esztendő, Ó, remegtető tünemény Ó, szivet olvasztó hangok, Ó, oltári fáklyalángok, Szabadság és szerelem. Jakaritty dr. beszámolójával Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Párt lugosi tagozata Egyre eredményeseb*'» a tagozat tevékenysége Lugos, február 2. Az Orsz. Magyar Párt lugosi tagozata vasárnap tartotta meg tisztújító közgyűlését a Magyar Otthon nagytermében. A különböző bizottsági jelentések előtt Jakabffy Elemér dr. tagozati elnök politikai beszámolót tartott, melyben ismertette a Magyar Párt helyzetét és célkitűzéseit, valamint viszonyát a többi pártokhoz. Ez után helyi viszonylatban is annak az örvendetes megállapításnak adott kifejezést hogy a lugosi tagozatot is felfelé ívelő egyenes vonalhoz hasonlíthatjuk. Ennek a fejlődésnek megvannak a maga természetes okai. A vezetőség bölcs előrelátása, minden magyar ügynek féltő gonddal való felkarolása olyan politikai eredményekhez vezettek, melyek nemcsak a községi, hanem az országos képviselőválasztásokon is megmutatkoztak a magyar szavazatok számának emelkedésében. A létszámszaporulat örvendetes jelenség az ifjúsági szakosztályoknál is, melyek nemzettestüknek éppen olyan nemes szervét képezik, mint pl. a magyar munkásságnak a Magyar Párt keretein belül történő nemzeti alapon való tömörülése. Kövessük továbbra is tántoríthatatlanul a zászlót, melyre a Magyar Párt mindnyájunk megbecsültetésének programját írta. Jelkép e zászló csupán, de a becsületes élethez való jogunknak, nemzeti hitünknek és kultúránknak szent szimbóluma. Dr. Jakabffy beszédét a termet zsúfontig megtöltő hallgatóság hosszas tapssal fogadta. Litsek Zoltán dr ügyvezető alelnök olvasta fel ezután évi jelentését, mely adatszerűen igazolja, hogy a lugosi Magyar Párt úgy iskolai, mint társadalmi 1938. február 4 IQOu/o természetes érzést« Mert tartóssá ot biztosit az in multantmmesét, a világmárkát« téren ma már hatalmas támasza tud lenni nemcsak a városi, hanem a falusi magyarságnak is. Fényes bizonyítéka ennek,ogy az elmúlt napokban a megyefőnökség a lugosi Magyar Pártnak döntő befolyást biztosított a begavölgyi magyar telepes községek időközi bizottságainak összeállításánál. Az ifjúsági szakosztály jelentését Udvardy László dr. olvasta fel. A szakosztály, melynek kebelében leánytagozat is van, tavaly aakult meg 45 taggal. A taglétszám ma már túlhaladta a 170-et. Működésével megbecsülhetetlen szolgálatot tesz a magyar kultúrának. A zárszámadások és a felmentvény megadása után a közgyűlés közfelkiáltással egyhangúlag ismét dr. Jakabffy Elemért választotta meg a tagozat elnökének. Alelnökök lettek: Simcsó Elemér, Litsek Zoltán dr. és Izsáky Károly. Főtitkár: Gyenge Gyula. Jegyzők: Ábrahám Béla dr. és Udvardy László dr. Ellenőrök: Somogyi György és Székely Gusztáv. Ezenkívül megválasztottak egy 40 tagú intézőbizottságot. A gyakran visszatérő fejfájás, szédülés és szívdobogás nagyon sok esetben, megszűnik, ha naponként reggel éhgyomorra és esetleg este lefekvés előtt is egy-egy félpohárnyi természetes „Ferenc József” keserű vizet iszunk. Felemelték a francia képviselők melését Paris, február 2. A képviselőház legutóbbi ülésén 381 szavazattal 161 ellenében megszavazták azt a törvényjavaslatot, amely a képviselők fizetését évi 60 ezer frankról 82 ezer 500 frankra emeli fel. Orvosi ismeretterjesztő könyvek II prospatamegnagyobbodás lényege, jelei és gyógyítása irta: Dr. Goldner Viktor urológus főorvos Fontos minden férfi számára. Ara 02.— te). SEGÍTSÉG ÉS GYÓGYULÁS minden TÜDŐBETEGNEK! fitudosiai megelőzése és gyógyitása írta: Dr. Müller Vilmos ig. főorvos, tanácsos. E könyv szerzője ,a tüdőbetegségek ismert szakorvosa arról ír, miként lehet a legyengült szervezetet ismét helyreállítani . Legfontosabb a tüdőbajoknál a megfelelő táplálkozás és a helyes életmód nemcsak a könnyű lefolyású tüdőbajoknál, hanem a legsúlyosabb esetekben is teljes gyógyulás áll be, ha esetleg a beteg e műben foglalt áldást hozó értékes tanácsokat követi. Ára csak 99.é lej SZENZÁCIÓS KÖNYV A GYÓGYÍTÓ TUDOMÁNY CSODÁIRÓL Hipnózis-gyógymód a szervi és elkibetegségeknél Irta: Dr. Völgyes Ferenc főorvos. — Mindenkinek, ki az emberi test és lélek titokzatos összefüggéseit megismerni akarja, aki „gyógyíthatatlan“ betegségére biztos gyógyulást akar találni, el kell olvasnia ezen művet ! A roppant érdekes és érdekfeszítően megírt vaskos mű ára52. lej. „Nem az akart, hanem a képzelőerő uralja cselekvéseinket . Couéizmus Egészség és Snfegyelmezés Irta: Coué Emil, Ara 86.— lej. A tartalomjegyzékből: Kicsoda Coué ? — „Mi a Couéizmus — A tudatosan gyakorolt autoszuggesztió jelentősége. — A tudatos és tudattalan „Én“-ről. — Akarat és képzelőerő. — Szuggesztió és autoszuggesztió. — Hogyan sajátíthatjuk el az autószuggesztió tudatos alkalmazását ? — Kapható Brassói Lapok Könyvosztályában Brasov, Strada Regele Carol 56— 58.