Brassói Lapok, 1938. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1938-03-02 / 49. szám

Vi ' a­a­r» «tt­r­r# t« r * mu.*■* *»» egy«lea­l­ayv t­a­ml 91061­3 ‚3 s­u­i) a. p .4 '­ . XLIV. évfoyam 40. S2cm­ Főszerkesztő : KACSÓ SÁNDOR Brasov — Szerd& 1918. március 2 ELŐ­FIZETÉSI ÁRAK: Belföldre havonként 66.— lej, kézbesítéssel 74.— lej, ugyanez Brasovban 70.— lej. — Külföldre negyedévenként 360.— lej. — Magyarországra negyedévenként 12.— pengő. — HIRDETÉSEK dija Hirdetési oldalon 5 50 lej, páros (bal) szövegoldalon 6.— lej, páratlan (jobb) szövege oldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. — Hirdetési dijak előre fizetendők —­­Szerkesztőség és kiadóhivatal B­r­a­d­o v. ltra da Regele Carol 56—58. Telefonszánt 1.2 ­ Életbe lépett az új alkotmány Az alajitárvány szentesítése a királyi palotában ünnepélyes kereteit között ment végbe A kormány tagjai letették az esküt az új alkotmányra „Erős, boldog Romániát akarok — mondotta Őfelsége az ünnepség alkalmával elhangzott beszédében Bucure­­ti, február 28. Vasárnap délben fényes, ünnepi ke­retek között megtört­ént az új alkot­mány szentesítése. Az ország életében új fejezetet nyitó, történelmi aktus a királyi palota tróntermében ment vég­be. Őfelsége a trónszék márványbalda­­chinja alatt fogadta a miniszterelnök jelentését a népszavazás eredményéről. Az Uralkodó mellett jobboldali Mihály nagyvajda foglalt helyet. A trónszerv elé asztalt helyeztek, amelyen feszület állott két égő gyertya között, tizen az asztalon szentesítette a király az új alaptörvényt. Az ünnepség a központi népszavazási bizottság jelen­tésével vette kezdetét. Csáné, a törvényvéleményező tanács elnö­ke átnyújtotta Miron pátriárka-minisz­­terelnöknek a szavazási eredmények összesítéséről szóló jegyzőkönyvet, a­mely megállapítja, hogy 4 millió 303 ezer 64 szavazó közül 4 millió 207 ezer 681 polgár az uj alkotmány mellett igen­nel szavazott s mindössze 5483-an szavaztak nem­mel. „Ezt állapítottuk meg és ezt tanúsít­juk a nemzet előtt’­ — fejeződik be a jegyzőkönyv, amelyet Gane elnökön kívül Badescu-Rosiori, Eugeniu Bades­­cu, Hg. Dramba és Corneliu Gheor­­ghian semmi­tőszéki birák írtak alá. A birák valamennyien piros, ünnepi talárjukat öltötték magukra ez alka­lommal. A szentesítés történelmi pillanata A pátriárka átvette a jegyzőkönyvet, majd a kormány nevében jelentést tett Őfelségének a népszavazás eredményé­ről. Ezután szentesítés végett átnyújtotta az Uralkodónak a drága bőrbe kötött és pergamentre irt alkotmányt. Az ünnep­ség nagy pillanata következett most. II. Károly király őfelsége átvette az új al­­kotmányt s a trónszék elé helyezett asz­talhoz lépve azt átírásáva­ szentesítette, majd a kormány tagjaihoz, a megjelent állami méltóságokhoz és vezénylő tábor­nokokhoz fordulva emelt hangon a kö­vetkezőket mondotta: — Az új alkotmány a nemzeti kös­­vetelmények egészséges szükségletéből fakad és az én lekiismeretemben, vala­mint tanácsadóimnak a lelkiismereté­­b­en érlelődött meg, azoknak a lelkiis­meretében, akik felejthetetlen Atyám mellett a mai Románia megalkotói vol­tak. Az ország, amelynek beleegyezé­sét kértem az új alkotmányhoz, lelke­sedéssel fogadta azt, ami örömmel töl­tötte el szívemet. Az első vagyok, aki hozzája tartozónak érzem magamat és az első leszek, aki a román nép érde­kében meg fogom védeni az új alkot­­mányt. Ezzel egyidejűleg megtörtént az új alaptörvény kihirdetése is. Az erről szóló dekrétum így hangzik: román nép megadva hozzájá­­lását, elrendeljük a következő alkot­mány életbeléptetését. (Következik az új alaptörvény szövege.) Kihirdetjük ezt az alkotmányt és elrendeljük, hogy az állam pecsétjével láttassák el és köz­­zététessék a Monitorul Oficialbad­.” Őfelsége aláírása után Miron minisz­terelnök, Cancicov pénzügyminiszter és ideiglenes igazságügyminiszter, valamint Vaitoianu tábornok, Vaida­ Voevod, Mi . Ionescu, Iorga, Angelescu dr. és Tatares­­cu államminiszterek nevei következnek. Esküt tesznek a kormány tagjai A kormány tagjainak eskületétele kö­vetkezett ezután. Először a pátriárka-mi­niszterelnök lépett a feszülethez, hogy letegye az esküt az új alkotmányra: „Hűséget esküszöm 11. Károly ki­rálynak. Esküszöm, hogy tiszteletben fogom tartani az alkotmányt, meg fo­gom védeni az á­lom jogait és megőr­zöm­­i­ jz álami titkokat. Isten engem úgy segítsen !” Utána a miniszterek tették le a hűség­­esküt a következő sorrendben: Vaitoiaflu tábornok, Vaida-Voevod, Mironescu, Ior­­ga, Angelescu dr., Tatarescu, Argeloian, Voicu Nitescu, Ionescu-Sisesti, Costinescu dr., Iamandi, C. Angelescu, Cancicov, Antonescu tábornok és Teodorescu tábor­nok honvédelmi alminiszter. Az eskületétel után a miniszterek el­len jegyezték az új alkotmány kihirdetéd­é séről szóló dekrétumot, majd Miron pat­­i­riárka a következő beszédet intézte a* i Uralkodóhoz: I beszéde­ pártiátka-miniszterelnök — Felség! A keresztény világ legna­gyobb ünnepe, az ünnepek ünnepe, az Úr Feltámadása, amely bűnös szenvedélyek­kel teli régi világot döntött romba és az emberiséget a szabadulás partjaihoz ve­zette, a szeretet és a megbocsátás új vilá­gához, vagyis a legfőbb keresztényi és polgári erényekhez. A feltámadás napján mindenütt felhangzik az ortodox egyház Szentírásának felül nem múlható éneke, annak dallamos összhangja: „Bocsássunk meg a feltámadás nevében . . . öleljünk lelkünkre mindenkit . . . nevezzük test­vérünknek azokat is, akik gyűlölnek . . . Amikor Calinescu belügyminiszter úr közölte velem a népszavazás eredmé­nyét, többek között ezeket mondotta: „Az ország több részében és különösen Erdély­ben, a polgárok ünnepi hangulatban men­tek szavazni, dalokkal és zenekarokkal. Sokan könnyeztek az örömtől mások, az általános testvériesség jeléül, megölelték társaikat Én magam is láttam itt Bucu­­restiben a mély hazafiasság ontotta köny­­nyeiket az eredmény hírének vételekor. Ez a legerősebb bizonyítéka annak, hogy az egészséges ösztönű, érett politikai ítélőké­pességgel és nemes gondolkozással megál­dott román nép az új alkotmányban és az általunk megígért új rendben minden rossz kiirtását, a múltbeli hibák kiküszö­­bölését, az ország megszabadításának, igaz érdekei megmentésének korszakát, egész államéletünk megújhodását látja, egyszóval egy új nagyobb rendet, nyu­­godtabb munkát s igy­ gyorsabb ütemű fejlődést biztosító korszakot nyitó újjá­születést. — Felség! Mély alattvalói érzéssel és lo­jalitással eltelve, de egyben fiatalos lel­kesség örömével is, történelmi büszkesé­get érzek, amikor a kormány nevében je­lentem, hogy Románia polgárai és a ro­mán nemzet minden várakozáson felüli mértékben megértették Felséged hősies el­határozását, azt, hogy ezek a törekvések mindnyájuk javát szolgálják, 4­29?1581 csaknem egyhangúságot jelentő szavazat­tal, ami a szavazatok 99,87 százalékát je­lenti, elfogadta és jóváhagyta Felséged alkotmányát, amit az ország lelkiatyjának elnöklete alatt álló kormánnyal együtt­működésben adott az országnak, ellene pedig 548- an szavaztak, vagyis 0,13 szá­zalék.­­ Ezzel a minden várakozást meghaladó eredménnyel a román nemzet az egész világ előtt kinyilvánította■ hogy az­­ új alaptör­vény elvei az ő tiszta lelkéből fakadtak. Ezt pedig nem parlamenti képviselőinek szavazatai által juttatta kifejezésre — mint előbb —, nem egyszerű ,parlament Házainak együttes ülésén és nem nemzet­gyűlési szavazattal, hanem a népakarat kifejezésének legdemokratikusabb mód­ján, csaknem egyhangú népszavazással. — Felség! Ma kimúlt a huszonkilenc fejű választási sárkány, amely ellenséges­kedést szított minden haszon nélkül és az egész ország kárára. Ma lehullt, az egye­sült Románia polgárainak szeméről a fá­tyol, hogy tisztán lássák, honnan jön a szabadulás: Felséged hősies elhatározásá­tól és az ország igazi érdekeinek megérté­sétől. Ma megszűntek a választási gyűlö­­letszítások, veszekedések, verekedések és gyilkosságok. Helyükbe nyugalom kerül, rend, nyugalmas munka, békesség, egy­ség, amiket mint a legendás időkben, a nép testvéri összeölelkezése pecsételt­ meg. — Felséged elégedett, sőt büszke lehet, hogy — a román nemzet géniuszának su­gallatára hallgatva — megérezhette a nép igazi érvelését és hősies határozottsággal új alapokra helyezhette az országot. Az egész ország és annak 4 millió 303.064 vá­lasztója nevében a Trón lépcsőjére helye­zem polgári lojalitásukból és bámulatra­­méltó hűségérzetükből fakadó elégedettsé­güket. — Te pedig, a nagy román nemzet, ve­zetőiddel az élen, láss hozzá minden téren az építő munkához, az etnikai és latin Románia fiatit az atyai örökség természe­tes jogaiba helyezve. Komoly munkához, hogy mindannyiunk összefogásával szere­tett Romániánkat belül minél erősebbé, iemn pedig minél tiszteltebbé tegyük. Is­ten velünk, királyunkkal és országával. Éljen az ú­j Romániai Éljen megalapítója, II. Károly király! Őfelsége válaszbeszéde Őfelsége szintén beszéddel válaszolt a pátriárka-miniszterelnök szavaira.­­— Románia megújhodásának e fel­emelő pillanataiban — kezdte beszédét az Uralkodó — első gondolatom mély kegyelettel száll az egyesült Románia megalkotójához, drága és felejthetetlen emlékű atyámhoz a lojális Ferdinánd királyhoz és mindazokhoz, kicsinyek­hez és nagyokhoz, akik az ő oldalán szenvedtek és dolgoztak azon, hogy az országot természetes határai közé he­lyezzék. A mű, amelyet népem február 24-én oly nagy lelkesedéssel erősített meg, tiszta gondolatból és saját, vala­mint tanácsadóim lelkiismeretének mé­lyéből fakadt, abban a hitben, hogy napjaink parancsoló követelményeinek teszünk eleget és Nagyrománia megal­kotói szent örökségének szellemében já­runk el a román nemzet végleges meg­szilárdításával. Az új alkotmány, ame­lyet ma hirdettünk ki ünnepi keretek között és amelyet Románia polgárai a nemzet valóságos szükségleteinek olyan nagy megértésével fogadtak el, a jövő nemzedékkel szembeni kötelességük tu­datában, nem más, mint erős alap, a­melyet az igazi hazafiak segítségével fel szándékszom építeni a feléledt, gazdag és erős Romániát. — Ez az alkotmány, biztosítja az egyén természetes jogait, de leszögezi ugyanakkor, hogy e jogok kötelességek­kel állanak szoros kapcsolatban. Ezek­nek a kötelességeknek, amelyek közül legszentebb a haza érdekében való mun­kálkodás, valamennyi polgárnak habo­zás nélkül kell eleget tennie, mindenki­nek ereje és munkaköre szerint. Eltö­kélten, erős akarattal lépek a megvál­tásnak erre az útjára, megerősítve a­­mun­ka jogát és a közügyekben való becsü­letességet. Az állam szolgálóinak, akik közé elsőnek magamat sorozom, az­i célja, hogy szünet nélkül őrködjenek .

Next