Brassói Lapok, 1938. június (44. évfolyam, 123-145. szám)

1938-06-01 / 123. szám

■Q oldale . null szerint az­­ISA ragaszkodik a Briand-Kollege-paktum iduléshoz­ t Hall Cordel, az Amerikai Egyesült Államok­­külügyminisztere, a sajtó washingtoni képvi­selőinek még szombaton nyilatkozatot adott, a­melyben a többi között kijelentette, hogy az USA kormánya feszült figyelemmel kiséri a középeurópai válság alakulását. Emlékeztetett a Briand—Kellogg-paktumra, amellyel nem ke­vesebb, mint 63 állam kötelezte magát arra, hogy bármilyen természetű és bárhol előfor­duló viszályt csak békés eszközökkel old meg. Ennek a fogadalomnak a betartása — mondta Hull — ma sem kevésbé kötelező, mint alá­írása napján. A világ bármely részén törnek ,is ki ellenségeskedések, a világhelyzetben elő­író nem látható következményekkel járó ren­detlenséget és az összes népeknek kiszámítha­tatlan károkat okoznak. — Országunk — folytatta a washingtoni külügyminiszter — az összes nemzetekkel együttesen egy olyan helyzetet óhajt, a­mely szilárd és állandó alapokon biztosítja a békét, igazságot és haladást. A legőszin­tébben óhajtjuk a béke fentartását minde­nütt, minden körülmények között, bármi­nek is az ellentétek, amelyek a nemzetek között keletkeznek. Kijelentette ezután, hogy figyelemmel kíséri a Németország és Csehszlovákia közötti fe­szült helyzetet s újból kiemelte a Brianda Kellogg-paktumbeli kötelezettségekhez való ra­gaszkodását. A továbbiakban hangoztatta, hogy az USA igyekszik teljesen független ma­gatartást tanúsítani az európai eseményekkel szemben. Nem kért felvilágosítást az európai eseményekről sem Angliától, sem Franciaor­szágtól s Franciaország sem kérte a maga ré­széről az Egyesült Államok kormányait arra, hogy támogassa azt a felhívást, amelyet Ang­liával együtt Csehszlovákia érdekében inté­zett. Más washingtoni jelentés szerint ezt a nyi­latkozatát Hull Roosevelt elnök teljes hozzá­járulásával tette. I Völkischer Beobachter Wilson 14 pontjára utal A Völkischer Beobachter is részlete­sen foglalkozik Hull-nek a nemzetközi helyzetről tett nyilatkozatával. Miután célzott a középeurópai válságos hely­zetre és a Kellogg-paktumra, — írja a lap — Hull azt mondta, hogy Amerika népe azt akarja, miszerint más nemze­tek számára is tartós és szilárd alapjai legyenek meg a békének, igazságnak és haladásnak. Ezzel kapcsolatban a Völ­kischer Beobachter emlékeztet Wilson 14 pontjára. A Lap szerint ezeknek a pontoknak kellene a béke, igazság és haladás szóban forgó hatalmas és tartós alapjait alkotniuk. Hullnak bizonyára módjában lenne megállapítania, hogy ezeket a feltételeket hol teljesítették va­lójában és hol kell megteremteni a szó­­ban forgó szükséges alapokat. FRANCIA LAPOK A HULL-NYILAT­­KOZAT JELENTŐSÉGÉRŐL A francia sajtó a csehszlovákiai községi vá­lasztások vasárnapi második felvonásával kap­csolatban újból behatóan foglalkozik a szudé­­tanémet kérdéssel. A Jour mindenekelőtt ki­emeli a Hull USA-külügyminiszter által tett nyilatkozat rendkívüli fontosságát, majd ezt írja: „Minden múló nappal egyre több sebes­ségi előnyt nyerünk a német birodalommal szemben. Meggondolkoztatjuk afelől, hogy bár­milyen akciója korántsem lesz olyan könnyű, mint hitte. Ez az egyedüli esélyünk és ki kell használnunk.** A radikális Oeuvre így ír: „Tegnap közöltük Hull nyilatkozatát, amely egyedülálló az amerikai politika történetében. Először beszélt az Egyesült Államok középeu­­rópai érdekeiről. Bizonyítja ez, milyen erősek lehetnek az Egyesült Államokban a nemzeti szocialista-ellenes érzelmek s Roosevelt elnök mennyi állhatatossággal küzd a demokráciák­nak a diktatúrákkal szembeni összefogási poli­tikája érdekében." A továbbiakban a lap hoz­záfűzi: „Berlinben egyes vezetők kétkedéssel­­Viseltetnek a szudétanémetek és a prágai kor­mány közötti megalkuvás tartamát illetőleg, de a diplomáciai körök bizakodók. Természe­tesen semmi sem akadályozhatja meg Német­országot abban, hogy folytassa akcióját a prá­gai kormány ellen, de ha azok után az enged­mények után, amelyeket Prága a nagy de­mokráciákkal teljes egyetértésben tesz, a Reich mégis támadásra vetemednék, ez súlyos bonyodalmakhoz vezetne. Ezért remélhetjük, hogy Németország ezt nem követi el." JOHNSON ÁLLAMTITKÁR VÉLEMÉNYE Hull külügyminiszterrel körülbelül egyazon értelemben beszélt egy Forest­ Parkban tartott gyűlésen Johnson hadügyi államtitkár is, aki a többi között ezeket mondotta: " Az amerikai Uniónak mindaddig résen kell lennie, amíg a nemzetek nagy családjának egyes tagjai az erőszakot veszik igénybe nemzeti politikájuk esz­közéül. A békebontási fenyegetések nemcsak azokból az idegen befolyások­ból erednek, amelyek az Egyesült Álla­mokba is behatoltak, hanem egyes tá­madó országok manővereiből, amelyek visszatértek a barbár idők rendszeréhez s az erőszakot tették meg szövetsége­süknek. Az USÁ-nak ezért jól fel kell fegyverkeznie és készen kell lennie nem támadásra, hanem védekezésre és nem háború viselésre, hanem a háború ki­küszöbölésére. Három heti pausil kora silliest fürdő metropolisában. Ingyen vizum, 50 százalékos en­gedmény a MÁV­ vonalain, la­kás és teljes ellátás luxus szál­lodákban, adó taxik, kiszolgá­lás, orvosi felügyelet, minden­ben tetemes engedmények. Fizetés lejben az EUROPA román nemzeti utazási és ide­genforgalmi iroda összes ügy­nökségeinél. Brassóban az „Europa” utazási irodánál Károly király­ utca 4.. A Duoamedencéi is megsegíti Anglia Az Economist és a Financial News angol közgazdasági lapok úgy tudják, hogy Török­ország után, amely a napokban 16 millió fon­tos kölcsönt kapott az angol piacon, Anglia elsősorban Magyarországnak, Csehszlovákiá­nak, Bulgáriának és Romániának akar pénz­ügyi támogtást nyújtani erőteljes akció révén, s amelyben részt vesz Franciaország is, több ki­sebb nyugateurópai állammal együtt. Hire jár, hogy az Amerikai Egyesült Államokat is fel­szólították, csatlakozzék a gazdasági mozga­lomhoz, amely az említett kisállamok kiviteli lehetőségeit akarja fokozni. A bankok, a vállalaton és a polgárság igénybevételével 25 millió lejes városi kölcsön­ bocsát ei Marosvásárhely A vízvezeték újjáépítésére szükséges ez az összeg Tg-Mures—M-Vásárhely, május 30. Szombaton délután helyi viszonylatban rendkívül fontos értekezletre hívta össze Dumitriu G. Gheorghe polgármester-táb­­labíró a helyi bankok, a Kereskedő Tár­sulat, valamint a különböző ipartársula­­tok elnökeit. Az értekezleten a polgár­­mester előadta, hogy elérkezett a vízve­zeték sürgős újjáépítésének ideje, amihez további 25 millió lejre volna szüksége a városnak. A polgármester elgondolása sze­rint kétféle uton lehetne előteremteni a­­ szükséges pénzt. Vagy felemelik a vízdí­­jakat, csatornázási- és villany­díjakat vagy egy huszonötmillió lejes városi kölcsönt bocsátanak ki. A kölcsön kibocsátásánál az az elgondo­lás vezetné a várost, hogy elsősorban a bankokat és a tehetősebb polgárokat ve­gye igénybe, de ezeken kívül az egyes ipartársulatok is nagy terhet kellene, hogy magukra vállaljanak. A mészárosok ipartársulatára például egymillió lej ere­jéig számítana a város. Vannak olyan .SÜDOSTEUROPA Jegyzetek’Max Herb könyvéről sem Kétségtelen, hogy Közép- és Délkeleteu­­rópa kérdésével sohasem foglalkozott a közvélemény, a szakirodalom annyit, mint ma. A nagy világesemények központjává lett Európának ez a vegyes népességű, sok kisebb-nagyobb államot magában foglaló mozaikja. Nem érdektelen tehát, hogy en­nek a földdarabnak egész problémakörét sehol sem taglalják, elemzik és boncolják oly részletességgel, mint éppen a mai Né­metországban. Európának ez a része bele­esik a német expanziós érdekszféra útvona­lába és éppen ezért fektetnek rá különös gondot. Természetes azonban az is, hogy a Középeurópával foglalkozó eme könyvek, brosúrák tömege egyetlen és meghatározott nézőpont, a nemzeti szocialista Németor­szág délkeleti irányú terjeszkedési tenden­ciájának szolgálatában áll és gazdasági és politikai előnyöket remélő szemléletével el­torzítja az egész középeurópai probléma­kört. Ezért kell örömmel üdvözölnünk a párisi Editions nouvelles internationales kiadásá­ban Max Herb tollából most megjelent „Südosteuropa, Form und Forderung" című könyvét, mely a Közép- és Délkeleteurópa egész kérdésére vonatkozólag eddig az első és tán az egyetlen könyv, mely úgy po­litikai, mint gazdasági vonatkozásban tár­gyalva a kérdést, olyan átfogó és tiszta képet nyújt e földdarabról, hogy elolvasása és áttanulmányozása után világosan meg­láthatjuk e terület egész háború utáni tör­ténetét, a politikai érdekek bonyolult cso­portosulásának mozgatóit, a gazdasági té­nyezők politikai kihatásainak változatos szövevényét Emellett a kisantáni, a Balkán­szövetség, a Berlin—Róma-tengely vala­mennyi államának egész háború utáni fej­lődését és e fejlődés eredményeként kiala­kult mai pontos helyzetképét mutatja be Max Herb könyvében, melynek külön ér­téke az a szinte minuciózus pontosság, mellyel valósággal eseményről eseményre vezeti le a történéseket a legutóbbi időkig. Éppen ezen körülmény teszi Max Herb könyvét nélkülözhetetlenné mindazok szá­mára, kik tájékozódást, áttekintést kíván­nak szerezni ebben a komplikált kérdésben. Számunkra, akik itt, ezen a földabvabon élünk és életünk, sorsunk minden szálával érdekelve vagyunk a középeurópai történé­sek alakulásában, különösen fontos és nél­külözhetetlen helyzetünk ismerete és annak a veszélynek világos felismerése, melyre Max Herb a németség délkeleti expanziójá­nak világos megláttatásával rámutat Nem érdektele­n az a helyzetfeltárásból követke­ző megállapítás sem, mellyel rámutat arra, hogy a Berlini Róma-tengely veszélyes ha­tásától Délkeleteurópa csak az itt levő ál­lamok valamennyijének őszinte és saját ér­dekeit s­em előtt tartó összefogásával me­nekülhet meg. Soha annyi jelentős, egymást váltogató, látszólag érthetetlennek tetsző és egymás­nak ellentmondani látszó politikai és gazdasági esemény nem történt Európában, mint az utóbbi évek során és ezek megis­mertetése, gazdasági és politikai okainak példásan világos feltárása teszik Herb könyvét értékké és olvasásra, tanulmányo­zásra méltóvá. 1938 június 1 magáncégek is, amelyektől félmillió lejt szeretne kölcsönképpen a városvezetőség. Tízezer lakost fejenként ezer lej, és tíz­ezerét fejenként 500 lejes kölcsönkötele­­zettséggel akarnak megterhelni. Az értel*­kezleten jelen voltak szűkebb bizottságot választottak a kérdés tanulmányozására s ez a bizottság egy hét múlva fog dön­teni a hatalmas pénzösszeg előteremtésé­nek módja felől. Korábban arról volt szó, hogy ezt a nagy összeget a poszttakaréktól veszi kölcsön a város, de — a jelek szerint — ez a terv megfenek­lett. Göbbels: „Németország legjobb véde­kezője az éves német kard44 Berlin, május 30. A nemzeti szocialista párt magde­­burgenharti körzetének dessaui kong­resszusán Göbbels dr. propagandami­­niszter nagy beszédet mondott. Kije­lentette, hogy Németország lakossága között béke uralkodik, ez a béke azonban nem függ más népek kegyétől és legjobb védője az éles német kard. Németországnak azonban vannak ba­rátai is, mert ha egyedül állott volna a világban, nem tudta volna megvalósí­tani az utóbbi három hónapban elért sikereket Nemrégen még 68 millió la­kosa volt az országnak, most 75 millió német él az ország határain belül. Ezt az eredményt egyetlen puskalövés és háborúskodás nélkül érte el. — Hiába igyekeznek a demokráciák — mondotta Göbbels — szétzúzni a Berlin—Róma tengelyt: Mussolini és Hitler vitézek és bölcsek. A továbbiakban tiltakozott a cseh­szlovák repülőgépek határsértései el­len, majd annak hangoztatásával vé­gezte beszédét, hogy a német csapat­összevonásokról szóló hírek bizonyos határmenti csehszlovák csapatmozdula­­tok leplezésére szolgáltak és az volt a céljuk, hogy ezekről eltereljék a fi­gyelmet. Gyászi­nnepély I. Károly és I. Ferdinand emlékére Bucuresti, május 30. A román Tudományos Akadémia tag­jai vasárnap a Curtea de Arges-i kolos­torban kegyeletteljes gyászünnepségen emlékeztek meg I. Károly és I. Ferdinand királyokról. A Tudományos Akadémia Curtea de Argesre érkező tagjait a ható­ságok fejei, élükön Camenița ezredes me­gyefőnökkel ünnepélyesen fogadták. A kolostorban Grigore Leu püspök isten­­tisztelet keretében nagyhatású beszédet mondott. A gyászünnepély után az aka­­démia tagjai viágkoszorút helyeztek el I. Károly é® 1. Ferdinand, valamint Erzsé­bet királynő síremlékein. A gyászünne­pélyt követő vacsorán Grigore Leu püs­pök őfelsége II. Károly királyt éltette. Kantont egymás után háromszor bombázta egy japán légi raj Kanton, május 30. A Reuter ügy­nökség szerint vasárnap újra repü­lőtá­­madás volt Kanton ellen. A támadó ja­pán légi raj, amely három nap óta a harmadikszor látogatja meg a várost, délelőtt 10 óra 30 perckor jelentkezett és 40 bombát dobott le a város külön­böző részeire. A támadó raj 20 gépből állott. E legutóbbi bombázásnak 250 ha­lálos és 450 sebesült áldozata van, köz­tük sok asszony és gyermek. ­ Tamás József nagygalambfalvi nap­számos 10 éves fia már év október 27-én eltűnt hazulról és azóta nem adott élet­jelt magáról. Aki tud róla, értesítse szü­leit: Porumbeni Mare, jud. Odorheiu.

Next