Brassói Lapok, 1938. augusztus (44. évfolyam, 173-197. szám)

1938-08-12 / 182. szám

4 oldal Az iskolaü­gy átszervezése által Calinescu miniszter magát a ro­­mán társadalmi életet szervezi újjá Calinescu Armand nemzetn nvelésügyi miniszter folytatja a minden fokú oktatás rendbehozása érdekében megkezdett munkáját. Mint az államélet összes többi tevékenységi ágába, a közoktatásba is belopózott ugyanis a bomlasztás férge a politikai anarchia utóbbi éveiben.­­ Mi több, joggal elmondhatjuk, hogy az utóbbi tíz esztendőben a közoktatás szenvedett a legsúlyosabban. A közokta­tásügyi minisztériumot már a nemzeti anarchia minisztériumának tekintették. Az egye® fő ellenőrző ezerveket évek óta a tehetetlenség jellemzi, a kinevezé­sek terén való elfogultság, a protekcio­nizmus, az évről-évre meghosszabbított szabadságok és kiküldetések tehetetlen­sége, amelyek egyértelművé tették a hi­vatást a határidő nélküli szinekurával. Az oktatási program megszervezése, a pedagógiai természetű reformok nem ér­dekelték azokat a tényezőket, akikből az elbürokratizálódás kiölt minden kez­deményező szellemet. A közoktatás élére egyszercsak Cali­­nescu Armand miniszter került. Prófétai megérzéssel mindjárt az elején odacsa­pott, ahol a legkifejezettebb volt a fo­gyatékosság. Most, hogy a könyörtelen sebész kezé­vel elvégezte a legfelső ellenőrzőszervek körében a tisztogatás műveletét, íme, a közoktatás újjászervezése már magára a tulajdonképpeni iskolára is kiterjedt. Elsősorban intézkedések történnek, hogy véglegesen és gyorsan eltűnjék a­ fantom-iskola; az az iskola, amely bürokratikusan csak a fizetési kimutatá­sokban létezett, a valóságban pedig el­szomorító és gyászos paródia volt. Azok az iskolák, amelyek eddig legfeljebb csak egyes, a legkülönbözőbb foglalkozá-­­­­suakból rögtönzött úgynevezett tanítók elhelyező irodái tudtak lenni, meg vá­lasztási propaganda-ürügyek és a gyen­ge tanulók szüleit kényszerítő eszközök a vizsgák idején,­­ most megszűnnek. A közoktatás dolgában Calinescu mi­nisztert ez a latin jelszó vezeti: „non múlta, nem múltam”. A rosszul szervezett iskolák haszontalanok. De nemcsak ha­szontalanok, hanem veszedelmesek is. Ezeknek az iskoláknak, amelyekben az annyi vígjátékban kigúnyolt csalhatatlan „ajánló­levéllel” lehetett előhaladni, nem volt más értelmük, mint hogy az egye­temekre felkészületlen elemeket zsúfol­janak, amelyek tanulmányok hiányában rögtön az összes nemzetmentések aposto­lai lettek. . . A nemzetnevelésügyi mi­nisztérium által az utóbbi időben­­össze­állított kimutatás megállapítja,­­ hogy azoknak több, mint 90 százaléka, akik a közbenjárás politikai rendszere által érettségi vizsgára jutottak, egyetemre került. Innen eredt annyi fiatal elemnek a könyv és tudomány felé való eltéve­lyedése, eltérőleg születési hajlamaiktól. A gyakorlati iskoláknak pedig folyton tovább kellett várniok, hogy új irányí­tókat adhassanak a kereskedelemnek és iparnak! Calinescu miniszter felfedezte közok­tatásunk legfőbb ideggócát, amely olyan nagy kihatással van magára a román társadalom egész szervezetére: túl sok rossz iskola, túl kevés jó szakiskola. Ennek megfelelőig járt el amit egy-­ részt megszüntetett és levágott, hozzá­­toldta másrészt. A nagy reform eredményei sokkal előbb fognak mutatkozni, mint előre le­hetne látni. Csak az iskola új megszervezésével lehet alaposan elérni a társadalmi élet gyökeres éghajlat-változását. Calinescu Armand miniszter a legüdvösebb intéz­kedések útján van. FLINTROTE ideális aszfalt emulzió mindennemű szige­telési munkálathoz. FLINTROTE Shell gyártmány. Hogy bizonyos legyen afelől, hogy valódi és eredeti anyagot vásáról kérjen köz­vetlen szállítást a romániai vezérképvi­selő raktáraiból. FR­ATI­I KLEINER Bucuresti, Strada Culmea Veche No. 2 Galati, Strada Mare No. 75 ............. «I. », 1938. augusztus 12 Most húsz éve, 1918 augusztusában TIROLBÓL ÚTNAK INDUL ÉS 15 MILLIÓ EMBERT GYILKOL LE A „SPANYOLON AT­HA P­lakotlat köveseit, mint a világtyakot. Páris, augusztus 10. A tiroli harcterekről indult útnak az a­ náthaláz, amely húsz évvel ezelőtt végigpusztított Európán s az egész vi­lágon. A köztudatba ennek ellenére mint „spanyol”-nátha vésődött be, no­ha egyéb köze nem volt az Ibériai fél­szigethez, csupán annyi, hogy legelő­ször a madridi kormány engedte a saj­tót cenzúramentesen írni a század leg­­nagyobb járványáról. A spanyolnátha a valóságban nem egyéb erős influenzánál a korántsem modern betegség, hanem a nagyobb háborúk állandó kísérőjelensége. Az utóbbi 200 év alatt hétszer szántott vé­gig a kontinensen: 1. 1743-ban: osztrák örökösödési há­ború. 2. 1761-ben: a hétéves háború. 5. 1780-ban: az amerikai független­ségi háború (a járvány négy hónappal később kezdett el pusztítani Európá­ban, mint Amerikában). 4. 1813-ban: a napóleoni háborúk. 5. 1837-ben: Algéria meghódításának ez volt az ára. 6. 1871-ben: a német—francia há­ború. A kór mindig átterjedt a semleges országokra is, így például 1871-ben 55.000 belga, 23.000 svájci és 47.000 hollandi pusztult el a náthában. Ugyan­ekkor a porosz hadseregben 42.000, a francia hadseregben 135.000 áldozata volt, míg a német polgári lakosságban 270.000, a franciában 610.000 halottat számláltak össze. A nátha általában több áldozatot követelt, mint a harc-­ terek. Olaszországnak a legutóbbi vi­lágháború alatt 700.000 hősi halott­ja volt, míg a Spanyol járványban 1.100.000 olasz pusztult el. Leghevesebben 1918 augusztusa és 1919 augusztusa között pusztított az epidémia. Eme rövid esztendő alatt a londoni „Ministry of Health” 1920-as, valamint Hersch genfi egyetemi tanár 1927-es kimutatása szerint, hozzávető­legesen 15 millió halottja volt, tehát kétszer annyi, mint a harctereknek. Or­szágok szerint az első év áldozatai így oszlottak meg: Franciaország 200.000, Ír- és Skót­­ország 49.000, Anglia 151.000, Spanyol­­ország 152.000, Brazília 150.000, Dél­­afrikai Unió 150.000, Perzsia 200.000, Japán 250.000, Mexikó 400.000, Olasz­ország 450.000, Németország 400.000, Egyesült Államok 600.000, India 7 mil­lió. A kínai pusztulásról csak hozzáve­tőleges adatok voltak, éppen egy cso­mó más országról is. A szám kereken 15 millió.­­ Ismeretes, hogy a világháború alatt Ausztria-Magyarországon, Szerbiában, Lengyelországban és főleg Oroszor­szágban százezrével szedte áldozatait a tífusz, míg az ausztráliai és indiai la­kosság sorait kolera pusztította. A há­borús járványok halottainak számát túlzás nélkül lehet ilyenképpen 20 mil­lióra becsülni. — A háború a nagy tisztítófolya­­mat. . . csudálatos kúrái nélkül, ame­lyeken az emberiség időnként átmegy, a társadalmak és államok hamvukba hullanának! — ez volt Moltke tábor­nok sajátosan katonai véleménye erről a pusztulásról. Tizenhétmillió fejes károkozással vádolták meg a tekerőpataki köz­birtokosságát A BŰNÜGYI ELJÁRÁST MEGSZŰNTE­TŐ VÉGZÉS MEGÁLLAPÍTOTTA, HOGY A KÖZBIRTOKOSSÁG SZABÁL­YSZERŰEN ADTA EL ERDEJÉT M.­Ciuc—Csíkszereda, aug. 10. Az utóbbi időben ismét túlságosan láb­­■a kapott egyes közbirtokosságoknál az alaptalan, mindig személyi érdeket takaró elentgetés. A minap a gyergyótekerőpa­­rki közbirtokosság igen rendes és becsü­­etesen vezetett életébe dobott követ egy él­jelentés. Ferencz József vagyonközössé­­gi tag azzal vádolta meg a György János illtöksége alatt működő vezetőséget, hogy őkmillió kárt okoztak a köznek. Vádját arra alapította, hogy a vezetőség potom­­b­an eladta a közbirtokosság „Zsedán” levü véderdejét és legelőjét. Egyik helyi ap utján nyilvánosan is megtámadta az­gazgatóságot s azt állította, hogy 17 mil­ió lej kárt okoztak a köznek. A vizsgálat során Ferencz Józsefnek gázolnia kellett volna a felsorakoztatott vádakat. A feljelentő azt állította, hogy a vagyontulajdonos közösség tudta és bele­gyezése nélkül adta el a vezetőség a kérü­léses területet. Kiderült, hogy „Zsedánt” éveik hosszú sora óta nem tudta használni a közbirtokosság. A kisajátítások során lvették és a békásiaknak adták a terüle­­et. Végsőfokon a kisajátítást megsemmi­­ítették, de a békásiak nem vonultak ki a legelőről. Azt állították, hogy hamis községi bizonyítványt mutatott fel a döntő árgyalás során a közbirtokosság vezető-A beindított bűnügyi eljárás során Te­kerőpatak volt jegyzőjét és bíróját fog­házbüntetésre ítélték. Meg is kezdték a büntetésük letöltését, amikor Pitner Árpád dr. Csíkszeredai ügyvéd perújítást kért. A helyszínen lefolytatott bizonyítási eljá­rás szerint nem történt okmányhamisítás. A vádlottakat felmentették. Ezzel az ügy a békásiakra nézve is kedvezőtlen vágány­ra terelődött és igy egyezkedni kezdtek. A gyergyótekerőpataki közbirtokosság vezetősége közgyűlést hívott egybe és is­mertette a helyzetet. A vagyonközösség nem tudja használni a békásiak által jog­talanul elfoglalt területet. Javasolja, hogy felsőbb jóváhagyás mellett, készpénzért adják el a békásiaknak a kérdéses legelőt és erdőt s a befolyó vételárból vegyenek legelőt. A közgyűlés egyhangúlag elfogad­ta a javsalatot s a békásiak jelenlévő kép­viselőivel meg is kötötték a vásárt. Tehát minden a legnagyobb rendben és nyilvánosság mellett zajlott le. Bűncselek­ményről szó sincs — hangoztatja a bűn­ügyi eljárást megszüntető vizsgálóbírói és ügyészségi végzés. Külön tragédiája a tekerőpataki köz­birtokosságnak, hogy a békásiaktól vétel­ár fejében kapott pénzen vásárolt 409 holdas legelőt is erőszakkal elfoglalták. Erről azonban legkevésbbé a vezetőség tehet. Ha egyszer a tengelyek egymással szembe kerülnek... Mit mond és mit bizonyít egy német gyarmat-propaganda röpirat ? Gent, augusztus 10. A baseli „Nationalzeitung“ szó szerint ismertet egy „Flugblatt des deutschen Ve­reins für Kolonialpropaganda Gau Sachsen" („A szász körzetbeli német gyarmati propa­ganda-egyesület röpirata“) című füzetet, a­melyet most a nemzeti szocialista Németor­szágban egyre nagyobb mennyiségben ter­jesztenek. A röpirat, amely dicsérő szavak­kal emlékszik meg a nemzeti szocialista rend­szer eredményeiről és a roma—berlin—tokiói tengely hatalmainak világpolitikai súlyáról és erejéről, a következőket mondja: Tisztelt néptársak! Sajnos, még a mostani történelmi idők­ben is sorainkban számos kétkedő akad. Ezek az emberek azt állítják, hogy a diktatúra Németországot egy reménytelen háború ka­tasztrófájába vezeti. Félre akarják vezetni a német néptársakat — a továbbiakban tehát a következő szembeállítást közöljük a tények való ismertetésére: Az emberanyag szempontjából így viszony­­lanak az erők: Franciaország, Csehszlovákia és Oroszor­szág együttvéve 196 millió ember, ehhez jön még Anglia, mint tartalék, 440 millió ember­rel, a háttérben pedig ott áll az óriási Ame­rika. A tengely hatalmainak ereje (Német­ország, Japán, Olaszország) összesen 187 mill­ió. Az erőviszonyok a fegyverben álló had­seregeket és tartalékokat illetően: Páris—Prága—London 10 millió Szovjet-Oroszország 10 millió Berlin—Róma—­Tokió 10 millió A légi haderő (ezer tonnákban): Páris—Prága—London 5.000 Szovjet-Oroszország 3.000 Berlin—Róma—Tokió 4.000 Nyersanyagok: A fegyverek előállításában a legnagyobb szerepet a szén, vasérc és acél játssza. Az egyes országok évi termelésének ada­tai a következők: (1937-es adatok, millió ton­nákban) Hozzájárul ehhez, hogy ellenfeleink terme­lésüket ki tudják bővíteni, ezzel szemben a mi termelésünk 1937-ben már elérte csúcs­pontját Élelmiszerek: Ahhoz, hogy a katonák a háborúban har­colhassanak, enniök is kell Gabona- Burgonya­­termelés termelés Páris—Prága—Moszkva 233.0 92.9 Berlin—Róma—Tokió 31.8 51.4 Mindezek után a röpirat a következőkép­pen záródik: „A föntebbi számoknak elegendőknek kell lenniök arra, hogy a mi tengelyünk helyzetét — szemben ellenségeink tengelyével — a há­ború vezetéséhez szükséges ember- és hadi­anyag szempontjából kellően megvilágítsa.“ H. F. Kőszén Vasérc Ac& Franciaország 43.3 7.8 8.6 Csehszlovákia 16.9 1.6 2.3 Anglia 245.0 7.0 7.7 Oroszország 150.0 15.0 20.0 455.2 31.4 38.6 A tengely államai: Nagy-Németország 184.2 15.8 19.8 Japán 39.3 2.2 5.9 Olaszország__________0.0 0,5 2.2 223.5 18.5 27.5 I­ német hadiipari rész­vények egyre nagyobb árfolyamveszteséget szenvednek Berlin, augusztus 10. A Havas sajtó­iroda jelentése szerint a német tőzsdé­ken kedden újból áresés mutatkozott, amely 5 százalékot ért el. Április else­je óta, amióta Schacht dr. felü­ggesz­­tette a hitelinflációt, a fontosabb német értékpapírok jelentős árfolyamesést szenvedtek, amely a különböző érté­keknél 25, olykor 30 százalékot is elér. A legerősebben a hadiipari részvénye­ket érinti az áresés. A Deutsche Waffen und Munitionsfabriken-részvé­­nyek a múltban volt legmagasabb ár­folyamukhoz viszonyítva 60 százalékos hanyatlást mutatnak. A „Kommerz und Privatbank” által közölt tanulmány megállapítja, hogy a német hadiipar virágzási korszaka elmúlt.

Next