Brassói Lapok, 1939. március (45. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
1. A nagy nemzeti ünnepek légkörében ülte meg az ország az alkotmány szentesítésének év _____ fordulóját Az ünnepségekből kevették részüket a kisebbségek is, akiknek képviselői, egy sorban a Nemzeti Főtanács többi tagjaival, szintén elvonultak Őfelsége előtt, hogy eképpen is kifejezésre juttassák az ország uralkodója iránti hódolatukat. Mindenképpen felemelő ünnep volt ez, mert azok a jogelvek adták meg a lélekhangok alaptónusát, amelyek az új rendszer szellemi vértezetét alkotják, a másnyelvű polgárok részére pedig biztosítják a törvény előtti egyenlőséget. Hasznos ez a légkör, mert biztató jelenségek alakították ki. És olyan események is, amelyek új irányt szabtak kisebbségi életünknek, lehetővé téve közművelődési, társadalmi és gazdasági célkitűzéseink zavartalanabb szolgálatát. Ezért a mai ünnepet az annyira óhajtott együttműködés és kölcsönös megértés ünnepeként fogjuk fel és olyan évfordulót látunk benne, amely határozottan jelöli ki e kollaboráló kimélyülésének a jövőbe vezető útját. |------ A pécsi kisebbségi intézet nem kis megdöbbenéssel regisztrálja. "Mem hogy a pozsonyi ipartestületből kibuktatták az összes magyarokat. Nem a boldogult, csehszlovák rezsim szellemisége buktatta ki őket s meg csak nem is a mai szlovákok, hanem a mostani szlovákiai rezsim s ebben is a pozsonyi németek. Mert furcsa változásai vannak ám a totális uralmi rendszernek. A szlovákok magukévá tették, hogy a maguk totalitását építsék ki belőle s lám, Pozsonyban mégis egyre inkább a németek húzzák belőle a hasznot. A kurtát viszont egyre inkább a pozsonyi magyarok húzzák. Azok a magyarok, akik egy kicsit talán a csehszlovákok s egy kicsit a szlovákok terhére is együtt haladtak és dolgoztak a németekkel akkor, amikor még azok is „kisebbségek” voltak. Mert most már nem azok, amint ezt olyan kínosan mutatja a régi, évszázadok óta békésen és eredményesen együtt dolgozó pozsonyi iparosság esete. „Zsidók nem kellenek, van azokból a katolikus egyházban elég”... mondták a pozsonyi német iparosok s kitudták ezzel az egyesületből a magyar iparosokat. Mert a jelszó ugyebár nem a lényeg, az csak sorrendi kérdés. A lényeg az, hogy adva van a német faj, amelynek keménynek, tekintet nélkülinek és erőszakosnak kell lennie, ahol csak teheti. Pozsonyban már leheli. ““” A római kormány tömegesen hazatelepíti állampolgárait, akik már évtizedek óta francia földön keresték kenyerüket, s egyidejűleg egy-másután utasítja ki Olaszországból a francia újságírókat. Két újabb olyan tünet, amely igazán alkalmas arra, hogy tápot adjon az olasz —francia háború valószínűségéről mindjobban elharapózó feltevéseknek s megerősítse Daladier francia miniszterelnöknek azt a képviselőházi kijelentését, amely szerint ez év folyamán ismét komoly válságba kerül a béke ügye. Az a tény, hogy a franciaországi olaszokat hazaviszik, még inkább csak közvetve jelzi a háborús feszültség fokozódását: már nem is maradhattak tovább Frankhonban, mert ott most éppoly ellenszenvvel nézik őket, mint hajdanában a „boche“-okat s az adott légkörben ott nem tudják többé megkeresni kenyerüket. Ezzel szemben az újságíró-kiutasítás, amely valószínűleg nem sokáig marad egyoldalú, sokkal aggasztóbb jelenség. A külföldön működő újságíró úgyszólván hazája közvéleményének a követe, félhivatalos diplomata, s így az, hogy Útilaput kötnek a talpára, félig meddig a diplomáciai viszony megszakítását jelenti. Ha mindehhez hozzáveszszük, hogy az eddigi értesülések szerint Ciano gróf az olasz—francia összecsapás lehetőségével kapcsolatban tárgyal Varsóban is, mint egy hónappal előbb Belgrádban tette, akkor kénytelen kelletlen tartanunk kell attól, hogy neta hiába festik falra az ördögöt ... egyetérs Könyvtára 91 001 . Blil'APBOT ' - ífotó . XLV. oktojara Faszerkesztő: KACSÓ SÁNDOR Bra§ov — Szerda 49. szám * —’v* —~—-*‘r~~** 1939. március Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptulajdonos: „B. L." Kiadóvállalat Részvénytársaság. Felelős igazgató: Kabána Bernit.,* (Bejegyezve: 0. II. 9201938. Trib. Bra?ov.) — előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 lej, ugyanez Bragovban 80 lej - Külföldre negyedéventlöltt.450 lej. Magyarországra negyedévenként 15 P. — Hirdetések díja hirdetési odalon 5.50 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szöveg oldalon 7 lej négyzetcentrif^^nként. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov, Str. Regele Carol 50 —68. — Tel.' éé. Az alkotmány évfordulója alkalmából Őfelsége a Nemzeti Főtanács és a hazafias egyesületek díszfelvonulását fogadta el királyi tanácsosok és a kormány tagjai meneteltek az élen Az Uralkodó ebéden látta vendégül a Főtanács tagjait Hálaadó istentiszteletet tartottak az ország valamennyi templomában *t • * , Bucuresti, február 27. Az egész ország méltó ünnepi keretek között ülte meg hétfőn az új alkotmány szentesítésének első évfordulóját. A városok és falnak lobogódíszt öltöttek, a templomokban pedig hálaadó istentiszteletet tartottak a hatóságok képviselőinek jelenlétében. A főváros különös pompával ünnepelte meg a nagy napot. Az utcákon már vasárnap feltűntek a Nemzeti Újjászületés Arcvonalának és az állampárt nemzeti gárdájának kiküldöttei kék egyenruhájukban. A hatóságok mindent megtettek az ünnepi hangulat növelése érdekében A hirdetőoszlopokon művészies falragaszok ismertetik az Arcvonal vezérelveit. Vasárnap este a főutcák palotáinak ablakait kivilágították, úgyszintén a piacterek és középületek, valamint a szobrok is fényárban úsztak. A Nemzeti Főlandhcs trafggevimaBc díszfelvonulása a királyi paloda clőtftf Hétfőn délelőtt fél 11 órakor a pátriárkátusi székesegyházban istentiszteletet tartottak, amelyen megjelentek a kormány tagjai, a királyi tanácsosok, valamint a polgári és katonai hatóságok képviselők Őfelségét az istentiszteleten Urdareanu palotaminiszter képviselte. A Te Deumi óra 20 perckor ért véget Ekkor a kormány tagjai a székesegyház udvarán elvonultak a katonai díszszázad előtt, majd az istentisztelet résztvevői a királyi palota melletti Atheneum-térre hajtattak, ahol megkezdődtek az Arcvonal díszfelvonulásának előkészületei. Félórával később az Arcvonal Nemzeti Főtanácsának tagjai menetoszlopba fejlődtek fel Az első sorokban Vaida- Voevod, Argetoianu és Mironescu királyi tanácsosok, Calinescu miniszterelnökhelyettes, Iamandi, Slavescu, Ghelmegeanu, Constantinescu, Bujoiu, Andrei, Dragomir és Gafencu miniszterek, utánuk pedig Gabriel Marinescu tábornok, Titeanu Magureanu, Toni, Jinga, Serban, Baran és Nae Popescu alminiszterek haladtak. A kormány tagjait és a királyi tanácsosokat zárt sorokban követték a Főtanács többi tagjai, közöttük Bánffy gróf és Szentkereszthy báró, a magyar kisebbség, Helmut Wolf, Hedrich és Gust a német kisebbség részéről. Valamennyien az Arcvonal kék egyenruháját viselték. A Főtanács tagjai után az Arcvonal nemzeti gárdájának első zászlóalja, mintegy 3000 ember vonult el Georgescu Petre tábornok vezetésével. Az ellépő menetoszlop pompás látványt nyújtott. A gárda tagjai valamennyien skót sapkát és kék egyenruhát viseltek különböző rangjelzésekkel. Nyomukban falusi csoportos színpompás csoportjai meneteltek. A kiküldöttek mellényét az Arcvonal jelvénye díszítette. Sorban ezután a volt frontharcosok, hadirokkantok és különböző hazafias egyesületek zászlós küldöttségei következtek. A hatalmas menetoszlop katonai indulók hangjaira elvonult a királyi palota előtt. Őfelsége az Uralkodó Mihai nagyvajda társaságában a palota erkélyén fogadta a díszfelvonulást, amelyet hatalmas tömeg nézett végig, lelkesen éltetve Őfelségét és a trónörököst. A felvonulás után az Uralkodó ebéden látta vendégül a Nemzeti Főtanács tagjait. Kormányférfiak cikkei az évforduló alkalmából Az évforduló alkalmából a fővárosi lapok ünnepi köntösben jelentek meg. A Timpus vezércikk helyén Miron Cristea pátriárka-miniszterelnök írását közli, amelyben a kormányfő eszmei elemzését nyújtja az új alkotmányon nyugvó rendszernek. — Való igaz — hangzik a cikk egyik kitétele —, hogy sok más kormányzási rendszer és államszervezet létezhetik. Bizonyos népek számára képességeiknek, etnikai hajlamaiknak, hagyományaiknak jellegzetességeiknek és kultúrájuknak megfelelően egyik rendszer megfelelőbb, míg másoknak másik. Ezt az elért jó eredmények mondják meg. Mi valamennyinek sikert kívánunk. Könyvben olvasva nagyon szép és megnyerő a demokrácia rendszere is a maga „egyenlőség, igazság és méltányossági eszméivel. De Pál apostol mondja: „Sok minden van, ami jó, de nem minden szolgál az én hasznomra.” Mi románok is arra csábíttattunk, hogy a háború után kipróbáljuk az alkotmányos demokráciát. Két évtized tapasztalata azonban bebizonyította, mi lett nálunk a demokrácia rendszeréből. Jobb, ha nem tesszük közzé azoknak a katasztrofális eredményeknek a táblázatát, amelyekhez az országot vezette és nem mutatunk arra a szakadékra, amelyfelé közeledtünk. Tehát teljességgel természetes és érthető, ha az érdektelen és a mellékes érdekekkel nem törődő emberek lelkesen üdvözlik ennek a rendszernek az elhagyását, amely nem idomulhatott hozzá mai kultúránkhoz, hagyományainkhoz, erkölcsiségünkhöz, történelmi fejlődésünkhöz és jelenlegi helyzetünkhöz. Ugyancsak a Timp albán Gafencu külügyminiszter ezeket írja: — A kormányférfiak felhasználták az új alaptörvényt, hogy kigyógyítsák az országot régi betegségeiből. Szorgyommal és fiatalos lendülettel az államlét minden terén lefektették azokat az alapokat, amiket az állam igazi érdekei kívántak és a mai idők követeltek... Őfelsége a király nemzeti újjászületésünk biztosítéka, irányítója és szimbóluma az új alkotmány keretén belül, amivel bennünket megajándékozott . lamandi igazságügyminiszter a Romániában közölt cikkében a végrehajtó hatalom döntő szerepét emeli ki a törvényhozói és bírói hatalom mellett . Ezért — írja többek között — anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is kisebbítenék a törvényhozói és bírói hatalomnak az államélet gépezetében játszott szerepét úgy véljük, hogy azoknak a végrehajtó hatalomi útmutatását s irányvonalát kell követniük a törvényesség és a nagy államérdekek követelményeinek mértékében... Mert ha az igazságszolgáltatásnak és szolgáinak az érvényben levő törvénykönyvek alapján kell az igazságot osztogatniuk az emberek között, kötelesek a törvényszövegek sokszor ellentétes magyarázata fölött habozás nélkül és minden körülmények között az állam létének örök védelmi törvényét alkalmazni. Silviu Dragomir kisebbségi miniszter ezeket írja: — Valamennyi állampolgár nemzetiségre és vallásra való tekintet nll* kill beleilleszkedett a stegusd.cáásl