Brassói Lapok, 1939. december (45. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-01 / 278. szám
T f_*gOfe« BUDAPEST |&sv Ferenciek tere 4 XLV. évfoam% '~ a'JP. szám Bra$ov — Péntek 1918 december 1 * - ig"szerkesztő:KACSO r* I • . • . Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptulajdonos: „II. L.” Kiadóvállalat Részvénytársaság Felelős Igazgató: Rahána Bernát. — fBejegyezve: C. II. 920/1938. Trib. Bra?ov.) — Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssé: 84 lej, ugyanez Brașovban 80 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 150. — Hirdetések díja hirdetési oldalon 5.50 lej páros (bal) szilvegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. Keretes gyászjelentés 7 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal- Brasov. Str. Regele Carol 56—58. — Tel. 82. Reformok és aggodalmak Irta Szentimrei Jenő Magyar egyházaink közös időrendben másodikul a két ref. egyházkerület ugyanegy napon tartotta meg közgyűlését. A közelmúltban a gyulafehérvári latin szertartású egyházmegyei tanács gyülésezett és e hét végén az unitárius főtanács is összeül. E nagy számbavételi és jövőbe pillantó alkalmak nem tanulságnélküliek kisebbségi magyarságunk egyeteme szempontjából. A három egyház kerületei között éli le a maga vallásos és művelődési életét népünk túlnyomó nagy többsége és ennek az életnek az egyes felekezetek, hittudományi megalapozottságán felül egymáshoz szorosan kapcsoló történeti hagyományai és széles anyagi megalapozottsága is van. A három nagy felekezet legfőbb egyházkormányzati szervének közgyűlései kicsiben parlamenti tanácskozások jellegét viselik Belső kérdések az előterjesztések és viták megvilágításában egyetemes érdeket kapnak. Népünk az egyházközségi életben szívesen tevékenykedett mindenkor. Azt lehet mondani, legtöb helyütt ezen a területen van igazi elemében. Hogyne érdekelnék a magasabb szervek döntései és állásfoglalásai azokban a kérdésekben, melyek őt közvetlenül is foglalkoztatták és foglalkoztatják? A mostani református napok Kolozsvárott és Nagyváradon bizonyára nem véletlen egyidejűségekkel azt az örvendetes fölélegzést kívánták kihangoztatni, mely a királyhágómelléki kerületnek az államhatalom részéről történt hivatalos elismertetése nyomán támadt. A nagyváradi kerület az ebből folyó legközelebbi tennivalóra, a püspökválasztásra készült fel, mely az ottani hagyományok szerint egyházmegyénként fog végbemenni és nem kétséges, hogy a jelenlegi nagyérdemű egyházfő, Sulyok István helyzetét fogja újraválasztással még szilárdabbá tenni. Az erdélyiek nagyjelentőségű belső újításokkal igyekeznek egyházi szervezetüket még erőteljesebbé és zökkenőmentesebbé tenni. Majd aztán a kettő együtt közös, alkotmányozó testületben, az immár lehetővé vált zsinaton fogja a közös érdekű kérdéseket szabályozni és rendszerbe foglalni. A kolozsvári közgyűlésen két újításra törekvő javaslat foglalkoztatta az érdeklődéseket: lelkészi státusrendezés és a teológia akadémián az ötödik évfolyam megszervezése. Mindkettő mélyenelevág népünk lelki vezetésének ügyébe azonfelül, hogy a lelkészeket és a lelkészi pályára készülőket az új rendszerbe való beilleszkedés új megfontolásai elé állítja. Nekünk azonban fel kell tennünk egy el nem hallgatható kérdést: várjon a lelkészi állások betöltésénél az anyagi szempontnak alárendelhetők-e a népvezetés szempontjai? Öt osztályba sorozza az újonnan elfogadott szabályzat a lelkészi állásokat, helyesebben a lelkészeket il ártó egyházközségeket. A célzat nyilvánvaló. Nagyobb és anyagilag tehetősebb egyházközség jobban minősített lelkipásztorhoz jusson, mint a gyöngébbek. Már a közgyűlési vitában felütöttük a fejünket egy hangra, mely azt kérdezte, hogy különösen a mostani ciákben nem volna-e kívonatosabb, ha a nagyobb gondozásra szoruló egyházközségeket látnák el rátermettebb, nagyobb képzettségű lelkészekkel? Tehát iskolai minősítésben és anyagi javadalmazáson felül egy harmadik minőségi mérték alkalmazását is el lehet képzelni: a különös rátermettséget, mely nem szerezhető meg semmiféle iskolában és amely mellett eltörpülnek az illető egyházközség anyagi körülményei. Az eszményi megoldás talán az kellene hogy legyen, amit ez a hozzászóló nem fejtett ki, csak utalt rá. A nagyobb gondoskodásra szoruló egyházközségek élére csakugyan a legjobban rátermett papok valók. Ha véletlenül a nép szegénysége ezt a rátermettséget nem volna képes értékéhez méltó alakban elismerni, az egyházkerület vezetőségének kellene anyagi alapokat találni, hogy az ilyen lelkész fizetéskiegészítésben részesülhessen. Akkor csakugyan fölöslegessé válik az öt osztály, mely népünk gondolkozásai ismerve, az alsóbb ranguakban a leminősít s tettség érzését ébresztheti. Legfeljebb városi és falusi egyházközségek közötti különbségtétel volna kívánatos, mert városi s falusias vezetőmunkára csakugyan más és másmilyen rátermettséget követel az élet. Másik oldalról tekintve a kérdést, olyan megállapítást vagyunk kénytelenek megkockáztatni, melyet az iskola sohasem fog helyeselni, de az élet bizonyító ereje annál teljesebb mértékben igazol. Az iskolai minősítés, a klasszifikáció, más szellemi értékű teljesítményeket iu- a 9106 1 1 Taxa posnita platita in numertr conf. aprobarii No. 24.454/1959 Gafencu külügyminiszter kifejtette Románia külpolitikai magatartását A beszéd Csifry magyar külügymiiszternek is válaszolt Románia La poliiskája az új európai eszme jegyében áll Bucuresti, november 29. Grigore Gafencu külügyminiszter szerdán délután a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága előtt megtartotta külpolitikai beszámolóját. — Június 9-én tartott képviselőházi beszámolómban — kezdte beszédét — felvilágosítást nyújtottam külpolitikánk békés célkitűzéseiről. Kijelentettem akkor, hogy egy olyan ország, amely nem igényli mások javait, de saját javait eltökélten kész megvédeni, biztonsági garanciát jelent úgy önmagára, mint másokra nézve. Most azt szeretném vizsgálat tárgyává tenni, hogy milyen országunk helyzete három hónappal az európai háború kitörése után. Kemény idők következtek el s nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy szerettük volna, ha mások is megmenekülnek véres következményeitől. Készek vagyunk teljesíteni kötelességeinket hazánkkal szemben. Hadseregünktől, mely őrt áll a határokon, fánál áll minden támadó gondolat. Nem vontuk ki magunkat sem ilyen felajánlott együttműködésből, amely azt a célt szolgálta, hogy körülöttünk megszilárdítsa a politikai és gazdasági helyzetet. Arra törekedtünk, hogy az ilyen együttműködésből kiküszöböljünk minden kizárólagossági és támadó szellemet s igyekeztünk az igazságos mérleg egyensúlyát megőrizni, amelyre olyan nagy szükség van, úgy külső kötelezettségeink teljesítése, mint függetlenségünk sértetlen megóvása szempontjából. A ROMÁN—NÉMET VISZONY — Önök ismerik azokat a gazdasági kapcsolatokat, amiket nemrég építettünk ki azokkal az államokkal, amelyekhez jelentős és egymást kiegészítő érdekek fűznek bennünket. A Németországgal kötött gazdasági egyezményre gondolok. Ezek a kapcsolatok nemcsak az árucserét segítették elő, hanem ugyanakkor a béke igazi eszközeinek is bizonyultak. FRANCIAORSZÁG ÉS ANGLIA — Tudjuk — folytatta a külügyminiszter —, hogy a Franciaország és Anglia által nyújtott baráti biztosítékok számunkra segítséget jelentettek ahhoz, hogy újabb erőfeszítéseket tegyünk a szomszédainkkal való bizalmi kapcsolatok megteremtésére. A harcban álló nagyhatalmakkal való viszonyunk a régi maradt. Ugyanazok az érzések fűznek hozzájuk bennünket, mint a múltban. ROMÁNIA SEMLEGESSÉGE — A háború kitörésekor úgy a szeptember 4-iki minisztertanács, mint az Őfelsége elnöklete alatt tartott koronatanács kimondotta, hogy Románia továbbra is megőrzi békés magatartását, szomszédaival együtt a be nem avatkozás szabályait követi és megőrzi szigorú semlegességét. A Balkán-államok és Olaszország rend eszméjét, nagy és jótékony hatással lehet keleten is. SZEPTEMBER TIZENHETEDIKE A külügyminiszter ezután a lengyel kérdésre tért át. — Szeptember 17-én új helyzet állt elő. A lengyel kormány menedéket kért tőlünk és ugyanezen a napon, este, úgy a lengyel köztársaság elnöke, mint a hadsereg főparancsnoka és a kormány tagjai Romániába utaztak. Ugyancsak szeptember 17-én a szovjet kormány közölte velünk, hogy ,miután a lengyel állam és kormánya megszűnt létezni, a vörös hadsereg főparancsnoka parancsot adott csapatainak, hogy lépjék át a lengyel határt.” Kormányunk ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy Románia továbbra is megőrzi szigorú semlegességét a hadban álló felekkel szemben. VISZONY A SZOVJETTEL — Vázolnunk kell a Szovjetunióval való viszonyunkat is. A szovjet semlegességi (A hüilayminisster beszédének /ouviardja a GL oldalon) örömmel vettük tudomásul, hogy a török szovjet jó viszony nem változott a két ország közötti tárgyalások ideiglenes megszakadása következtében. Függetlenségi politikánkat szoros kapcsolatok fűzik a Balkánszövetség békés célkitűzéseihez és a szövetség tagállamainak politikáihoz. Rokonszenvvel figyeljük Jugoszlávia erőfeszítéseit, amiket a szomszédaival való viszony megjavítása érdekében tesz, megőrizve velünk és balkáni barátaival az eddigi élénk kapcsolatokat. A mindig lojális Törökország magatartásában a háború színterének korlátozására irányuló szándékot látjuk. Görögország a háborús veszély elhárítására közös baráti nyilatkozatot tett Olaszországgal. Az a tény, hogy Olaszország így juttatta kifejezésre érdeklődését, amit a Balkán békéje iránt tanúsít, úgy nálunk, mint a baráti államok fővárosaiban a legélénkebb visszhangra lelt. Olaszország ama történelmi küldetésének, hogy ezekben a súlyos napokban megőrizze a háború kihatásaitól és rombolásaitól védett európai nyilatkozatra válaszolva közöltük a moszkvai kormánnyal, miszerint az az óhajunk, hogy a semlegességi politika alapján megőrizzük a Szovjetszövetséggel való békés kapcsolatainkat. Ennek kapcsán Gafencu külügyminiszter említést tett a Brianda Kellogg paktumról, amelyhez úgy Romiána, mint Oroszország hozzájárult. A Li'ügyminisiter váasza a C*ál* vbeszédre — Megelégedéssel vettük tudomásul azt a nyilatkozatot, amellyel Bulgária béke- és semlegességi akaratát adja hi* rül szomszédainak. Meggyőződésünk, hogy a meg nem értés után, amely túlsokáig tartott, Bulgária a szomszédokkal való megértés politikája által megtalál* hatja megerősödése és fejlődése lehető* ségét. Ami bennünket illet, sohasem titkoltuk a baráti együttműköd~-hírá* nyúló óhajunkat. . ♦