Brassói Lapok, 1940. január (46. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-01 / 1. szám

T . T­u­rr. n l­ 7 6 ff 7 e 13 n 1­­4)1­1 Könyvtár 910619 BUDAPEST IV XLW és//a yam szám )(~ szerkesztő: A CSŐ LANDOS Vra$ov — Hétfő 1940 január 1 Felelős szerkesztő­ fia Vassy Endre. — Laptulajdonos: ,3 LA Kiadóvállalat Részvényt­­ag Felelős Igazgató: Kahána Bernit. — (Bejegyezve: C. IT. 920/1038 Trib Bra$ov.) — Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 ej. ugyanez Brasovban ?'* 1. — Külföldre negyedévenként 450 lej Magyarországra negyedévenként 15 P — Hirdeté­­sek dija hirdetési oldalon 5.50 lej, páros (ball szövegoldalon 6 ej. páratlan [jobb) szöve­., lason 7 lej négyzetcentim­­éterenkerti Keretes gyászjelentés 7 lej négyzetcentiméteren­ként. Hirdetési dijak előre fizetendők — Szerkesztőség fe­iadóhivatal Brasov Sir Regele Carp. 56—58. — Tel. 15-10. v az emberek és az elemek háborúja (—si) Törökország ugyan — bizonyos kikötésekkel bár — szövetséget kötött Angliával és Franciaországgal, de egy­előre semleges, helyesebben mondva még ne­m­ hadviselő, valahogy olyasfomján, mint Olaszország. Még nem vesz részt a négy hónap óta tartó különleges új nagy- i hatalmi háborúban, de hirtelen sokkal több, talán tízszer akkora az embervesz­­tes­ége, mint a nyugati hadszíntéren szem­benálló három birodalomnak. Az elemek háborúja úgy akarta, hogy I. emberek háborújától való tartózkodás ellenére is a most tovaly’t­ív veszi istájának íz élére kert­en. Az anat­­­uldrengés, a valolagos és nem csak képletes föld­indulás félszázezernyi polgárának az éle­tét ragadta el s tizenkét városát és nyolc­van faluját döntötte romba, tette lakha­tatlanná. Amit az ember-háboru minden borszalmasságával, pls.á­lást okádó ágyúi és szörnyű gépmad­arainak írtóza­­tott bombáival is csak­ hetek, sőt talán cs­ak hónapok alatt tudott volna megsem­misíteni, mindössze néhány perc alatt el­végezte egy még rémesebb, mert egészen titokzatos és fékezhetetlen elemi erő. Ez a minden földi erőnél és hatalomnál hatalmasabb erő úgy akarta, hogy a tö­rök­ nemzet nagy vérveszteséget szenved­jen, mielőtt ezt a „homo sapens”, az állítólag értelmes ember háborúja kény­­sz­eríti ki belőle. Azt mondhatjuk, hogy a nagy földrengés, ez a borzalmas elemi csapás jobban meggyengítette „háborító potenciálját”, hadi hatóképességét egy fél s esetleg egy esztendei háborúzásnál is. Ha az emberlakta világot valóban a „homo sapiens” józan,­­ szia elméje irá­nyítaná és kormányozgatná, ennek a ret­tenetes nemzeti, de egyben általános em­­beri szerencsétlenségnek a hívei meg kel­lene gondolkoztassanak, észre kellene té­rítsenek mindenkit, aki az emberháborút az ilyen, vagy amolyan ellentétek megen­gedhető elintézési módjaként el­smeri, al­kalmazza és folytatja, vagy aki csak olyan „szükséges rossznak” is tekinti, a­mely mindig volt és lesz s ennélfogva va­lósággal történelmi törvény. Észre kelle­ne térítsen az a tény, hogy nem szüksé­ges, ellenkezőleg: a legpokolibb­ átok egymást öldökölnünk ak­kor, amikor a „teremtés koronájánál” sokkal fölénye­sebb és elháríthatatlan erő­k amúgy is egyre-másra közénk csap könyörtelen ottorával és tíz-, meg százezerszámra irt ki bennünket egyetlen suhintással. Gyakran halljuk hangoztatni, h­ogy a művelődés, meg a civilizáció az embert föléje emelte a Természetnek, urává tet­te, ellestük titkait, repülőgépünk, rádiónk van, szabályozzuk a­­zek járását, sőt kiismertük már az időjárás szeszélyeit is , nagyjából függetleníteni tudjuk tőlük ételünket és életfeltételeinket. Valahány­szor azonban ránk zúdul egy ilyen elemi csapás, mint a földrengés, amellyel szem­ben a vadállatnál is tehetetlenebbek va­­­­gyünk, miután a nagy civilizáció ösztö­­­­nös megérzéseinket nagyrészt kiölte, és egyszerre elnémul az önámító fennhéjá- j­zás s az öntudatos ember ráeszmél, hogy­­ bizony minden műveltsége és természet-­­ ismerete ellenére még mindig hitvány já­ ; fékszere a kozmikus erőknek s ezek bár-­t ,mikor éppúgy széttiporhatják egész kár- Az orosz cstra ot ismét megtorp­u­lákt a karon­ai fina eredvonalak elött (Stockholm, Dunapesta) Finnországból érkező jelentések szerint a szovjet had­erő óriási erőfeszítéseket tesz, hogy a finn ellentállást megtörje. Az orosz csa­patok mélyen előrenyomultak a Ladoga­­iótól északkeletre és Kuokojaervinél el­érték a finn erődvonalat. A petsamói arcvonalon viszont az oroszok továbbra is visszavonulnak. A karéliai földszoro­son az oroszok 9 hadosztállyal támadnak. Murmanszkba megérkezett egy orosz zászlóalja, mely 800 lenyingrádi munkás­nőből alakult. (Helsinki, Dunapesta) A finn fővá­rosba befutó jelentésekből megállapít­ható, hogy a karéliai arcvonalon 100— 1'10 ezer főnyi orosz katonát vetettek harcba. A­z adoga­ló körül a harc 6 órás rettentő ütközet után ismét a s­ovjet csapatok vereségénél végződött. Az oroszok 600 halott hátrahagyásával kénytelenek voltak eredeti állásaikba visszatérni. Az oroszok itt százszoros túlerővel rohamoztak és ki akarták erőszakolni a finn erődvonal egyik fontos pontjának elfoglalását. A legmo­dernebb harci eszközökkel próbálkoz­tak, de eredménytelenül. A Reuter angol sajtóiroda jelentése szerint a szovjet ütegek, amelyek 24 órán át bombázták Viipurit, most teljesen el­hallgattak. Az orosz légi haderő műkö­dését mindinkább korlátozza a benzin­hiány, mert az Amerikából kapott üzem­anyagkészlet kim­erülőben van és után­pótlásra az amerikai­ kormány által el­rendelt kiviteli tilalom miatt nem szá­míthat. A belföldi üzemanyag viszont nem elég finom a repülőgépek számára. A HIVATALOS HARCTÉRI JELENTÉSEK (Helsinki, Rador) A finn hadsereg fő­­hadiszállásáról december 29.-én este az alábbi közleményt adták ki: „A karéliai földszorosban az ellen­ség újabb támadást indított Hatja­­lechten,m­ervitő­l északra és Sammstól tyavárát, m­it mi egy hangyabolyt. De hiába a sű­rü mementók, amelyeket az elemi csapások alakjában kapunk, hiába az ilyen könyörtelen eszméletre­­ébresztések és figyelmeztetések, az em­ber javíthatatlanul űzi isteni rendeltetésé­hez és józan felismeréseihez méltatlan já­tékait s az elemi isten-ostorok suhogása és lesujtásai közben is marja, gyilkolja egymást. Erre használja istenadta értel­mét ahelyett, hogy valódi „egyetemes biztonságot” teremtsen magának a termé­s szét vak szenvedélyeivel szemben s így mindinkább megteremtse magának a za- i varír­an tökéletesedés, fejlődés és bol- f­dogság lehetőségeit. Rabja marad ember­telen szenvedélyé­nek s igy nem lehet ura az elem­ek szenvedélyeinek sem. A borzasztó anatóliai földrengés m­e­­mentójának az kellene legyen a tényleg észszerű következménye, hogy az ember sietve lemondjon a maga értelmetlen há­borújáról, az önpusztításról s ehelyett az elemek háborúja okozta sűrű és nagy se­bek gyógyításán fáradozzék. A földkerek­ségen van baj elég, amit mind orvosolni és megszűntetni kellene. De nem, a „hiv mo sapiens” is úgy tesz, mint Arany Já­nos Bolond Istókjának a gazdája, aki, a mikor a jég elverte szőlője nagy részét, a csapás és pusztulás láttán kiragadott egy karót s maga is verte tönkre a még meg­maradt szőlőt, imigyen szólva: „Hadd­ lássuk Uramisten, mire megyünk — ket­ten!” . Ebben is rejlik az ember tragédiája*, * i/g / / Taxa poklavi plafita in numera» conf. aprobary No. 24.454. 1959- Szibériai és kaukázusi csapatokká» szösilelték meg a karéba a földnyelven küzdő szovjet hadsereget a Ladogi-1A körül lezajlott s órás­­i kifet­yiji vereséget szenvedtek az oroszai» Lenyingrádi m­unkásnőkből álló orosz zászlóalj érkezett Murm­anszkba A Reuter szerint benzinh­ány­mat» korlátozza* a szovjet lég­i irádeU­C­iá­: Helsinki, december 30. A snomisalmi, Finnország kettőbe vá­gását célzó nagyarányú szovjet támadás összeomlása óta a finn harctereken az utóbbi napokban kisebb jelentőségű csa­tározások folytak mindössze a légi had­erő folytatott mindkét oldalon meglehe­tősen élénk tevékenységet. Az újabb je­lentésekből viszont arra lehet következ­tetni, hogy szovjet o­ldalon a viszonyla­gos csendet erőgyűjtésre használják fel s várható, hogy rövidesen újabb támadás indul úgy a karéliai földnyelv, mint a keleti és északi harcvonal finn erőd vo­nalai ellen. Erre vall többek között, hogy a karéliai szovjethadsereg 150 ezer főnyi­­ erősítést kapott, ugyanakkor állandóan fokozzák a keleti és északi harcvolmson­ küzdő orosz csapatok létszámát is. A Finn részen nyilván nem becsülik le­­­i azt a veszélyt, amit a szovjet „gőzben­­i­ger"’ újbóli megindulása jelenthet s ezért i­s hangzanak el egyre sűrűbben a nyugati hatalmaktól hathatósabb támogatást sünr­yelő nyilatkozatok. Illetékes finn szemé­lyiségek nem titkolják, hogy a finn had­seregnek főleg hadianyagra van szüksé­ge. közben az önkéntesek egyre ömlenek Finnország felé. Figyelmet érdemel, hogy Svédországból már a második önkéntes­­csoport is elindult a finnek megsegíté­sére, keletre. A támadásokat visszavertük. Az ellenség hasonlóképpen újabb tá­madást indított Kelta helység ellen is. A karéliai földszoros más pontjain ki­sebb őrjáratharcok és tüzérségi pár­harc volt. A december 26. és 27.-én Kelta város körül lezajlott ütközetben a szovjet csapatok legkevesebb 600 ha­lottat hagytak hátra. A finnek kezébe rendkívül gazdag hadizsákmány ke­rült. A keleti frontszakaszon az ellen­ség a Ladoga-tótól északkeletre Kuo­­kojaervi irányában indított támadást. A szovjet csapatok rohama azonban a finn védelem első vonalainál megtor­pant. Suomisalm­itól északra egész nap heves harcok folytak Kiantajaervi kö­rül. A finn csapatok a támadó szovjet­erőket szétszórták. Az ütközetben egy szovjet tankot megsemmisítettek, m­íg három más tankot és két ágyút zsák­mányoltak. A tengeren semmi jelente­ni való. Az elmúlt nap légiütközet sem volt.” (Moszkva, Rador) A Tass szovjet­­orosz távirati ügynökség közli: „De­cember 25-én számos összetűzés tört­ént a k'OZOtl, ■''fiL'ty '■'* hol komoly ütközetté szélesedett, Suo­­mosalminal csapataink elfoglalták megerősített állásaikat. Solomenz v.it kén csapataink bekerítettek két -nn századot, amely számos halottat viá­­­gyott hátra a csatamezőn. Az ütközet­ '' ben 35 foglyot ejtettünk. Egy légiüt­közet során 6 finn repülőgépet lelőt­tünk, míg egyik gépünk nem e tért visz­­sza támaszpontjára.'’­ligy­ancsak a Tass közli a lenyin­grádi katonai körzet vezérkarának alk­oki parszavas jelentését. „Semmi jelentős esemény. A szovjet légihaderő több ponton sikeres bombázást hajtott végre 36­­ HALOTTAT ÉS SEBE­­SÜ­L­ET­E­IT A SZOVJET­HAD, , A FINNORSZÁGI HARC­TEREKEN (Helsinki, Rador) A Havas távirati ügynökség jelentése szerint, hitelt ér­­dem­lő körökben ki­jelen­tétték, hogy a szovjet hadsereg vesztesége, a háború megkezdése óta 25 ezer halott és 5000 sebesült. Ezenkívül a finnek a háború megkezdése óta 200 szovjet tankot, megsemmisítettek és 125 szovjet repü­lőgépet lelőttek. RÁDIÓN TOVÁBBÍTOTT BÉKEJAVASLAT­­ (London) Rendkívül figyelemre­méltó­­hírt közül a Press Association. Az amerikai hírügynökség londoni értesülésre hivatkozva azt jelenti, hogy míg a Lehti finn rádióállomás egy szovjet légitámadás miatt rövid ideig beszüntette adását, az egyik orosz hosszúhullámú rádióállomás felhasz­nálta az a­lkalmat és békejavaslatot közvetített a finn néphez. A jelentés nem említi, hogy ez a békejavaslat mit tartalmaz és azt sem közli, hogy a ja­

Next