Brassói Lapok, 1940. március (46. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-24 / 69. szám
megbízható készítmény szírta át, ahol .Jtfcetem vörös tehenek” ötször annyi tejet adnak, mint ismét a másolfcáfé, Pozsonyban éscnélyban volt rém. IM-va II. Ferenc csiszár séfének megkoronázását magyar királynévá. Látta, amikor a koronát a vállára tették, „mert a fejébe csak akkor teszik, ha a császárné maga uralkodik.’5 A NYITOTT SZEMŰ EMBER Aki enyit azonott, látott és tapasztalt, nyugodtan nevezhette É. Pompája az „elad modern románnak”. Kultúréhséggel szívta magába mind, amit látott, amit náluk otthon meg lehet valósítani, majd, jása hazam esnek. Ugyanakkor nagy haragra gyuttadi ] Dühében irgalmatlanul sújtotta, akit hi- f fásnak tartott a román vajdaságok köz- j állapotáért, a román nép elmaradottal- (Hamisáért, Kikelt a bejá- A Wtef? fényűzése ellen, az iskolák lerombolása, a nép sanyargatása és kitrs I^Miimmiillsa — V^fluss ■ \ n um ffl»infá v536—SHUL 3559^/ tsaffMk mag s unta ffid sápét az ásásra. sz arató kasza (kávás kasza) hi sajnálatára. Ajánlotta a takarékosságot, az ingatlanok gondozását, az észszerű gazdálkodási keserű szavakkal fordul a nép nevelőihez. Papnevelést kíván. Irgalom nélkül ostorozza az úri görögöt, akiből majd román polgári réteg lesz (csokor), s asnety majd a bojársig hanyatlása után népvezető réteggé válik. Kíméletlenül soft, mert hídja, hogy most kellemetlen ugyan, de ezzel használ népének. Tiltakozik az adóvégrehajtás ismert felséószerei ellen. Pápaija, hogy a bukaresti Nemzeti Színházban német nyelven játszanak, holott alig 20 bojár érti a szöveget. És külföldre kellett utaznia azért, hogy meglássa, uzines rendjén, ha egy nemzetnél az iskoláztatás görög, a katonaság török, a művelődés német, a kereskedelem örmény, a tisztviselőréteg bolgár, a szerzetes-világ szerb, s csak a bánat és szenvedés román. Jó lakást, sok gyárat és nagy kereskedelmet óhajtott létesíteni. Kiadta a jelszót, hogy a bojárfiakat külföldre kell küldeni tanulni (a következő évtizedekben szót is fogadnak neki). A kesergő román lelkek közé tartozott, akik kikényszerítik, kicsiholják a tespedőkből is a haladást. Első érdek a közérdek, — mondja —, mert „a közösség boldogulásában mindenki megtalálja a maga részét.” Parajd! Incze Lajos Napirenden az Emberi Jogok kérdése írta Kalassy Endre Ma, amikor a XVIII. század filozófus íróinak számos műve a világ igen sok államában szubverzív olvasmánynak számít, bizonyára nem kelt meglepetést az a hír, hogy Angliában bizottság alakult az Emberi Jogok Kiáltványának megszövegezésére. Visszakanyarodtunk tehát a francia forradalomhoz, amely tudvalevőleg első ízben foglalta pontokba „az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait” A felvilágosodás bibliájává lett akkoriban a párisi nemzetgyűlésnek ez a nyilatkozata s a szabadság eszméjének mágikus erejével rövid ötven esztendő alatt romba döntötte a rendi Európát. Elmúltak aztán s forradalmak viharai is s a jövőt kutató szellemek bízvást hitték, hogy aj világ és uj élet felé menetelnek a népek: végleg és visszavonhatatlanul birtokukba veszik a „szabadság, egyenlőség, testvériség” ígéretföldjét, amelyet gazdagon öntözött az áldozati nemzedékek vére. A nagy forradalom idején kinyilatkoztatásszerűen ható gondolatok csakugyan természetesekké, maguktól értetődőkké váltak, annyira, hogy a XIX. század nemzeti alkotmányai csaknem kivétel nélkül az Emberi Jogok Proklamációjának alapelvein épültek fel. Milyen jogokat nyilvánított is ki a nevezetes történelmi nyilatkozat? Nem árt, ha azokat számon tartjuk s újólag számba vesszük, mert csak így tudjuk hozzávetőleges mértékét felállítani az emberiség erkölcsi és politikai visszaesésének. 1. Az emberek szabadoknak , jogaikban egyenlőknek születnek és maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznon alapulhatnak. 2. Minden politikai szövetkezés célja: az ember természetes és elévülhetetlen jogainak fenntartása. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az ellenállás az elnyomással szemben. 3. A törvény-nek csak a társadalomra ártalmas tényeet van joga megtiltani. Azt, amit törvény nem tilt meg, nem lehet megakadályozni és senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy azt tegye, amit a törvény nem rendel. 4. Senkit sem lehet bevádolni, letartóztatni, vagy fogságban tartani, csakis a törvény által meghatározott esetekben és a törvény által előírt formák szerint. 5. Senkit sem lehet háborgatni véleményéért, még vallásos véleményéért sem, feltéve, ha ennek nyilvánítása a törvény által megállapított közrendet nem zavarja. 6. A gondolat és a vélemény szabad közlése az ember legbecsesebb jogainak egyike. Minden polgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, de e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben felelni tartozik. 7. Az ember és polgár jogainak védelme közerőt tesz szükségessé. Ez az erő tehát mindnyájuk javára van szervezve és nem azok magánhasználatára, akikre bízva van. Ei Az olyan társadalom, amelyben a jogok biztosításáról nem gondoskodnak és a hatalmak elkülönülése nincs meghatározva, nincs alkotmánya. Ezek voltak az Emberi Jogok Kiáltványának alapvető elvei, hogy 150 évvel később egy nagynevű angol író az Emberi Jogok újabb kiáltványát vesse papírra.* Ez az író: H. G. Wells, több világhíres munka és ama történelmi mű szerzője, amelynek utolsó oldalain a világháború után kialakulandó új társadalomnak nagy derűlátással felvázolt képét találjuk. Az angol író jóslatára alaposan rácáfoltak az események. Sok ábrándját zúzta szét a durva valóság, amíg eljutott a William Clisford világától a puszta jogvédelem általa megszövegezett tervezetéig, amely körül egyébként javában folyik a vita a nyugati szövetségesek és az Egyesült Államok sajtójában. H. G. Wells a Shankey lord elnöklete alatt tevékenykedő bizottság felkérésére 10 pontban szögezte le az ember természetes jogait: I. Minden ember, tekintet nélkül fajára, hitére és politikai meggyőződésére, az elődök által teremtett anyagi és szellemi javak örökösének tekintendő. Joga van a táplálékhoz, ruházathoz és orvosi kezeléshez, valamint mindahhoz, ami testi és értelmi képességei kifejlesztéséhez és fenntartásához szükséges. 2. Joga van olyan neveléshez, amely által hasznos polgár lehessen, joga van az életben igényelt minden tudást megszerezni. Joga van a véleménynyilvánítás, a társulás és vallásos meggyőződése szabadságához. 3. Minden embernek joga van valamely törvényes foglalkozást választani, valamint a munkájának megfelelő méltányos jövedelemhez. Életpályáját szabadon választhatja meg, minden külső befolyás nélkül. 4. Joga van korlátozás és megkülönböztetés nélkül eladni és venni ami törvényesen eladható és vásárolható. E tekintetben csupán az általános jólét követelményei vehetők figyelembe. 3. Joga van a törvények és hatóságok védelmét igényelni úgy személyére, mint törvényesen szerzett javaira nézve. 5. Joga van a törvények és hatóságok védelmét igényelni úgy személyére, mint törvényesen szerzett javaira nézve. 6. Joga van a világban való szabad mozgáshoz. Magánlakása és földbirtoka sérthetetlen. Beleegyezése nélkül, a törvényes felhatalmazás esetét kivéve, senki nem hatolhat be hozzá. Joga van utazásokat tenni szárazföldön, tavakon és tengereken, amennyiben jelenléte nem jelent veszélyt, vagy komoly kellemetlenséget embertársaira. 7. Addig, amíg egy ember nem jelent hatóságilag elismert veszélyt önmagára és másokra nézve, szabadságának korlátozása nem haladhatja meg a hat napt, csak abban az esetben, ha kellő alapsággal valamely törvény megszegésének vádját emelik ellene. A vizsgálati fogság legtovább három hónapig tarthat. Amenyiben három hónap elmúltával nem állítják bíróság elé, úgy szabadlábra kell helyezni. Senki sem kényszeríthető olyan szolgálatra, amellyel szemben lelkiismereti kifogásai vannak. 8. Biztosítani kell az ember védelmét mindennemű hazugság és hamisítás ellen.A hivatalos ügyiratoknak nem lehet titkos jellege. A bennük foglalt adatok kiegészíthetők és tévedés esetén kiigazíthatók. Tartalmuk csak akkor használható fel az igazságszolgáltatásban, ha arról az illetékes bíróság előzetesen tudomást szerzett. 9. Hozzájárulása nélkül senkit nem lehet megcsonkítani, vagy magtalanítani. Erőszak alkalmazása csak jogos önvédelem esetén engedhető meg. Tilos mindennemű testi kínzás. A börtönbüntetés nem fokozható túlzott zaj, némaság, sötétség, vagy világosság alkalmazásával, vagyis olyan tortúrákkal, amelyek agyzavarokat idézhetnek elő. A börtönöknek a higiénia követelményeinek megfelelőknek kell lenniök. Az elítélt erőszakkal nem táplálható és nem akadályozható meg, hogy éhség által végezzen önmagával, ha ezt akarja». Legsúlyosabb büntetésként 15 évi börtön, vagy halálbüntetés szabható ki. 10. E nyilatkozatban foglalt elvek és rendelkezések alapját szolgáltathatják az Emberi Jogok törvénykönyvének, amely az emberiség új korszakának alaptörvényét nyújthatja. Ennek szellemében az emberi közösségek többsége tekintendő a társadalmi törvényalkotás döntő tényezőjének. A törvényhozás forrása a nép akaratában van s ez a jog sem teljességében, sem részleteiben nem ruházható át. Titkos megállapodásoknak nem lehet érvényük és hatályuk. Minden törvényhozásnak nyilvánosnak és határozott célúnak kell lennie. E nyilatkozat szellemében „ember” alatt a homo sapiens fajtájához tartozó élőlényt értjük, nemre való tekintet nélkül. kft . . dk Az új világra való lelki előkészítésnek ugyanezt a munkáját végzi az Egyesült Államokban Clearance Streit, a neves amerikai közíró is, aki nemrég megjelent könyvében a demokratikus államok szövetkezését szorgalmazza. Szerinte a béke és az európai civilizáció egyetlen komoly biztosítékát csak az Európai Egyesült Államok megtermelése nyújthatja. Tervezetében azonban nem beszél sem Oroszországról, sem Keletázsiáról, csupán sejteti, hogy ezeknek a területeknek kívül kell maradniuk az európai szövetkezésen, amely elé az Északamerikai Egyesült Államokat állítja példaképpen. Tapasztalni lehet hogy nyugaton s Amerikában egyre több szó esik az európai föderatív államtömörülés kérdéséről s irók, közírók és politikusok egyre sűrűbben utalnak Coudenhove-K’afergikán-Európájára, valamint Briand és Tardieu emlékezetes népszövetségi, illetve dunai tervezetére. A szövetkezés gondolatának különben maga H. G. Wells is lelkes hirdetője. Nagy vonalakban egyet ért Streit elképzelésével, csakhogy hibának tartaná Oroszország és Keletázsia kirekesztését Legújabb cikkében megállapítja, hogy a világ új rendszer felé halad, amely a kollektivizmus, az államszocializmus és az egyéni jogok szintézise lesz. A szövetséghez tartozó államok tovább élhetik saját életüket. Felségjogaikat csupán külpolitikai, pénzügyi, (közös pénzegység) és katonai tekintetben korlátoznák . A kisebbségek legfőbb védnöke a szövetségi kormány lenne. Védelmüket különben a szövetségi alapokmány is biztosítaná, mely az Emberi Jogok új nyilatkozatán épülne fel.* Mint említettük, a H. G. Wells által szerkesztett nyilatkozat körül nagy vita keletkezett. Vannak, akik lelkesen dicsérik az emberi jogoknak ezt az új, korszerű megfogalmazását és vannak, akik bírálják a deklaráció jogtechnikai, vagy eszmei hiányosságait. Ám a bírálók is megegyeznek abban, hogy az emberi jogok kérdését így, vagy amúgy, de föl- tétlenül napirendre kell tűzni. A jövő majd eldönti hogy az angol író fogalmazványa kiinduló pontja lesz-e az idők rossz szellemein diadalmaskodó áramlatnak, vagy félredobott dokumentum marad, amit a furcsaságok múzeumában helyeznek majd el az emberi jogokról végleg lemondó utódok. "SZEMLER FE Hanyatt a mezen Lassan belátta: igy vagy úgy, de meg kell halnia. Idegen arccal nézte már hazája s otthona. Tudta, ki helyet nem talál, egy útja van csak, a halál. Már-már örült, hogy menni kell s gyorsan számot vetett, mit hagy itt szépet, nagyszerűt, bánni érdemeset, maga is elcsodálkozott, hogy semmi ilyest nem kapott. József Jákobtól nyert uj öltönyén tarkán csillant a lenge fény Kánaán puszta mezején, hol bátyjai az álmot szerették — Ő az álmot. Mert sok-sok furcsát álmodott , álmát eldadogta legott: telt búzakévék s csillagok hajoltak meg előttem m éjjeli mezőben. Mint ki tehertől szabadul, körülnézett s felállt, nem látta többé szörnyűnek az elképzelt halált, oly könnyű lesz átlépnie a semmiből a semmibe. Nyugodtan dőlt hanyatt el a gyomos, füves mezőn, egy fecske röpke köveit nézte repedezőn s bár önmaga sem tudta még: érezte, hogy a fecske szép. Ifogy álmából szerencse kel, talán maga sem hitte el, de érezte: mégis ki kell mondani a csodákat, mert ilyet más nem láthat. És megfogták testvérei , hogy ne ömöljön vére ki, kútba vetették , mert aki bolond s álmodni mer, mást nem is érdemel !