Brassói Lapok, 1940. május (46. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-02 / 99. szám

2 oldal mányt ejtettünk. Csapataink Ottót tá­maszpontnak használva, folytatták az ellenség üldözését Dombas felé. A Ber­gen felé irányuló előnyomulásunk és az itt lefolyó harcok is előrehaladást je­lentenek. A 4-ik norvég gyalogezred, a­mely a hadszíntértől távol a hegyekbe húzódott, Lillehammer­től északnyugat­ra letette a fegyvert. Az ezred parancs­noka és 2500 katona megadták magu­kat. A német csapatok, amelyek Voss felől keleti irányban Bergentől követik az ellenséges csapatokat, 260 foglyot ejtettek és 5 ágyút zsákmányoltak. A német repülők hatalmas vesztesé­geket okoztak az ellenséges csapatok partra szállítása, valamint hadmozdula­tai idején Namsosnál és Andalsnesnél A repülők több repülőhangárt, kaszár­nyát, petróleumtartályt felgyújtottak. Hat ellenséges hajót elsüllyesztettek re­pülőink, míg több ellenséges hajó je­lentős károkat szenvedett. Vasárnap Christiandlandtól északra lelőttünk egy angol repülőgépet. A Skagerrak és Kattegatt szorosban két, vagy három el­lenséges tengeralattjárót elsüllyesztet­tünk. A hétfői német lapok azt írták, hogy a német repülők az utolsó két napon négy angol cirkáló és öt szállítóhajó ellen intéz­tek eredményes támadást. A továbbiak­ban a német sajtó a legifjabb német Fe­­hár Kismyv leleplezéseinek óriási vissz­hangját méltatja a norvégiai megszállás előzményeiről. CÁFOL A TENGERNAGY! HIVATAL (London, Radar) A tengernagyi hivatal közlemén­ye cáfolja a németeknek azt az állítását, hogy az utolsó 48 órában négy angol cirkálót és 13 szállítóhajót süllyesz­tettek el, vagy rongáltak meg. A közle­mény elismeri, hogy a németek támadtak, de eredmény nélkül. Mindössze a Ham­mond angol triászhajót süllyesztette el­­egy német ■rspúlőbomba, míg a Larwoold halászhálón tű­z ütött ki. A jelentés még hozzáteszi, hogy ugyanakkor három né­met fülelm­zési hajót az angolok megtor­pedóztak és elsüllyesztettek. A norvég távirati iroda a Havas útcán továbbított jelentése szerint az utolsó na­pokban súlyos harcok voltak a német re­pülőgépek és az angol hadihajók között. A németek fel akarták tartóztatni azokat az angol hajókat, amelyek csapatokat és hadianyagot szállítottak Norvégiába, de minden támadásukat visszaverték. A szál­lítmányok rendszeresen partra kerülnek minden nap és ma már tekintélyes számú haderő és hadianyag van Norvégiában. Hétfő óta különben a katonai helyzet­ben alig állt be változás. A szövetségesek kezükben tartják a­­Dombastól Störenig vezető vasútvonal kulcspontjait. Narvik­­ban a szövetségesek még nem indították meg a döntő támadást, állítólag megvár­ják, amíg a város norvég lakossága teljes számban biztos helyre menekül. OSLÓ ÉS TRONDHJEM KÖZÖTT A NÉMETEK MEGTEREMTET­TÉK AZ ÖSSZEKÖTTETÉST (Berlin, Rador) A DNB jelenti: Az Os­­lóból Tynseten keresztül észak felé nyo­muló német csapatok megteremtették az összeköttetést a Trondhjemtől dél felé haladó német csapatokkal. A találkozás a Dombas-szöreni vasútvonal mellett tör­tént. Osló és Trondhjem között egy össze­köttetés jött létre. (London, Rador) Svéd forrásból szár­mazó híradás szerint a szövetségesek újabb két ponton hajóztak ki csapatokat, Nordsfjord­ban és Sundalsfjordban. Nordsfjordot jó út köti össze Dombas­­szal, Sundalsfjordot pedig Stövennel. Belgiumban megtiltották a gyű­lésezést (Brüsszel, Rador) A belga hivatalos lapban rendelettörvény jelent meg, a­mely mindennemű gyűlést, népgy­űlést, felvonulást, vagy csoportosulást meg­tilt Belgium területén mindaddig, amíg békés állapotok nem következnek be.­­ AZ ARGENTIN KORMÁNY 20 EZER TONNA BÚZÁT KÜLDÖTT NORVÉ­­­­GIÁBA (Buenos Aires, Rador) Az argentin kormány norvég hajókkal 20 ezer tonna gabonát küldött Norvégiába azzal a cél­lal, hogy azt osszák ki az ínséges terüle­tek lakossága között. A búza árát a nor­vég kormány fizeti ki egy később meg-­határozandó időpontban, v­ö . 0. B­l A norvég part olyan hossza mint a Föld fél átmérőjé Ha a világtérképet nézzük, úgy Norvé­gia mindig igen keskenynek és kicsinek tűnik. Narviktól, a Skandináv félsziget érckikötőjétől és a Lappland-vasút vég­állomásától például csak 46 kilométer­nyire van a svéd határ. Területét illető­leg azonban Norvégia Európa legna­gyobb országai mögött sorakozik fel a nyolcadik helyre. 332.000 négyzetkilomé­terével nagyobb mint Olaszország s na­gyobb, mint Anglia, Skócia és Írország együttvéve. Lakosainak száma szerint vi­szont a rendben hátul, a kontinens leg­kisebb országai között foglal helyet: 2.884.000 norvég, — hogy egy szemléltető hasonlattal éljünk — Nagy-Berlin lako­sainak alig egyharmadát alkotják. Norvégia mintegy 1700 kilométer hosz­­szú. Azonban: 20.000 kilométert, tehát az északi és déli sark egymástól való távol­ságának megfelelő utat kellene megten­nünk, ha teljes partvonalát, fjordjai mentén, körül akarnék járni. Ezer és ezer szigetecske emelkedik a part előtt a ten­gerből. Védőgátjuk mögött, az Atlanti óceán hullámaitól háborgatlanul folyik a parti hajózás. Az ország közlekedésének első tényezője: a hajó. Vasúti hálózata — amennyiben ilyenről egyáltalán be­szélhetünk — csak néhány ezer kilomé­tert foglal magába. A húsz norvég tartomány legnagyobbi­ka Fylker (Finnmark). 48.000 négyzetki­lométerrel akkora, mint Észtország, de csak 43.000 lelket számlál, köztük igen sok lappot. Nagyságban követi azt a Nordland-tartomány, amely viszont majdnem akkora, mint Svájc területe. E kettőnek és a többi tartomány javarészé­nek a fővárosa azonban csak néhány ezer lakost számlál, így Bodö (Nordland), Tromsö (Troms) a bálnavadászat kiinduló pontja, továbbá Vadsö és Narvik is. Nor­végia legfontosabb északi kikötője alig haladják meg a község lélekszámát és terjedelmét. Norvégiának csak két nagy­városa van: Oslo, a főváros, 253.000 la­kossal és Bergen, a halászat középpont­ja, ahol kerek 100.000 ember él. Csaknem egy negyed évig, május 14- től július 30-ig az Északi Fok (Nordkap) vidékén nem nyugszik le a nap. És két teljes hónapig, november 21-től január 22-ig Hammer­festben, a világ legésza­kibb városában, nem emelkedik a látóha­tár fölé. Aki Ősiéből vonattal Bergenbe megy, párját ritkító természeti szépségekben gyönyörködhet Még Svájc legvadregé­­nyesebb tájai is háttérbe szorulnak e te­kinteteben. Valóságos mesevilág ez, a­melyben most megszólaltak a fegyverek. (fb) A franc.a Ibdomi­neane, Alfieri berlini olasz nagykövetté történt kinevezése Németország felé billentette Olaszország magatartását A párisi sajtó azt Vérdexi, hogy Olasxorsxda feiardoxxaa magát a német törekvések ked­véért - Angol-olasz kereskedelmi tárgyalások indulnak ? (Róma, Rador) Dino Alfieri volt pro­pagandaügyi minisztert Olaszország ber­lini nagykövetévé nevezték ki. Alfieri mostanig az olasz kormány vatikáni nagykövete volt. Attolico eddigi berli­ni olasz nagykövetet a Szentszék mellé nevezték ki Olaszország nagykövetévé. (Páris, Rador) A kedd reggeli francia sajtó egy része Olaszország esetleges ma­gatartásával foglalkozik a jelenlegi nem­zetközi helyzetbe­n. Az Excelsior szerint Olaszországnak nincs mitől tartania a szövetségesek részéről. Különben is Olaszország tudja, hogy úgy békeidőben, mint háború idején semmit sem várhat Németországtól, amely eddig nagyon ke­vés előnyt hagyott az olaszok számára az erőszakra alapított haditényei nyomán. A lap azt a kérdést veti fel, vájjon Olasz­ország fel akarja-e áldozni magát a né­met törekvések kedvéért? Olaszország — élén — írja a lap — higgadt és határo­zott emberek állanak, akik nem hajlandók . . ja­­.. A_• . tűrni, hogy kényszerítsék őket valamire. Pertinax az „Ordre”-ban megállapítja, hogy a fasiszta politika alakulása az ösz­­szes nemzetközi körök figyelmét magára összpontosítja. Ezt a fejlődést két dolog fejezi ki: Ansaldonak az olasz hadsereg­hez intézett vasárnapi beszéde és Alfieri­­nek, az olasz-német acélpaktum fanatikus hívének berlini olasz nagykövetté történt kinevezése. Pertinax ezekben a tények­ben, különösen pedig Alfieri kinevezésé­ben az olasz politikának Németország ér­dekében való kihangsúlyozását látja. Ez a hangsúlyozás azonban ne akadályozza a szövetségeseket abban, hogy sok len­dülettel folytassák a norvégiai hadjára­tot. „A szövetségesek tengeri hadereje olyan nagy, hogy északon és délen egy­szerre is tud eredményes tevékenységet kifejteni.” — állapítja meg a lap, majd azzal fejezi be, hogy Olaszország maga­tartását igen nagy mértékben a sarkvi­dékhez közeli események irányítják. Bastianini nagykövet tárgyalásai az angol külügyminiszterrel (London, Rador.) Bastianini londoni olasz nagykövet megbeszélést folyta­to­tt Halifax lord külügyminiszterrel. Úgy tudják, hogy e megbeszélések során a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kér­dését vitatták meg. (London, Rador.) A Reuter közli: A Halifax lord és Bastianini olasz nagykö­vet között lefolyt tárgyalások nyomán le­hetséges, hogy a közeljövőben angol ke­reskedelmi bizottság utazik Rómába. Po­litikai körökben tudni vélik, hogy Hali­fax lord tájékoztatta Bastianini olasz nagykövetet az angol kormány ama óha­járól, hogy minden erőfeszítést megte­gyen az olasz kormány által tudomására hozott, megalapozott kereskedelmi nehéz­ségek kiküszöbölésére. A megbeszélésre annak a meghívásnak a nyomán került sor, amelyet Halifax lord továbbított Bastianini nagykövethez. A tárgyalás célja az volt, hogy átvizsgálják a két or­szág közötti gazdasági kapcsolatok újra­­felvételének a kérdését az árucserefor­galom kifejlesztése érdekében. Remélik, hogy e kérdésben máris bizonyos előre­halad­ás nyilvánult meg s ha ezek a kilá­tások helyeseknek bizonyulnak, a tárgya­lásokat az angol hivatalos személyek Ró­mában folytatják. (London, Rador.) A Havas-ügynökség közlése szerint beavatott angol körökben lehetségesnek tartják, hogy a közeljövő­ben angol kereskedelmi bizottság utazik U­elmíb-n, ahol folytatják az annak ide­jén félbeszakadt angol-olasz kereskedel­mi tárgyalásokat. radikálisan pusztítja a VURI1N­ lim­énáltk­ag Kapható frvagyarortára'rhan te­r­ror,In­'Ali­bin. Lerakat: „Hygea" vucureija, Bejárat Zalomit 2 felől 1940. május 2 tfelhalt Bangha Béla, a kato­likussá nagynevű egyházi írója és hitszónoka Budapest, április 30. Bangha Béla dr, a katolikus világ egyik nagynevű személyisége, a neves hitíró és szónok hétfő hajnalban 60 éves korában elhunyt. Bangha fehérvé­rűségben szenvedett, halálának közvet­len oka tüdőgyulladás volt. Holttestét szombat reggel ravatalozzák fel a Szent István székesegyházban. Délelőtt 11 órakor a Központi Sajtóvállalat mondat gyászmisét az elhunyt lelki üdvéért. A beszentelési szertartás délután 3 órakor kezdődik, majd utána megindul a gyász­menet több főútvonalon át a Kerepesi­­úti temetőbe, ahol a Jéz­u­s Társaság sírboltjában helyezik örök nyugalomra a katolikusság nagy hallottját. Bangha Béla dr 1880-ban született Nyitrán. Tagja volt a Jézus Társasága rendnek, a magyar és egyben a világ katolikusságának egyik vezető alakja. A „Magyar Kultúra” és a „Mária Kongregáció Szövetsége” című lapokat szerkesztette. Elsőrendű szervező tehet­ség volt. 1911-ben megalapította a Ka­tolikus Hölgyek Sajtóegyesületét, 1918- ban pedig a Központi Sajtóvállalatot Az elhunyt jezsuita páter, aki mint hit­szónok és vallási író a legkiválóbbak közé tartozott, a Szent István Akadémia tagjává választotta. Főbb művei: Jel­lemrajzok a katolikus egyház életéből, Jézus istenségének bizonyítékai, Istenhit és istentagadás, több kiadást értek el Hitszónoklatait összegyűjtve több kö­tetben adták ki. Bangha Péter missziós körúton is volt Délamerikában. Útjáról 1934-ben kiadott nagysikerű könyvében számolt be. Fő mozgatója és előkészítője volt a budapesti nemzetközi eucharisztikus nagygyűlésnek. A munkálatok kimerí­tették és aláásták egészségét s ekkor kezdett komolyabban betegeskedni. Közgyűlést tartott a cluji Zsidó Kórház Az ambulancián kezelt betegek 31 száza­léka keresztény volt Cluj (Kolozsvár), április 30 Nagy érdeklődés mellett tartotta meg évi közgyűlését a kolozsvári Zsidó Kór­ház. Ez az intézmény — amint az a je­lentésekből kitűnik, — újabb nagyarányú fejlődésen ment keresztül és ma már az erdélyi zsidó intézmények között az első helyen áll. Dr Sebestyén József elnök nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölte a megjelenteket és rámutatott arra, hogy a kórház vezetősége, lelkes orvosi kara és az intézmény minden egyes tagja szinte emberefeletti munkát végzett, hogy a kór­ház megfelelhessen a mai idők által kö­vetelt fokozottabb szükségleteknek. A kiadott jelentések az alábbi adatokat tüntetik fel a Zsidó Kórház tíz évi (1929 —1939) munkájáról: A kezelt betegek száma 10.047, az összes ápolási napok 193.984. Ebből ingyenes betegek száma 4,548, ingyenes ápolási napok 63,114. Az ambulancián 1939-ben 5428 beteget ke­zeltek, ebből zsidó 69, nem zsidó 31 szá­zalék. A röntgenosztályon az ingyenes vizsgálat és kezelt 52, a vegyi baktero­­lógiai laboratóriumban 50 százalék volt A nagyműtétek évi átlagszáma 600—620, a szülések évi átlagszáma pedig 110— 125. A kórházban kezelt összbetegek 46 százaléka kolozsvári, 54 százaléka pedig vidéki volt. Biró Andor javaslatára a közgyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg dr Fischer Tivadarné, dr Sebestyén Józsefné, dr Sebestyén József elnök és az orvosi kar részére a végzett munkájukért A felmentmény megadása után néhány új tag kiegészítésével a régi veze­tőséget választották újra, dr Sebestyén József elnökkel az élen. A kórház új tit­kára, Matrovitz Ede nagyobbszabású mun­katervet dolgozott ki az épülőfélben lévő épületszárny befejezéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtésére. -

Next