Brassói Lapok, 1940. június (46. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-01 / 123. szám

1940. június 1 B. U. A Szovjetunió nem hajlandó Anglia alkalmi kiküldöttjével, csak az angol nagykövettel tárgyalni Az angol kormány állítólag úgy oldja meg a kérdést, hogy az útban lévő Cripps szét nevezi ki nagykövetté Japán ki akarja használni áss európai helyzet diplomáciai lehetőségeit Brassv (Brassó), május 30. Az orosz—angol tárgyalások lehető- s ségét kellemetlen és a diplomáciai élet­ben szokatlan incidens zavarta meg. Sir Stafford Cripps — mint tegnapi­­ számunkban jelentettük —­ a kíséreté-t ben tartózkodó gazdasági és diplomá­ciai szakértőkkel elindult Moszkvába. Az angol kormány megbízottja már megérkezett Athénbe és onnan akarta útját Moszkvába folytatni, amikor az orosz Tass ügynökség egy kemény­­hangú nyilatkozat közzétételére kapott megbízatást. A közlemény szerint az orosz kormány „nem fogadja el sem Cripps-et, sem más személyt rendkívü­li követként. A közlemény tudomására hozza még az angol kormánynak, hogy ha az kereskedelmi, vagy más termé­szetű tanácskozást akar az orosz kor­mánnyal folytatni, úgy e célra rendel­kezésére áll a moszkvai nagykövete, vagy — mondja a Tass még tovább — ,,annak leváltása esetén a kinevezendő nagykövet”. A közlemény világszerte érthető feltűnést keltett. A diplomá­ciai életben ugyanis nem szokásos, hogy személyi jellegű kifogásokat va­lamely állam a nagy nyilvánosság előtt tárgyaljon le és ezenfelül különösnek találják, hogy Cripps személyét a Szovjetunió most kifogásolja, amikor egyszer már úgy nyilatkozott, hogy Cripps küldetéséhez hozzájárul. A közlemény megjelenése után né­hány órával kiderült, hogy a közle­mény mögött a Szovjetunió presztizs­­sérelme és sértődöttsége húzódik meg. Moszkva ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szőnyegre kerülő nagy fontosságú tárgyalásokat nem folytathatja le az angol kormány al­kalmi megbízottja, hanem ragaszkod­ható ahhoz, hogy teljes jogú követtel tárgyaljon, aki Angliát és az angol kor­mányt nemcsak hatáskörében, de szemé­lyiségének jelentőségében is teljes ér­vénnyel képviseli. Erre a szerepre azonban Leeds, a moszkvai nagykövet, aki hosszabb ideje „szabadságon” van Londonban, nem felel meg, mert Leeds személye Sztálin és Molotov előtt már régóta ellenszenves. Moszkva tehát ezt az alkalmat használta fel arra, hogy azt a visszás helyzetet, amely a két kö­veti állás betöltése körül ez idő szerint fennáll, ha kissé szokatlan módszerrel is, de megoldassa. A helyzet ugyanis az, hogy a Szovjetunió londoni követe, Mojszkij, a tavaly nyáron meghiúsult angol orosz tárgyalások ellenére to­vábbra is Londonban maradt és végzi diplomáciai munkáját, míg Leeds, Ang­lia moszkvai követe, hónapok óta „ szabadságon” van. Erre a visszás helyzetre, a nem egyenrangúság bántó tányéré mutat tehát rá a Tass kommü­nikéje, amikor azt írja, hogy a tárgya­lások levezetésére nem az alkalmi ki­küldött a jogosított személy, hanem a nagykövet, vagy „annak leváltása ese­tén az újonnan kinevezendő nagykö­­ vet". A moszkvai kormány ezzel szinte a szájába adja Londonnak, hogy Cripps-szel, mint alkalmi kiküldöttel, nem hajlandó tárgyalni, ellenben Leeds-szel, még helyesebben, egy meg­felelő új angol nagykövettel, igen. Az angol kormány hivatalos válasza még nem ismeretes, de londoni diplo­máciai körökben úgy tudják, hogy Anglia ügyes és gyors megoldást talál a felmerült bonyolult kérdésben. E hí­­rek szerint Leeds-szel London most már hivatalosan is felmenti a moszkvai nagyköveti állása alól és nagykövetté Sir Stafford Cripps-szel nevezi ki, aki e pillanatban Athénen át éppen útban van Moszkva felé. Cripps tehát, mint alkalmi megbízott indult el Londonból és mint Anglia moszkvai nagykövete érkezik meg az orosz fővárosba. A váratlanul kirobbant orosz—angol diplomáciai sértődöttségen kívül a dip­lomáciai front csendes. Olaszország há­borúba lépése körül elhallgattak a nagy tusakodások, aminek, mint a nyu­­gati lapok írják, az az oka, hogy Olasz­ország tisztában van azzal, hogy a­mennyiben háborúba indul, ezzel tu­lajdonképpen jogcímet adott a Szov­jetuniónak ahhoz, hogy diplomáciailag és esetleg katonailag is fellépjen a Földközi-tengeren. A diplomáciai front az utolsó 24 órában aránylag még az Egyesült Államokban volt a legelem­­kebb, ahol egyre sűrűbben és kemé­nyebben hangoztatják, hogy a plató­­nikus nyilatkozatoknak sok értelmük nincs, a szövetségeseket azonnal meg kell segíteni minden olyan hadianyag­gal, ami Amerikának rendelkezésére áll és meg kell engedni, hogy az ameri­kai állampolgárok önkéntesként belép­jenek a szövetségesek hadseregeibe. A diplomáciai front újabb jelenté­seit az alábbiakban adjuk: A Tass jelentése is (Moszkva, Radar) A Tass szovjet táv­irati iroda a következőket közli: „Tekintve, hogy az angol sajtóban különböző hamis és ellentmondó hírek láttak napvilágot Sir Stafford Cripps Moszkvába való érkezéséről, a Tass ügy­nökséget felhatalmazták a következők közlésére. Válaszként az angol kormány ama javaslatára, hogy Sir Cripps-et az angol kormány rendkívüli külön kikül­döttjeként Moszkvába küldje, Molotov külügyi népbiztos utasította Mojszkij londoni szovjet nagykövetet: hozza az angol kormány tudomására, hogy a Cripps küldetése Szovjet szövetség kormánya nem fogad­hatja el sem Cripps-et, sem más személyt rendkívüli, vagy külön kiküldöttként. Amennyiben az angol kormány valóban kereskedelmi tárgyalásokat óhajt folytat­ni, nem pedig olyan megbeszélésekre akar szorítkozni, amelyek a két ország viszonyában nem létező fordulatokat érin­tenek, az angol kormány lefolytathatja a kereskedelmi megbeszéléseket Leeds moszkvai nagykövet, vagy az ő leváltása esetén az újonnan kinevezendő nagykö­vet útján.” A Szovjetszövetség szigorú hangú jegyzéket intézett a kaunasi kormányhoz több szovjet­­katona Litvániában történt eltűnése miatt Is litván kormány külön bizottságot nevezett ki az eltűnési esetek megvizsgálására A Balti-államok viszonylagos nyugalmát most váratlanul felkavarta az a vi­szály, amely a Szovjetszövetség és a litván kormány között merült fel A szov­jet kormány ugyanis jegyzékben fordult a kaunasi kormányhoz és azt állítja, hogy több szovjet katona gyanús körülmények között tűnt el Litvániában, ahol tudvalevőleg orosz katonai támpontokat létesítettek. A Szovjet felelőssé teszi a litván kormányt a szerinte provokatív természetű eltűnésekért és súlyos követ­kezményekkel fenyegetőzik. Litvánia kormánya válaszjegyzékében közli, hogy mindent elkövet a bűnösök kinyomozására és szigorúan megbünteti azokat. Még nem tudni, hogy a legújabb szovjet-litván viszály múló incidens marad-e, vagy komoly konfliktussá fejlődik- A litvániai eseményekről az alábbi tudósításaink számolnak be: (Moszkva, Rador) A Szovjetszövetség külügyi népbiztossága kaunasi követe útján jegyzéket nyújtott át a litván kor­mánynak. A jegyzék számos olyan esetet sorol fel, amely esetekben Litvániában állomásozó szovjet katonák nyomtalanul eltűntek. Megtörtént, hogy egyes szov­jet katonákat elfogtak, minden élelem nélkül bezárva tartották és halálos fe­nyegetésekkel akarták rábírni őket arra, hogy felvilágosításokat adjanak csapat­testükről, amelyben szolgálnak. A jegy­zék kiemeli egy eltűnt szovjet altiszt ese­tét, amely még februárban történt és amellyel kapcsolatban az orosz katonai parancsnokság annak idején panasszal élt a litván hatóságoknál. A panaszra azt a választ kapták, hogy az illető al­tiszt egy letartóztatási kísérlet során ön­­gyilkosságot követett el oly módon, hogy revolverével a szájába lőtt. A boncolás azonban kimutatta — írja a szovjet jegy­zék —, hogy az altiszt a szíve táján ka­pott sebet A szovjet kormány ezekből az esetekből megállapítja, hogy a litván ha­tóságoknak ez a magatartása kihívás a Szovjettel szemben, ami súlyos követ­kezményeket vonhat maga után. A jegy­zék kéri a litván kormányt, azonnal in­tézkedjék a provokatív ténykedések megszüntetése végett és indítson széles­körű eljárást a bűnösök kinyomozására és megbüntetésére. A szovjet kormány reméli, hogy a litván kormány eleget tesz a felhívásnak és nem kényszeríti a Szovjetszövetséget más intézkedésekre. (Kaunas, Rador) A DNR német hírszol­gálati iroda szerint a litván kormány már el is küldte válaszát arra a szovjet­­jegyzékre, amely több szovjet katona el­tüntetésére vonatkozik. A válaszjegy­­zékben a litván kormány bejelenti, hogy különleges bizottságot nevezett ki az el­tűnt szovjetkatonák ügyének megvizsgá­lására és fel is sorolja a bizottság tag­jait: Brazinkas ügyész, Jakobas jogügyi tanácsos és Kori­a ezredes. A litván kor­mány reméli, hogy a Szovjetszövetség hatóságai is segítségére lesznek a bűnö­sök kinyomozásában és ígéretet tesz, hogy a kézrekerült bűnösöket szigorúan megbünteti. 3 oldal Corso Branoy Ma és a köveike­s napokra Házasság Főszereplők: LÉNY MARENBACH, JOHANNES RIEMANN, GRETHE WEISER, HILDE HILDEBRAND és több elsőrangú művész és művésznő. Zene: FRANZ GROTHE-től ÖSSZEÜL AZ OLASZ MINISZTERTANÁCS (Róma, Rador) A Stefani olasz sajtó­iroda közli, hogy az olasz miniszterta­nács június negyedikén ülést tart. (Livorno, Rador) Az Olaszországban időző japán küldöttség Livornóba érke­zett és meglátogatta a tengerészeti aka­démiát. MIKOR LÉP HÁBORÚBA TÖRÖKORSZÁG? (Ankara, Radar) A Stefani ügynökség közli az egyik török lap cikkét, amely Törökországnak az európai háborúval kapcsolatos magatartásával foglalkozik. A török lap szerint az angol-francia-tö­­rök egyezmény csak abban az esetben kerül alkalmazásra, ha Törökországot tá­madás érné. Az egyezménynek ugyanis kizárólag csak védelmi jellege van. (London, Rador) Dobbie tábornok, Málta kormányzója rádión közölte a la­kossággal, hogy péntektől kezdve be­zárják az iskolákat. A tábornok hozzá­tette, hogy csak egyszerű óvintézkedés­ről van szó. ORYAN TÁBORNOK: „MOST KÜLD­JÜNK REPÜLŐGÉPEKET ÉS NEM A HAT HÓNAP MÚLVA (Washington, Rador) Roosevelt elnök szerda este értekezletet tartott a Fehér Házban Morgenthau pénzügyminiszter­rel, Woodring hadügyminiszterrel, John­son hadügyminisztérium­ altitkárral és Marshall tábornok vezérkari főnökkel. Az értekezleten az amerikai hadsereg számára szükséges póthiteleket vitatták meg. Roosevelt ugyancsak szerdán este a Fehér Házban fogadta Saint Quentin francia nagykövetet. (Newyork, Rador) Olyan tábornok, aki a világháború idején a 27-ik ameri­kai hadosztályt vezette, nyilatkozott az egyik amerikai lapnak és azt tanácsolta, hogy ezer amerikai repülőgépet, sze­mélyzetükkel együtt, haladéktalanul küldjenek a szövetségesek megsegítésé­re. Nyilatkozata során a tábornok elis­merte, hogy a nemzetközi jog szempont­jából egy ilyen értelmű határozat egyet jelentene az Egyesült Államok hadüzene­tével Németország ellen. „Ugyanakkor azonban — egészítette ki nyilatkozatát Organ tábornok — ez a határozat az amerikai érdekek megvédése­­ szempont­jából sokkal nagyobb értékű, mint há­romszor, sőt négyszer ennyi repülőgép küldése — hat hónap múlva.” ENGEDJÉK MEG AZ AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁROKNAK A SZÖ­VETSÉGESEK HADEREJÉBE VA­LÓ BELÉPÉST (Boston, Rador) James Conant, a har­vardi egyetem vezetője, a szövetségesek­re nézve rendkívül előnyös beszédet mondott. A beszédet az összes amerikai rádióleadóállomások közvetítették. Co­nant szerint a Nagybritannia és Francia­­ország feletti német győzelem veszélyt jelentene az Egyesült Államokra nézve. „Nem látom szükségesnek — mondotta a szónok —, hogy az Egyesült Államok belépjen a háborúba. Jelenleg nem va­gyunk eléggé felkészülve arra, hogy mint aktív háborús résztvevők nagyobb segít­séget nyújthassunk a szövetségeseknek annál a segítségnél, amelyet a háborútól távolállóként adhatunk. Elegendő, ha háború nélkül segítségünk gyors és ki­elégítő tesz. Ha ellenben továbbra is ha­bozunk, segítségünk későn érkezhetik. Ebben az esetben igen kedvezőtlen kö­rülmények között kellene harcba bocsát­koznunk.” Beszéde további során Conant azt ajánlotta az amerikai népnek, hogy kérje a kongresszustól a szövetségesek megsegítését előmozdító lehetőségek ta­nulmányozását. A semlegességi törvényt oda kellene módosítani, hogy lehetővé válljék a szövetségesek repülőgéppel és hadianyagokkal való ellátása, továbbá (A cikk folytatása a 8-ik oldalon)

Next