Brassói Lapok, 1940. július (46. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-01 / 146. szám

XLVI. évfolyam 146. szám Főszerkesztő : KACSÓ SÁNDOR Bračov — Hétfő 1940 ju­lus 2 Felelős szerkesztő: Как­assy Endre. — Laptul­ajdonos: „B. L.“ Kiadóvállalat Részvénytársaság. Felelős Igazgató: Kahána Bernit.­­— (Bejegyezve: G. П. 920/1938. Trib. Bračov.) — Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 lej. — Külföldre negyedév­enként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 15­0. — Hirdetések díja hirdetési oldalon 150 lej, páros (bal) szövegoldalon 7.50 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 8.50 lej négyzet centiméterenként. Keretes gyászjelentés 8 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési díjak elő­re fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Brasov, Str. Regele Carol 56—58. — Telefon: szerkesztőség 19­65, kiadóhivatal 15-10. A Vészbeeső Ünnepek miatt Hétfőn ül össze a parlament Átvették tárcáikat az új miniszterek Rendezetten folyik az átadott területek kiürítése A hadsereg mozgósítása és a nagyvezérkar ezzel kapcsolatos közleménye Bucuresti, július 29. (Rador) Őfelsége a király a követke­ző dekrétumot írta alá, amely a Moni­torul Oficial pénteki rendkívüli kiadá­sában jelent meg: I. CAROL Isten kegyelméből és a nemzet akaratából ROMÁNIA KIRÁLYA Valamennyi jelenvalónak és eljöven­­dőnek egészséget. A nemzetvédelmi tárca élén álló mi­niszterünk 65­0—940. számú jelentése alapján ELREN­DELTÜK ÉS ELRENDELJÜK: 1. SZAKASZ. Az egész szárazföldi, légi és tengeri haderő mozgósittassék. 2. SZAKASZ. A mozgósítás első nap­ja az 1940. évi június hó 28-ikáról 29-ikére virradó éjjel 24 órakor kez­dődik. 3. ÉS UTOLSÓ SZAKASZ. Miniszter­­elnökünk, valamint nemzetvédelmi mi­niszterünk, úgy is, mint ideiglenes lég­ügyi és tengerészeti miniszter, megbi­­­­zást kap jelen dekrétum végrehajtá­sára. Kelt Bucurestiben, 1940. június 25-én. CAROL Gh. Tatarescu sk. miniszterelnök I. Ilcusu sk. hadtest-parancsnokló tábornok, nemzetvédelmi miniszter, ideig­lenes légügyi és tengerészeti miniszter. A nagyvezérkar úű­üzlet­en®e A fővárosi rádió* péntek este 10 óra után már közvetítette a fenti dekrétu­mot, egyben pedig közölte a nagyvezér­­kar rendeletét is a mozgósítás végrehaj­tásának részleteivel. Ez a rendelet a kö­vetkezőképpen szól: NAGYVEZÉRKAR 1. számú közlemény 1940. június 28-ikáról A hadsereg mozgósításának elrendelé­sére vonatkozó, 1940. június 27-ikén kelt 2135. számú legmagasabb dekrétum alapján, azokon kívül, akiket már moz­gósítottak és csapattesteiknél vannak, csak azok a tisztek, altisztek és közka­tonák kötelesek azonnal jelentkezni a csapattestüknél, akiknek sárga vagy pi­ros behívóparancsuk van, a következő számú csillaggal és jelzéssel: 1 csillag: AS 2, AT 2, HF 2, OB 1, PA 1, PA 2, VF 1, VF 2, HP 2 bélyeg­­zések. 2 csillag: BR 1, HF 1, CT 1, CT 2, ZF 1, BS 1, BT 1, BT 2, FU 1, BU 1, BU 2, US 2, CS 1, DZ 1, DZ 2. 3 csillag: VF 1, VF 2, ZA 1, UF 1, UF 2, OB 2, ZH 1, ZH 2. 4 csillag: ES 2, P 2, P 1, OF 1, OF 2, ZC 2, VN 1, VN 2, UR 1, UR 2. 1. Nem kell jelentkezniök katonai egy­ségeiknél a következő tiszteknek, altisz­teknek és katonáknak a) Azoknak, akik a fentiekben fel nem sorolt jelzéssel és csillaggal ellátott sár­ga és vörös behívók tulajdonosai. b) A helybeni munkára szóló mozgósí­tási paranccsal rendelkezők. Kivételt képeznek azok a munkára mozgósított gépkocsivezetők, akik nehéz tüzérségi ezredekhez tartoznak. Ezeknek a helyi mozgósítási parancsát a jelen rendelet megsemmisíti. c) Azok, akiknek fehér színű be nem vonulási rendeletük van. 2. Az összes fegyverben levő katonák, valamint az összes katonai egységekhez behívottak eltávozási engedélye és sza­badságlevele érvénytelen. 3. Az összpontosítás alóli felmentése­ket, amelyeket a nagy vezérkar a korábbi közleményekben, vagy egyéni engedélye­zéssel adott meg, érvényüket vesztik mindazoknál, akiknek piros, vagy sárga behívóparancsuk van, a következő kivéte­lekkel: a) Azok, akik erődítési, útépítési és vasúti munkálatoknál vannak alkalmazva. b) A romániai nagykövetségek és kö­vetségek fizetéses szolgálati személyzete, amelynek a nagyvezérkar felmentést adott az összpontosítás alól.. c) a pénzügyminisztériumnak az 1940 —41 évre a behívás alól már felmentett személyzete, (központi és külső szolgá­lat). A külügyminisztérium egész konzuli személyzete. d) A belügyminisztérium teljes rendőri és állambiztonsági személyzete. e) A hadfelszerelésügyi minisztérium felmentett személyzete. A hadsereg szá­mára termelő gyárak személyzete, továb­bá a légügyi és tengerészeti minisztérium a nagyvezérkar jóváhagyásával felmentett személyzete. f) A közmunkaügyi minisztériumnak, valamint az államvasutak, a posta és a telefontársaságnak a nagyvezérkar jóvá­hagyásával felmentett személyzete. g) A külkereskedelmi minisztérumnak nagyvezérkari jóváhagyással felmentett tagjai. h) A répatermelők a nagyvezérkar által jóváhagyott időpontig. i) A szénvállalatok személyzete, ame­lyet a nagyvezérkar jóváhagyása mente­sített, valamint azok, akiket a nagyvezér­kar 1940 május 24-iki 40.448 számú ren­deletével felmentettek. j) Az erdészeti személyzet tagjai, aki­ket a nagyvezérkar 1940 junius 26-iki rendeletével felmentették. k) A petróleumlerakatok építésénél foglalkoztatott és a nagyvezérkar 1949 junius 9-iki 16.042 és 204.789, valamint az 1940 junius 19-iki 204.912 számú ren­delete alapján felmentett személyzete.­­) Az egyéni halászok és az állami ha­lászatban dolgozó halászok, akiket az 1940 június 19-iki 14.038 rendelet értel­mében szintén felmentettek. 4. A mozgósítás kihirdetésének pillana­tától a katonai rekvirálások végrehajtá­sa azonnal érvénybe lép a törvény ren­delkezéseinek értelmében. Éppen ezért a katonai szervek bármilyen szükségesnek vélt rekvirálást eszközöltetnek. A rekvirálás alóli összes mentesítések, amelyeket az összpontosítások idejére adtak ki, érvénytelenek s csak a mozgó­sítás alóli rekvirálási mentesítések ma­radnak érvényben. Mill SZÁMUM FŐBB TaRTPIMflRŐL Szó lehet az angol és amerikai flották együttműködéséről ? A Szovjetszövetség nem igényelte a Kárpátalja fölötti védnökséget Légi ütközetben hősi halált halt Itaio Balhé tábornagy London ismét cáfolja béke­­kérése hírét ■,amin Seicaru vezéreiteke A Curentul vezércikkében Pamfil Sei­caru Besszarábia átengedésével kapcso­latban a következőket írja: — „Nem keresgélünk a kifejezések kö­zött, hanem kimondjuk nyíltan: meghajol­tunk az erő előtt. Két-három hónapig el­len tudtunk volna állani, de a leghősiesebb ellentállás után is előbb-utóbb abba a helyzetbe kerülünk, hogy nem tudjuk csa­patainkat megújítani, míg ugyanakkor az ellenségnek meg lett volna a lehetősége ahhoz, hogy megritkított sorait állandóan pótolja. Hidegen és könyörtelenül ezt az egyszerű számtani műveletet kényszerí­­tették reánk. — Állapítsuk meg: elegendő józansá­gunk volt ahhoz, hogy a hősies kaland csábításait visszautasítsuk és az esemé­nyek megértése olyan választ érlelt ki, a­mely a nemzetet a hiábavaló erőfeszítés­től megkímélte. Június 27-ikével kimerí­tettük a semlegesség vonalán álló, habo­zó külpolitika utolsó adottságait, mert nem volt elég bátorságunk ahhoz, hogy idejében gyökeres külpolitikai irányválto-­­ zásra térjünk át. Múlt év március 15-től kezdve bőségesen teljesítettük a Német­országgal kötött gazdasági szerződése­inkben vállalt kötelezettségeinket, sőt fel­fedeztük, hogy ez a gazdasági szerződés lényeges előnyöket is hoz, amelynek hasznát elsősorban mezőgazdaságunk, látja. Tényleg, Németország a háborús anyagok romániai szállítására nagy súlyt fektetett, de ugyanolyan értékes volt szá­mukra az is, hogy Románia a román-né­met gazdasági szerződésekben lefektetett kötelezettségeit buzgón teljesítette. Mi mindvégig azon igyekeztünk, hogy a leg­teljesebb semlegességet megőrizhessük, de ugyanakkor elmulasztottuk külpoliti­kánkat bátran és erélyesen felülvizsgálni. A politikai vonal revízióját a múlt év ok­tóbere óta állandóan halogattuk, holott egyre világosabban kitűnt, hogy érdeke­ink a szövetségesek érdekeivel merőben ellentétesek. Amíg Franciaország és Ang­lia előtt gyenge és tehetetlen Németor­szág vágyképe lebegett, amelyhez — hogy a reváns aggodalmától megszaba-­­ duljanak — hozzáképzeltek egy Oroszor-­ szággal való szövetséget is — addig ne-­ künk igenis érdekünkben állott, hogy Né-­ metország erős és hatalmas legyen, hogy í­­gy ellentállhasson a bennünket veszé-l lyeztető szláv tömegeknek. Annak idején­ választhattunk volna — és ma is ez az­ alternatíva áll előttünk — a német, vagy­ orosz irányú külpolitikai tájékozódásunk­ között. — Ez a valóság és erre a valóságra nem lehet elégikusan, sem handabandázó csapongással, csupán a megértés férfias­ságával válaszolni, azzal a férfiassággal, amely a múlt és jövő közötti politikánk különbözőségét jellemzi. Amíg habozóan ítéltünk a tények, a tényleges hadierő és jövő kilátásait illetőleg, addig az esemé­nyek rohantak és legázolták tartózkodá­sunkat. — Az orosz felszólítással szemben ma már nem támaszkodhattunk elmúlt szö­­vetségesünkre. Minden támaszunk a nagy lelkűen és nehézségek nélkül felajánlott­­angolgarancia volt, amely a valóságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék