Brassói Lapok, 1940. július (46. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-01 / 146. szám

2 oldal sohasem létezett és amelyre azok az álla­mok, melyek ezt a támogatást be akarták váltani, súlyosan ráfizettek. Az orosz fel­szólítás pillanatában elszigetelten állot­tunk. A balkáni szövetségre támaszkodó semlegességi politikánk sem tudott meg­védeni bennünket. Nem tudtuk idejében az eseményeket felfogni, állandóan meg­késtünk és május tizedike óta az idő is ellenünk fordult. — Az orosz csapatok ma megkezdet­ték Besszarábia és Bukovina ukrán lakta részeinek elfoglalását. Történelmi és et­nikai jogaink bebizonyítása az erő meg­semmisítő bizonyítéka mellett mit sem jelentettek. A tények előtt meghajoltunk és az érzékelhető alsóbbrendű­ségi helyze­tünkből fakadó természetszerű következ­ményeket levontuk. Ne feledjük azonban­­, hogy ezekben az időkben a határok állandóan hullámzanak. Azok véglegesí­tése arra vár, aki az új Európa átrende­zését diktálni fogja. Vájjon a békeszerző­désig funkcionálni fog-e az orosz-német szerződés? Vájjon nem tartja-e majd a Szovjetunió észszerűbbnek, hogy politi­kájával Anglia felé közeledjék és ezzel el­lensúlyozza Németország váratlan ará­nyokban való növekedését? A bizonyta­lanság korszakában élünk... Nem szabad elfelejtenünk, hogy június 27-ikén egye­dül maradtunk. Elszigeteltségünket, a ha­­tóerejű szövetségi rendszer hiányát drá­maian húzza alá elhibázott külpolitikánk. — Ha későn is, de a hibát javítani kell, végre meg kell értenünk érdekeink irány­vonalát Ha május 15-ikén, de legalább is Olaszország hadbaszálása óta meg­egyeztünk volna Itáliával és Németor­szággal, úgy kétség nélkül nem lennénk a mai helyzetben. Mindenkinek meg kell érteni: az újjáépítésnek az az egyetlen módja, ítéljük meg őszintén múltunkat, hogy ezáltal a jövő hibáit kikerülhessük, azokat a hibákat, amelyek gyakran a ha­za veszélybe sodródását jelenthetik. MIT IR­AT IMPUL A Timpul „Románia áldozathozatala” .m alatt a következőket írja:­­ Románia a mély fájdalom óráit éli Elvesztettük egyik legkedvesebb tám­­án­yunk­at: Besszarábiát,­­ a Prut és a Dnyeszter között elterülő moldvai országot, amely önmagától, az ottani ro­mán többség által kifejezett akaratiból csatlakozott az anyaországhoz — és el­vesztettük Bukovina északi részét, Ste­­fán vajda templomainak országát, ahol a föld minden csücske a román történe­lem, hagyomány és igazság egy-egy lapja. — Alávetettük magunkat egy rettene­tes intézkedésnek, amely valamennyi­ünknek a szívét szaggatja. Senki sem várta, hogy Romániát ilyen súlyos meg­próbáltatásnak vetik alá. A háború kez­dete óta félreállottunk és bölcs, megfon­tolt politikával igyekeztünk megvédeni országunkat a tűz pusztító erejétől. És mégis áldozatokat követeltek tőlünk. Két olyan áldozatot, amelytől a szívünk vérzik, de amelyet abban a reményben hozunk meg, hogy ezek megvédik Euró­pa délkeleti részét a háború veszedel­métől. — Katonai erőnk érintetlen. Azok az intézkedések, amelyeket őfelsége a ki­rály és a nagyvezérkar a hadsereg moz­gósításával kapcsolatban foganatosított, azt mutatják, hogy az Európának ebben a részében való béke és rend fenntartá­sára irányuló küldetésünk folytatására vonatkozó elhatározásunk megingatha­tatlan. Az a szivettépő áldozat,­ amelyet a béke szent ügyének védelmére hoz­tunk, feljogosít bennünket arra, hogy lelkünk teljes erejével reménykedjünk ennek az igazságnak a beteljesülésében és annak a szilárdságnak a megjutalma­­zásában, amellyel betöltjük küldetésün­ket az emberiséget megrázkódtató vihar feltartóztatásában.­­ A gondolatunk és hitünk egyetlen pillanatra sem fog eltávolodni szüleink istenétől, aki a történelem drámáin át mindenkor győzelemre és újjászületésre vezetett bennünket. Nem lehetnek hiábavalók és visszhangnélküliek a hő­siességnek a századai, amelyekből őse­ink a román földet és érzelmet megal­kották. A románok, akik férfiasan fo­gadták ezt a csapást, a körülmények ál­tal megkövetelt teljes nyugalommal kell hogy tekintsék a dolgokat. — Könnyekig elszomorodott gondola­tunk a Besszarábiában és Bukovina északi részeiben maradt millió és millió testvéreink mellett van és azoknál, akik elmenekültek onnan. Tudjuk, hogy ne­héz órák következtek be. És a holnap is fi. ш ugyanilyen sötét. De ebben az ország­ban senkinek sem szabad elveszítenie az igazságban és jogban való reményét, amelynek előbb, vagy később el kell jönnie. Addig pedig — szoros egység­ben a trón körül és az ország­vezetők útmutatásainak engedelmeskedve — ves­sük alá magunkat a hozandó határoza­toknak, azzal a teljes odaadással, teljes hittel és a hazai rog iránti mély szere­tettel, amelyről minden időkben tanúsá­got tettünk. A Jumalul h­elyzet­­épe a mozgósítás első napjáról Egy másik cikkben a Jumalul beszá­mol a mozgósítás első napjáról Esze­rint a rádió által péntek este továbbított mozgósítási rendeletet a lakosság nyu­galommal fogadta. Az egymásra torlódó események lelkileg előkészítették a tö­meget erre az intézkedésre. Azoknak a nehéz pillanatoknak a tudatában, ame­lyeket az ország átél, a román nép azon­nal és tömegesen engedelmeskedett a fegyverbehívó parancsnak. Szombat dél­előtt a minden irányba kifutó vonatok zsúfoltak voltak tartalékosokkal és ak­tív katonákkal, akik a csapattesteikhez vonultak be. A fővárosban minden hivatal zavarta­lanul folytatta a munkáját. A mozgósí­tás alól felmentett emberek nyugodtan végezték a rendes napi dolgukat. Vala­mennyi üzlet nyitva van. A piacokon bőségesen volt áru. Egyes fűszerkeres­­kedések előtt volt bizonyos tolongás. A háziasszonyok különösen szappant, ola­jat, cukrot és lisztes tésztákat kértek. Sokan meg is kapták a kívánt árut. Egyes fűszerkereskedők azonban eldug­ták a közszükségleti cikkeket abban a reményben, hogy alkalmuk lesz maga­sabb árakat elérni értük. A hatóságok viszont felkészültek arra, hogy minden üzérkedést meghiúsítsanak és azok el­len, akiket árdrágításon érnek, kemény rendszabályokat alkalmazzanak. Az üz­letekben és a piacokon tett közszemle egyébként azt mutatja, hogy a főváros jól el van látva élelmiszerekkel. Semmi ok sincs tehát a riadalomra, vagy aggo­dalomra. Az embereknek azonban több társadalmi együttérzést kell mutatni­uk és ne halmozzanak fel tartalékokat a kevésbé tehetősek rovására, akik nem tudnak lépést tartani velük a bevásárlás terén. Az utcákon a verőfényes és ünnepna­pok megszokott élénksége. A hulamzó tömegben most a katonai egyenruhák vannak többségijen. A társasgépkocsik­ és a villamosok rendesen közlekednek. Bérgépkocsi már kevesebb van. Bizo­nyára elmentek a katonaruhába öltözött sofőrökkel együtt azokhoz a csapattes­tekhez, ahová a beosztásuk szól. A vi­dékről érkezett telefonjelentések azt mutatják, hogy mindenütt nyugalom és fegyelem tapasztalható. Besszarábiában és Bukovina északi részén a kiürítés rendben folyik. Hétfőn délután ül­ ­Bucuresti. Eredetileg a parlamentnek szombaton kellett volna összeülnie, hogy jóváhagyja a Besszarábia és Északbuko­­vina átadásáról szóló, valamint a mene­kültek segélyezésére vonatkozó és egyéb ezzel kapcsolatos törvényjavaslatokat. A Rador újabb jelentése szerint, mi­után szombaton és vasárnap ünnep van, a törvényhozó testületek hétfőn délután 4 órakor tartják ülésüket. A belügyminisztérium ismeretes rende­lete értelmében az összes látványosságok három napig szünetelnek, úgyszintén ti­los a zene a nyilvános helyiségekben. A rádióleadók ez alatt a három nap alatt nem közvetítenek zenét és csupán híre­ket közölnek és a szokásos „órákat” tartják meg. össze a parlament Itt Írjuk meg a fővárosi lapok jelen­tését, amely szerint a labdarúgószövet­ség a vasárnapra kitűzött mérkőzése­ket felfüggesztette. Az intézkedés nem vonatkozik a Rapid csapatára, amely Belgrádban Középeurópa Kupa mér­kőzést játszik. AZ ÚJ MINISZTEREK BEIKTA­TÁSA Az új miniszterek beiktatása ünnepé­lyesen, de egyszerű keretek között ment­­ végbe pénteken. A beiktatott új mi­niszterek: Cancicov Mircea külkereske­delmi miniszter, Giurescu C. kultusz­­miniszter és Sidorovici Teofil propagan­daügyi miniszter. Ezt követte szombaton délelőtt Horia Sima professzor nemzet­nevelésügyi államtitkár beiktatása. Angol-amerikai szövetség nem jöhet létre de a flották együttműködéséről szó lehet Az amerikai republikánus párt kijelölte az alelnökség jelöltjét is Leahy tengernagy. Az Atlanti óceánon szükség van az amerikai flottára Filadelfia, június 29. (Radar) A republikánus párt komgresz­­szusa Macnary szenátort jelölte az Egye­sült Államok alelnöki tisztségére. Macnary szenátor a republikánus párt egyik veze­tő politikusa és már hosszú évek óta kép­viseli pártját a szenátusban. A REPUBLIKÁNUS ELNÖKJE­LÖLT ROOSEVELTTEL MEG­TÁRGYALJA A KÜLPOLITI­KAI KÉRDÉSEKET (London) A Jurnalul cmű bucuresti lap magánjelentése szerint a „Daily Te­legraph” szombaton reggel megjelent szá­ma azt írja hogy Roosevelt elnök meg­hívta a Fehér Házba Wilkie Windle ügy­védet, a republikánus párt elnökjelöltjét. A meghívás célja az volt, hogy a jelen­legi elnök, valamint az elnökjelölt együt­tesen tárgyalják meg az Egyesült Álla­mok külpolitikai kérdéseit. A republiká­nus elnökjelölt elfogadja a meghívást, majd a megbeszélés után kijelentette a sajtó képviselői ellőtt, hogy amennyiben megválasztják, az Egyesült Államok ugyanazt a külpolitikát folytatja majd, mint a Roosevelt-rezsim alatt. Wilkie ki­jelentette továbbá, hogy feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy az Egyesült Álla­mok a jelenlegi háborúban résztvevő de­mokrata államoknak minden segélyt megadjon. Ennek a nyilatkozatnak alapján a Daily Telegraph azt a következtetést vonja le, hogy teljesen mindegy, vájjon novemberben a republikánus­ vagy a de­mokrata párt elnökjelöltjét választják meg. Ameddig az Egyesült Államok el­nökének befolyása lesz a kongresszusra, addig Amerika továbbra is segélyt fog I. év júliu­s 1-től kezdődőleg az interurban telefonbeszélgetések díja megváltozik! Az új dijakra vonatkozó bármilyen felvilásloSitá­­Sokat egy külön e célra felállított szerv van hivatva megadni, melyet telefonon is hívhatnak 2290 SZ. alatt.­­ Ezen információs osztály 5 napig fog mű­ködni és tökéletes felvilágosításokkal szolgál a tisztelt előfizetőknek és közönségnek az új díjakat illetőleg то. fa I nyújtani Angliának. Megválasztása ese­tén Wilkie valósággal versengeni fog, hogy az Angliának nyújtott szállítások minél szélesebb alapon folyjanak. (London, Rador) Wilkie ügyvédnek, a republikánus párt elnökjelöltjének sze­mélyével kapcsolatban a ,,Times“’ azt ír­ja, hogy a republikánus elnökjelölt több ízben kifejezte az­t a meggyőződését, hogy az Egyesült Államoknak­­ minden módon meg kell segítenie Angliát, de a háborúba beavatkozni nem szabad. A francia ellenállás feladása után az ellen­séges propaganda azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak nem kell már meg­segítenie Angliát­ Az amerikai közvéle­mény szerint azonban az a harc, amelyet Angiia folytat, Amerikát is érdekli. PITTMANN SZENÁTOR AZ ANGOL-FRANCIA-AMERIKAI FLOTTA SZÖVETKEZÉSÉRŐL (Washington, Rador) A Reuter ügy­nökség jelenti: Pittmann szenátor, a sze­nátus külügy bizottságának elnöke, pén­teken sajtónyilatkozatot adott. Pittmann szenátor, aki legutóbb kijelentette, hogy a németek végső győzelmét az amerikai beavatkozás legfeljebb hátráltatja, de meg nem akadályozza, most odanyilatko­­zott, hogy egy francia-angol-amerikai szövetkezés lokalizálni tudná Hitler kan­cellár európai tevékenységét. Pittmann ugyanakkor kijelentette, hogy Amerika és Anglia között sohasem jöhet létre szö­vetség, hanem mindössze flottáik együtt­működéséről lehet szó. Az angol-francia flotta az egyik, míg az amerikai flotta­ a másik óceánt ellenőrizhetné. Az Egye­sült Államok flottájának mozdulatait egy­előre sűrű homály fedi. Leahy admirális, a tengeri hadműveletek volt főnöke kije­lentette, hogy véleménye szerint az ame­rikai hadiflotta a Csendes óceánról útban van az Atlanti óceán felé. „Azt hiszem, — mondotta Leahy tengernagy —, hogy az Atlanti óceánon szükség van flottánk­ra.” Moszkva új követet nevezett ki Észtországba Moszkva, június 29. (Rador) A Tass ügynökség jelenti. A Legfőbb Szovjet tanácsa felmentette tisztségétől Nikitin észtországi orosz követet. Helyébe Vladimir Bocskarevet nevezték ki. A 17-es számú olasz haditelentés (Róma, Rador) A Stefani-ügynökség ,,valahonnan Olaszországból’“ a nagyve­zérkar 17-es számú közleményét továb­bítja: „Légihaderőnk fényes haditetteket vitt végbe Afrika keleti részén. Repülőink sikerrel bombáztak egy angol gépesített osztagot. Az ellenséges hadvonal mögötti részek, különösen Kirenejka vidékén, nagy károkat szenvedtek. A légi harcok során egy angol repülőgép kényszerle­szállást végzett Asmara közel­ében- A gép pilótáit foglyul ejtettük. Egy ellenséges repülőgépet lelőttünk, két másikat pedig súlyosan megrongáltunk Assab környé­kén.” Hat hónapra betiltották a fejős tehenek vágását Tg.-Mire? (Marosvásárhely) A maros­­vásárhelyi vágóhídról származó adatok azt mutatják, hogy a hústalan napok el­­­lenére a húsfogyasztás lényegesebben nem csökkent. Hogy a húsfogyasztást szemlél­tethessük, párhuzamosan közöljük a jú­niusi vágások számadatait a tavalyi j­ú­niusi számadatokkal. (A tavalyi szánva adatok zárójelben vannak.) A vágók idén levágásra került: Ыка 2, ökör 14 (l­)* kényszervágás tavaly 1, tehén 126 (153), 2 éves tulok 90 (106), tinó 110 (118)* ökörbofilja 6 hónapon aluli 237 (1278)* ürü borjú 6 (501), bivalyökör 9 (3), bi­valytehén 7 (6), bivalyborjú 3 (12), juhi és berbécs 16 (2), bárány 1287 (1680), ser­­tés 826 (733). Érdekes, hogy a mostani sertéshúsfogyasztás sokkal felülmúlta a tavalyit. Az állatorvosi hivatalhoz a napokban rendelet érkezett, amely a 6 hónapon aluli borjú vágásának tilalma után a fejőstehenek vágását is eltiltja. A fejőstehenekre vonatkozó vágási tila­lom egyelőre 6 hónapig marad érvény­ben.­­ (Arad) Az aradi állategészségügyi hi­vatalhoz 38.491—1940. sz. alatt leirat ér­­kezett az országos árellenőrzési és át­vételi bizottságtól, amely közli, hogy júl­­ius 11-től kezdve tilos a hat hónapnál fiatalabb szatívaembgriák vágása.

Next