Brassói Lapok, 1940. augusztus (46. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-01 / 172. szám

4 oldal *». t. Hogyan halt meg Muresánné, néhai Csics ezredes szép leánya? Csics Kató változatosan mozgalmas életének tragikus vége HŰTVESGYILKOSSÁG MIATT HELYEZTÉK VÁD ALÁ A FÉRJET Oradea (Nagyvárad, július 30 Breban Alexandra nagybozintai gazdaember a múlt év december 22-én este tíz órakor elköszönt jószomszédjától, Muresan Augustintól. Tegyük el magunkat holnapra, mondta és hazaindult. Alig tette be azonban maga után a Muresan-porta kiskapuját, Muresánék házából puskalövés derült. Breban Alexandrunak, aki ismerte a Muresan-ház belső életét, megvolt az oka, hogy rosszat sejtsen. Gyorsan visszafordult. A lakásban ott találta Muresan Augustint, kezében a füstölgő vadászfegyverrel, a földön pedig utolsókat hörögve, vérében feküdt a szépséges, fiatal Muresan Augustinné. A férj megrendülten eresztette le remegő kezéből a puskát, zokogva hajolt felesége teste felé: — Látod Kató, mit tettél? Te akartál engem megölni és te haltál meg. Pár másodperc múlva Muresánné, született Csics Kató utolsót sóhajtott és ezzel az utolsó sóhajjal kiadta lelkét. AMÍG CSICS KATÓ ODÁIG JUTOTT Csics Katónak, aki harminc éves korában ilyen tragikusan fejezte be az életét, fiatal kora dacára igen mozgalmas, változatos múlt állott már a háta mögött. Édesapja, egy volt ezredes, aki Nagybányán élt nyugdíjban, nevelés terén mindent megadott neki, ami módjában volt. Iskoláztatta, zogorázni taníttatta. Amikor Kató elvégezte iskoláit, nevelőnői állást vállalt. Ragyogó szépségű, intelligens nő volt, úri házból való, szívesen bízták rá a gyermekeket. De az ezredes leánya nem tudott beletörődni, hogy neki idegenek parancsoljanak, egyik állásában sem tudott huzamosabb ideig megmaradni. A származása és a feltűnő szépsége volt az átka. Színésznőnek, filmre vágyott. Végül mégis csak férjhez ment, ha nem is úgy, ahogy kalandos ábrándjaiban kitervezte. Egy jóravaló, derék, szorgalmas, fiatal szatmári óvás vette nőül. A házasságból, amely nem volt egészen zavartalannak mondható, két fiú gyermek született. Az egyik egészen korán, a máramarosszigeti elmegyógyintézetbe került, a másikat Csics Kató pár napos csecsemő korában otthagyta az apjánál, aki mesterséges táplálással nevelte fel- Azután pár évig senki sem hallott Csics Katóról, akinek időközben édesapja is meghalt. Csak most, amikor második férje vadászfegyvereinek golyója kioltotta fiatal, sokat hányatott életét, most tudták meg, hogy másodszor is férjhez ment Muresan Augustinhoz, aki Nagybányán volt rendőrkomiszár, de utóbb viszszavonult Nagybányára, ahol édesapjától rámaradt nyolcvan hold földön gazdálkodott. „ÉJSZAKA, ÁLMODBAN FOGLAK MEGÖLNI” A tragédia bekövetkezte után Muresan Augustin, aki egyébként 44 esztendős, jogvégzett ember, vizsgálati fogságba került. A szatmári törvényszék vizsgálóbírája előtt megtörtén, zokogva mondta el, hogyan jutott odáig, hogy egy egzaltált pillanatban vadászfegyvert emeljen a feleségére. Csics Kató többször járt nálam Nagybozinán, mondta. Mindig kölcsönt kért. Kacérkodni kezdett velem. Többször ott is maradt nálam és hét hónapig éltünk előbb törvénytelenül, vadházasságban egymással. Aztán 1938 áprilisában megesküdtünk. Az első dolog az volt, hogy Kató üldözni, sértegetni kezdte az édesanyámat, aki pedig sohasem bántotta. De az volt a baj, hogy nem akartam a nyolcvan hold földet a nevére íratni, mert annak haszonélvezete az édesanyámat illette. Kalló könnyelmű, léha nő volt. Szenvedélyesen dohányzott és rákapott az italra is. Állandóan dézsmálta a pénzemet és ha kérdőre vontam, azzal fenyegetőzött, hogy itthagy, elmegy Bucurestibe, ahol már élt négy évig és Aholmac Jostili élni ezután is- Én magam idegbeteg, ingerlékeny ember vagyok, már nem bírtam mellette a gyötrelmeket. Különösen, hogy állandóan azzal fenyegetett, hogy: „éjszaka, álmodban meg foglak ölni”. Féltem lefeküdni, örökös rettegés volt az életem. A FÉRJ VÉGZETES SZÜLETÉSNAPJA — December 22-én, folytatta vallomását a férj, a születésem napja. Előtte való napon megint összevesztünk, mert Kató megint ellopott 800 lejt és dühében igen fontos irataimat összetépte. Ideges voltam, a fejem fájt, nem tudtam aludni, azt hittem, hogy megőrülök. Reggel egy cédulát küldtem Nagybányára az édesanyámnak, hogy jöjjön ki orvossal, mert nagyon rosszul vagyok Aztán elhivattam a lelkészt, meggyóntam, mert azt hittem, hogy meghalok és nem akartam gyónás nélkül a másvilági Biró elé állani. Kató ezen a napon délután két órától hétig nem volt otthon. Egy gyerekkel cédulát küldött, hogy Nagybányára ment, de mikor hazajött, kacagva mondta, hogy a faluban járt egy barátnőjénél. Este átjött Breban szomszéd, aki tanúja volt, hogy azt mondtam a feleségemnek: — Kató, a negyvennegyedik születésnapom van, jön a karácsony is, béküljünk ki. Katónak rövid volt a válasza: — Nem. Breban szomszéd próbált meg bennünket békíteni, nem sikerült, mire elköszönt és hazament. Kató erre tovább ingerelt, ismét megfenyegetett, hogy az éjszaka végez velem, álmomban megöl. Erős idegzetű embert is próbára tett volna a cinikus viselkedése, a fenyegetőzése, én idegbeteg ember vagyok, elvesztettem azt a kevés önuralmamat, amivel még rendelkeztem, felkaptam a töltött vadászfegyveremet és szinte önkívületben rálőttem.... HÁZASTÁRSAK LEVELEZÉSE Muresan Augustin iratcsomójának egészen szomorú, Krafft-Ebbing híres pszicho-patológiai tanulmányába illő mellékletei vannak: Csics Kató levelei, amelyeket a férjének irt egyik szobából a másikba, mikor haragban voltak. Szörnyűséges, megdöbbentő írások. Ha az Íráson, a fogalmazáson nem látszanék, nogy intelligens nő irta, az ember joggal hihetné, hogy valamiféle minden szégyenérzetből kivetkőzött, sátora,fia cigányasszony irta. Telve sértő durvaságokkal, elképesztő trágárságokkal. Annak se lehettek teljesen rendben az ideges, aki ezeket a szavakat papirosra vetette. FELESÉGEN ELKÖVETETT GYILKOSSÁG MIATT A vizsgálat során elrendelték Muresan Augustin elmebeli állapotának megfigyelését. Az orvosszakértők megállapították, hogy a boldogtalan ember nagymértékben, betegesen ideges ugyan, de a tett elkövetése idején nem volt beszámíthatatlan. Ezért a nagyváradi Ítélőtábla vádtanácsa feleségen elkövetett gyilkosság büntette miatt vád alá helyezte és ügyét ism tárgyalás céljából a tábla büntető szekciója elé utalta. (d. a.) 1940. augusztus 4 John-féle cserépgyár elbocsátotta 100 munkását A kenyér nélkül maradt munkások nagy többsége magyar nemzetiségű 11 lemssi szíktanisíi aljlijasjinil Mér a vállalatdél s egyben az indokolatlan elbocsátások törvényes következményeire figyelmeztet Timisoara (Temesvár), július 30 A Bánság egyik legjelentősebb ipari vállalata, a zsombolyai Bohn-féle cserép- és téglagyár ezerötszáz munkását azonnali hatállyal elbocsátotta. A gyár az elbocsátást azzal indokolta meg, hogy az építkezések megszűnésével termékei iránt semminemű érdeklődés nem mutatkozott. A nagyarányú munkáselbocsátás máról holnapra ezerötszáz munkáscsaládot fosztott meg kenyerétől. Nagyobbrészt magyar nemzetiségű munkásokról van szó, akik amúgy is a legnagyobb szegénységben tengődtek és megélhetésük egyetlen alapját a gyári munkából származó jövedelem képezte. Zsombolyán ugyanis sok száz olyan munkás él, akik az egykori nagybirtokok cselédei voltak. A háború után a nagybirtokok megszűntével az egykori uradalmi cselédség beszivárgott Zsombolyára és a környékbeli nagyobb központokba és itt keresett magának megélhetést. Ezekből az egykori uradalmi alkalmazottakból került ki a téglagyári munkások nagy része is, akik nagy többségükben semmiféle földbirtokkal nem rendelkeznek. Az elbocsátott munkások azonnal felkeresték Kartye Leonárdot, az építkezési munkáscéh megbízottját ,aki előtt feltárták súlyos helyzetüket. A céh közvetlen tárgyalásokat indított a munka újbóli felvételére, másrészt pedig értesítette a temestartományi széktartóságot is az esetről Temestartomány széktartósága felhívással fordult a vállalatokhoz és az elbocsátások visszavonását kéri Mint ismeretes, a munkaügyi minisztériumi júnus 8-ikán rendeletet adott ki, amelyben szigorú bírság terhe mellett megtiltotta, hogy, a vállalatok alkalmazottaikat elbocsássanak. Ennek ellenére, amint ez Temes tartomány széktartóságának és az illetékes munkaügyi hatóságoknak is tudomásukra jutott, úgy Temesvárott, mint a Bánság más ipari központjaiban egyes iparvállalatok nagyarányú üzemcsökkentést és ezzel egyidejűleg munkáselbocsátásokat foganatosítottak. A tiltó rendelkezés kijátszására több vállalat fizetésnélküli szabadságra küldte alkalmazottait, akik ennek következtében súlyos anyagi helyzetbe kerültek. Temes tartomány széktartósága most felhívással fordult a Bánság ipari életéhez, amelyet az adott helyzetre való tekintettel fokozott belátásra és megértő áldozatkészségre szólít fel. — A nehézségeket, bajokat — mondja többek között a felhívás — az általános gazdasági válság kellemetlen következményeit mindannyiunknak egyformán kell elviselnünk. Nemcsak a munkások, gyári alkalmazottak, tisztviselők és mindazok a szegény polgárok, akiknek nem volt lehetőségük rendkívüli jövedelmekhez, hanem a gyáriparosoknak is, akiknek a román állam támogatásával lehetőségük volt arra, hogy szép jövedelmekhez jussanak és jelentős tartalékokat, nagy vagyonokat gyűjthettek össze. A fentiekre való tekintettel mindannyiuk hazafias érzületéhez, társadalmi érzékéhez és józan felfogásához intézünk felhívást, amikor kérjük, hogy az eddigi elbocsátásokat három nap leforgása alatt vonják vissza. Ennek ellenében minden tehetőt megteszünk, hogy nyersanyagokat és rendeléseket szerezzünk a gyárak részére. A felhívás azzal végződik, hogy ellenkező esetben a hatóságok kénytelenek lesznek a fennálló törvények szigorát alkalmazni. A felhívást dr. Marta Alexandra királyi széktartó, Faur Liviu iparügyi vezérfelügyelő és Botez Gheorghe munkaügyi vezérfelügyelő írták alá. ingta tiltakozó jegyzéket küld Tokióba 11 angol állampolgár letartóztatása miatt London, július 30. Az angol kormány erélyes tiltakozó jegyzéket küld Tokióba, a Távolkeleten letartóztatott 11 tekintélyes angol állampolgár ügyében. (Sanghaj) A japán haderő elzárta az összes hidakat, amelyek a tengerpart felől Kina belsejébe vezettek. Ezzel Délkina zárlatát jelentékenyen kiterjesztették. Németország arányban és meghatározott időre szóló gép- és készáruszállítással hajlandó a délamerikai termények értékét megfizetni Brasov (Brassó), július 30 Az amerikai 21 állam havannai értekezletének határozatát ismerjük már. E határozat szerint abban az esetben, ha valamelyik európai állam amerikai birtokának tulajdona vita tárgyává lenne, ezt az amerikai birtokot a 21 amerikai állam veszi védelme alá. E főkérdésen felül a havannai értekezlet még egy igen fontos gazdasági kérdést is tárgyalt, amelynek alapelve, hogy az Egyesült Államok átveszi az összes délamerikai államok termésfeleslegét, nehogy az Európába, illetve és helyesebben Németországba kerülhessen. Egyelőre még nem adtak ki hivatalos jelentést arról, hogy ebben a kérdésben a havannai konferencia miképpen határozott, de a Neue Zürcher Zeitung igen érdekes szemszögből máris foglalkozik a kérdéssel. Az említett lap szerint Londonban nagyfére a némiek hug£ amennyiben ez a terv nem valósul meg, a latin-amerikai államok előbb-utóbb abba a kísértésbe esnek, hogy terményfeleslegeiket olyan európai államokba vigyék ki, amelyek német ellenőrzés alatt állanak. Az angol haditengerészet erre az esetre célozva azt hiszi, hogy módjában áll majd minden hadicsempészetet megakadályozni. Londonban egyébként úgy tudják, hogy Németország a mai viszonyok között hajlandó a délamerikai terményeket arannyal megfizetni és ellenértékképpen gép és egyéb készáru szállításokat is felajánl azzal, hogy ezek szállítását német bankok garantálják. Ez az ajánlat — mondják Londonban — jó egy néhány délamerikai céget befolyásol annál is inkább, mert az angol cégek, bár Anglia a tengerek ura, nem hajlandók az angol áruk szállítási határidejét biztosítani. fintinevralgic Dr. NAKU-MUSCEL Az egyedüli szer gappa, miszer, nevralgia stb. ellen. Csak eredeti dobozokban kapható, két-két tablettával, amelyek az orvos aláírásával vannak ellátva. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában.