Brassói Lapok, 1940. október (46. évfolyam, 224-226. szám)

1940-10-02 / 224. szám

1940. október 2 lez. Ezek a­­tények és a jelenlegi helyzet az állandó aggodalom forrását jelentik az Egyesült Államok számára. A lap a fenti egyezményből azt a következte­tést vonja le, hogy Roosevelt elnök ten­gely és japánellenes beszédeivel az Egye­sült Államok érdekei és választási kilátá­sai ellen dolgozott. Japán-amerikai gazdasági szakítás várható (Tokió, Nádor) A Stefani jelenti- A japán sajtó élénken kommentálja az Egyesült Államok kormányának új­­Hal­mi rendeletét, valamint a kínai nemzeti kormány részére nyújtott új kölcsönt. A japán sajtó szerint az Egyesült Államok úgy látszik, megmarad tapánellenes ma­gatartása mellett. Ez esetben számítani kell a japán—amerikai gazdasági kap­csolatok közeli megszakadására és az önellátásos rendszernek Japánba való bevezetésére. (Newyork, Rador) A DN­B jelenti: Számos amerikai lap úgy látja, hogy a­­ h három­hatalmi egyezmény aláírása után­­ ez általános helyzet válságos lett. Így a­­ Newyork Herald Tribune felelős ameri­kai köröknek azt a kijelentését közli, amely szerint az Egyesült Államok a jövő év tavaszán — ha ugyan nem ha­marabb — belép a hadviselő államok sorába. Amerika háborúba való belépé­se. írja a lap. Anglia ellenálló képessé­gétől függ. Ugyanez a lap ,,reményt kel­­tő pontként” mutat rá az­ angol tengeri haderő legyőzhetetlenségére és az Egye­­­­sült Államok flottaépítő programjára. Ameddig ezt a két tengeri haderőt nem győzték le, addig Amerika nem fél sem­mitől. Anglia elkeseredett védelme lehe­tővé teszi, hogy az Egyesült Államok az újonnan csere útján megszerzett tengeri támaszpontjai segítségével bárm­ly tá­madásnak ellen tud állani. A Csendes óceánon nem ilyen kedvező a helyzet és­­ az még válságosabb lenne, ha Anglia esetleges vereséget szenvedne. Az angol domíniumokra vár a feladat, hogy meg­erősítsék a csendesóceáni katonai parco­kat. A Newyork Daily News szerint a közvélemény jelenleg az Egyesült Álla­moknak a háborúba való beavatkozása fe­lé hajlik és a válság még a novemberi elnökválasztás előtt bekövetkezhetik. A kínai hadsereg is behatol Indokinába? (Csungking) A kínai nemzeti kormány szék­helyéről érkező szűkszavú jelentés közli, hogy a kínai kormány parancsot adott csapatainak az Indokinába való bevonulásra. Eszerint In­dokina területén harcok várhatók a japán és kínai csapatok között. A harc megkezdéséről azonban még nem érkezett semmi híradás. (Tokió, Rador) A Domej japán sajtóügynök­ség jelentése szerint a japán fővárosban azt hiszik, hogy a kormány rövidesen népszavazás útján kéri az ország beleegyezését a totális háborúhoz. A japán nemzet történetében ez lenne az ötödik népszavazás, de­ az első, ame­lyet háború idején tartottak meg. Kinevezték a légonista mozgalom körzetvezetőit Bucuresti, szeptember 10 Iloria Sima tanár, helyettes minisz­terelnök, a légionista mozgalom vezető­je kinevezte a mozgalom új körzeti ve­zetőit. Ebből a szempontból az országot 8 körzetre osztota. Az első körzet szék­helye Temesvár, vezetője pedig Puscas Virgil dr. A második körzet székhelye Nagyszeben és vezetője Chioreanu Nis­­tor dr. A harmadik körzet székhelye C­raiova és vezetője l'osulesen Nicolae. A negyedik körzet székhelye Bucuresti, vezetője C. Boldeanu. Az ötödik kör­zet székhelye Constanta, vezetője T­eo­­dorescu Eugen. A hatodik körzet szék­helye Galati, vezetője Ion Nicolae. A hetedik körzet székhelye Ia­si, vezetője Dragomir Eugen. A nyolcadik körzet székhelye Suceava, vezetője Turcan Ion a bőrt nemcsak ápolja és védi hanem pillanatok alatt csodásra fényesíti «& „ 3­oltja Ellenőrző felügyelőket nevezhet ki a kormány a magyar vállalatokhoz A nemzetgazdasági minisztérium minősítése ellen nincs fellebbezés Az ellenőrző felügyelők messzemenő hatásköre Bucuresti, szeptember 30 Antonescu tábornok-államvezető a következő rendelettörvényt adta ki: 1. A nemzetgazdaságügyi minisztéri­um ellenőrt nevezhet ki bármely ma­gyar ipari, kereskedelmi, vagy hitelin­tézményhez, vagy­ céghez, valamint bár­mely fiók­intézethez, vagy képviselet­hez. A vállalatok, cégek, fiókintézetek, vagy képviseletek magyar jellegének megállapítását a nemzetgazdaságü­gyi minisztérium teljhatalommal végzi és ez ellen nincs semmiféle jogorvoslat­nak helye. Az ellenőrök javadalmazá­sát a kinevezésről szóló vagy pedig utólag hozott rendeletben állapí­tják meg és annak terhét az a vállalat vi­seli, amelyhez az ellenőrt kinevezték. 2. A jelen rendelettörvény értelmé­ben az ellenőrzés alá vetett intézetek és cégek kötelesek az összes terv­­be vett és értékben a 90 ezer lejt meghaladó kereskedelmi, kiutalási, ad­minisztrációs stb. műveleteket az el­lenőrrel jóváhagyás végett közölni. Az ellenőr elrendelheti, hogy a kisebb ér­tékű kereskedelmi műveleteket is ter­jesszék elője jóváhagyás végett. 3. Az ellenőr köteles a közléstől szá­mított 2 napon belül az intézet tudo­mására hozni határozatát a tervezett ügyletek tekintetében. Ha a tervezett művelet tekintetében 2 napon belül az ellenőr nem közli a vállalattal határo­zatát, úgy az elfogadottnak tekinten­dő. A jelen törvény rendelkezéseinek megszegésével végzett kereskedelmi műveletek, vagy vállalt kötelezettsé­gek semmisek. , 4. Ha a vállalat a jelen törvénnyel ellentétben levő kereskedelmi művele­tet végzett, vagy intézkedést hozott, a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek értelmében kártérítésre kötelezik azok­kal a személyekkel szemben, akiket ezáltal sérelem ért. 5. Amennyiben az ellenőr nem en­gedélyez valamely kereskedelmi mű­veletet, vagy intézkedést, úgy az ellen­őr döntése ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül a nemzetgaz­­daságügyi minisztériumhoz jogorvos­lattal lehet fordulni. A minisztérium döntése végleges és megtámadhatatlan. 6. Feladatának teljesítése érdekében az ellenőr átvizsgálhatja a vállalat könyveit, okmányait és bármiféle ira­tait és felvilágosítást kérhet a vállalat vezetőjétől, szerveitől és hivatalnokai­tól. A vállalat vezetője, szervei és hi­vatalnokai kötelesek az ellenőr rendel­kezésére bocsátani az általa kért üz­leti könyveket, okmányokat, iratokat és felvilágosításokat. 7. Az ellenőr eltávolíthatja az ellen­őrzése alá helyezett vállalat bárme­lyik vezetőjét, vagy tisztviselőjét, abban az esetben, ha az bármely módon szabotálja a jelen törvény ren­delkezéseit, vagy megszegi kötelezett­ségeit. Az eltávolítási intézkedés ellen csak a jelen törvény 3-ik cikkelyének megfelelően lehet jogorvoslatot ke­resni . Helyreállt a postaforgalom a Magyarországhoz átcsatolt területére! Bucuresti, szeptember 30 A közmunkaügyi és közlekedésügyi minisztérium közlése szerint a Magyaror­szághoz átcsatolt területekre szeptember 29-ikével megindult a postai és távíró forgalom. E területekre ugyanazon díjtételek érvényesek, mint általában Magyar­­országra. Így egy levelezőlap 10, egyszer­ű levél 16, ajánlott levél pedig 32 lejbe kerül. Táviratokért szavanként 13 lejt kell fizetni. Viharos közgyűlésen tárgyalta a fővárosi orvoskollégium a zsidó orvosok kérdését , és b'rán'ok h in szottak el a kolégium vezetőségének működéséről . Határozat nélkül ért véget a közgyűlés Bucuresti, szeptember 30 A fővárosi orvoskollégium egyheti halasztással vasárnap megtartott köz­gyűlése a zsidó orvosok kérdésének je­gyében nagy viharok között zajlott le. A közgyűlést Gomoiu Victor dr orvos­tanár, volt egészségügyi miniszter nyi­totta meg és amikor P Samarian dr ügyvezetőségi titkárnak adta meg a szót az évi jelentés felolvasásához, a tagok jelentős része hangosan követelni kezd­te, hogy addig ne kezdjék meg a tár­gyalást, amíg a teremből nem távo­l­ják el a zsidókat. A vezetőség a törvé­nyes előírásokra való hivatkozással ra­gaszkodott az évi jelentés felolvasásá­hoz, mire a közgyűlés tagjainak egy ré­­sze azt kérte, hogy a napirend módosítá­sával vegyék tárgyalás alá a zsidó orvo­sok helyzetét. Gomoiu elnök ellenkezé­sére a tagok egyre zajosabban követel­ték a közóhaj teljesítését, valamint ma­gyarázatot arról, hogy Theodorescu Dan I dr egyetemi tanár és C. Banulescu dr miért léptek ki az orvoskollégimm veze­­t­őségéből Követeik a vezetőség lemondását is A zajos vita során egyesek a jelenlegi vezetőség távozását követelték és olyan vezetőség választását, amely kizárja a zsidókat, mint ahogyan az ügyvédek és mérnökük tették. Az egyre türelmetlenebb és zajosabb követelések nyomása alatt, Gomolu el­nök felkérte a zsidó kartársakat, hogy ha akarják, vessék alá magukat ennek a­­ követelésnek. Sarbulescu George dr.­­ szvazásra bocsátotta azt az indítványát, hogy a közgyűlés többsége a zsidó or­vosok eltávolítását kéri. Az indítványt kézfelemeléssel elfogadták. GOMOIU DR VOLT MINISZTER A ZSIDÓ ORVOSOK HELYZETÉRŐL Ezután Gomoiu Victor dr emelkedett szó­­lásra és ismertette az orvoskollégium pénz­ügyi helyzetét, majd rátért az időszerű kérdé­sekre. Az orvosok javadalmazásával kapcso­latban hangoztatta, hogy ebben a kérdésben jelentést terjesztett a kormány elé. Ezután a zsidó orvosok helyzetéről beszélt és a követ­kezőket mondotta: — .Az­ előző kormány törvényt hozott, amellyel eltávolították hivatalukból az első és harmadik csoportba tartozó zsidókat, míg a második csoportba tartozóknak teljes jog­­egyenl­őséget adtak. Ami azonban a szabad or­vosi gyakorlatot illeti, ezt mindenki számára elismerték az első csoportba tartozók kivételé­vel, akiknek működését minisztertanácsi ha­tározattal korlátozzák. Minthogy azonban ez a határozat még nem jelent meg, arra kértem a kormányt, hogy tisztázza ezt a kérdést. A kor­­mányt támogatnom kell az általa hozott tör­vények alkalmazásában, de nem szabad elha­markodott törvénykezésekre buzdítanom. Vé­gül igen kényes kérdés azoknak a kartársak­nak a helyzete, akik nem iratkoztak be idejé­ben az orvoskollégiumba és így el kellene­­ veszíteniük szabad­ gyakorlatukat. Ezzel kap­csolatban úgy véltem, hogy az egyetlen meg­felelő megoldás az volna, ha a közgyűlés ha­tározatot szavazna meg és ebben új rendelet­tör­vény kiadására kérné fel a kormányt, vagy felhatalmazást kérne az egészségügyi minisz­tériumtól ezeknek a kartársaknak a kollé­giumba való befogadására. JAVASLAT A ZSIDÓ ORVOSOK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE A hozzászólások során Popovics Lupa­dr a következő javaslatokat terjesztette elő az or­vosi kar románosítása érdekében: 1. Az összes zsidó orvosok kiküszöbölése ú­­ csoportbeosztásra való tekintet nélkül — az orvosi kollégiumból, a közoktatásból, a köz-­­ és magánhivatalokból. 2. A romániai zsidók helyzetének politikai téren történő gyökeres elrendezéséig a zsidó orvosok ideiglenes szakmai egyesületbe tömö­rülhetnek. A zsidó orvosoknak azonban csak zsidó betegeket szabad gondozniok, akár ma­­gánprakszisukban, akár pedig a zsidó kórhá­zakban és szanatóriumokban. 3. A román és árja orvosok receptjeit a kol­légium bélyegzőjével lássák el. 4. A gyógyszertáraknak csak a lepecsételt receptek alapján szabad gyógyszereket kiszol­­gáltatniok. Elkészíthetik a zsidó orvosok re­ceptjeit is, de csak zsidó betegek számára és csak a zsidó orvosegyesület bélyegzőjével el­látott recepteket. A gyógyszertárak előtt iga­zolni kell a beteg etnikai származását. 5. Az etnikai román vagy árja orvosok zsidó betegeket is kezelhetnek. 6. A betegsegélyző újjászervezése esetén fi­gyelembe kell venni ezeket az elveket. A SZABADKŐMŰVES-ORVOSOK ELLEN Sorbulescu dr kérdésére, hogy a kollégium tanácsa helyesli-e teljes egészében az elter­jesztett javaslatot, Gomoiu elnök azt válaszol­ta, hogy a tanács magatartásából ez nyilván­való. Ionescu Virgil dr azoknak az orvosoknak az eltávolítását is követelte, akik valamilyen sza­badkőműves-páholynak voltak tagjai. Bővülés­eit dr felszólalásában azt kérte, hogy az új tanács tagjainak kijelölésében a zsidók ne ve­hessenek részt. Ezután Theodorescu Dán dr egyetemi tanár ismertette lemondásának okait. Azért lépett ki a kollégium tanácsából, mert — mondotta — a tanács tervszerűen minden nd­ősében a román néptől idegen elemeket vett fel a kollégiumba olyan előírások alapján, amelyeket a többi értelmiségi szaktestület már régen feladtak. A lemondásának másik oka a fogászati gyakorlat kérdése volt. Meg­engedhetetlennek tartja, hogy míg egy fogor­vosnak 6-7 évig kell egyetemet járnia, azon­kívül 2 évig külön szaktanulmányokat foly­tatnia, az ország tele van veszedelmes és ké­születlen fogászokkal, volt borbélyokkal és bádogosokkal, akik csökkentik az orvosi fog­lalkozás tekintélyét. FELFÜGGESZTIK A VIHAROS KÖZGYŰLÉST A közgyűlés ezután ismét viharosra fordult, ntiro Gomoiu elnök felfüggesztette az ülést. A zajosan tüntető közgyűlés a tárgyalás folyta­tását követelte és háromtagú bizottságot kül­dött ki a közgyűlés levezetésére Theodorescu Dan dr, C. Danit­escu dr és Popovici­ Lupu dr személyében. Ennek ellenére a gyűlést 10 percre felfüggesztették. újra megn­yitása után Gomoiu elnök ismét elfogla­ta a helyét és ki­­jel­entette, hogy sohasem hitte volna, hogy ilyen fogadtatásban lesz része abban a testü­letben, amelyért mindig küzdött. Erre a te­rem közepén újabb zajos vita keletkezett, am­eiy csak akkor ült el, amikor C. Danilescu dr kapott szó, hogy megindokolja az orvos­­kollégium tanácsából történt kilépését. Danii­­lescu dr azzal magyarázta meg a lemondását, hogy az orvoskollégium nem igyekezett a zsi­dókérdést megoldani. Szemére vetette a Gi­­gurtu-kormánynak is, hogy semmit sem tett ebben az irányban. A vitában még sokan szólaltak fel és végül is a közgyűlést bezárták, anélkül, hogy akár az évi jelentést, akár pedig a Isopovici-l­upa dr és Sârbulescu dr javaslatait megszavazták volna.

Next