BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 19. (2007)
2007 / 2. szám - BÍRÁLAT - Fejes László: A szótármány (Etimológiai szótár Magyar szavak és toldalékok eredete)
BUKSZ 2007 TESZ-ből a csesz nem került át az ESZ-be, holott ezt kiterjedt szócsaládja (a belőle képzett alakok, mint a csesztet vagy a cseszeget, továbbá el-, rá-, fel-, le-, össze-, szét- stb. igekötős alakjai) is indokolná. Szintén szerepel a TESZ-ben a fan, az ESZ-be azonban nem került be; kimarad a didi, holott a cici szerepel; a köcsög emberre vonatkozó használata meg sincs említve, akárcsak a makk ’hímvessző vége’ jelentése - holott utóbbira a TESZ is kitér. A buzi szócikkben viszont szerepel abuzi utótag ’valaminek a megszállottja’ jelentése (vö. zenebuzi, futballbuzi), sajnos az ilyenfajta hasznos bővítés meglehetősen ritka azESZ-ben. De nem szerepelnek olyan szavak sem, mint a dildó vagy a dzsumbuj - ezekre olyan ismerőseim hívták fel a figyelmem, akik a szótárt rendeltetésszerűen próbálták használni, azaz szavakat kerestek benne, s nem azt, hogy mi hiányzik belőle. Kevésbé vulgáris vizekre evezve érdemes megnézni a számítástechnikai szókincset. Sajnos sem a TESZ- ben, sem az ESZ-ben nincs vincseszter, holott ’karabélyféle’ jelentésben elég régóta használatos nyelvünkben. A monitor szócikk említi ugyan a ’számítógépek képernyője’ jelentést (bár nem kapott szócikket sem a képernyő, sem a képcső), de hogy ez miből keletkezett, csak sejthető - mindenesetre a ’televízió- és rádióadások (?) megfigyelésére szolgáló készülék’ jelentés már közel áll hozzá. Bekerült a fájl, de hiányzik a flopi. Az ablak, böngészik, fagy, formátum, ikon, lemez, mappa, periféria szócikk egyáltalán nem utal a számítástechnikában használatos jelentésre, a könyvtár még szócikket sem kapott. Mindezek után nem meglepő, ha számítógép szócikk sincs, honlapról pedig ne is álmodjunk. De nem csak a számítástechnikai szókincs hiányos. A média szót csak a médium címszó alatt találjuk meg, az e szócikkben szereplő kommunikáció, telekommunikáció szavakat azonban már hiába keresnénk. A szótárban nincs térerő sem, és nemcsak a kereskedelmi vagy a közszolgálati csatornák jelzőjének eredetéről nem tudunk meg semmit (első előfordulásuk érdekes adat lehet), de a csatorna szócikk sem utal a tömegkommunikációban használt jelentésre (persze tömegkommunikáció sincs). Az ad szócikk nem utal a ’sugároz’ jelentésre (a sugároznak nincs is szócikke, a sugár szócikk sem utal rá), illetve az ezzel összefüggő adó, adós alakokra (mellesleg az adó pénzügyi jelentésére sem, holott ennek képzése nem egyértelmű). A sláger szócikkből jó lenne megtudni, mikortól adatolható a slágerlista összetétel, ha már külön szócikket nem kap - és miért ne érdekelné a már emlegetett középiskolásokat a pop, a rock(n-roll) vagy a musical eredete? A Walkman, cédé szavaknak nem sikerült nyomára bukkannom, és meglepett, hogy a kazetta „ma elsősorban a tárolódoboz -filmeké, hang- és videoszalagoké:»’ jelentésben használatos” (ezek szerint a kazettátok ’tárolódoboz tárolására szolgáló doboz’ lenne). Van lemez és lemezlovas címszó, de nincs lemezjátszó és hanglemez. A parabola szócikk csak a ’hasonlat, példázat’ jelentésről szól, a mértaniról nem - a parabolaantennára tehát ne is számítsunk. (Persze műhold és szputnyik híján mire is mennénk vele. De nemcsak űrhajó, űrsikló, űrrepülőgép, űrállomás, de (világ) űr sincs: utóbbit az üreg szócikkben kellene megtalálnia az olvasónak, az űrhajó viszont az űrmérték szócikkbe került!) Ezzel szemben viszonylag jól dokumentált a politikai szókincs, a demokrácia, frakció, parlament mellett még az ombudsmant is megtaláljuk. Ugyanakkor érthetetlen, miért nem szerepel a bizottság (a hír szócikk utal ugyan rá, de ki fogja ott keresni?). A párt szócikkből azonban elveszett a TESZ-nek az a fontos megállapítása, hogy a magyarba ,,’összetartozók tábora, egy véleményen levők csoportja’ jelentésben kerülhetett át”, márpedig enélkül aligha lehet világos a magyarázat. Nem látom okát, miért nincs szabadelvű, ha van szabadkőműves címszó. A szerzők talán úgy gondolták, ma már érdektelen a peresztrojka. De akkor miért érdekes a glasznoszty? És miért nem szerepel a rendszerváltás vagy az önkormányzati (A magyarban használatos összetett szavaknak csak igen kis része képviselteti magát, ami, tekintettel nagy számukra és folyamatos szaporodásukra, érthető. Kézenfekvő lett volna csak nem transzparens jelentésű összetett szavakat felvenni, ebben az esetben az előbbiek hiányát sem kifogásolhatnánk. Amíg azonban szerepel az önismeret vagy a köznép, joggal várjuk el a nem transzparens összetételek jóval nagyobb körének szerepeltetését.) A pita nemhogy önálló szócikket nem kapott, de a pite szócikk sem utal a vele való kapcsolatra. Nincs falafel, tzatziki, hotdog, gofri, van viszont hamburger, pizza, kóla (ez utóbbinál még azt is megjegyzik, hogy ’üdítőital’ általános jelentésben is használatos, kár, hogy a szőke kóla kifejezést nem említik - hasonlóképpen a málna szócikk is szól a szó ’málnaszörp’ jelentésű használatáról, kár, hogy itt az általánosakt ’szörp’ jelentés hiányzik). Van mandarin, de nincs grépfrút. Joggal várhatnánk magyarázatot a nápolyi vagy a krokett szavak eredetére, de a szótár nem elégíti ki kíváncsiságunkat. A hasábburgonyát még a hasáb szócikkben sem találjuk meg. A sor hosszan folytatható: a közkeletű előre határozószó még az elő szócikkben sem szerepel (a hát szócikk viszont még azt is megállapítja, hogy a hátra igekötőként is használatos).Természetesen nem várhatjuk egy szótártól, hogy minden szót tartalmazzon, de remélhetőleg a fenti felsorolás kellőképpen igazolja, hogy az egyszerű szótárforgatót gyakran érheti csalódás. E csalódások egy részét kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni (például olyan szócikkek felvételével, amelyek arra a meglevő cikkre mutattak volna, ahol az adott képzett vagy összetett szó eredete szerepel), mások viszont alapos feltáró munkát igényeltek volna - a mi napjainkban, amikor számítógépes adatbázisok segítségével kereshetjük ki a leggyakoribb szavakat, és tisztázhatjuk jelentésüket, aligha lett volna megoldhatatlan. A szótárhasználó joggal várja el, hogy ebből a szótárból megtudhassa a hév szó eredetét, tőle viszont nem várható el, hogy a hevessel