BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 24. (2012)
2012 / 2. szám - PROBLÉMA - Wehli Tünde: A három Ernuszt
VEHLI A HÁROM ERNUSZT jának enyhülését, s gondoskodott Janus Pannonius méltó eltemetéséről.64 A sír vagy a Szent János-, vagy az Aranyos Mária-kápolnában lehetett, ahová Zsigmond püspök is temetkezhetett.65 ERNUSZT ZSIGMOND ÉS AZ ÓKOR A XV század vége felé Ernuszt Zsigmondban is felébred az a római kőfaragványok és feliratok iránti érdeklődés, amiről Bonfini Mátyás királlyal kapcsolatban ír igen lelkesen. A királyi példa mellett ebben az itáliai humanistákkal és feliratgyűjtőkkel is kapcsolatban álló Megyericsei János és Geréb László erdélyi püspök feliratgyűjtése is ösztönözhette.66 Zsigmond püspök nem szállíttathatott szekérszámra római köveket a palotájába. Annyi biztos, hogy a humanisták körében híres, Brigetióból elhozott „Schola speculatorum” követ 1500 körül a pécsi püspök Mátyás palotájából budai házába vitette.67 Továbbá Ernuszt püspök környezetében volt a pécsi vagy eszéki (Marsal) leletként ma is meglévő, Virtusnak és Honornak (Férfiasság és Tisztesség) dedikált II. századbeli fogadalmi oltár.68 A Victoriaként ábrázolt Honort és a Marsként megjelenő Virtust ábrázoló oltárt Lucius Ulpius Marcellus, Alsó-Pannonia császári helytartója állította.69 Az oltár különös becsét a domborműveknek és felirataiknak a humanista eszmékkel rokon tartalmának köszönhette. Az időben is korai, Mátyást dicsőítő, Itáliában készíttetett kötet és az élete vége felé a frissebb itáliai humanista tendenciák iránt megmutatkozó fogékonyság között, amit a római faragványok példáztak. Zsigmond püspök a mecenatúra több területén és formájában érvényesítette az itáliai ihletésű reneszánsz művészet iránti elkötelezettségét. MÁTYÁS KIRÁLY TEMETÉSI PAJZSA Személyes reprezentációjának része lehet az a pavese (gyalogsági pajzs) mintájára készült pajzs, melyet jelenleg a párizsi Musée de l’Armée őriz.70 A domvonatkozásban: Johannes Sambucus: Emblemata. Cristopher Plantin, Antwerpiae, 1564. August Bruck tanulmányával. Akadémiai, Bp. 1982. (Bibliotheca Hungarica Antiqua XI) 67 ■ Ritoókné Szalay: i. m. 323-324. old. és 320. old. 2. kép. 68 ■ Magyar Nemzeti Múzeum Itsz. R-D 352.; Ritoókné Szalay: i. m. 323-324. old. 69 ■ Az oltár készíttetőjéről: Vécsey Tamás: Lucius Ulpius Marcellus. Magyar Tud. Akadémia, Bp., 1882. Az oltárról a régebbi irodalommal Nagy Mihály in: Pannónia Regia, kat. 326. old. VI-2. sz. 70 ■ Inv.-Nr. J. 7. 71 ■ Bonfini: i. m. 894-898. old. A temetés utóbbi leírása: E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Officina Nova, Bp., 1990.187— 193. old. 72 ■ Kopcsányi Pap Márton tudósításáról: E. Kovács Péter: Mátyás temetése. História, 11 (1989), 3. szám, 8. old. borított bőrrel bevont, aranyozott-színezett fapajzs a körirat betűtípusa és a szövegköröket jelző lecsonkolt gallymotívum alapján a késő gótika emléke. A halálhoz fűződő devóciós funkcióját körirata igazolja: Alma.dei/genitrix.Maria.interpella /pro. Rege. Mathia/ (Istennek kegyes szülőanyja, Mária, járt közben Mátyás királyért). A Mátyás temetési szertartását megörökítő források, elsősorban a valamennyi későbbi leírásnak is forrásául szolgáló Antonio Bonfini Rerum című munkája a legapróbb részletekig beszámolt mind a bécsi ravatalról, mind a székesfehérvári bazilikában lezajló temetési szertartásról.71 írtak a király uralkodói jelvényeiről, hadi zászlóiról, fáklyákról, de pajzsokról nem. Bonfini a szertartás egyházi és világi főszereplőit is gondosan felsorolta, ám Ernuszt Zsigmond neve nincs köztük. Egy 1631-es forrás arról tájékoztat, hogy Sopronban is őriztek egy Mátyáshoz köthető és hasonló tartalmú feliratos pajzsot - napjainkra nyoma veszett.72 Részben ebből vonható le az a következtetés, hogy több pajzs is készült az ünnepi alkalomra. Emellett szólnak a Mátyás középre, lángkoszorúba foglalt 73 címere köré helyezett pajzsok is, Galícia,74 Morvaország, Kálmáncsehi Domonkos és Ernuszt Zsigmond címerével. Az írott forráson túl az utóbb felsorolt, tartományi és egyházi méltóságviselőket képviselő címerek vezették Hoffmann Edithet ahhoz a felismeréshez, hogy több is készült e pajzsokból, mégpedig ajándékon felülemelkedő funkciót, a király lelki üdvét szolgálandó.75 Vajay Szabolcs a párizsi pajzson szereplő címerekkel és a további feltételezhetőkkel számolva legalább öt elveszett pajzsot feltételez.76 Bonfinitől tudjuk, hogy a világi és egyházi arisztokrácia képviselői, például a szertartást végző fehérvári prépost, hozzájárultak a temetés költségeihez.Az 1522 és 1527 között készült krónikájában Ludovicus Tubero emellett arról is beszámol, hogy országszerte, például szülővárosában, Ragusában is tartottak gyászszertartásokat a székesfehérvári temetéssel egyidejűleg, miközben ennek költségeihez is hozzájárul 73 ■ Heraldikailag pontatlan, mert a kettős keresztes magyar országcímer és a cseh kettős farkú oroszlán helyet cserélt. 74 ■ A szakirodalomban ezt a címert, mivel pontatlan, szívesen tévesztik össze Bosznia ugyancsak többféleképpen előforduló címerével. 75 ■ Hoffmann Edith: Mátyás király pajzsa Párizsban. Turul, 42 (1928), 68-70. old. 76 ■ Szabolcs de Vajay: L’héraldique du bouclier funéraire de Mathias Ier, roi de Hongrie. Archives héraldiques suisses. Annuaire 1967. (Különnyomat) 4. old. 77 ■ Bonfini: i. m. 898. old. 78 ■ Ludovicus Tubero: Kortörténeti feljegyzések (Magyarország). Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Blazovich László és Sz. Galántai Erzsébet. Közreadja Blazovich László és Sz. Galántai Erzsébet. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 4.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 1994. 65. old Honor 149