Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
Régóta lakott hely, természeti adottságait már a rómaiak is kihasználták, amiről az itt feltárt villák s más leletek is tanúskodnak. Látó-hegy (Gugger-hegy) (377 m) A Hármashatár-hegy vonulatának tagja. Fenyőerdővel borított sziklás, délnyugati oldala a budai hegyvidék egyik legszebb éghajlatát tekintve legkellemesebb kirándulóhelye. Közel a csúcshoz áll az Árpád-kilátó, Glück Frigyes szép, népi stílusú építménye, ahonnan a kilátás ugyan nem ölel fel nagy távolságokat, de nagyon szép, különösen a Ferenc-hegy - Rózsadomb - Pasarét tájára. A Látó-hegyet és kilátóját különösen sokszor keresik fel azért, hogy a kivilágított város megkapó esti látványában gyönyörködjenek. Hárs-hegy (458 m) A Hárs-hegy sűrű tölgyerdőit sok kiránduló keresi fel az év minden szakában. Csúcsának, a Nagy Hárs-hegynek környéke homokkő, egyébként a hegyet javarészt mészkő alkotja. A csúcs alatt 425 m magasságban nyílik a Báthory-barlang. A Hárs-hegyről szép kilátás nyílik a pesthidegkúti medencére és a Hármashatárhegy erdős vonulatára, távolabb pedig a Pilis, a Börzsöny, sőt tiszta időben a Cserhát és a Mátra ormai is látszanak. Budai Várhegy A Duna fölé szökkenő igazi sasbérc, amelynek markáns tömegét csak aláhúzza a mintegy két kilométer hosszú északi szélén 750 m, déli végén pedig 370 m széles fennsíkjára települt Várnegyed. Mai alakja a pleisztocén korban fejlődött ki, azonban akkor a jelenlegitől ugyancsak eltérő volt a táj. A tető magasságában melegvízforrások táplálta tó hullámzott, ebből rakódott le 8-14 m vastagságban a forrásvízi mészkő, amelyben ma már mintegy 10 km hosszúságúra becsült barlangrendszer alakult ki. A Várhegy természeti Mulatság a zöldben; Perlaszka D. acélmetszete, 1844 A budai hegyvidék déli része 1840 körül a Sváb-hegy (Szabadság-hegy) felől; J. Sandhof olajfestménye 45