Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
91 fontosságára. A híd építésére vonatkozó első lépésként a főváros közgyűlése felterjesztést intézett a kormányhoz (1885) új Duna-híd építése tárgyában. Az 1885. évi XXI. törvénycikk ki is mondta, hogy amint a már fennálló hidak vámjából befolyó tiszta jövedelem a 650 000 Ft-ot meghaladja, a többletet negyedik Duna-hídra kell fordítani. 1886-ban Országh S. bizottsági tag indítványt tett a főváros közgyűlésén az Eskü tér és a Rudas fürdő közt építendő Dunahídra. Ez indítvány alapján a pénzügyminiszter felszólította a fővárost, hogy az új híd építésére és a környék rendezésére készítsen tervezetet. 1890-ben a főváros már két híd építését véli szükségesnek: az Eskü térit és a Vámház térit (Szabadság-híd). A Közmunkatanács csak utóbbi megépítését javasolta azzal, hogy „az Eskü téri híd mindenképp és teljességgel célszerűtlen, kivéve a gyalogközlekedés ez esetben lényegtelen álláspontjait”. Az Országos Iparegylet a Közmunkatanáccsal szemben foglalt állást, és hírlapi cikkek jelentek meg, amelyek mindkét híd építését sürgették. Valóban, a város fejlődésével a hidak felépítése ekkor már feltétlenül indokolt volt. A pesti oldalon a sűrűn beépült Józsefváros és Ferencváros és a Pest déli felében létesült iparvidék csak kerülővel teremthetett kapcsolatot a budai oldallal. A Lánchíd teherforgalomra egyébként sem volt alkalmas. Ezek voltak előzményei az 1893. évi törvénycikknek, amely a két Duna-híd építését elrendelte, és a szükséges összeget biztosította. A hidak vonalainak kitűzése a már felépült Vámház miatt csak az Eskü téri hídnál volt problematikus, és az eltérő javaslatok tárgyalása 1897-ig elhúzódott. A hidak terveire 1893-ban nemzetközi tervpályázatot írtak ki, összesen 10 millió forint költségkerettel. 53 terv érkezett az Eskü téri, 21 a Vámház téri hídra. Az első díjat Eisenlohr és Weigl stuttgarti építészeknek Eskü téri egynyílásos, merevítő gerendás kábelhíd terve kapta, a második díjat Feketeházy János államvasúti főmérnök Vámház téri háromnyílásos, kétcsuklós, konzolos terve nyerte. Az Eskü téri híd építése csak a Vámház téri híd befejezése után, 1897-ben kezdődött. A hídtengely vitájában a Közmunkatanács a kompromisszumos megoldást támogatta, a főváros szakemberei a nagyobb áldozatokkal járó megoldás felé hajlottak. Az első elgondolások szerint a híd tengelye a mai helyétől északra lett volna. A főváros viszont a Hatvani, ma Kossuth Lajos utca folytatásában javasolta az építést. A régi Városháza klasszicista épületének bontását már korábban elhatározták, és a főváros a Belvárosi plébániatemplomé is le akarta bontani. A Magyar Mérnök- és Építész- Egylet is támogatta e javaslatot, mondván, hogy „a belvárosi templom nem tekinthető oly elháríthatatlan akadálynak, amely a helyes megoldásnak útjában Az új Erzsébet-hid; fénykép