Berza László (szerk.): Budapest Lexikon 1. A-K (Budapest, 1993)
G
Gép- és Felvonószerelő Vállalat kus) gradiensnek nevezzük. A Föld melegének forrása mintegy 60%-ban a földkéreg kőzeteiben található radioaktív elemek bomlási hője, 10%-ban a felső köpenyben lejátszódó kristályosodási és átalakulási folyamatok során felszabadult energia, további 30% az atomátalakulásokból, ill. olvadék-szételegyedésekből származik. A Föld egészére vonatkoztatott energiakibocsátás e forrásokból 6,48 x 1o20 J/év; ez az érték kb. tízszerese a Földön jelenleg termelt energiának. A geotermikus mélységlépcső és a hőfluxus (hőáram) nagyon eltérő a földkéreg egyes részein. Egész általánosságban azt tapasztaljuk, hogy a hőmérséklet növekedése a mélység felé ott a leggyorsabb, ahol helyi melegségforrások vannak a közelben (pl. vulkáni folyamatok, kémiai folyamatok, radioaktív bomlás), ahol egészen fiatal hő képződési folyamatok jelentkeznek - tehát mindenütt ott, ahol még ki nem hűlt magmatikus tömegek hője hathat. Mo. területére a földkéreg viszonylag meleg szakasza esik, a geotermikus mélységi fokozat kisebb az átlagnál. Ez az oka annak, hogy meleg források törnek fel Budán és az ország több helyén. Bp.-en a sok mesterséges feltárással felszínre hozott hévíz geotermikus úton melegedett fel, miután a csapadékvízbeszivárgás útján a mélybe jutott. A víz az a közeg, amely ebben az esetben a ~t a felszínre hozza. A nagymértékű felhasználás miatt az energetikai célú igénybevétel teljesen alárendelt a bp.-i hévizek esetében, de csekély mértékben helyiségek fűtésére alkalmazzák. A melegvizes fürdők tereinek temperálásában mindenesetre fontos a szerepük. A ~ alkalmazása az Alföld és Kisalföld egyes helyein jelentős (Szentes, Lébény), ahol mélyfúrású hévízkutak magas hőmérsékletű vizével üvegházakat fűtenek. Gép- és Felvonószerelő Vállalat (III. Benedek Elek u. 44.): 1963-ban alapították. Különleges rendeltetésű, egyedi felvonóberendezéseket, építőip. személy- és teherfelvonókat gyárt. 1990-ben az Otis Elevator Co. részesedésével létrehozta a GFV-Otis Felvonó Kft.-t. gépipar: a múlt század harmincas, negyvenes éveiben az akkori Pest-Budán gyárnak nevezhető kis vasöntödék létesültek, amelyek kezdetleges gépgyártással is foglalkoztak, mint pl. a Pesti Hengermalom Társulat vasöntödéje (1841), Schlick vasöntödéje (1843), Ganz vasöntödéje (1845). Létezett néhány korszerűnek tekinthető komolyabb gépgyár is. Kiemelkedett ezek közül az Óbudai Hajógyár (1835), a► Pesti Gépgyár Társaság (1847), a Werther-féle gépgyár (1834). Mégis csupán a kiegyezést (1867) követő gazd. fellendüléstől számítható a ~ nagyobb fejlődése. A mezőgazd. és a malomip. igényei, a múlt század ötvenes évei óta folyó vasútépítés, végül a korszerű hadsereg felállításával kapcsolatos ip. szükségletek kielégítése is a ~ fellendítését eredményezték. Ekkor alakultak meg a főv.-ban a jelentős ~i váll.-ok elődei, mint a Ganz és Társa Rt., a Pest- Fiumei Hajógyári Rt., a Hartmann-féle Hajógyár, a Magyar-Belga Gép- és Hajóépítési Rt., az Első Magyar Vasúti Kocsigyári Rt., az Első Magyar Gazdasági Gépgyár, a Schlick Rt., a Láng Gépgyár stb. Az 1900-as években az ip. termelés értéke a század végéhez képest megkétszereződött. Különösen a ~ és az elektrotechnikai ip.ágak növelték termelésüket. E korszak ip. fellendülése jórészt már a háborús előkészületek által megkívánt fegyverkezésen, flottafejlesztésen alapult. Az I. vh. kezdetét követően a ~ bekapcsolódott a hadiszállításokba, üzemeit egymás után alakította át hadicikkek gyártására. Ekkor fejlődött az ország egyik legjelentősebb ip. központjává a csepeli Weiss Manfréd konszern, ekkor vált nagyüzemmé a Fegyvergyár, a Lipták és Társa Gépgyár, a Kistarcsai Gépgyár Rt. A háború elvesztése, a blokád, a Tanácsközt. bukása, az ált. nyersanyaghiány, majd az idegen katonai megszállás a ~i váll.-ok többségének üzemszünetéhez vezetett. Az új országhatárok adta csökkent lehetőségek mellett lassan indult meg a termelés. A húszas évek második felétől kezdve nagy tömegben beözönlő külföldi kölcsönök biztosítottak újra némi fellendülést. A főv. ~i vállok zömére azonban a kapacitáskihasználatlanság volt a jellemző. Ezekben az években történt a ~i váll.-ok egész sorának felszámolása, s helyettük textilip. üzemek meghonosítása. 1929-ben világszerte hatalmas túltermelési válság jelentkezett, amely a nem közvetlen fogyasztás részére termelő ~t is erősen érintette. A főv. ~ban dolgozó munkásoknak kb. fele elvesztette állását. A válság után - elsősorban all. vh.-ra való felkészülés eredményeképpen - lassú fejlődés következett. Új finommechanikai és híradástechnikai gyárak létesültek, mint a Gamma, Magyar Optikai Művek, Kismotor- és Gépgyár. 1920 óta első ízben lehetővé vált a ~ kapacitásának teljes kihasználása. A II. vh. éveiben nagymértékben fejlődtek a főv. gépjárműgyártás váll.ai (mint pl. az Uhri Testvérek Karosszéria Üzeme), újból megindult a negyedszázada leállított repülőgépgyártás. Fellendült a műszergyártás és a villamos ~. Bár a ~ egyes ágazatai műszakilag elég fejlettek voltak, sőt egyes gyártmányai világhírre tettek szert, általában hiányzott a sorozatgyártás, elmaradott volt a szerszámgépgyártás, a bányaberendezések és bizonyos elektromos gépek gyártása. Az ip.ag üzemeinek döntő többsége a főv. köré koncentrálódott, a gépgyárak jó része a M. Ált. Hitelbank és a Pesti M. Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozott. Bp. ostromának befejezését követően a ~i üzemek háborús kárainak részleges helyreállítása és termelésük újraindítása képezték a legfontosabb teendőket. 1945 nyarának végén a ~ üzemek szovjet katonai igénybevétele megszűnt. Az év végére, 1946 nyarára lezajlott a legkorszerűbb ágazatok, mint pl. a repülőgépgyártás itthon maradt gépparkjának háborús hadizsákmányként történő leszerelése és a Szovjetunióba szállítása. A potsdami négyhatalmi megállapodás (1945) alapján a ~i ágazat német-osztrák tulajdonban volt gyárai, majd hét éven át szovjet érdekeltségű vállokként a Szovjetunió érdekeinek szolgálatában működtek. Közben folytatódott a rekonstrukcióval együttjáró újjáépítés, majd az 1946-52 közötti államosítási hullám. 1950-től az ún. szocialista ip.fejlesztés és tervgazda keretében nagyösszegű, erőltetett ütemű új beruházások útján, nem korszerű gyártási technológiával, jórészt alacsony műszaki és minőségi színvonalat megtestesítő termékeket előállító gyárakat hoztak létre, döntően a főv.-ban. A 49 6