Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia (Budapest, 1970)
zött. Ugyanaz volt a szerepe, mint a párizsi „commissionnaire”-nek, a berlini „Dienstmann”-nak vagy a bécsi „Express”-nek. Az 1860-as években 200 hordár kapott engedélyt, néhány év múlva már 1500-an voltak. 1905-ben még 1000 hordárt tartottak nyilván testületükben. A vörös zsinóros szürke kabát, piros sapka, rajta rézlapon a „Hordár” felirat és egy szám a megbízhatóságot jelentette. A becsületesség biztosítására testületük főnökénél kauciót kellett letenniök, s a testület alapszabályai szerint kártérítést is fizettek, ha valamelyik hordár megfeledkezett a tisztességről. A hordár mindenfajta munkát elvégzett. Népes családokat kísért a Ligetbe vagy a budai hegyekbe, gyermekeket iskolába, postát kézbesített, de kerti- és házimunkára is hívni lehetett. Diszkrét leveleket továbbított néha, máskor kikapós menyecskéket vagy férjeket figyw. Megtörtént az is, hogy karácsonyi ajándékként valaki 24 órára hordárt kapott. Akadtak olyan hordárok, akik idegenvezetést is vállaltak, mert egy-két idegen nyelvet is beszéltek. A posta fejlődése, a távíró és telefon gyors terjedése a hordárokat csaknem feleslegessé tette. A mai pályaudvari gépesített hordárok vagy a boyszolgálat igen kevés rokonságot tart a régi kedves, jellegzetes figurával. Be. L. HŐSÖK TERE A főváros legreprezentatívabb sugárútja a Népköztársaság útja, melynek a Városliget peremét elérő végső szakasza e térben fejeződik be. A tér nem szabályos alakú, térfalai is teljesen feloldottak. Közepét a Népköztársaság útja tengelyében álló, azt mintegy lezáró Millenáris Emlékmű foglalja el. Az emlékműtől jobbra és balra két fontos középület áll: a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. E két épület nem egyforma tömegű. A Szépművészeti Múzeum sokkal nagyobb, ennek megfelelően valamivel hátrább helyezett, és ezzel a két épület finoman kiegyensúlyozott hatású. A Műcsarnok is, mint a Szépművészeti Múzeum és a Millenáris Emlékmű, Schickedanz Albert és Herczog Fülöp alkotása (1895). A kiugró, hatoszlopos középrizalit fölött timpanon, előtte széles lépcső van. A nyerstégla épületet pyrogránit díszek tagolják. Az oszlopsor mögötti homlokfalat Deák Ebner Lajosnak Medveczky Jenő által kiegészített falfestményei díszítik, az előcsarnokban Lotz Károly al seccói vannak. Az eklektika e kiváló alkotása a főváros legnagyobb képzőművészeti kiállításainak színhelye. Vele szemben épült fel a Szépművészeti Múzeum az 1906. esztendőre. Korának megfelelően nem a kiállítási tárgyak legalkalmasabb bemutatásának mai igényével épült, hanem több európai társával együtt az országos gyűjtemény jelentőségének reprezentatív kifejezésére. Ennek a célnak a monumentális lépcsőzettel, oszlopos portikusszal és oldalrizalitokkal kiképzett épület az előcsarnok, lépcsőkarok, árkádos és oszlopos fedett udvarok nagyvonalú térkapcsolásaival meg is felel. A két épületet a Millenáris Emlékmű kapcsolja össze, negyedköríves oszlopsoraival és középső emlékoszlopával, melyeket magyar vezérek, királyok és erdélyi fejedelmek szobrai díszítenek. A tér klasszicizáló együttese egyike a város legharmonikusabb tereinek. A tér középpontjában a Magyar Hősök Emlékművének kőtömbje fekszik. G. L. Hordár a Keleti pályaudvarnál; fénykép az 1910-es évekből HUNNIA FILMGYÁR I. Az első magyar filmgyár; műterme a mai Rajk László és Radnóti Miklós utca sarkán állt. 1911. szept. 17-én alapították, a műterem 1912 februárjában készült el. A cég 1912 májusáig működött. 14 egy-két tekercs hosszúságú filmet készített. Igazgatója és alapítója Faludi Miklós volt, rendezője Góth Sándor. A Hősök tere 1930 körül, fénykép