Berza László (szerk.): Budapest Lexikon (Budapest, 1973)
SZ
Szabad 1051 Szabadság Országos Gyermekvédő Egyesület; Erzsébet (1902), „Erzsébet” Népakadémia; „Madách”, Anya- és Csecsemővédő Intézet. A Martinovics páholyt (1910) szoros kapcsolatok fűzték a Társadalomtudományi Társasághoz és a Huszadik Század c. folyóirathoz. Nagy-Bp. településein csak Újpesten alakult páholy, 1888-ban a Világosság. A~ valójában a polgárságnak nagyon kis töredékét érintette, 1918-ban a 30 bp.-i páholynak 3090 tagja volt. Zavaros misztikája szemben állott a forradalmi munkásmozgalom ideológiájával s még a polgári demokratikus átalakulást sem tudta következetesen elősegíteni. A Tanácsköztársaság alatt a tevékenysége megszűnt, 1920-ban pedig a páholyokat belügyminiszteri rendelettel feloszlatták. A két világháború között titkos összejövetelek és asztaltársaságok formájában működött. A városházi „keresztény kurzus” bukása után, az 1930- as években ismét több volt szabadkőműves jutott vezető pozícióhoz a főv. közigazgatásában. 1945 után ismét alakult Bp.-en 15 páholy, kb. 900—950 taggal. A Nagypáholy főmestere Benedek Marcell volt. 1950- ben, a többi polgári egyesülettel együtt, rendeletileg megszűnt Mo.-on a működése. Szabad Művészet: 1947—56 között megjelent művészeti folyóirat. Bortnyik Sándor, majd Kazinczy János szerkesztette. Szabad Nép: politikai napilap. Mint a Kommunisták Mo.-i Pártjának illegális lapja indult meg Bp.-en 1942. febr. 1-én; szerkesztői Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán voltak. Második számának megjelenése után a rendőrség felfedezte a lap nyomdáját, letartóztatta a szerkesztőség tagjait, és sokakat a lap előállítói és terjesztői közül. Emiatt a lap megjelenése 1942 májától 1944 szept.-éig szünetelt. Az 1944. év végén ismét megjelent öt száma, majd Bp. felszabadulása után a Magyar Kommunista Párt központi napilapja lett. Első legális száma 1945. márc. 25-én jelent meg. Főszerk.-je Révai József, szerk.-je Horváth Márton volt. A~ lett 1948-ban, a két munkáspárt egyesülése után a Magy. Dolgozók Pártjának központi lapja. A Magy. Szocialista Munkáspárt 1956-ban a ~ folytatásaként indította meg a Népszabadságot, amely a ~ évfolyamszámozását is átvette 1958-ban. Szabadság: 1. Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai hetilapja volt. 1932-ben indult mint az 1928-tól 1932-ig megjelent Előőrs c. hetilap folytatása. 1944 ápr.-ában szűnt meg. — 2. az első napilap, amely 1945-ben Bp.-en, a város felszabadulása után megindult. Első száma jan. 19-én jelent meg Demokratikus napilap alcímmel. Első szerk.-je Darvas József volt. 1948. nov. 13-án megszűnt. Szabadság-hegy, Sváb-hegy: a — Budaihegység központi tönksége (480 m) a —János-heggyel és a —Széchenyi-heggyel együtt. 400 m-nél magasabb központi fennsíkjának nagyobb részét felső pliocén kori édesvízi mészkő borítja. ÉK-i és K-i lejtőjén jórészt budai márga, kisebb részeken nummulinás mészkő és briozoás márga, Ny-i lejtőin a fentieken kívül még kiscelli agyag fedi be a dolomitból felépült rög tömegét. É-on keskeny nyereggel kapcsolódik a János-hegyhez, D-en pliocén édesvízi mészkőtakaró forrasztja egybe a Széchenyi-hegy fennsíkjával. Ny-ra a Budakeszi-medencéhez kapcsolódik néhány mély szárazvölggyel felszabdalt, sűrű erdő fedte, meredeken lejtő oldalakkal. K-en részben a lealacsonyodott nyereg választja el az»Isten-hegy és az —Orbán-hegy alacsony rögétől, K-re és ÉK-re igen meredek, suvadásos lejtőkkel bukik le —Zugligetre és a —Kútvölgyre. A ~ lekopott és összetöredezett dolomitröge a harmadkor végére a tenger szintjéig alacsonyodott le. A pannoniai tenger elöntéséből származik a —Farkas-völgy és a Márton-hegy felől övszerűen települt pannóniai homokkő. Erre a harmadkor legvégén, a felső pliocénban édesvízi mészkőtakaró rakódott (a legnagyobb kiterjedésű a Budai-hegységben). A ~ az édesvízi mészkő képződése óta emelkedett ki a mai magasságára. Ez a Budai-hegység földtörténetileg fiatal kiemelkedésének döntő bizonyítéka. A János-hegytől D-re a —Hármaskút-tető széles fennsíkja a legmagasabb része. Innen kezdve a —Normafáig a hegyvonulat gerinc jellegű. D-i része a Széchenyi-heggyel együtt szélesen elterülő, 450—480 m magasságú lapos, nagyobbrészt erdőfedte, kisebb foltokban bokros, sziklagyepes—sztyepprétes fennsík. A hegy tömegébe É-ről a —Harang-völgy és a Csillag-völgy, D-ről a —Denevér-árok és a Farkas-árok két kis völgye, továbbá a Széchenyi-hegy dolomitját feltáró Farkasvölgy vágódik bele. Ny-on a Budakeszimedence felől több kis úszó, valamint a —Meredek-csúcs alatt lefutó gyönyörű — Virág-völgy szabdalja fel. A völgyoldalakon források törnek a felszínre, pl. a Harang-völgyben a Tündérhegyi út mellett a —Disznófő-forrás, az — Istenszeme-tó, a Csillag-völgyben a —Csermely-völgyforrás. A ~ ősidők óta lakott. Lejtőin szórványosan kőkori, bronzkori, római és népvándorlás kori emlékeket találtak. A Sváb-hegy elnevezését a köztudat Budavár 1868. évi török elleni ostromában részt vett sváb katonaságnak tulajdonítja. Valószínűleg eredetileg csak a Kis-Sváb-hegyre (a mai Martinovics-hegyre) vonatkozott a név, mert ezen állott a sváb tüzérségnek egy nagy ütege; innen származhatott át a név a szomszédos