Berza László (szerk.): Budapest Lexikon (Budapest, 1973)
T
tizenkettedik 1190 tizenkettedik hatók: a Szabadság-hegy K-i oldalán három, ma inkább földrajzi fogalomként használatos „előhegyet” találunk, ahol a villaszerű építkezés jellemző: Isten-hegy, Martinovics-hegy és Orbán-hegy. A hegyaljai lakónegyed a Virányostól a Városmajoron át a Németvölgyig húzódik. Építészeti képe Belső-Budára emlékeztet: kettő- és négyemeletes sorházszerű bérházakból, egy- és több szintes villákból épült ki. Főútvonala a Böszörményi út. A hegyaljai lakónegyed legfelső határa az Orbán-hegyi Fodor u. Hegyaljai település még a Szabadság-hegy É-i lejtőjén kialakult lakónegyed: Zugliget és Virányos. Ide tartozik a Kútvölgynek nevezett rész is. Zugligetet a Szabadság-heggyel a Béla király útja köti össze, amelynek központja a 427 m-es Széchenyi-hegy, legmagasabb pontja a Normafa (477 m), amely a főv.-ból a fogaskerekűvel közelíthető meg. A források először a 12. sz.-ban említik a hegyet. A hatalmas erdőségeket II. Géza és III. Béla idejében kezdték irtani, helyükre szőlőt telepítettek. A Zugligetben található Béla király kútja, amelyet még Mátyás király idejében is használtak. Ugyancsak itt található a Városkút-forrás, amely 170 mrel van magasabban, mint a budai Várhegy, így a víz nyomása még díszes szökőkutat is működtetett a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom előtt. A vízmű a török hódoltság ideje alatt pusztult el, majd 1711—1728 között újjáépítették. A idők folyamán — főleg a 18. sz.-ban — rácok és svábok telepedtek le, így a ~ legnagyobb hegye — a mai Szabadság-hegy — a Svábhegy nevet kapta. A 18—19. sz.-ban — egészen a filoxéra pusztításáig — hangulatos szüreti mulatságok színhelyei voltak a hegyek lejtői. A Sváb-hegyen egy 18. sz. végi összeírás szerint 173 kh szőlő, 1,8 kh rét, az Orbán-hegyen 150 kh összefüggő szőlő, a Márton-hegyen 70 kh és a Virányoson 145 kh szőlő húzódott. Itt alakította ki Schams Ferenc az első magyar szőlőiskolát 1837-ben. A Szabadság-hegy (Sváb-hegy) tetején létesült lakótelep több mint 100 évvel ezelőtt kezdett épülni. Az első épületek nyaraló jellegűek voltak. Néhány épület mindmáig megőrizte présház formáját. A legjobban a Költő u. kanyargása mutatja, hogy szőlőskerti dűlőből alakult ki. Itt épült fel Jókai Mór villája, amelynek helyén ma a Madártani Intézet található. A jelenlegi Eötvös úton 1846- ban vásárolt telket Eötvös József. Az első iskola 1848 után nyílt meg a Szabadsághegyen, melyet a hegyi lakók közösen tartottak fenn. A kerület első iskolaépülete — e célra — 1858-ban épült fel, majd 1877- ben egy új 4 tantermes épületet építettek. Zugliget első iskolája 1891-ben nyitotta meg kapuit. A ~ jelenlegi legrégibb kórháza az 1852-ben Schwartzer Ferenc által alapított Budai Elme- és Ideggyógyászati Intézet. A Szabadság-hegyi Állami Tbc-Szanatórium 1883-ban nyílt meg. A mai Sportkórház elődjét 1884-ben Erzsébet Kórház néven avatták fel. Az Országos Korányi Tbc Intézet alapkövét 1900. nov. 17-én tették le. Az Állami Fodor József Tbc Gyógyintézet 1917—1920 között épült. A legrégibb — ma is működő — ipari objektumát, a Magyar Optikai Művek (MOM) elődjét 1891-ben Süss Nándor alapította, a mai Alkotás u. 9. sz. házban. 1900-ban Precíziós Mechanikai Intézet lett. Mai helyére 1905-ben költözött. A mai közigazgatási területe csak 1940-ben alakult ki. E területen jelenleg 10 általános iskola, 3 középiskola és 3 főiskola — az 1911-ben alapított Tanítóképző Intézet, az 1925. dec.ben megnyílt Testnevelési Főiskola és az 1955-re elkészült Iparművészeti Főiskola — működik. Még mindig összefüggő gyümölcsös területén alakult meg a Rozmaring Kertészeti Tsz. A főv. ker.-ei közül a ~ben épül a legtöbb társasház. A főv. egyik legritkábban lakott kerülete. (A ~ főbb adatait az alábbi táblázat sorolja fel.) A XII. kerület főbb adatai Terület km 2-ben 1960. I. 1. 27,77 Gondozott parkok területe ezer 1970. I. 1. 26,66 Népességszám 1949. I. 1. 55 943 1960. I. 1. 68 372 1970. I. 1. 77 642 Népsűrűség, egy km*-re eső 1960. I. 1. 2 462 1970. I. 1. 2912 Tényleges népességszaporodás az 1949 —1959. évek 1960 Produktív korúak (15 -59 évesek) Iparban foglalkoztatott keresők az összes keresők százalékában évek között 1969. 12 429 között 9 270 a népesség százalékában 1949. 1. 1. 706 1960. 1. 1. 64,1 1970. I. 1. 65,8 Keresők a népesség százalékában 1949. I. 1. 56,1 1960. 1. 1. 63,3 1970. I. 1. 72,9 (építőipar nélkül) 1949. I. 1. 23,0 1960. I. 1. 29,5 1970. I. 1. 32,4 Lakásállomány 1949. 1. 1. 15 465 1960. I. 1. 18 417 1970. 1. 1. 24 225 Száz lakosra jutó népesség 1949. I. 1. 362 1960. I. 1. 371 1970. I. 1. 321 Vízcsőhálózat hossza km-ben 1952. I. 1. 168,0 1972. 1. 1. 195,4 Csatornahálózat hossza km-ben 1952. 1. 1. 107,2 1972. I. 1. 124,8 Gázfőcsőhálózat hossza km-ben 1952. I. 1. 81,3 Körzeti orvosok száma (körzeti 1972. I. 1. 105,8 m*-ben 1955. 1. 1. 188,0 1972. 1. 1. 269,9 gyermekorvosok nélkül) 1960. 1970. I. 1. 1. 1. 29 29