Berza László (szerk.): Budapest Lexikon (Budapest, 1973)
K
kereskedelmi 549 Kereskedők kapcsolódik. A kikötő rakodóberendezései korszerűsítésre szorulnak, ezért nemzetközi hajóforgalma az utolsó évtizedben csökkent(+Szabadkikötő).— 3. MAHART Hajójavító. Üzemi kikötő, a népszigeti Duna-ágban, a MAHART Hajójavító telep területén fekszik. A D-i részen 184,3 m hosszú függőleges partfala van, ezen a szerelésre, rakodásra 1 db 5 t-s és 1 db 25 t-s ún. kalapácsdaru szolgál. — 4. Magyar Hajó-és Darugyár. Az újpesti téli kikötő bal partján az összekötő vasúti hídtól D-re kb. 1 km hosszan, átlag 200 m szélességű partszakaszon terül el. A partvonal északi részén vannak a hajójavító-szerelő sóják kb. 500 fm hosszon, a D-i végén van a 120 fm hosszú függőleges partfalú kikötő. 1 db 5 tonnás portáldaru szolgál a rakodásra. — 5. Bp.—angyalföldi kikötő. Medencés kikötő a MAHART tulajdonában. Jelenleg a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat központi telepének elhelyezésére szolgál. Az Árpád-hídtól É-ra a Duna bal partján épült. A rakodó forgalma 500 000 m 3, az elevátor 300 m 3/óra kapacitású. — 6. Házgyári kavicsrakodó. Az óbudai hajógyári Duna-ágban, közvetlen a gépgyári rakodó alatt fekszik. Évi 150 000 m 3 kavics tárolására, rakodására alkalmas. A 3 db 80 cm-es szállítószalag egyenként 600 t/óránkénti teljesítményű. — 7. Csepel Vas- és Fémművek üzemi kikötője. A Duna bal partján, Csepel-szigeten épült. Rakodója a 2 db 5 t-s markolós portáldaruval összesen 90 t óránkénti kapacitású. A széntér kiszolgálását 10 t-s rakodóhiddal oldották meg. — írod. Tanulmányok a hajózást, hajóépítést, vízi utat és szállítást érintő kérdésekről, szerk. Szenkovits Mihály (Bp., 1970); Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai (Bp., 1971). kereskedelmi és váltótörvényszék:*bíróságok Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola (V. Alkotmány u. 9—11.): 1962-ben Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola néven felsőoktatási intézmény, amely az 1969./26. törvényrendelettel mint ~ főiskolai rangra emelkedett. Feladata az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint a vendéglátó-, a szállodaipar és az idegenforgalom számára irányító szakemberek képzése. Két kara van: 1. Kereskedelmi Kar és 2. Vendéglátóipari Kar. A tanulmányi idő 3 év, a hallgatók a tanulmányok befejeztével kereskedelmi, ill. vendéglátóipari üzemgazdász oklevelet kapnak. — Az 1971—72. tanévben 655 hallgatója volt, ebből 363 nő; az esti tagozaton 437, a levelezőn 540 hallgató folytatott tanulmányokat. Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (VIII. József krt. 6.), az 1883-ban alapított Magyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet jogutódja. Jelenlegi formájában a Népgazdasági Tanács 1952-ben hozta létre. Elsődleges feladata a kereskedelmi irányítószervek, vállalatok és a vásárlóközönség részére minőségellenőrző vizsgálatok végzése. Hatásköre az egész országra és a kereskedelmi forgalomban levő minden árucikkre kiterjed. Hatóságként ellenőrzi a kiskereskedelmi forgalomban levő áruk minőségét, árukezelését, tárolását, ellenőrzi a forgalomba hozatal előtti vizsgálatokra kijelölt új gyártmányok és importáruk minőségét, elvégzi a vásárlói kifogások elbírálásával kapcsolatos műszaki vizsgálatokat. Közreműködik a megkülönböztető jelzések (Kiváló Áruk Fóruma, Védjegy stb.) odaítélésében. Irányítja a kereskedelmi ágazat szabványosítási munkáját, részt vesz országos szabványok kidolgozásában. A fogyasztási cikkek minőségének alakulásáról átfogó tájékoztatásokat készít. Munkájával fogyasztói érdekvédelmi feladatokat lát el. A neoreneszánsz épületét Hauszmann Alajos tervezte (1887). Kereskedelmi Múzeum: Első ízben 1886- ban alakult Magyar királyi Kereskedelmi Múzeum néven. Kezdetben árumintaraktár jellege volt, később egyre inkább a külkereskedelmi szolgálat fontos tényezőjévé vált (külföldi hírszolgálat, tudakozódások ellátása, fordítói szolgálat, szakkönyvtár, magyar és német nyelvű szaklapok kiadása stb.). A tulajdonképpeni múzeumi részt a Kereskedelemtörténeti Múzeum nevű részlege képviselte. Az intézmény 1923-ban megszűnt, értékes muzeális anyagának nyoma veszett. — 1970. júl. 1-vel alakult újra mint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummá bővült korábbi Magyar Vendéglátóipari Múzeum egyik részlege (XIV. Hungária körút 17—19.). Gyűjtőköre kiterjed a kereskedelem valamennyi szakágára. — írod. Schack Béla: A magyar kereskedő könyve (IV., Bp., 1911); Schack Béla: A modern üzleti élet enciklopédiája (II., Bp., 1934). Kereskedői Pitvar, Kereskedelmi Csarnok:•Pesti Kereskedői Pitvar Kereskedők Atlétikai Országos Egyesülete, KAOE: 1896-ban alakult a Kereskedelmi Alkalmazottak Orsz. Egyesületének sportcsoportjaként. A húszas években rövidtávfutói: Gerő Ferenc és társai révén Európa-szerte ismertté vált; birkózói és labdarúgói is gyakran hallattak magukról. 1941-ben megszűnt. A felszabadulás után újjáéledt, de 1948-ban a kereskedelmi dolgozók sportjának átszervezésekor a szakszervezeti sportegyletbe olvadt be. Kereskedők Csarnoka, Pesti Kereskedelmi Csarnoka -■ Pesti Lloyd Társulatból kilé-