Salamon Ferenc: Budapest története 2. (Budapest, 1885)

XV. Fejezet. I. Lajostól I. Mátyásig

X­V FEJ. I. LAJOSTÓL I. MÁTYÁSIG. 3 5 7 felajánlván mint ajándékot. Hüségek eme váratlan leleple­zése mindenesetre kényes tárgy lenne egy városházi fest­­vény számára, pedig ez alapította meg Pest város auto­nómiáját a tatárjárás után. Azelőtt a budai magistratus nevezett ki Pest számára évenkint egy birót, s nem töb­bet, mint két esküdtet.­­) Most már — Zsigmond uralko­dása alatt, nem tudni melyik évben, de 1413 előtt, Pest­nek maga választotta bírája s maga választotta hat es­­küdtje van, miután már a városnak Mária királynő idejé­ben volt országos vására, Vasas-Szent-Péter napján, vagyis augusztus elsején. Azonban Budavára folyton emelkedett, gazdagodott és szépült. A XV. század folytán számos országgyűlést tartottak itt, melyeket előszámlálni igen érdektelen volna, mert városunkra nézve lényegest tartalmaznak. Har­mincznál többről van említés ama száz év alatt. Szintoly fölösleges volna a külföldi követeknek sőt olykor uralko­dóknak Budán tartózkodását elősorolnunk, miután most már nem szorultunk ezekre, hogy Budának főváros voltát bizonyitgassuk, s az országos történet kézikönyveiből is­meretesek. Mind az országgyűlésekből, mind a külföldiek­­ látogatásából csak azokat emeljük ki, melyek városunk történetével kapcsolatban állanak. Jagelló Ulászló 1412-ben tavas­szal hosszas ideig mulatott Budán és környékén. Itt volt a bosnyák király is. Ezenkívül itt volt két osztrák s két bajor herczeg; tizen­­kilencz idegen fejedelmi ember, ötvennyolcz lovag,­—­nem is számitva a lengyel és a magyar főurakat. A vendégek nagy száma s különösen Jagellónak hónapokon keresztül tartott mulatása magyar földön, Zsigmond pénztárát ki­ürítvén, már azon év őszén kénytelen volt zálogba adni a szepesi városokat lengyel vendégének. Az elszállásolás és­ ­) Michnay és Lichner. Buda törvénykönyve, 264. 1.

Next