Salamon Ferenc: Budapest története 2. (Budapest, 1885)
XV. Fejezet. I. Lajostól I. Mátyásig
XV FEJ. I. LAJOSTÓL I. MÁTYÁSIG. 3 5 7 felajánlván mint ajándékot. Hüségek eme váratlan leleplezése mindenesetre kényes tárgy lenne egy városházi festvény számára, pedig ez alapította meg Pest város autonómiáját a tatárjárás után. Azelőtt a budai magistratus nevezett ki Pest számára évenkint egy birót, s nem többet, mint két esküdtet.) Most már — Zsigmond uralkodása alatt, nem tudni melyik évben, de 1413 előtt, Pestnek maga választotta bírája s maga választotta hat esküdtje van, miután már a városnak Mária királynő idejében volt országos vására, Vasas-Szent-Péter napján, vagyis augusztus elsején. Azonban Budavára folyton emelkedett, gazdagodott és szépült. A XV. század folytán számos országgyűlést tartottak itt, melyeket előszámlálni igen érdektelen volna, mert városunkra nézve lényegest tartalmaznak. Harmincznál többről van említés ama száz év alatt. Szintoly fölösleges volna a külföldi követeknek sőt olykor uralkodóknak Budán tartózkodását elősorolnunk, miután most már nem szorultunk ezekre, hogy Budának főváros voltát bizonyitgassuk, s az országos történet kézikönyveiből ismeretesek. Mind az országgyűlésekből, mind a külföldiek látogatásából csak azokat emeljük ki, melyek városunk történetével kapcsolatban állanak. Jagelló Ulászló 1412-ben tavasszal hosszas ideig mulatott Budán és környékén. Itt volt a bosnyák király is. Ezenkívül itt volt két osztrák s két bajor herczeg; tizenkilencz idegen fejedelmi ember, ötvennyolcz lovag,—nem is számitva a lengyel és a magyar főurakat. A vendégek nagy száma s különösen Jagellónak hónapokon keresztül tartott mulatása magyar földön, Zsigmond pénztárát kiürítvén, már azon év őszén kénytelen volt zálogba adni a szepesi városokat lengyel vendégének. Az elszállásolás és ) Michnay és Lichner. Buda törvénykönyve, 264. 1.