Budapest, 1877. november-december (1. évfolyam, 1-46. szám)

1877-12-20 / 36. szám

36-ik szám. BUDAPEST Csütörtök, deczember 20. vissza akarták a kölcsönt adni, és verekedést kezdettek. Ennek vége az lett, hogy Szottfried János szilágyi legény Lámi Pál, püspökhat­vani tartalékost egy lőc­csel úgy fejbe ütötte, hogy ez rögtön szörnyet halt. E miatt ma a pestvidéki kir­ tszék előtt a kir. ügyészség Szottfried Jánost szándékos emberöléssel vá­dolta. A tszék vádlottat verekedés közben el­követett emberölésben mondta ki bűnösnek, és a túlnyomó enyhítő körülmények figye­lembe vételével, elfogatásától számított két évi börtönre ítélte. * Természettudományi estély. A ter­mészettudományi társulat legközelebbi esté­lye deczember 21-én, pénteken esti 6 órakor fog megtartatni a vegytani intézetben (ország­út 42). Ez alkalommal Thanhoffer Lajos befejezi előadásait a­­táplálkozásról.“ Belépti jegyek a társulat titkári hivatalában adatnak ki, csütörtökön d. u. 4-től 6 óráig, és pénte­ken d. e. 10-től 12 óráig. * Elfogott „zugirász“. Bartos Lajos ezelőtt hivatalnok volt, de könnyelműsége miatt kiadtak rajta. Ekkor zugirászatra adta magát s ügyvédképen lépvén föl, sikerült is neki egy ügyes-bajos embertől perköltségekre 60 irtot kicsalni. Ezért a józsefvárosi alka­­pitányság elfogta s a főkapitányságnak szol­gáltatta át, hol igen régen várt vendég volt, mert ott meg váltóhamisítás miatt volt felje­lentve s ezért erélyesen nyomoztatott is. Bar­tos most egy ideig sem zugirászkodni, sem váltót hamisítani nem fog. * Rendőri hírek. Rosenfeld Márk pozsonymegyei, vezeki szül. 19 éves izraelita szücslegény, Kohn Kálmán szücsmesternél dolgozván, ezelőtt 4 héttel gazdája szekrényét feltörte, s abból 37 frtot kilopván, megszökött. Ez a pénz nem tartott neki egy hétig sem; mikor elfogyott, elment a testvéréhez, Rosen­­feld Johanna mosónőhöz, s ennek is ellopta 55 írtját, bár testvére is szegény volt. A jó madár most lépre került, de a lopott pénzből egy kr. sem volt nála. — Dr. Gyurkovics Imre orvos, mészáros­ utcza 2. sz. a. lakásába tegnap délután 4 óra tájt ismeretlen tettes belopódzott, s egy prémes galléru kék télika­bátot, meg fia őszikabátját ellopta. A. kabát gallérján belöl „Gomperz“ név áll.— E­b­er­tn­g Ferencz, paksi szül. 18 éves czipészinas, Lansarits mestertől elszökött, magával vivén gazdája egy csomó ruháját, meg Angyal György czipészlegény ezüst óráját. Irodalom, művészet. ^Budapest, deczember 19.­­ A Franklin-társulat kiadásában újabban a következő könyvek jelentek meg: Garabonczás diák, adomagyüjtemény, irta Győrffy Iván. Tartalma 700, legna­­gy­obb részben új adoma és élet, melyek a hosszú téli estéken sok derült órát szerezhet­nek. Ára 1 frt 50 kr. 2) »Orvosi jegy­zőkönyvek, boncz és látleletek«,­ figyelemmel a legújabb orvosrendőri és orvos törvényszéki eljárásmódra, irta dr. K u n d B­e­r­n­á­t. Gyakorlati és használható kézi­könyv szakférfiak számára. Ára 50 kr. 3) A „Közhasznú családi könyvtár« 20-ik füzete: „Gyakorlati szépitészet.“ Az egész­ség és szépség természetszerű ápolása, dr. Klenke Ármin után K. Beniczky Irma. A jónevű német tudós népszerű mo­dorban irt könyve, sok hasznos tudnivalót és utasítást tartalmaz a mindennapi élet köré­ből. Ára 40 kr. 4) .Az „Olcsó könyvtár“ 41—46. füzetei. —Tartalmuk: 41-ik füzet: „Farsangi kalandok.« Beszély, irta Kovács Pál, az örök ifjú humoru iró, ki csak pár nap előtt ülte meg 50 éves irói ju­­beliumát. E beszélye méltán sorolható no­vellairodalmunk legértékesebb termékei közé. Ára 20 kr. 42 ik füzet: „Lili­e.“ Érzékeny dalok III könyvben, irta Csokonai Vi­téz Mihály, a költőnek nagyérdekü elő­szavával. Ára 30 kr. 43­ ik füzet: C­a­r­m e­n Merimée Prosper beszélye, melyet Francziaországban csaknem klasszikus becsű­nek tartanak. Ára 20 kr. — 44-ik füzet: Tiszt­újítás, a boldogult Nagy Ignácz pályadijt nyert 4 felvonásos vígjátéka, mely a forradalom előtti korszakban, mondhatni korszakot alkotott szinirodalmunkban és a melyet bízvást elő lehetne adatni akár a nem­zeti, akár a népszínházban. Ara 40 kr. 45-ik füzet: „Rajzok a franczia politikai életből,“ írta Grenville Murray, fordították Be­­lényesi Gábor és Huszár Imre. A szellemdús angol író e kitűnő művét legköze­lebb fogjuk ismertetni. Ara 60 kr. 46-ik fü­zet: „II. Lajos és udvara.“ Történeti rajz, irta Fraknói Vilmos. Ára 20 kr. Melegen ajánljuk minden magyar olvasó figyelmébe az »Olcsó könyvtár“ czímű válla­latot, mely Gyulay Pál szakavatott szer­kesztése mellett irodalmunk népszerűsítésé­nek jelentékeny tényezőjévé válhatik. X Timanofi Vera zongoraművésznő és Lauret Emil hegedűművész f. hó 21-én esti fél 8 órakor a vigadó kis termében hang­versenyt rendez, melynek érdekes műsora a következő: 1) Rubinstein Sonata(G.dúr) zongorára és hegedűre. 2) Scarlati So­nata, Schuber­t-L­i­s­z­t Hova ? M­e­n d e­l­­s­ohn Presto, zongorára. 3) Ernst: Magyar dalok, hegedűre. 4) Liszt: Etude Cho­­p­i­n, mazurka, Rubinstein: Lesginka, zongorára. 5) LisztElégie,Wieniawsky Tarantelle, hegedűre. 6. Liszt: Tarantelle, zongorára. 7. Vieuxtemps ballada és po­lonaise, hegedűre. Belépti jegyek Pirnitzer Frigyes műkereskedésében, váczi utcza, a nagy Kristóffal szemben, kaphatók . Laurent A. tanár múlt vasárnapi felolvasásában Marót Kelemennel és Villonnal ismertette meg hallgatóit. Az utóbbinak jellemzése sokkal érdekesebb volt mint I. Ferencz király udvari poétájáé. Vil­lon, kinek hány tűntett élete annyira hason­lít Poe Edgaréhoz vagy Chatterto­­n­é­h­o­z, oly benyomást tett reánk, mintha ő lett volna „Figaro“, „Gil Blas“ és „Don Caesar de Bazan“ élő mintaképe. Csakhogy nála a valóság messze felülmúlta a képzelmet. Élete a szó szoros értelmében sensatiós regény tele kalandokkal, gyilkosságokkal és találko­zásokkal, a temetőkben és a bitófák alatt. Laurent úr az erkölcsileg sülyedt embert oly élénk színekkel tudta ecsetelni, hogy végre egy bevégzett kép állt előttünk, melyen a fény és árny arányosan volt felosztva. Legközelebbi felolvasása vasárnap délben lesz. Jegyek kap­­h­atók Lampel Róbert könyvkereskedé­sében (váczi utcza 12. sz.) Ismételve figyel­meztetjük a franczia irodalom kedvelőit, e nagy érdekű és mesteri felolvasásokra. A legköze­­lebbinek tárgya R o n z a r r élete és művei lesznek, nézése­i úgy vér­nyomok gyanút ébresztettek a ház népnél, de Bagyóné még ekkor sem val­lotta be, hogy szült. Harmadnapra dr. Buzay kerületi orvos értesült a gyanús körülmé­nyekről, ház­vizsgálatot tartott, az asszonyt keményen vallatta, és most végre az beismerte a szülést és azt állítá, hogy holt gyermeket hozott világra és kivitte a temetőbe. Dr. Bu­zay a temetőben kutatást eszközölt, de ered­ménytelenül, Bagyóné nem tudta a sírhelyet kijelölni, úgy tehát letartóztatták, l­akását újra kutatták, és a gyermek hulláját a szal­mazsákban egy szoknyába göngy­ölten felta­lálták. Az orvosi látlelet szerint a gyermek élve született és megfulás következtében halt el. Ma a végtárgyaláson vádlott nő magánkí­­vüli helyzetével menti magát, tagadja, hogy a gyermeket készakarva foszta meg életétől, és annak megfulását más, kívüle fekvő körül­ményekből megtörténhetettnek vallja. Azt ál­lítja, hogy a gyermek már halva volt, midőn észrevette.Dr. Gombás Tivadar hatásos védbe­­szédében, a gyilkosság vádja ellenében véden­­cze ártatlanságát a kör­ülményekből vezeti le. A törvényszék vádlottnő gyermek­gyilkosság vádja alól, próbák elégtelenségéből felmen­tette, de életbiztonság elleni vétség miatt 6 havi börtönre ítélte. Vádlottnő köszönettel vette az ítéletet, míg a kir. ügyész (két évi börtönbüntetést indítványozott), fellebbezést jelentett be. Napirend. Csütörtök, decz. 20. Kaptár. Kath. : Ammon.­­ Prot. : Ammon — Görög-orosz: 7. Ambrus. — Zsidó: 14. Sebeth 5638. Múzeumban: a természetrektára nyitva d. e. 9-tól 1 óráig. Iparművészeti múzeum a műcsarnokban d. u. 1-től 5-ig. 2. A gazdasági és orsz. tanszermúzeum nyitva e. 10—12-ig, d. u. 2—4 óráig. (A köztelken.) A budapesti ügyvédjelöltek és joggyakor­­nokok egyesületének közgyűlése d. u. 6 órakor (hat­­vani­ utcza 3. sz. I. e.) illatkert egész nap nyitva. Vádlottak padja. Budapest, decz. 19. Gyermekgyilkosság. Bagyó Mátyásné terhes állapotban volt, de minthogy férjén kiviül ejtetett ebbe — állapotát titkolta és a szülésre előkészületeket nem tett. Május hó elején 1877. évben többek által lett figyel­meztetve állapotára, de tagadta folyton annak valódi okát — mig május 28—29-ik közötti éjen a konyhában szült. Másnap változott ki­ KÖZGAZDASÁG. A közraktárak ügyéhez. A „P. Llyod“ mai számában egy czikk van, mely feltűnően mellette szól ama tervnek és ajánlatnak, a­mit a magyar általános hitelbank nyújtott be a fővároshoz, a czikket bővebben megvizs­gálva, több helyreigazítást vagyunk kénytele­nek tenni. Felületes olvasásnál is szembe­tűnik, hogy az albizottság szakértői, kik előtt a tárházi terület nagysága és a tárházak hordképessége ismeretes, a bank terve sze­rinti entrópark tározási képességét 72,000 vámmázsára számították ki, míg a czikkben a raktározási képesség 120,000 vámmázsányit megközelítő mennyiségre van téve. Itt a szá­mításba alighanem tévedés csúszott be, a­me­lyet helyreigazítani az albizottságnak enged­jük át. A czikkíró számítása szerinti raktár­képesség ép oly névleges, mint az osztrák államvaspálya tárházainál, melyeknek szinte 5000 imázsát kellene befogadniok, habár eddig senkinek sem sikerült 3000-nél többet beraktározni. Ha a czikkíró bizonyításul a dunagőzhajózási társaság bécsi tárházainál szokásos raktározási rendszert idézi,­­ fel kellett volna hoznia azt is, hogy ott kiválóan zabot szoktak raktározni, mely fél oly nehéz lévén, mint a búza, magasabban is rakható. Összehasonlítván az árszabályt Meiggs és Churchével, a czikkb­e kényszerítve látja magát három hónapot venni ala­pul, hogy legalább a látszatot mentse meg, mert két hónapot véve alapul, versenyképes­nek nem lehetne föltüntetni. E bizonyíték sántít, s csak olyanok előtt hozható föl, a­kik vagy nem tudnak, vagy nem akarnak helyes felfogást tanúsítani. A czikkíró három hóna­pos raktározást vesz alapul s következetesen évenkint négyszer való be és kirakodást em­leget, s az általa önkényesen fölvett 715,171 vám-mázsányi tározási képességre építve, az összforgalom évenként csakis 2.860,684 má­zsát tesz. Ezért fizessen a város segélyül 81.220 frtot évenként, vagyis mintegy 3 kft­vm.-ként; álljon el a kövezetvámtól; nyújtson mindenféle kedvezményt s magas árszabályok által ter­helje a kereskedelmet, még az eddiginél is na­gyobb mérvben! Úgy látszik a czikkíró nem látja be, hogy a város kész ugyan áldozatokat hozni a kereskedés emelése érdekében, de nem érzi magát hivatva arra, hogy némely üzérek számára olcsó raktárakat építsen. A­ki két hónapnál nagyobb határidőre akarja gabná­­ját elhelyezni, jobban tesz, ha külvárosi ma­gazinokat keres föl, a­mire a czikkíró is utal.

Next